Part

 1 1 |          legnagyobb hangulatcsináló. Mintha külön zenéje volna minden
 2 1 |       lelkében egy-egy nagy ünnepen. Mintha azzá lenne mindenki, ami
 3 1 |              és patakok mutatkoznak, mintha álmunkban láttuk volna valahol,
 4 1 |              és én önt nem szeretem. Mintha nem is lett volna érdemes
 5 1 |         viseli a divathölgy színeit. Mintha a kalendáriumot a pesti
 6 1 |             erről komolyan beszélni! Mintha nem ugyanazt tennék a nők
 7 1 |        kevésbé divatos üdülőhelyein. Mintha az egész város talpra állott
 8 1 |           menetjegyeket osztogatják. Mintha a főváros határa csupa kirabolt
 9 1 |            legragyogóbb csillagokat. Mintha rubintkövekkel volna kirakva
10 1 |          mondják az állomások nevét, mintha csupa nászutasokkal volna
11 1 |             álmos párájába burkolva, mintha ott laknának a madarak,
12 2 |             És a nők gondolkozásában mintha semmi sem változott volna.
13 3 |           volt a császár szobájáig - mintha a hóhérbárdot érezte volna
14 4 |              falvakon hajtottunk át, mintha almát árulnánk vagy álmot,
15 4 |         akinek oly régi kocsija van, mintha ezen hozták volna Táncsics
16 5 |              vezéreinek unokáival... Mintha a mayerlingi forgópisztoly
17 6 |          megmozdultak lépteim alatt, mintha üreg volna odalent. Egyszer
18 6 |      hosszadalmasan búgott egy hajó, mintha nőstényét keresné az óbudai
19 6 |              mormoló nő járásában... Mintha a hét főbűn az idők folyamán
20 8 |            vízhúzója úgy nyikorgott, mintha egy dalos, nagyon öreg ember
21 8 |           Napóleon-kori kék frakkot. Mintha ötven esztendővel később
22 8 |          Himfyt vagy Byront olvasta.~Mintha az egész életnek nem lett
23 8 |    előpenderül valamely utcasarkon - mintha a híres jegyző óta mitsem
24 8 |             lobogót: le a bajusszal!~Mintha csupán a férfiak bajusz-
25 8 |       tornyot a nap felé, és éjszaka mintha temettek volna: végtelen
26 8 |            szívek itt oly szomorúak!~Mintha elszállottak volna az énekes
27 9 |       nyugtalankodik olykor álmában, mintha valahol a víz közepén, a
28 9 |              válnak e csöndes éjben, mintha csillagszemek előtt szégyenkezne
29 9 |    folyosóról vállunkra tornázó pók. Mintha halotti harisnyába burkolt
30 10|        mérték végig az őszi ligetet, mintha azt akarnák tudni, hogy
31 10|            hány lépés idáig az út... Mintha ez esztendőkben a kalendáriumcsinálók
32 12|            vidékiesen folytathattam, mintha a szomszédban volnék, atyafiaknál,
33 12|              vadul maga elé ragadta, mintha az ellenkeznék vele. A villával
34 12|             és a salátára öntötte. - Mintha a sült csupán alárendelt
35 14|            jönnek-mennek a drótokon. Mintha a város házai felett a tetőkön
36 14|           hang hallatszik egyszerre, mintha nagy madárcsapatok repülnének
37 14|      hullanak a szenvedők hangjából, mintha egy madár megsértette volna
38 15|              termékeit válogatta ki. Mintha csak azt akarná bizonyítani,
39 15|           ünnepélyesek, szokatlanok. Mintha nagyon messziről jöttek
40 15|             könyváradatnak. Egyelőre mintha csak a könyvtárosok részére
41 15|        sietett a kistemplom mellett, mintha a világ sorsa függne attól,
42 15|         hallgatta a pohárköszöntőt - mintha a trónkövetelőnek magasztalnák
43 15|         olyan kedves emberek voltak, mintha a régi, árvíz előtti Pestről
44 15|              aranykeretű cvikkerrel, mintha a földkerekség legfontosabb
45 17|              csak boldog ez a város, mintha a Balkánon volna. Az emberek
46 17|             álltak piros sapkáikban, mintha fizetést húznának a magisztrátustól,
47 17|              szerelmi rejtegetésben, mintha a hivatásához tartozott
