1831. JANUÁR 1. Az újesztendei köszöntés nem ment ki egészen módiból Párizsban. Mivel nekem más elöljáróm nem volt, csak az ausztriai követhez mentem újesztendei gratulációm megtenni. Egy órakor minden hivatalok elöljárói, chamberek követségei és a fõbb katonatisztek a királyhoz mentek köszönteni, 4 órakor a diplomáciai kar ment. A különbözõ nemzetû követek különbözõ equipageit végignéztük a Palais-Royal udvarán. Végignéztem osztán, míg a követek rendre felültek szekereikben. Mindenik a maga nemzete köntösében, gálában volt öltözve. Legelöl jött le gróf Apponyi, az ausztriai követ magyar köntösben és magyar huszár a bakon. Utána Anglia, Muszkaország és így tovább. Az equipagek, cifra cselédség és különbözõ nemzetek gálaköntöse nagy kontraszt-látást csinált.

JANUÁR 2. Musée des Statues Animéles-ban voltunk, a Boulevardon. A görög történetekbõl van véve három szcéna: 1. Kanaris testvérével a földmappát nézi. 2. a görög patriárka fõvétele Konstantinápolyban. 3. midõn az egyiptomi basának egy francia tiszt által tudtára adatik, hogy Moréát el kell hagynia. A személyek életnagyságban viaszból, nemzeti köntösökben állanak. A groupe egy masina által felhúzódik, s minden kép, szem, kéz, láb mozog, mint a szcéna kívánja. A pátriárka fõvétele legszebb, s a mesterség ezen nemben annyira vivõdött, hogy egész valóságában lehet a szcénát képzelni.

JANUÁR 3-ÁN. Az egész Európában híres párizsi Observatoire-hoz, a Palais de Luxem­bourgon mentünk által. Ezen pompás palota most a Pairek Kamarája gyûlése helyéül szolgál. Francia ízlésû, pompás és nagy kertje mindig nyitva áll. Itt is pazérolva állanak a legszebb szobrok. Számos vízparthiek, oldalról plantaiskolák. A kert végében van a pompás Observatoire egészen faragott kövekbõl. Hat szála van a különbözõ asztronómiai eszközök és asztronómiai tapasztalásoknak szentelve. Itt van vonva a párizsi meridienális. Az asztronómiai eszközök kerekeken járnak, s kivonják a terrasse-ra, midõn observatiókot akarnak velek tenni. A föld alatti mély üregbe, mely 360 grádics mélységû, a refrigeratio és congelatio különbözõ nemeirõl tesznek megjegyzéseket. Az observatóriumban van a Bureau des Longitudes [Matematikai és Csillagászati Társaság] is. Az épület fedele egészen lapos, s nagy faragott kövekbõl áll. Innen a legszebb kinézés van Párizsra.

Közel az Observatóriumhoz van a talált gyermekek háza. Ide teszik bé a szerelem gyermekeit, akinek tetszik. Ide hozzák bé az ide közel lévõ szülõházból is a gyermekeket, mihelyt születnek. Néhány szálát jártunk végig. Mindenik tele volt bölcsõvel s apró gyermekekkel. Apácák teszik a szolgálatot. Innen kiadják falura a gyermekeket szoptatni. Ezerekre menyen száma esztendõnként az ide bétett gyermekeknek. Akárki béadhatja ide a megszültet a kapunál lévõ portásné házába, hol mindjárt bölcsõbe teszik, s szoptatni adják. Az odavivõnek nevét sohasem kérdezik, ha nem akarja mondani. De akármely nagy legyen is itt a theóriai utánlátás és gondosság, mégis a bevitt gyermekbõl felénél több elhal esztendõnkint, sõt középszerû kalkulus szerint százból nyolcvan elhal. Az anyai gondosságot semmi fizetett gondosság nem pótolhatja ki. Közel ehhez van az apácák klastroma, s nekik szüntelen dajkákkal és apró gyermekekkel kell bajlódni.

JANUÁR 4-ÉN. Az Ile de Cité nevezetû részében a városnak, mely egy sziget a Szajna közepén, vagy az úgynevezett Palais de Justice, hol az alsótól fogva fel a felsõig, mindenféle tribunálok tanácshelye vagyon. Ez egy roppant régi épület, melynek több szárnyai vannak, s benne sok nagy szálák. Itt laktak a római praefectusok, midõn Galliát még Róma bírta. Itt laktak az elsõbb dinasztiából való francia királyok is. Most egészen el van foglalva különbözõ hivatalokkal, archívumokkal, bürókkal és bibliothékákkal. Az egyik részben a foglyok vannak. Annak egyik tornyában volt fogva Maria Antoinette is. Itt van a fõ políciai hivatal is. (Zimányi, Silváni magyar mouchard. Bacsányi.)

