Part

  1 1 |      bankjegyekkel tolongtak a boltban, ahol a menetjegyeket osztogatják.
  2 1 |       mutatkozott egyszerre a városban, ahol egyébkor a postai bélyegeket
  3 2 |          érkezik oly barátságos helyre, ahol új ruhát adnak a régi, rongyos
  4 2 |             pusztul a sáros országúton, ahol rövid ideig alusznak. A
  5 2 |               idézni az utolsó évekből, ahol jóravaló, rendes, derék
  6 3 |              szívdobogva ment a Burgba, ahol pedig kivételes bejárata
  7 3 |              hátulsó lapjaira tartozik, ahol az adomák és tréfák helyet
  8 3 |                 nevezetes kis sörházak, ahol a zenélőóra régi Strauss-valcert
  9 3 |  Strauss-valcert játszik, a bormérések, ahol az Augusztin-korabeli nótákat
 10 3 |                kedélyes bécsi korcsmák, ahol a régi pesti belvárost véltük
 11 3 |               tiszta volt e helyeken -, ahol Bratfisch üldögélt? Hol
 12 3 |               vannak a kis kávémérések, ahol nyugalomba vonult sanzonettek
 13 3 |      polgárlakások a szűk utcácskákban, ahol madárkalitka lógott, a házi
 14 4 |              átjáróház előtt ácsorgott, ahol fiatal korában eltávoztak
 15 4 |            jövendő Budapest iskoláiban, ahol a nagyszerű és szinte kisvárosi
 16 4 |          taníttatja a háborút. (Pesten, ahol minden rossz - polgár, emeld
 17 6 |          regények által leírt házakhoz, ahol az átutazó kereskedőt megfojtják,
 18 6 |              sóhajtott valaki a falban, ahol valaha ajtó lehetett...
 19 6 |         ismerték a régi Belvárosban is, ahol a girbegurba lépcsők varrónők
 20 8 |             ülve, utazott Velence felé, ahol a tenger kéklik.~Fiatalembert
 21 8 |       érzéketlen lakosságú Nagykörúton, ahol még csontvázként, kihaltan,
 22 8 |             házakban voltak elhelyezve, ahol a víz befolyt a tetőn, és
 23 8 |           Először a körutakon kezdték - ahol Klondyke ifjai telepedtek
 24 8 |          ifjúság lett az úr a városban, ahol száz esztendeig vénséges
 25 8 |            építik a gyönyörű iskolákat, ahol az ifjakat nevelik, és a
 26 8 |               és penészszagú városából, ahol legfeljebb a sváb falukra
 27 8 |               hogy e gyönyörű városban, ahol télen is gyakran ragyog
 28 9 |          köszvényes lábunkat fektetjük, ahol azelőtt ő ült, és a kísérteties
 29 10|               már egy hervadó ligettől, ahol a sárga nyárfalevelek kísértetiesen
 30 10|              uracska. Egy útfordulónál, ahol egyszer szembejöttünk, és
 31 11|               Felvidéken vagy dél felé, ahol valamely ételt valamely
 32 11|                 ódon templomra nyílott, ahol vasárnapi reggelen oly tiszta
 33 12|                se látogat el Amerikába, ahol állítólag állva és gyorsan
 34 13|              töltésen vágtató vonatnak, ahol éhes, fáradt emberek egymás
 35 13|            Lakáscímek voltak a fejében, ahol barátságos nők fogadták
 36 13|     elveszítette népszerűségét Bécsben, ahol tengett-lengett, reménykedett.
