Rész
1 1| Azonban egy igen szép bot volt a kezében; a bot feje egy
2 1| dacára egy télies felöltõ volt a vállára csapva. Ez az
3 1| hölgytõl eredt, ajándék volt, egy pazarló édesanyának
4 2| akinek a legtöbb tekintélye volt az egész társaságban, nem
5 2| részbõl álló lakosztálynak volt jellemezve; az egyenruhaszabó,
6 2| éppen az, akihez a levél volt címezve.~- Eljöttünk! -
7 2| evett, és az oly kedves volt így, amint legörbülõ ajkaiba
8 3| színe legyen. Az apával volt különösen sok baj:~- Pozícióm
9 3| Kezdetben igen bánatos volt emiatt, de késõbben könnyebben
10 3| Hirsyt, aki két hónapig volt teljesen hajléktalan miattad,
11 3| Valami izgató és félelmetes volt benned mégis. Robin egyszer
12 3| Azonban semmiképpen nem volt még rendben a katonasággal.
13 3| rendben a katonasággal. Nem volt a szükséges okiratok, különféle
14 3| le kellett mondaniok. Ez volt az ok, de a võlegény a meg
15 3| tudatlan, kíváncsi és szerelmes volt, szívét a hála és az önfeláldozás
16 3| csak azért sem, mert nem volt ideje, tökéletesen lefoglalta
17 3| hanem szerfölött kíváncsi volt a viszonyokra, amelyek között
18 3| rendjének föl nem szentelt tagja volt, folytatá:~- A szabályos
19 3| Az ifjú mûvész beteges volt, ezért és nem más okból
20 3| Barátai közül senki sem volt hozzá fogható, sõt, én úgy
21 3| derék legény, mint amilyen volt Bem Gyula. Lelkes, tüzes
22 3| anyát illeti, azt könnyû volt megtéveszteni, különben
23 3| hozzátartozó fogalomkörrel, idegen volt nekik. Sõt, mert nem ismerték,
24 3| inget gyûlölte - mivel nem volt neki -, és tengerészruhában
25 3| bérkocsissal.~Minden rendben volt, a menyasszony már föl is
26 3| karcsú bokája. De virága volt, sok-sok fehér virága! Valamennyi
27 3| haragudott meg reájuk.~A ház meg volt lepetve, de egyszersmind
28 3| Piroskát, aki halványpiros volt, mint a mályvavirág, és
29 3| Robin Sándort, aki fehér volt. A gyerekek utánuk kullogtak,
30 3| megölelte; mindkettõ szeme tele volt könnyel. Az egykori kispap
31 3| vissza az asszonyka.~És nem volt még e langyos Pesten büszkébb,
32 3| rendkívül éhesek valának.~Ebéd volt; sõt fölöttébb jó ebéd e
33 4| egyenruhakészítõ cégnél. Oly különös volt a pozíciója, hogy okvetlenül
34 4| voltaképpen semmi köze nem volt.~Ez a reggel valóban igen
35 4| reggel valóban igen kínos volt, és mindig emlékezetes maradt,
36 4| egy alantas írnoki állás volt, amit mindörökre elhagyott:
37 4| amaz üzér életrajzát. Nem volt az szabó, sosem értett egy
38 4| is. Alkusz vagy filozófus volt, napról napra élt, és ebben
39 4| igen szenvedélyes kiállító volt, és így került ahhoz a szerencséhez,
40 4| az üzér szívét. Mámoros volt, bolond volt, kinyújtotta
41 4| szívét. Mámoros volt, bolond volt, kinyújtotta kezét a fõherceg