Midõn ezen méltóságos épületbe egy igen pompás grádicson felmentem, egy igen pompás szálába érkeztem, mely az úgynevezett Pas perdus, hasonló a legszélesebb s leghosszabb templomhoz. Temérdek ember tolongott benne, s az ide nyíló ajtókból jöttek ki s mentek bé. De leginkább magára vonta figyelmem a prókátorok öltözete. Franciaországban prókátorok és bíráknak, midõn hivatalban vannak, egészen különös öltözetjek van. Fekete matériából, kinyílt, lobogó ujjal, földig érõ bõ köntösök van, fejér nyakravaló és mejre szélesen leeresztve, fekete magos sapka, a prókátoroknak paszománt nélkül, a bíráké az alsóbb fórumnál ezüst egyes paszománttal, a Cour royal bíráié egyes arany, a Cour de Cassation bíráié kettõs arany paszománttal. A tribunálok minden embernek nyitva vannak, s akárki szabadon bémehet, az allegatiókot s ítéletet szabadon hallhatja, s a törvény is azt kívánja, hogy itten minden fórum publice tartsa a maga ítéleteit. Ugyanazon egy tribunál több sectiókra van felosztva, p[éldának] o[káért] a primae instantiae fórumnak 7 sectiója van, s mind a hét egyszerre különbözõ szálákban tartja ítéleteit. A szálában a bírák a hátulsó részben, fél circulusban ülnek a publikum felé fordulva, mind feltett süveggel. Közbül a praeses, kétfelõl a bírák, mellettek az actuariusok (greffier). Külön székekbe, szembe a bírákkal ülnek a prókátorok feltett süveggel, mellettek a perlekedõ felek. Ha tetszik a perlekedõ feleknek, magok allégálhatnak, aki nem akar, prókátora allégál helyette fennszóval. Erre azonnal felel a más fél. Az egybe felelkezés egymás után menyen, míg mindenik bévégzi. A bírák hallgatnak az egész egybefelelkezés alatt. A prókátorok néha a legszebb beszédeket mondják extemporé, melyet a greffier stenographicé rápiál. Midõn törvényt olvas fel a prókátor, süvegét leveszi, egyébkor nem. Bévégzõdvén az allegátiók, a bírák vagy ott székekbe lassú hangon megegyeznek az ítéleten, vagy a szomszéd szálába mennek tanácskozni. Az ítéletet azonnal kimondják, s harmadnapig apellálhat a vesztett fél, vagy a Cour royalhoz, vagy a Cassatióhoz, ha a formalitás ellen van sérelme, s osztán ott a per meghal. A Cour royalban hasonlólag megy a per; itt is, akinek tetszik, végighallgathat mindent, s evégre a publikumnak a prókátorokon hátul különös ülése van. - Azon tárgyak, melyek criminálék, egy különös fórum által ítéltetnek meg Franciaország[ban], s az a Jury Forum vagy Esküdtek Fóruma. Ennek igen nevezetes az orgánizációja és hatalma. Az esküdtek minden esztendõn a minden hivatal nélkül való polgárok közül választatnak 36-an, minden ítéleten 12 van jelen, s minden per folyására más 12 áll elé, s így változnak az egész per folyta alatt. Midõn valaki criminális kereset miatt ezen ítélõszék eleibe idéztetik, személyesen kell megjelennie. Ha már el van fogva - mely csak akkor történik meg, ha in facto delicti [tetten érték] találtatott - egy különös padba ül, és mellette két katona. A Szála hátulsó részében ül a Cour d’Assise praesese és mellette két bírák, azok mellett egyfelõl a Procureur du Roi (Fiscalis Prókátor), ki egyszersmind a vádoló, szembe vele az actuarius, oldal félt ülnek a 12 esküdtek, szembe velek leültetik a bévádoltat s melléje prókátorát; azon hátul ülnek a bizonyságok és a szála hátulsó felében a publikum. Legelébb is a juryk megesküsznek, hogy igazán fognak ítélni; akkor a Procureur du Roi elmondja a vádlópontokat, arra legelébb