Rész

 1  0|         lány, miért haltál meg, mondd, miért~Cseréltél e forró
 2  0|        Mit téssz most már vele, mondd, lányka, mit teszesz?~Levél
 3  0|      Sorsom élet-é avagy halál?~Mondd ki, mondd ki, bármi az ítélet,~
 4  0|   élet-é avagy halál?~Mondd ki, mondd ki, bármi az ítélet,~Benne
 5  0|       Ami jő, megadva viselem. ~Mondd ki, lányka, mert mint lassu
 6  0|   lánggal már imádtalak. ~És ne mondd te se, könnyen hajolván~
 7  0|        II ~Óh, mivel vagy jobb, mondd, mondd, a kéjleánynál?~Csábít,
 8  0|         mivel vagy jobb, mondd, mondd, a kéjleánynál?~Csábít,
 9  0|   kerüllek tégedet,~Csak azt ne mondd, hogy ne szeresselek!~ ~
10  0|       ifjúság még téged,~Óh nő, mondd, mi hát, mi ily korán hervaszt;~
11  0|        anyai kéz. ~"Meséljek-é, mondd, kedves gyermekem,~Aranyhajú
12  0|      csatában? ~Hagyd el búmat, mondd meg inkább nékem,~Hogy virúl-e
13  0|   szörnyet, hagyd lefestenem,~S mondd, hogyha kedvesed ő volna,
14  0|          káromlás felel. -"~"Ne mondd tovább, szelíd karodban
15  0|       van, önhittség szemében;~"Mondd el, - szól Jehova - mint
16  0|           Most imádkozzunk hát, mondd utánam gyermek,~Istenem!
17  1|   Felsohajtva szólt: "Óh bátya, mondd meg~Volt-e még huszár s
18  1|        nem riaszt meg emberkar,~Mondd, előtted vajjon melyik kedvesb~
19  1|       sem magát,~Sarat dob rá s mondd: ím hogy lenne Isten,~Ki
20  1|         Koldús vagy. Az vagyok, mondd, kincsedet~Míg összegyüjtéd,
21  1|          mért halványak arcaid?~Mondd: emlékem sír, vérem elfogyott,~
22  1|       Óh, mi kincset adjak hát, mondd, hódolásúl,~Hű, igaz szivemnél
23  1|     gyermekéveinknek~Kisértete, mondd, nem jött-é eléd?~Nem borzadál-e,
24  1| rettentsd álmából megint,~És ne mondd, hogy megnyugodva épen~Már
25  1|      eddig, most is van helyem,~Mondd: ne szánjanak, könnyet,
26  1|    Csalókán intő ideálja. -~Óh, mondd a villámnyargaló vész~Bír-e
27  1|         keblét tűz nem emészti.~Mondd, vérző harc s imádkozás
28  3|   elvonúlnak~Életünknek átkai. ~Mondd, óh mondd, mi van dicsőebb~
29  3|    Életünknek átkai. ~Mondd, óh mondd, mi van dicsőebb~Óh leány! -
30  3|   elvonúlnak~Életünknek átkai. ~Mondd, óh mondd, mi van dicsőebb~
31  3|    Életünknek átkai. ~Mondd, óh mondd, mi van dicsőebb~Óh leány! -