Part
1 1| egyszerre meglátogatták. Csak azt érezte, hogy itt volt boldog,
2 1| rekettyés berkek felé, mintha azt hinné, hogy még mindig medvebőr
3 1| ismernék, a hangomat pedig, azt hiszem, így is, beszéd közben
4 1| igazgató csendesen köhintett:~- Azt hiszem, hogy Szindbád úr
5 1| és tekintete állandóan azt a kövérkés, nevető leányt
6 2| szerelmesek megtalálták azt, amit kerestek. Ámbár ez
7 2| azoknak az embereknek, akikről azt szokás mondani, hogy jobb
8 2| Az idegen, ha látja őket, azt hiheti, hogy ezek a nők
9 2| mellett, aki talán néha azt is megkívánja a szerelmeskedés
10 2| érezte, hogy megtalálta végre azt az alakot, akivel bánatossá
11 2| hogy az elcsapott zsoké azt sem tudta, melyik lábára
12 2| csóválta a fejét, és talán azt mondta, hogy éppen tegnap
13 2| mintha soha többé nem akarná azt a katonának adni.~A tiszt
14 2| panaszosan emelte Benre, mintha azt várta volna, hogy az elcsapott
15 2| mint ősz hajszál. Mintha azt jelentené a láthatatlan
16 2| végignézte az asszonyt, mintha azt mondta volna pillantásával: "
17 2| ijedelemmel.~- A költőt is... Azt a bús képű, halványodó,
18 2| mellette sem találtam meg azt, amit minden nő keres, a
19 2| töltöttünk egymás karjaiban. Azt hiszem, ez volt életem legboldogabb
20 2| ezzel az egészségtelen, azt hiszem, mellbeteg szobalánnyal,
21 2| szerelmi bánatomban, hogy néha azt hittem, hogy férjem mindent
22 2| panaszkodott anyámnak, és azt hiszem, az öregasszony egyszer
23 2| zsebkendőjét vittem a kezembe, azt a kis kalapot tettem a fejemre,
24 2| mentes anyagi gondoktól... Azt hiszem, hogy mások is megfordultak
25 2| méltó a magaviselete.~- Azt a szőke nőt adja a kezembe,
26 2| a földet jól lebunkózta? Azt szerettem volna tenni, amit
27 2| ideig betöltötte szívemben azt a helyet, amely hely minden
28 2| eszembe dalok, amelyekről azt hittem, hogy már régen elfelejtettem
29 2| aztán becsapódott. Ben azt gondolta magában, hogy fogoly,
30 2| ha a költőt ebédre hívom. Azt hiszem, egészségedre válik. -
31 2| volt, szerencsétlen volt. Azt hitte, nem éri meg a reggelt
32 3| hogy befejezhette volna azt a nagy művet, amelyről régi
33 3| még bele sem fogott, bár azt híresztelte, hogy hajnalonkint
34 3| vendégünk hagyta itt, aki azt ígérte, hogy a kávéházból
35 3| fejéről a vadászkalapot, mert azt hitte, hogy dzsentriembernek
36 3| jubileumukon...~- Meghiszem azt - felelt Olga.~- Vagy pedig
37 3| fogantyúja volt, amelynél fogva azt csuklójára lehetett akasztani.