42 4| ami náluk készült, az nem volt többé elõírásszerû, és -
43 4| régi - az olyan korszak volt!~Estig kihúzták méltatlankodással,
44 4| baj e szép tervben csak az volt, hogy egyikõjüknek se volt
45 4| volt, hogy egyikõjüknek se volt egy fölös krajcárja is,
46 4| borssal és paprikával. Sok volt, szép volt, hideg volt,
47 4| paprikával. Sok volt, szép volt, hideg volt, mert ez áldott
48 4| Sok volt, szép volt, hideg volt, mert ez áldott olcsó ételnek
49 4| a következõ hetekben is volt mindenkinek, de tenni csak
50 4| mert bicskája mindegyiknek volt - apró darabokat vágtak
51 4| kréta- és szénrajzok ideje volt ez, a könnyebb mûvészet
52 4| mûárusa is éppen egy ódondász volt, aki a világ minden nevezetesebb
53 4| Még egy különös jellege volt ez arcképeknek, az, hogy
54 4| rajzolnak, és amilyen formájú volt magának a festõnek az orra
55 4| mit beszélni. Csak akkor volt igazi beszélõkedve, ha vére
56 4| izgató, szép és szent lény volt a szemében. Munkájából ha
57 4| Szerencse, hogy olyan lány volt, hogy érzéseirõl nemigen
58 4| német neve dacára magyar volt; no nem egészen az!~
59 5| pedig nevezetes kis kocsma volt. Az ügyvédek nagy elszaporodását
60 5| szegény alattvalóit. Szép volt e színész uralkodó, öregségében,
61 5| pengõjével.~Kérdem: mennyivel volt rosszabb, értéktelenebb
62 5| színész a legfelsõbb személy volt a kis kocsmában, nagyon
63 5| napjait”.~Valóban, egykoron - volt - magasabb rangú tisztviselõk
64 5| az a híres, nagytehetségû volt képviselõ is, akinél szigorúbb
65 5| vallotta, és a baj csak az volt, hogy ez elvek gyakorlásához
66 5| elvek gyakorlásához nem volt pénze. Mindenki azt hitte,
67 5| fõbelövi magát, de neki bizony volt esze, és élve maradt, díjnok
68 5| rendkívül ellenzéki hajlamokkal volt megáldva.~- Elhoztam a leányom
69 5| Bergen még egészen fiatal volt, szénfekete nagy haja, szakálla,
70 5| Ugyebár az ön apja alispán volt? ~- Nem, adószedõ! - szólt
71 5| megfogni. Megelégedett hát egy volt fõhivatalnokkal, aki krémszínû
72 5| fûhöz-fához:~- Az egész csak tréfa volt. Ez a mai fiatalság, nem
73 5| ebben az idõben már nem is volt egészen egészséges.)~Fizettek.
74 5| sok kenyér és kis tészta volt az étlap; gyümölcsöt csak
75 5| de azért igen jó színben volt, mert ha rosszul vagy sehogy
76 6| Rendkívül gonosz ember volt, de a szíve lágy, tele meleg,
77 6| is élvezet.~Ez embernek volt egy unokája, Hanna nevû.~
78 6| öreg hiéna már templom után volt, és az írószobájában szilvóriumot
79 6| egyházi és étkezõszerekkel volt teli a szoba. Az üvegszekrényekben -
80 6| látja az olvasó. Oly fehér volt, mint a tubarózsa, egy kissé
81 6| zöldes, és a szépségében sok volt e bódító, nõies virág természetébõl.