 37 13| testben-lélekben megtörve utazott haza, ahol azt mondták:~- Úgy kell
 38 14|               szoba bolthajtásai alatt, ahol először töltöttük az éjszakát,
 39 14|           rókatorkos bundájú városkára, ahol boldogan töltöttem a telet;
 40 14|               hogy társaságba járjanak, ahol az élet hercegei, a nagyjövőjű,
 41 14|             házai felett a tetőkön túl, ahol a telefondaruk állnak a
 42 15|             esti sétámon a Nagykörúton, ahol a félhomályban elgondolkozik
 43 15|                szorosan ebbe a berekbe, ahol a költők és írók tanyáznak,
 44 15|      Királyhágón túli kincses városban, ahol ezek az elszánt aranyásók
 45 15|                 a nagy, poros városban, ahol a szekerek nem ütnek olyan
 46 15|               fellobban Magyarországon, ahol nemrégen még szerették a
 47 15|                 törvényszék tárgyalása, ahol fiskálisok rabulisztikája
 48 15|               hívott meg munkatársának, ahol aztán végképpen kiábrándultam
 49 15|     látogathassák a színházat. A város, ahol a pajkos Csokonai és a nyilas
 50 15|        megörülten tért vissza hazájába, ahol hiába kezdte újra az életet.~
 51 15|             nyakára hágott Debrecenben, ahol a színészek törzsasztalánál
 52 15|                kedve a zsíros várostól, ahol bonjait, jancsibankóit már
 53 15|          mindinkább vágyakozott Pestre, ahol aranybányákat sejtett tehetsége
 54 15|               József utcai ház udvarán, ahol néhány szomorú fa állongott,
 55 15|               udvar régebben kert volt, ahol vidám polgárok kugliztak
 56 15|                 és kitűnő kiskorcsmája, ahol Gáspár Imre esténkint szórakozott
 57 15|          gondolni a Budapesti Hírlapra, ahol Herczeg, Kupa Árpád, Cyprián,
 58 16|            betért a New York kávéházba, ahol őszinte csodálkozással nézegette
 59 17|            negyedeiből, bizonyosan oda, ahol a ragyogó lámpások égnek.~
 60 17|  hordárállomástól a fiákeresek standja, ahol sárga, kék és piros takarókkal
 61 18|              látni őket, de ott vannak, ahol a felhőknek oroszlán és
 62 19|                  különösen mély vízben, ahol nem lehet bármely pillanatban
 63 19|                 kedvesek meglátogatnak, ahol elhalványodunk, mint a holdsugár
 64 19|                 túlvilágból jön vissza, ahol holtan feküdt egy rövid
 65 19|                időre a halál országába, ahol kipihenjük az élet fáradalmait,
 66 20|               egy nagy borospince volt, ahol sillerbor színű arcuk volt
 67 20|     podgyászszagú ebédlő zaját találod, ahol mindenki kezével kapkod
 68 22|               kertjeikbe, templomokban, ahol illedelmesen emelinti meg
 69 22|           szentkép előtt, hinták alatt, ahol sirályként repül az alsószoknya
 70 22|               ország Luca-székei előtt, ahol falusi nők karácsonyi éjszaka
 71 23|             Mily boldog ország volt ez, ahol a könyvügynököket, a kultúra
 72 23|                 gazdag Magyarországnak, ahol mindenre volt költekező
 73 24|         honszerelmet vittek mindenfelé, ahol odáig legfeljebb a darvak
 74 24|            mellett, csendes otthonában, ahol fejével verte a mestergerendát,
 75 24|         általános műveltség hirdetését, ahol a gyermek az ábécét kezdi.