megkérdezik a bévádoltatottat, ki elmondja a maga mentségét, azután rendre jõnek az ellene való bizonyságok, s azok rendre kikérdeztetnek, s ha szükség, a bévádolttal helybe konfrontáltatnak, végre jõnek a bévádolt mellett való bizonyságok, ha vannak. A vallatás alatt a praeses teszi a kérdéseket a környülállás szerént, de az esküdteknek is, ha tetszik, tehetnek kérdést. Végzõdvén a vallatás, a bévádolt vagy prókátora helybe elmondja a mentséget. Azután a Procureur du Roi reassumálja a dolgot az esküdteknek, ezek mindent meghallgatván, bémennek egy külön szobába, s ott határozzák meg az ítéletet. Az õk ítéletek különös, mert õk csak igent vagy nemet mondanak, ha bûnös: igent, ha nem bûnös: nemet. Ha igent mondanak, a praeses felolvassa az ezen bûnrõl való törvényt, s az ítéletet; ha nemet mondtak, a bûnös azonnal végképpen absolválva van. A jüryk hatalma igen nevezetes és nagy; mert a jüryk ítélete soha nem appellatio, sem változás alá nem jöhet semmi fórum által, és ez végsõ elhatározó ítélet. Arra, hogy valaki halálra ítéltessék, a 12 esküdtbõl 9 votum kívántatik. A halálos ítéletet szelídítheti a király, de más senki sem. Ha egyforma a votum, absolválva van a bévádolt. - Midõn a Jüryknél elébb jelen voltam, három nevezetes per folyt. Julien Amandé nevû ifjú a National Gárdáknak fegyveres kézzel való megtámadásáért perbe idéztetett. A jüryk igent mondtak; a törvény felolvastatott, s esztendei fogság és 500 frank büntetésrõl szólott. Az ifjú azonnal condamnálva volt, mert a jüryk ítélete helyben exequáltatik, s Julient a katonák körülvették a fogházba vinni. Szülei, testvérei, barátjai ott várták dobogó szívvel a jüryk ítéletét, s midõn az igen szót kimondták a jüryk, azok könnybe borultak, zokogva nyújtotta kezét nekik az ifjú a barrièren keresztül, s a katonák körülvették. Ugyanekkor Bordou nevû a montrouge-i hivatal archívuma felgyújtása gyanújáért pereltetett. A factum nem jött ki. A jüryk nemet mondtak, s Bordou egyszerre kirohant a barrièrek közül, s az örömtõl zokogó felesége nyakába borult. Nemet mondtak Ginquet nevûnek is az immorális könyvek terjesztése vádjáért. A psychológus és törvénytudó itt a legérzékenyebb és legtudományosabb szcénákat látja. - Minekelõtte valamely tárgy ezen törvényszékek eleibe vitetnék, már minden dokumentumoknak készen kell lenni. A dolgok elébb a Juge de Paix elõtt folynak, s ott minden initiatívumok elkészülnek. A francia civilis perekben kevés az acta, mely onnan van, hogy a törvény szerént a bíró sem a jószág természetére, sem eredetére soha sem tekint, a successiv regulázására nézve, hanem mindég az elsõ kézben való természeténél fogva veszi, s annál fogva az abalienatiók, zálogok, vásárok különbözõ nemeinek helye nem lévén, a per substrátuma sohasem lehet régi, hogy abba sok acta kelljen. Az osztály fõ szerint menyen, mindenik gyermek egyaránt osztozik. A contractust betû szerént magyarázzák. A tulajdonos, maga vagyonának felét ajándékozhatja el életében vagy testálhatja el, ha csak egy gyermeke van; harmadát, ha két gyermeke van; negyedét, ha három vagy több gyermekei vannak. Abban az esetben, ha a tulajdonosnak gyermekei nincsenek, de atyja és anyja lineáján maradéki vannak, felérõl disponálhat vagyonának, ha pedig csak egyik lineában vannak maradéki, akkor háromnegyed részébõl. Ha se gyermeke, se ascendensei, se descendensei nincsenek atyja és anyja lineáján, minden jovairól disponálhat.