82 6| ezért szeretem. Az anyja más volt, szelíd, engedelmes, nem
83 6| bár mindig egy csudálkozás volt, belejött ebbe a közvetlen
84 6| információra. A baj ezúttal nem volt kicsiny: a fehér pénzférfiú
85 6| iránt.~A megbízás rendben volt, és amikor Sándort kikísérték,
86 7| haza, és csak Bem Gyula volt jelen. Ültek a díványon,
87 7| a tüzelõanyag. De sötét volt, és nem látták egymást,
88 7| ennek, mert nõ és gyermek volt. Ezek ketten pedig rendkívül
89 7| kell. Egy kissé indiszkrét volt ilyenformán, de ez senkinek
90 7| kifogásokat, mert a kocsinak nem volt mennyezete, és ezért félõs,
91 7| iránt Sándornak különben sem volt semmi érzéke; sokat költött
92 7| söpri... Nem, jó szag nem volt náluk, alig tudom magamat
93 7| büntetését. A festõ ezzel nem volt megelégedve, és a kelleténél
94 8| ragyogóan igazolta. Mert hiába volt Hanna oly önálló, erõs,
95 8| Sándort, akinek - sajna - nem volt még ereje a nyilvánosság
96 8| amely angolosan, de szûkre volt szabva, úgy, hogy a virágzó,
97 8| apja, aki szintén jelen volt, és a siker dacára nem vette
98 8| hálája még mindig heves volt:~- Ha valamire szüksége
99 8| csókolta. Pedig akkor nem volt romlott, érintetlen és ártatlan
100 8| érintetlen és ártatlan volt, az igaz, a forró szerelemrõl
101 8| igazán fájt neki, nem ez volt, hanem az, hogy végre is
102 8| kíváncsiság, nagylelkûség volt, semmi egyéb, és abban a
103 9| fiókba, ahol már többször volt, és bizonyára mindig rosszul
104 9| Sándornak teljesen igaza volt abban, hogy minek neki a
105 9| valami nagy haszna mégse volt belõle, mert miután áttért
106 9| belõle, mert miután áttért volt, az ev. intézettulajdonos
107 9| hogy az írás eltûnt, nem volt se ideje, se módja, hogy
108 9| talán arany botokkal is volt találkozása... Gazdája hónapokig
109 9| végképpen.~Még csak februárius volt hátra ama szent napig, a
110 9| hónapban pénze neki sem volt. Irodába nem járt többé,
111 9| szénrajzai, de a festõ nem volt serény, nem szállított elég
112 9| csak hiányos körvonalakban volt megrajzolva, a festõ ezzel
113 9| törvényt szegényke, azzal nem volt tisztában többé, hogy a
114 9| lenyûgözte. Boldognak azért nem volt mondható, de az emberkét
115 9| tanította. Robin Sándor nem volt otthon.~Hanna kopogtatott
116 9| és egyszersmind szilárd volt, folyamatos, biztos és zengzetes
117 9| hogy õ maga egy csöppet se volt meghatva.~- Mennyi idõs
118 9| minden szava halálos sértés volt, de oly szelíd és elégikus
119 9| fiatal anyát, aki lányosabb volt, mint õ. Kisebb, véznább,
120 9| keblérõl a gyermeket. Ez volt az õszinte, igaz érzése,
121 9| ebben a pillanatban nem volt többé oly nyomorúságos a
122 9| nekem békét!~Nagyon keserû volt, de a vendégre nem mert
123 9| találnak rá soha!~- Kár volt idejönni! - mondá Hannának,
124 9| kézitáskájába. Pedig alig volt öntudatánál, nem is köszönt,
125 9| és szelíden kérdé:~- Ki volt ez?~Sándor nem felelt. Az
126 9| Rá sem értek, módjuk sem volt, az egész éjjel azzal tölt
127 10| bár, mondom, igen kevés volt az esztendõben, és a javát,
128 10| semmi tehetsége nincs, csak volt, régebben, valamikor.~A
129 10| sírjánál; akinek igen szép neve volt, ez, hogy „Elvira”! (Valamiben
130 10| a kupé ablakából. Nem is volt csúnya, egy csöppet se nyugtalanító.
131 10| önhalálára. Ámde édes érzés volt e búsulásban, és pedig ugyancsak
132 10| kellemes álmodozásoknak. Mi volt az álmok tárgya, mik a képei,
133 10| dolgokból. Azonban ákáccal volt beültetve az egész falu,
134 10| elõtt éppenséggel ismeretlen volt ez a fogalom. Mert - amint
135 10| sokkal, de sokkal fontosabb volt ez a telep, mintsem azt
136 10| Robin, mert már fáradt is volt.~- Inkább a paphoz! - mondá
137 10| A parasztné füvet hozni volt. A fû a hátán, egy szép
138 10| A parasztasszony ehhez volt a legmostohább - szájjal.