 76 24|              más égboltozatú idegenben, ahol már nyelvünket is elfelejtették,
 77 24|       csodálatos, titokteljes utcáival, ahol mindig azt vártam, hogy
 78 24|          napjainkban elveszett utcákon, ahol egykor azok a férfiak bolyongtak
 79 24|              kvártélyt a Hét Bagolyban, ahol Vasvári Pál és Radákovics
 80 24|               földbe bújt kis vendéglő, ahol a saját poharából iddogáló
 81 24|          elgondolkozva a Barátok terén, ahol nemcsak galambok jártak,
 82 24|             sétálgatva a Kalap utcában, ahol a csodálatos Budapesti Hírlapot
 83 24|              Ivanhoe regénybeli lakban (ahol a közeli években egy őszi
 84 24|                a visegrádi tornyok alá, ahol színes, üveggömbös kertben
 85 24|                József utcai korcsmának, ahol egyszerre volt belé szerelmes
 86 24|             téren egy pálinkás boltban, ahol éjszakai kóborlásaiból hazafelé
 87 24|               áll a magyar költő ismét, ahol a múlt század búskomoly
 88 24|                vagy hátul, a raktárban, ahol csak ritkaságkedvelők akadnak
 89 24|                 az útba tévedt a költő, ahol a szegény elődök sírhalmai
 90 24|                vagy a régi Belvárosban, ahol a szent és őrült elődök
 91 24|              ligeti korcsmát látogatni, ahol évekig vitatkoztak azon,
 92 24|             csak halkan tudják a címet, ahol tán még található valaki,
 93 24|                  nem; olyan helyre ért, ahol még sohasem volt. Elkövetkezett
 94 24|              józsefvárosi terecskékről, ahol a költők legtöbbet jártak
 95 24|                 földszintes ház helyén (ahol egykor a költő hónapos szobájában
 96 24|               folytatni, kedves Miklós, ahol a múltkor abban hagytuk,
 97 24|            kedveket élt a Mexikói úton, ahol az ágyneműt azok a régi
 98 24|               málnaszörpöt szivarozzon, ahol legzajosabb a terasz, megismételje
 99 25|            hasonlót, bizonyos utcáknak, ahol valamely ismerősünk lakik,
100 26|            összekötő vasúti híd mögött, ahol egy öngyilkosjelölt már
101 26|               túl a Duna kanyarulatain, ahol az esti köd és a lógó felhő
102 26|                egy szebb világot takar, ahol sohasem látott cifra tornyok
103 26|              nem ismerő emberek laknak, ahol azok a tündéri tájképek
104 26|                és lábtöröttek álmodnak, ahol kutakból mérik a mézet,
105 26|              kivételes lények otthonai, ahol egészséges férfiak és gyengéd
106 26|               költők műveiben olvastak; ahol nincs kolduspanasz a csillagos
107 26|                az erdők felől a hajnal; ahol csak az ezüsthasú potyka
108 26|                  aki a hídról alábukik; ahol gyengéd, puha kelmékbe burkoltan,
109 26|                a hazugságnak iszapja... ahol azokat a boldog embereket
110 27|               hajlanak a napsugár felé, ahol a dombok kövér oldalukat
111 29|               messzi rétekre gondolunk, ahol ezt a szénát lekaszálták?
112 29|             messzi tanyaházakat látunk, ahol gyermekkorunkban vagy álmunkban
113 29|       szeretnénk elnyargalni udvarokba, ahol most a zsályát, fodormentát
114 30|         folytatom a másvilági életemet, ahol kisfiú koromban, gyönyörűséges
115 33|                 magyar nevet mindenütt, ahol megfordulnak. Ezeknek a
116 34|              városnak a nevét jelentik, ahol a rézkrajcárok születtek.
117 34|         sóhajtássá válott földrészeket, ahol ez a rézkrajcár egykor utazott
118 36|             alatt egy Csiga korcsma is, ahol rovást von a csárdás, amikor
119 37|            valahol egy bolt a városban, ahol padlófénymáz helyett rideg
120 38|               odaülnek a guzsaly mellé, ahol a mindennapi gondokat fonják.
121 41|                valami lakodalmas úthoz, ahol felvidámodott emberek, a
122 42|          bejáratánál állott korcsma is, ahol a gyászolók mindjárt megpihenhettek.
123 42|                 hallottak ezen a tájon, ahol minden talpalatnyi föld
124 42|          valamely kis árendához jutott, ahol megvethette a lábát. Ekkor
125 42|                meg nem találta: Igalon, ahol éppen a régi Elek birtok
126 42|              róla, mégpedig Budapesten, ahol csendesen elszenderült,
127 42|          Visszavágyódott Nyíregyházára, ahol hetvenkét esztendős koráig
128 42|               tovább olyan vármegyében, ahol egyik oldalon az egri káptalan,
129 43|            kolostori neveltségű őzgida; ahol a téli baráttal, a kékmellényes
130 43|         cinkével megint találkozhatunk; ahol az is szívből dalolni kezd,
131 43|             szokott véleményt cserélni; ahol alkony jöttével a fatörzsek
132 43|              lépteit véljük felfedezni; ahol a csúnyákat megvigasztalja
133 43|           sötétség testi hibájuk miatt; ahol darab időre a derekán felejti