Rész

 1  0|   rajta úszó sárga falevélke. ~Nekünk írá-e a természet aztat?~
 2  0| megjelen,~Tündér fátyol lepi s nekünk~Még fáj, de fáj oly édesen. ~
 3  0|      nem, mért nem hagytad azt nekünk meg?~Nagy volt benn az ember,
 4  1|      fel, ha mi leléptünk,~Ami nekünk szent volt, gúny tárgya~
 5  1|    nincs költségük~Fátyolokra,~Nekünk is jobb, mert miénk még~
 6  2|           27. Hivatlan párthiv~Nekünk vágyol szolgálni, mondod.
 7  3|  bájolá. ~Hogy újra menjen, és nekünk~Itt hagyja bánatát,~És bánatában
 8  3|  bájolá. ~Hogy újra menjen, és nekünk~Itt hagyja bánatát,~És bánatában
 9  3|        ha napja elborúl~Ah, ám nekünk a hajnal éke többé~Dicső
10  3|         Halállepelben adva írt nekünk~Ez élt után nehéz, fagyos
11  4|    maradó tábor fűtni akarna - nekünk;~Célt ér tán, - de azért