139 10| vándorolni...~...Vidám nép volt ez, egészséges, csöndes
140 10| találni. Úgy mint tegnap, nem volt még semmi baja, ma meg egészen
141 10| másik. Pedig de fain gyerek volt. Vállaltam volna a fiamnak.
142 10| a vizet, pedig jó; erõs volt neki az ájer - fogta magát,
143 11| amint tudjuk, másik nem volt. Alig mozdultak meg a helyükön,
144 11| második napján már rajta volt a rossz és ízléstelen rámákon
145 11| az elmúlt. ~- Oly vidám volt az az ezüst kecske, hozzuk
146 12| része enni kért, rongyos volt. De ó, e rongyok! Csókjaiba
147 12| amilyen asszony még nem volt soha. Magával leszek mindig
148 12| utána. (Az ablak nyitva volt ilyenkor mindig.) Jártak-keltek
149 12| helyzete dacára - a feje volt lefelé - oly gõgös volt,
150 12| volt lefelé - oly gõgös volt, mint egy piros tokájú tábornok,
151 12| sütéshez, fõzéshez.~Két óra se volt, amikor elkészült. Már sült
152 12| is buzgott, de férfi nem volt egy sem.~- Minden elpang! -
153 12| mindjárt?~Robin Sándor nem volt gazember. Ma valami történhetett
154 12| keménnyé tette, de gazember nem volt mégsem. A szíve összeszorult.
155 12| kitekintett az ablakon. Este volt már, esett.~
156 13| kisebbrendû nagylelkûségekre volt berendezve. Csak látnia
157 13| nélkül, szárazon. Fáradt volt már, szerette volna, ha
158 13| kimondta. Kínos és dühös sírás volt rá a felelet, amely percekig
159 13| amikor legelõször végrehajtó volt - akkor is megcsókolt, amikor
160 14| képviselõnek rögtön egy kérése volt az újságíróhoz:~- Kérlek,
161 14| Rabszolgatartóhoz!~Még csak küszöbén volt a háznak, és máris annak
162 14| és ezért ugyancsak melege volt a helyiségben, amelyet erõsen
163 14| állapította meg magában, hogy mi volt itt az elsõ politikai gondolata.
164 14| Egészen olyanforma lárma volt, mint egy kávéházban, ahol
165 14| elhalasztatni, és errõl volt szó két úr között, akik
166 14| elementum uralkodott. Annyi szó volt róla, hogy Robin szinte
167 14| hogy különben is igen föl volt izgatva - úgy érezte magát,
168 14| a világon. Hogy, s mint volt?~És most igen különbözõ
169 14| Mindenki a zsebében volt.~- A program kérdése egy
170 14| Stanley...~Az ügyvéd nem volt egészen józan ember, mert
171 14| akart beszélni, aki en vogue volt e pillanatban. De a tanácskozóterembõl
172 14| az izgalomtól. Azért még volt ideje, hogy egy diszkrét
173 14| mert az esze azért helyén volt ez ifjú embernek. Ami még
174 14| legnehezebb napjai közül való volt ez. Valami hirtelen föltámadt
175 14| Az étkezõ üres és csöndes volt e pillanatban. Az agyonkurizált
176 14| szemeit, és láthatólag meg volt elégedve, hogy az új katona
177 14| te voltál? Akkor a bátyád volt. Megütötted már a huszonnégy
178 14| a választás, és igen meg volt elégedve, amikor az új ember
179 14| magát a feleségével. De nem volt rá módja, az egész család
180 14| módja, az egész család ott volt az ebédlõben. Megbízásokkal
181 15| amint szokás.~Szép tartása volt Robin Sándornak, egyenes,
182 15| magyar iskolát! - Robinnak volt kártyatehetsége, havannát
183 15| támad. Nem szítt bizony, nem volt bolond...~De a készpénze
184 15| Kár, hogy olyan sovány volt...~A hintóban, egymás mellett
185 15| Rossz vagy hitvány ember nem volt, és senki se ítélje el ismeretlenül.