JANUÁR 5-ÉN. A Palais-Royal egyik galériájában vannak a kínai árnyékok (ombres chinoises). A kis theátrumon külömbféle kínai s más öltözetû figurák taszítódnak bé masinák által, különbözõ öltözetekben. A kulisszák megett asszonyok és férfiak beszélnek a figurák képében. Néha egész tréfás történetet adnak elé ezen figurák. A változások masinával nagy pontossággal mennek. Egy estve száz nevetséges figura is, vagy fabáb, megjelenik. A gyermekek egész mulatságokot találják benne. A változások közt leányok klavíroznak. A Palais-Royal egyik szegletpincéjében (mely nálunk bujbé) van a híres Vakok Kávéháza (Café des Aveugles). Hat vak muzsikus tartja az orchestert minden estve. Különbféle patrióta nótákot énekelnek, mások deklamálnak verseket, hasbeszélések vannak, marionette-játékok. A pinceszála gyönyörû, és több rejtekjei vannak minden mulatságokra.

JANUÁR 6-ÁN. Egy Amoroso nevezetû spanyol óbester egy gymnastikai iskolát állított a Grenelle Barrièreken kívül. Midõn idejöttünk, éppen tanulóóra volt. Vagyon nyári és téli gyakorlóhely. A téli egy nagy, hosszú, nyílt szín. Itt tanulnak a gyermekek három órát minden nap, mindenféle gymnastikai gyakorlásokot. Elébb az ugrás és voltigírozás minden nemeit tanulják; azután külömbféle fa- és kötéllajtorjákon való mászásokot, egyenesen lefüggõ köteleken és rudakon felmászni, balancírozásokot, fenn a levegõben mozgó rudakon ülve és állva; lóra felszökés és leszökések; rudakon csupán a karnál fogva végigmenés, felülrõl leereszkedések, egyszóval a legszebb s legnevezetesebb testi gyakorlások. A szín féllábnyira apró poronddal meg van hordva, hogyha leesnék, se üsse meg magát, a rudak, lajtorják és kötelek egész a szarvazatig felmennek, minden nemére a gyakorlásnak külön professzor van. A gyermek hajdonfõn, papucs és pantalonban öltözve, derekok szíjjal szorítva van. A künn való gyakorlás elvégzõdvén, egy nagy szálába mentünk, hol a gyermekek rendbe állottak, elébb patrióta énekek voltak, melyben Amoroso maga kántoroskodott. Azután különbözõ helybevaló marsok, kézzel való gyakorlások és fordulások voltak. A gyermekek mind vígok s a bámulásig mentek a gyakorlásban. Az óbester úr maga vezetett s magyarázott nekünk mindent igen szívesen. Ily gymnastikai iskolák már több helyt is kezdnek lenni, s ez a nevelés egyik ágához tartozik. Voltunk még egy angol nevelõházban is a Rue St. Lazare-ban, hol a lecke után ily gyakorlásokot csináltak a gyermekek.

JANUÁR 7-ÉN. A Hôtel de Ville bibliotékáját jártam meg. Itt is, mint a Bibliothèque du Roiban, vannak a könyvek elosztásai. Olvasók a ház közepén végig. Megjártam a Départe­ment Archívumot is; egy ott való francia úr igen szívesen megmutatta az archívumi rendet.

JANUÁR 8-ÁN. Könyvárusok a Quai-n és a Sorbonne könyvárosa.

JANUÁR 9-ÉN. Párizsban több magyarok vannak megtelepedve. Puskás Pál váci fi, még 1814-ben megtelepedett itt, megházasodott és a Pont Neuf végében kávéházat állított. Nála van többnyire az ittvaló magyarok egybejövetele. Puskás hajdan magyar huszár volt. 1809-ben általjött a franciákhoz, s szolgált Napoleon elmeneteléig mint katona. Magyarul még igen jól beszél, nagyon örvendett, hogy bennem is megint egy magyarra talált Párizsban. Nála tanáltam Antal urat, magyarországi fit, volt nevelõt, ki most jött vissza angliai útjából. Ezektõl sok Párizsban lakó magyaroknak a nyomába akadtam. Szegény Puskás Pál! Ámbár õ jól bírja magát, felesége és fijában örömét találja, de mégis kimondhatatlan vágyása van; bár még egyszer látni hazáját és atyafiait. De azt õ elzárta magától azon mód által, mellyel az ausztriai ármádától megvált. Õ ugyan hazánkban nem kapott volt nevelést, mégis a világban forgása s párizsi lakása által oly tactust kapott, hogy a politikai dolgokról nyomósabban reflectál, mint nálunk sok tudós hivatalbeli.