48 17|          szív, pihenjen a szorongás. Mintha kipróbált, hű barátai közé
49 18|             süllők kidugják fejüket, mintha ama legendabeli szentek
50 18|   szélhámosan lengeti lompos farkát. Mintha gazdag partira vadászna
51 18|          végigfut valaki a szobákon, mintha megzavarták volna az éji
52 18|          kutya, mély, dühödt hangon, mintha kísértetet látott volna
53 18|         violák, nemes rózsák árnyai, mintha látogatóba átsuhannának
54 18|       messzire terül el az országút, mintha az elátkozott vándorlók
55 20| lerongyolódnak oly megszokottsággal, mintha mindig kopott ruhába öltözködött
56 20|              a letelepülő vendéghez, mintha egész boltját ajándékba
57 21|           lélek, és kiül a szemekbe, mintha elrepülni készülne. Régen
58 21|     Előrevetik magukat, hátradőlnek, mintha egy test, egy izom volna
59 21|             szeme, erőlködik a szél, mintha megérkeztek volna segédei
60 21|       roppanva száll egy nagy madár, mintha megunta volna már az életét,
61 21|           helyükön, evezőik mellett, mintha nem tudnának megválni a
62 21|             hegynek kapaszkodó úton. Mintha a boldogságos, fáradságos,
63 22|         öngyilkosságot választották. Mintha a konok hölgy lábai elől
64 22|              fára felhurkolja magát; mintha az elhagyott nők többé nem
65 22|             nem jutnának marólúghoz; mintha megokosodott volna az egész
66 23|        nyomtatóműhelyek elhalkulnak, mintha Gutenberg tétovázó keze
67 24|         Athenaeum, barokk stílusban, mintha nem is kiült fenekű, görnyedt
68 24|     hangoztatták az "aufschreibent", mintha a saját birodalmukban rendelkeznének:
69 24|            szemüket, és úgy tesznek, mintha meghaltak volna.~~Különben
70 25|              a kitavaszodott várost, mintha elfelejtettük volna a vén
71 26|             elhalad: reményteljesen, mintha csupa nászutasok turbékolnának
72 28|           elölről kezdjük az életet, mintha nem lettek volna emberőseink,
73 28|            oly friss erővel érkezik, mintha még senki sem próbálta volna
74 28|              azért keresik a halált, mintha meguntak volna élni... Ó,
75 29|    kutyaugatásra, amely úgy hangzik, mintha magyar komondor ugatna valahol;
76 30|             őt. Csak a ruházata más, mintha elnyűtte volna régi ruháit
77 30|           szinte szánakozva néz rám, mintha a rajtam nyugvó tekintetével
78 30|             mind előjönnek álmomban, mintha boldog kisfiú volnék még
79 34|           múlt időkről beszélgetünk. Mintha mindenki vőlegény vagy menyasszony
80 34|           volna tegnapi korunkban... Mintha nem ismertük volna a púpokat
81 34|         vonzzák elénk a múlt időket, mintha akkoriban az embereknek
82 34|           adnak, és úgy megbámulnak, mintha sohasem látták volna. (Hallom,
83 34|          számtalan, semmis páriáját, mintha valami tengerfenékről való
84 34|            Hol jártál? - kérdjük őt, mintha magunkat látnánk, amint
85 36|            itt jár közöttünk, vidám, mintha aznap vasalták volna pepita
86 36|               Még mindig jobban jár, mintha a kalapja után a Dunába
87 40|              a felszínre emelkedtek, mintha az alvilágból igyekeznék
88 41|          várja mindenfelé az utazót, mintha azt kérdezné tőle a legtöbb
89 41|             miért jött az úr Pestre? Mintha nem volnának itt máris elegen.~
90 41|            át pengő zene hallatszik, mintha ebben a városban ingyen
91 41|              legfinomabb eledeleket, mintha ingyen adná azokat a korcsmáros.
92 41|              útról jött ember előtt, mintha mindenki őt várná itt. Hogy
93 42|       otthagyott mindent, ment haza, mintha eszét vesztette volna. Burger
94 42|             kaszírfrájlák környékén, mintha egész életében nem szándékozna
95 42|         Burger-vagyon tehát megállt, mintha a vén Jeremiás összeszedett