186 15| nedves, piros ajkában látható volt, és villant, mozgott az
187 15| egymáshoz napokig. De ah, Robin volt csaknem mindég, aki a bûnbocsánatért
188 15| senkinek. A Sándor apjával volt még a legbizalmasabb, azzal
189 15| azért halkan.~- Az akkor volt! - válaszolta az asszony,
190 15| megváltozik, azt se tudod, melyik volt, ki volt, oly szelídnek,
191 15| se tudod, melyik volt, ki volt, oly szelídnek, oly aranyos,
192 15| reája nézve súlyos. De az volt a természete, mint minden
193 16| tudja meg senki, hogy miért volt Szegeden.) Zsír nélkül fõzte
194 16| igazságügyminiszter, aki éhes volt nagyon.~- Meglátszik, ki
195 16| Ah, az szép éjszaka volt, ami a vacsora után következett.
196 16| neki...~- Robin Sándor „meg volt csinálva”.~
197 17| hogy majd szétpukkant, éhes volt, tenni vágyott.~A három
198 17| egymás fülébe harapott.~Ez volt az az idõ, amikor az ország
199 17| Az ezután való éjszaka volt csak a boldog éjszaka, sõt
200 17| Ilyenkor megint olyan szerelmes volt belé, mint régen, szerette
201 18| részben keleties - vacsora volt Robin Sándornál. Az elsõ
202 18| nagyobbára olyanok, akiknek nem volt rendes nõi társaságuk. A
203 18| parancsolt; voltaképpen õ volt a miniszter, bizonyos tekintetben
204 18| idénynek elsõ vasárnapja volt, és úgy az urak, mint a
205 18| vendégeket. Egészen másképp volt fésülve, mint rendesen.
206 18| látszott ez estén, mint amilyen volt rendesen.~A ragyogó szépségben
207 18| rendesen.~A ragyogó szépségben volt valami zavaró, aggasztó -
208 18| percben pedig fenyegetõ tûz volt.~- Rossz ez az asszony? -
209 18| egész alakot álló modell volt, mielõtt férjéhez, a magyar
210 18| régiekrõl. Megkerültem. Rossz volt lent is, rossz fent is.
211 18| ellenni dolog nélkül. Ez volt mindég az ideáljuk: egy
212 18| Tudja, hogy nekem is volt trafikom? Egyszer maga is
213 18| mondjam - mindenkinek joga volt engem megszólítani. Kezdetben
214 18| ez szokatlan, sõt sivár volt, és nemegyszer féltem, hogy
215 18| halványlila füstben még szebb volt az aranykévékbe öltözött
216 18| megbírálta Deák Ferencet. Be volt csípve, le akarták fektetni.
217 18| lehetõ legközönségesebb volt velük szemben, és oly tolakodó
218 18| hegyes orrú úr igazgató volt, egy nagy s több kis bank
219 18| civillista.~Az ígéret maga volt ez az állás, és a puha kezû
220 18| hogy csaló. Mert nem is volt az, csak egyszerû lélekbúvár,
221 18| bankdirektor, mint amilyen volt a régi dámákra, régen, egy
222 18| valamirevaló poéta. - Régen volt ez, talán igaz se volt!~
223 18| Régen volt ez, talán igaz se volt!~A hölgyek némely tõzsdei
224 18| Ah, egy kissé szerelmes volt bele valahány, bár tudták,
225 18| boldog órája mögött.~Mámoros volt talán, vagy szerfölött bágyadt
226 18| Piroska csak az íródiák volt, a levelet Bem Gyula intézte
227 18| kiestek a fejébõl, a régi volt.~Rohanva szelte át a belvárost,
228 18| nyílt, és pár perc múlva ott volt közöttük, a fehér szobában.~
229 19| lélek, a teste még vele volt, a ruhája rajta. Sándornak
230 19| tiszta - nyugvóhelyekre volt osztva. Az egyik sarokban
231 19| faráccsal körülvett szép kert volt, olyan, mint amilyent a
232 19| alapszínében az asszony volt a legfehérebb. Áttetszõ
233 19| kisötétlettek szemei: szinte kietlen volt. Megrémítõ és megható szép,
234 19| templomok. Tegnapi fehér orgona volt tûzve a keblére és szürkének
235 19| ottan, igaz, hogy hervadt volt már egy kissé, virrasztott
236 19| magának, amilyen még nem volt a világon. Megfestem Máriát,
237 19| alszik, ugye, szép?~Szép volt csakugyan, de az arca egy
238 19| olvastuk, de attól nagy láza volt, most az Egy az Istent olvassuk,
239 19| plafondokat is.~- Múltkor a grófné volt itt az apja sírkápolnája
240 19| menni annyi, mint semmi.~- Volt egy orvos - mondá a festõ
241 20| rákiáltott, hogy üres-e? Üres volt, de nem bérkocsi, hanem
242 20| reggeleken.~Mégis szerencséje volt, talált egy magánfogatra,
243 20| mire ügyeljen? Oly ostoba volt, hogy egy pillanatra sem
244 20| tetten kaphassa. Már nem volt gyenge, rohant a kapunak.
