Part

  1 1 |               kis faluk mellett szalad el a vonat, az emberek arca
  2 1 |      divathölgy évente többször jegyzi el magát, mint ön hinné, asszonyom.
  3 1 |               hogy egy hónap múlva már el is felejtette, hogy valaha
  4 2 |               az úrnő korábban készült el tavaszi ruhájával, mint
  5 2 |             még hosszú három hét telik el az újnak megérkezéséig. -
  6 2 |            meglopta, titokban intézték el. A hadsereg reputációját,
  7 2 |            Mától kezdve az állam látja el őket ruházattal, élelemmel -
  8 2 |           katonaság, hogy nem titkolja el legbelsőbb ügyeit manapság
  9 2 |                a papiroscsizmában fagy el a lába, amelyet a saját
 10 2 |        otthonos, hol a nők nem hagyják el gyermekeiket és férjeiket.
 11 3 |          legtöbb magyar sohasem jutott el a belvárosba sem. Puszták
 12 3 |         medvetáncoltató népséggel bánt el, hanem kieszközölte, hogy
 13 3 |                pajkos masamódok lepték el a Ringet? A pesti belvárost
 14 4 |            pihenő padocskák maradoztak el. Mindig menni, vagy álmodozva
 15 4 |            felébredést várván, sietni, el nem késni, szélben, esőben,
 16 4 |           lámpásai. A földön köd terül el. Hideg lesz.~~Vannak bizonyos
 17 4 |            régi nótát: Képeddel alszom el, keféddel ébredek... Talán
 18 4 |              kis csillag bandukolt már el a horizontról hátra, a segélyhelyre.
 19 5 |               királyfi vagy költő megy el, kereskedősegéd sohasem.
 20 6 |           húsvéti fodrozással lebegtek el a háztetők felett, és a
 21 6 |       hajszálai, és valahol most indul el valaki a régi ház felé!
 22 6 |           amelyeken már annyi láb ment el a messzeségbe, ismeretlen
 23 6 |      mostanában hófehér hajjal hagyják el a templom hajóját a ferenci
 24 7 |           villamos sugarakkal árasztja el az égboltozatot, a várost,
 25 7 |          meglepő, ha az öregúr valóban el tudná űzni az esőfelhőket
 26 7 |               paraszthajszál választja el a bűvészkedéstől. Az időjárás
 27 8 |           könyvben,* amely most hagyja el a sajtót, és Budapest utolsó
 28 8 |                és virstliszaggal látta el a régi Korona vendéglő.
 29 8 |             filmjein berregve érkeznek el a város számtalan színpadára
 30 8 |             elmúlott, hiába hangzottak el az öreg Herczeg Péter báró
 31 8 |      szemhatáron: oly gyorsasággal fut el tekintetünk előtt Budapest
 32 9 |          szomorú, falusi gavallér megy el a királyok és nagyurak e
 33 9 |             alattomos léptekkel sétált el a nyárilak zúgó jegenyefái
 34 10|              vakoké, egész életet mond el a kézfogás és vállának gyengéd
 35 11|          asztaltársaságok helyezkednek el. Van "Dugó"-asztal, színészek,
 36 12|                a konyha jobb falatjait el ne fogyasztották volna a
 37 12|           dolgunk, aki soha se látogat el Amerikába, ahol állítólag
 38 12|             ünnepélyesen fogyasztatott el emberünk által, miközben,
 39 12|              törölgette.~Miért mondjam el a túróscsusza történetét?
 40 13|                   Úgy kell a kutyának. El akarta adni a hazát.~~Most
 41 14|       cilinderben és zsakettben jöttek el a hivatalba, hogy a hang
 42 14|            közömbösen dörög és andalog el mellette az élet, kalitkájából
 43 14|            Kavics, por és arany surran el. Máskor vércseppek hullanak
 44 14|               kémények füstjével száll el a legnagyobb kétségbeesés.
 45 15|          megkisebbedett Pesti Naplóban el nem férnek. Modern, lelkes
 46 15|           Rudasban. A szobájában költi el az ebédet. Nagy árkusokra
 47 15|                százezer példányt adott el Az utolsó bohém-ból. A véka
 48 15|               Társulat suttyomban adta el a regény két-háromezer példányát.