JANUÁR 10-ÉN. Fejér József nevû szabó ezelõtt huszonnyolc esztendõkkel eljött Kolozs­várról, s Párizsba vette lakását. Most Leblancnak nevezi magát franciáson. Õ, ámbár rég idetelepedett, de az itt utazó magyarok iránt mindég különös figyelemmel volt, s azoknak sok készséggel szolgált mindenben, még magyarul most is tud keveset. Rue Coquillière No. 1. találtam fel õtet. Magaviseletében és beszédjében egészen csinos, hajlékony, könnyû párizsi francia lett. Mindenben a legnagyobb készséggel szolgál. Nemzeti gárdista õ is, mint Puskás. Nevét megfranciázta Leblanc, mint még több magyarok is itt, kikre rátaláltam, mint L’Hermite (Remetei), Lion (Oroszlány), Silvaine (Zimonyi) etc. Mivel õk már egészen franciákká lettek, neveket azon nemzetéhez hasonlóvá tették, melynek jovaival, törvényeivel s oltalma alatt élnek. A mü nemzetjeink nálunk is meg akarják tartani neveket, s ámbár törvényeink s hazánk jóvoltával élnek, itt is különös nemzetet akarnak formálni, s azáltal nem is magyarok, s nem is németek lévén többé, közöttünk egy különös idegen s velünk s szokásainkkal ellenkezõ, s nyelvünkre nézve káros fajzatot formálnak. Tomarius kunsági fi hasonlólag az ármádától szakadott Párizsba. Ashley nevû angol híres csizmacsinálónál elsõ legény, igen jól beszél magyarul. A német szolgálatját nem állhatta ki, úgymond, s eljött az ármádától 12-ed magával mint huszár. Midõn Robespièrre fejét vették, akkor érkezett Párizsba, s az után itt lakik. Fia katona.

BUDGET POUR L’ANNÉE 1831.

[Költségvetés az 1831. évre]

FRANCIAORSZÁG JUS PUBLICUMA

1. articulus. A franciák egyformák a törvény elõtt, bármely titulussal és ranggal bírjanak is.

2. A franciák vagyonjaik mérsékletéhez képest egyformán hordozzák a státus terheit, s egyformán adóznak.

3. Mindennek egyforma jussa van a civilis és katonai hivatalokra.

4. Személyes szabadságok egyformán garantírozva van, senki is a törvényekben megírt eseteken és formalitásokon kívül sem nem üldöztethetvén, sem nem árestáltathatván.

5. Mindenek a maga vallását egyforma jussal gyakorolja, s isteni tiszteletének egyforma oltalma van.

6. A római katolika vallás papjai, melyhez a franciák nagyobb része tartozik, és a több keresztény vallások papjai a státus kasszájából veszik fizetésöket.

7. Jussok van a franciáknak önön vélekedéseiket publikálni s kinyomtattatni; a törvényhez tartván e részben magokat. A censura soha fel nem állíttathatik.

8. Minden tulajdon megsérthetetlen, elsõséget nem adván a nemzetieknek is, mivel a törvény azok közt semmi különbséget nem teszen.

9. A státus kívánhatja valamely tulajdon feláldozását, ha azt a közönség törvényesen meg­ismert interesséje kívánja, de annak ára elõre való letétele mellett.

10. A Restauráció elõtt való akármely vélekedés kinyilatkoztatása után való vizsgálat megtiltatik; ugyanazon elfelejtés vagyon ajánlva a tribunáloknak s polgároknak.

11. A conscriptio eltöröltetik. A tengeri és szárazi katonaság recrutázása egy törvény által határoztatván meg.

A királyi igazgatás formája

12. A király személye sérthetetlen és szent. Az õ miniszterei felelet terhe alatt vannak. Csupán a királyé az excessiva potestas [rendkívüli hatalom].

13. A király a státusban az elsõ hivatalbeli; õ igazgatja a száraz és tengeri erõt, békességet köt, hadat izen, a közigazgatás minden tiszteit õ nevezi ki, megteszi a szükséges rendeléseket a törvények exequálására, anélkül hogy valaha a törvényt felfüggeszthetné, vagy annak executióját elhalaszthatná. Semmi idegen katonaság a státus szolgálatjába fel nem vétethetik, hanemha törvényesen.

14. A törvényhozó hatalmat collectivé a király, a pairek és a követek házai gyakorolják.

15. Valamely törvényrõl való jovallatot a király, a pairek és a követek házai egyformán tehetnek. - Mindazonáltal minden adóról való törvény elébb a követek háza által vétetik értekezés alá.

16. Minden törvény felett szabadon értekeznek, s a votumok többsége szerént határozzák el a két házak.

17. Ha valamely törvényjovallat a három hatalom közül valamelyik által visszavettetett, azon gyûlésben többször szó alá nem vétettethetik.