38 3| Széplaki tovább is megtartotta azt az irányt, amely az Athenaeum
39 3| mintha kísértetet látna.~- Azt hallottam, hogy a tekintetes
40 3| korában sem tudja felejteni. - Azt olvastam az újságokban,
41 3| Degenfeld gróféknál lőnek, azt mind én dolgozom fel, mert
42 3| végre a szerkesztőségben azt mondotta valaki, hogy ha
43 3| Széplakinak, mert kifogásolta azt, hogy Széplaki neve többször
44 3| a második párbajsegéd. - Azt mondják, hogy Széplaki Titusz
45 3| állított botesernyőjét, és azt fitymálva megnézte:~- Egyetlen
46 3| nincs igazam? A múltkor is azt a kövér szerkesztőt, aki
47 3| akcentusával folytatta is azt a történetet, amelyet már
48 3| míg itt kedélyesen csupán azt a tennivalót választotta
49 3| volt, és most öregségére azt mondta a hírlapírónak: "
50 3| köszöntések elfogadásakor azt vette észre, hogy kalapban
51 3| árulta el Mágnás Elzának azt a körülményt, hogy a halálra
52 3| ezüstpénzt, nyilván azért, hogy azt el ne lophassák a megtermett
53 3| borravalójából ügyesen elsanzírozta azt. Mágnás Elza a toalett felé
54 3| valamely rejtekzsebében: azt úgy eldugta még önmaga elől
55 3| még önmaga elől is, hogy azt majd halála után találja
56 3| helyzetem odalent a sírban. Azt mondanák az emberek, mégse
57 3| tisztaságáról meggyőződött.~- Azt hiszem, hogy ez az a bizonyos
58 3| pálinkarekedten felelt: "Azt hiszi?" "Ez az érzésem" -
59 3| időben mondják: pártécédula - azt tartalmazta, hogy Széplaki
60 3| előtt, mintha először látná azt különös feliratával, aztán
61 3| darab, vörös ember volt, aki azt tűzte ki életcélul, hogy
62 3| ajtó előtt.~A hírlapíró azt számolgatta magában, hogy
63 3| korántsem unatkozott, amint azt talán hinné valaki. Köhögött.
64 3| szeszélyből, mintha mindig azt akarná bebizonyítani, hogy
65 4| nem ért ételek ízeivel. Azt mondták neki, hogy az az
66 4| csukott fiákerekbe, mert azt hitte, hogy álruhájában
67 4| jutott az ő újságírója. Azt mondják, hogy az is verseket
68 4| inkább spriccer kellett, mert azt maguk mellé állíthatták
69 4| ezt a tegnapi sört, mert azt voltaképpen egy környékbeli
70 4| kértem, sörre van kedvem. Azt a...~A hullaszállító kocsisok
71 4| csizmából" a sört, miután azt felhajtani amúgy sem tudja
72 4| senki előtt, és meglengette azt a levegőben. - Borsócskám! -
73 4| így szólott:~- Nem kell azt hinnie, asszonyom, hogy
74 4| megkozmásodott is. Én ugyanis azt hiszem, hogy minden ételnek
75 4| illik előre figyelmeztetni azt a bizonyosat, aki a pofont
76 4| bajsza alatt. Mintha csak azt akarta volna mondani, hogy
77 4| idevaló vendégek között. Azt se lehetne rá mondani, hogy
78 4| felhasználta erre a célra.~- Azt mondják, hogy a mágnások
79 4| nyomorult ellenfeléhez, mert azt hitte, hogy annak a bizonyos
80 4| szívesen látta volna vendégül azt a nyomorultat, akit a Kaszinó
81 4| retkei nem csaltak. Valóban azt adták belülről is, amit
82 4| hangulatában puffantom le azt a szegény ördögöt, akkor
83 4| észre kellett volna vennie azt a keresettséget, amelyet
84 4| különös fiatalemberhez, azt se bánta volna talán, ha
85 4| éppen felhajtani készült azt, amikor váratlanul az ezredes
86 4| amikor a halál csinálja azt.~A fiatalember, amint az
87 4| van is szó. A gazda éppen azt akarta parancsolni Jánosnak,
88 4| komor arccal intett:~- Azt a pohárkát majd én fizetem.~
89 4| egyet roppantott, mielőtt azt férfias pénztárcájában elhelyezte
90 4| a kófic emberhez, miután azt látni vélte. Miután megállapította
91 4| dolgunk nincs velük, mert azt a katonaság intézi el. Ha
92 4| is legyen vele dolgunk. Azt mondták, hogy párbajban
|