 49 15|               hogy annyi könyvet adnak el, hogy nem kell többé mesterségesen
 50 15|         Házőrző kuvasz morgásával űzte el az asztaltól a gyanútlan
 51 15|              és százezer példányban is el lehet adni, ha ügyes rajzoló
 52 15|                amely a napokban hagyta el a sajtót.~A Bukfenc finom
 53 15|            amikor pesti aszfalt nélkül el sem lehetett képzelni a
 54 15|        megtisztelt vele, hogy olvasnám el én is Oláh Gábor regényét,
 55 15|            legnemesebb lélek gondolhat el. A regény lába a földet
 56 15|            örökölt, és háromszor verte el aztán örökségét, amelyből
 57 15|              éjjeli kávéházban mondták el legújabb verseiket a "perditának",
 58 15|           elzüllöttségek hervasztották el a régi, korhadt Magyarországot:
 59 15|           szomorkodások között hagytam el Debrecent, bár a szívem
 60 15|             Rudnyánszky Gyula foglalta el.) Nyomban haditanácsot tartott
 61 15|        elolvasta, s jegyzetekkel látta el a közleményeket, mint vidéki
 62 15|            leveleit jegyzetekkel látta el, Herczeget azzal gyanúsította,
 63 16|              Miért?~- Hogy képet adjak el - felelt egyszerűen, keresetlenül,
 64 16|             paraszttal könnyebben bánt el a boltos, mint a magyar
 65 17|                ablakok messzire tűnnek el. Olyan az este, mint egy
 66 17|          gyömöszölt emberek igyekeznek el a város sötét negyedeiből,
 67 17|     készülődtem, amelyre sohase mentem el. Már a tükröm előtt ültem
 68 17|              vágtató lépésben indultak el útjukra, és csak akkor lassítottak,
 69 17|             kínpadon sem árulták volna el a szerelmi titkokat, amelyek
 70 17|              volt, sohasem volt beteg, el nem késett, s a pumpoló
 71 17|             szolgálatkészséggel sétált el az asztalok között, s minden
 72 17|           kiöltözködött nőkről valóban el lehetett hinni, hogy az
 73 18|            között oly ártatlanul terül el a Balaton, mint egy fehér
 74 18|               alatt oly messzire terül el az országút, mintha az elátkozott
 75 19|           mellett a széllel: úgy zörög el az emberből a harag, a bosszú,
 76 20|                 akik sohasem hagyjátok el a város falait, a szakállok
 77 20|           határban szívesen képzeltünk el méheseik, diófáik, alacsony
 78 20|            tészták áramlatában könnyen el lehetett képzelni a hamvashajú,
 79 21|              és oly fürgén helyezkedik el az út irányában, mint egy
 80 23|             legkisebb falu sem kerülte el figyelmüket. Vágtattak csengős
 81 24|          tennivalóval és böjttel látta el a múlt századbeli magyart,
 82 24|               sok lúdtollat használtak el a hon állapotának jobbra
 83 24|            virág sokáig nem veszítette el színét és illatát, a buzdító
 84 24|                a virág sohasem hervadt el a magyar férfiak szíve felett.
 85 24|    sötétségében, ahová már sohasem jut el napsugár. A virág ott van
 86 24|         akarnál tudni e térről, olvasd el Szabó László könyvét az
 87 24|                 levett kalappal mondta el költeményeit az erdei gyalogúton,
 88 24|           kisasszony, bár titokban már el volt jegyezve egy ferencvárosi
 89 24|              ha a költő nem felejtette el lakáscímét mellékelni; a
 90 24|                öngyilkosságot követtek el. A csikósgazda képű öregúr
 91 24|            tanyát vagy lugast neveztek el annak az életbiztosító ügynöknek
 92 24|              egy ajtót? Minek záruljon el undorral a jóságra és pártfogásra
 93 24|           vagyunk, barátom, nem bírjuk el a tehetséges embereket.
 94 24|               gyűjtőnek, aki nem esett el a háborúban és az utána
 95 24|              hátán is megélnek. Tegyük el a jó adresszeket azoknak,
 96 24|         amelyekről már nem olvashatjuk el a megkopott nevet; elfelejtődtek,
 97 24|         irodalomtörténet mostohán bánt el a nyolcvanas évekbeli írókkal,
 98 24|               házi perpatvar) nevezzék el a költő nevéről... Rohant
 99 24|      margitszigeti lóvasút se döcögött el ablakom alatt, egyedül a
100 24|                akik senkit se ismertek el, Heltai Jenő előtt kalapot
101 24|            verse rendkívüli hatást ért el. A humor királya még Sipulusz,
102 25|     csodálatosan fénylő cipők indultak el hódító útjukra, a ferenci
103 25|             alatt közömbösen haladtunk el tegnap; az erkélyek, amelyek
104 25|         ábrándokat még nem felejtették el hölgyeink a városban, a
105 26|              rendőr, aki most foglalja el állomását a parti lámpás
106 27|              az, aki sohasem öregszik, el nem múlik, nem haloványodik
107 27|                kivirágozzon; ő tapossa el a mindenkori naplementének
108 29|              nyomását; nehezen hagyták el a bugyellárist, különösen
109 29| vadászpajtásaink nagyotmondásait hozta el a határból. - Hát a csirkés
110 30|              nem hisznek.~~- Már régen el akarom neked mondani, Kedvesem,
111 30|                amely korban ő távozott el az élők sorából, életmódom
112 32|            tyúkot a marhahús mellé. De el ne felejtsétek a levesből
113 34|           lélek, amely egy pillantásra el ne feledkezne a jelen időről,
114 34|               emlékké vált tájat, soha el nem ért ismeretlenségeket
115 35|                múlt idők ne mehessenek el a felejtésbe. Főleg ez az
116 35|               mindenkit, aki nem esett el a háborúban, akit nem vertek
117 36|            halálvágyát már nem oltotta el a bor, szomjasságuk ellen
118 36|        küzdelmes évtizedeket töltöttek el várakozásban, reménytelenségben
119 38|                azzal a nesszel szöktek el nemrégiben a városból, hogy
120 38|                reájuk? Hol panaszolják el az özvegyek keserves magányukat,
121 39|              káromkodni akarna, bújjon el egyesegyedül a sötét pincébe,
122 39|                egy üres hordóba mondja el megjegyzéseit a földi és
123 40|            éppen a Lánchíd alatt viszi el a folyam. De az is lehetséges,
124 40|              dunai öngyilkosokat vitte el az állomástól? Nagyon haragszik-e
125 41|             áhítatos vágyával érkezzen el végre a magyarok Mekkájába,
126 42|               Gyula.~Két hét se múlott el, kopog Jeremiás az ügyvéd
127 43|            folyamán; ahová úgy szökött el Pestről valaha a polgár,