18. A király sanctionálja s hirdeti ki a törvényeket.

19. A civilis lista a királynak egész uralkodása idejére az elsõ törvényhozó gyûlés által hatá­rozatik meg.

A Pairek Házáról

20. A Pairek Háza egyik essentiális része a törvényhozó hatalomnak.

21. A király által hívatik egybe ugyanakkorra, mikorra a Követek Háza. Mindeniknek gyûlése azon idõben kezdõdik és végzõdik.

22. A pairek minden gyûlése, mely a Követek Háza gyûlésén kívül tartatnék, tilalmas és törvénytelen, kivévén azon egy esetet, midõn ez, mint ítélõ test gyûlne egybe.

23. A pairek kinevezése a királytól függ. Számok határozatlan: a király változtathatja méltóságokot, s õket maradékról maradékra vagy csak életek végéig akaratja szerint nevezheti ki.

24. A pairek csak huszonöt esztendõs korokban jelenhetnek meg a Házban, s csak 30 esztendõs korokban van elhatározó szavok.

25. A Pairek Házában az ország cancelláriusa az elölülõ, vagy jelen nem létében a király által kinevezett valamelyik pair.

26. A király vérbõl származott princek, születésöknél fogva pairek; õk mindjárt az elölülõ után ülnek.

27. A Pairek Háza gyûlése közönségesen foly (publice), valamint a Követek Házáé is.

28. A nagyobb vétkekben s a hazaárulásért a Pairek Háza ítéli meg a maga tagjait.

29. Egy pair sem árestáltathatik másképpen, csak a Ház által, s az által ítéltethetik meg criminaliter.

A Követek Házáról

30. A követek az electorale collegiumok által választathatnak, melyeknek organizációja különös törvény által határoztatott meg.

31. A követek öt esztendõre választatnak.

32. Senki követnek nem választathatik 30 esztendõsön alul, s ha a törvénybeli egyéb tulajdonságok is nincsenek meg benne.

33. Ha mindazonáltal azon departamentumban 50 személy nem találkoznék 30 esztendõs s aki a meghatározott adót fizetné, számuk a közelebbi departamentum legnagyobb adójú személyeibõl töltetik ki.

34. Senki sem lehet választó, ha nincs 25 esztendõs, s ha a törvénynek több meg­kívántatásaival nem bír.

35. A választó collegiumok önmagok választnak elölülõt magoknak.

36. Legalább fele a követeknek azokból választatik, kiknek lakások van azon Departa­mentumban.

37. A Követek Háza önmaga választja az elölülõt gyûlése megnyitásakor.

38. A Követek Háza publice tartja üléseit, de öt tag kívánságára titkos üléssé változhatik.

39. A Ház bureaukra oszlik fel, hogy a király által jovallott törvényekrõl elõlegesen értekezzék.

40. Semmi adó bé nem hozathatik s fel nem vétethetik, ha a két Ház benne meg nem egyezett, s a király az arról való törvényt nem sanctionálta.

41. A földrõl való adó csak egy esztendõre határoztatik meg. Az indirect adók több eszten­dõkre is meghatároztathatnak.

42. A király minden esztendõn egybehívja a két Házat, prorogálhatja s el is oszlathatja a követeket, de ezen esetben 3 hónap alatt tartozik új Házat egybehívni.

43. A Követek Házának egy tagja sem fogathatik el a gyûlés alatt, és azelõtt s azután hat hétig.

44. Egy tag sem idéztethetik törvénybe criminalitásért a gyûlés alatt s nem arestaltathatik, kivéve a flagrans delictum esetet.

45. Akármelyik Házhoz akármely kérés csak írásban eshetik meg; a törvény által tiltatik valamely személyes kérést személyesen adni elé.

A miniszterekrõl

46. A miniszterek tagjai lehetnek a Pairek vagy Követek Házának. Bémenetek van mindenik Házban, s meghallgattatnak, ha kívánják.

47. A Követek Házának jussa van bévádolni a minisztereket s a Pairek Háza elibe idézni, mely csupán a fórumok.

A törvény rendjérõl

48. Minden justicia a királytól emánál; az administrálja az igazságot és az õ nevében menyen a bírák által az igazság tétel; õ nevezi ki a bírákot.

49. A király által kinevezett bírák nem mozdíttathatnak el hivataljokból.

50. A most fennálló tribunálok megmaradnak, csak a törvény által lehet változtatások.

51. A kereskedési bíróság mostani intézete megmarad.

52. A Békéltetõ Bíróság is megmarad. A békéltetõ bírákot sem mozdíthatja el