245 20| megjegyezni. Végre!~...Már vége volt az öregúrnak, amikor fia
246 20| kulcsra voltaképpen nem is volt szüksége, dühödten törte
247 20| keresett; akkurátus ember volt az öreg, minden rendben
248 20| az öreg, minden rendben volt: kõszállítók kérvényei,
249 20| a rózsás fehér marka ott volt minden sorban. A szegény
250 20| vörös hajával. Egy láng volt, ki akarta magát szabadítani
251 20| arca most már oly fehér volt, mint a reggeli hó, amely
252 20| úgy összerázta, hogy nem volt többé ura a maga testének
253 20| amelynek egy része feketébb volt a sötétségnél. És ebbõl
254 20| nem bántom! Mondja meg, ki volt?~- Nem mondom meg! - sikoltott
255 20| Megölné magát. Nem egy volt. Nem szerettem egyet, nem
256 20| azok nagyon akarták, nem volt, aki megvédjen, nem tudtam
257 20| tudtam ellentállni. Maga nem volt mellettem, elhanyagolt...
258 21| kiért?~Semmi dolga nem volt a rendkívüli módon elfoglalt
259 21| irodalomtörténetbõl jelesem volt. De fejbõl nem tudok semmit
260 21| sírásig kacagtató figura volt, amint szûk mellét kidomborította,
261 21| fiúknak is, úgy látszik, nem volt tehetségünk. Jágics - a
262 21| Átviharzott rajta, vége volt. Friss a vére, jó még a
263 21| teste egy var volna. Össze volt gyûrve a ruhája, az inge,
264 21| folytatására egyéb eszméje nem volt, mint hogy elzálogosítja
265 22| beláthatatlan idõkig.~Úgy fel volt izgatva, hogy amire sohse
266 22| amely a findzsába már be volt töltve; kávésibrik és másik
267 22| kávésibrik és másik findzsa nem volt a tálcán.~- Kocsin jöttél?
268 22| voltak máris, szerencsére nem volt belõlük sok; a bútorzat
269 22| öreg elvágta a de-t, nem volt kíváncsi. Úgy lehet, tisztán
270 22| bensejét. Legtöbbször a szesz volt ennek a vágyakozásnak a
271 22| bezárkózott. Részeg azonban nem volt soha, csak az éles kis szemei
272 22| Hírbõl ismertem, öreg ember volt, nyugodjék békével!~Az öregember
273 22| soha még csak sejtelmem sem volt!~- Annál rosszabb, a szamárság
274 22| édesapám, a magam felesége volt!~A kormányelnök lassan föltápászkodott
275 22| hogy gondolkodik, készen volt már, és a mondatok, amelyeket
276 22| már enyelgés és lenézés volt, az a férfiöröm, amely az
277 22| A fõkatona annyira felül volt, hogy aki - még mindég szép
278 22| bölcsesség. Túlságosan szép volt, senki sem fogja felróni
279 22| hibádnak, hogy oly szép volt. Hát nem okos elvenni ilyen
280 22| szíveteknek keménységeért engedte volt meg néktek, hogy elbocsássátok
281 22| feleségiteket; de nem úgy volt eleitõl fogva. Mondom pedig
282 22| arca is megnemesedett, nem volt többé olyan kerek bagolyfeje,
283 22| sötétben.~Itt a várban este volt már, és a verebek is aludni
284 22| Hirsyre vágyott. De korán volt még, nem lesz még odahaza.
285 22| még meg is ismerte, a régi volt. Úgy köszöntötte, mintha
286 22| egyablakos szobában úgy be volt fûtve, hogy a bútorokról
287 22| repedezett lefelé a furnír. Meg volt terítve, „hideg fölvágott”
288 22| mert fölöttébb egészséges volt, hamarosan elaludt. A derék
289 22| Fantáziája végképp föl volt izgatva, és csak nagynehezen
290 23| éjszaka hullott hó - mert ez volt az égi szmirnaszõnyeg, és
291 23| nem mondom!~Prédikáció nem volt, a võlegény sietett -, a
292 23| festõnek mégiscsak láza volt, dacára minden patológiai
293 23| Szenvedett a jó fiú, de volt valami gyönyörûség e szenvedésben,
294 23| bágyadtságában lelke erõsebb volt, mint valaha -: majd ha
295 23| éppen jókedve lett, láza se volt e napon, étvágya is megjött,
296 23| neve miatt. Az orvos meg is volt tisztelve, meg ám, a nagy
297 23| nyakán, hogy szinte félõs volt, az inda elszakad. Aztán
298 23| és akármilyen okos fiú volt is, egy pillanatra sem jutott
299 23| soha; le a képekkel. Csacsi volt maga Velázquez is, mert -
300 23| inkább csak kezdete elõtt volt egy új életnek, amelytõl
301 23| Minden jó lesz, de amilyen jó volt, nem lesz többé soha. Nekem
302 24| ideje.~Gyönyörû április vége volt, dolgozni nem lehetett,
303 24| szobaszagot, a klubban nem volt senki: Robin Sándor - méltóságos
304 24| Mindenki az utcán õdöngött; ki volt vasalva és föl volt virágozva
305 24| ki volt vasalva és föl volt virágozva az egész világ,
306 24| tudom már biztosan, miért volt méltóságos az én emberem:
307 24| forradalmat, siettek; kissé korán volt, különösen az emancipáció...~
308 24| gyermekkel, persze, leány volt mindahány. A derék Hirsy
309 24| egyedül, hogy a szobáiban nem volt egyetlen igazi ismerõsének
310 24| ha megvolna; mily passzió volt, hogy tudtam sétálni vele!
311 24| nincs többé. Aki féltékeny volt rája egykor, a leány, az
312 24| éreztem magamat, ha nálam volt, és mennyire megrokkantam,
313 24| kosztba kellett tennem! Volt valami, volt abban a kedves,
314 24| kellett tennem! Volt valami, volt abban a kedves, humoros,
315 24| humoros, huncut fejben, lélek volt benne... És minden szerencsétlenségem
316 24| nevét, azt se tudnám, hogy volt... No, talán túlzok egy
317 24| nemes, édes hõse a régi ura volt. Beszélhetnék Hannáról sokat
318 24| és szép emberi lény nem volt még soha, mint a mi Gyulánk,
319 25| beültek a kupéba.~Május volt már, a hónap amaz utolsó
320 25| emberkére gondolt, aki egykor volt, aki összekötötte és elválasztotta
321 25| kapujában - egy betemetett árok volt az - a férfi karjába kapaszkodott.~
322 25| mint egykoron. A gazda nem volt otthon, elment gyufáért
323 25| mindketten megdöbbentek. Pipa volt a szájában, a füst nélküli
324 25| szívesen adta, mivel fiú volt; nemsokára napszámba menne
325 25| kényszerítõbb. A férfi lakása nem volt szûk immár, hanem inkább
326 25| rajta a paplant.~Hát ott volt a gyerek mellett, magához
|