Rész

 1     1|     alattomosan lesütött szemekkel intett igent a fejével...~- Legyen
 2     1|            kezét szorító szíjakat, intett neki, hogy álljon fel, aztán
 3     1|    bólintott, azután parancsolólag intett nekik, hogy kövessék...~
 4     1|  egészítették ki öltözetét.~- Jer! intett neki, azután végig vezette
 5     1|          rabszolga.~Hanif mogorván intett a kérdõ pillantással rá
 6     1|         már várt reá, mert komoran intett:~- Beszélj! Tudod, nem szeretem
 7     1|          és boldog viszontlátással intett üdvözletet a loppal lekandikáló
 8     1|          Edömér még egyszer búcsút intett neki, egyszerre olyan szorongó
 9     1|     megindulástól.~A ház ura némán intett és midõn Edömér elvégezte,
10     2|          kiáltá Edömér és indulást intett Lászlónak.~- Nem, ti velem
11     2|         törülgetve az öreg.~Edömér intett neki, hogy pihenjen egy
12     2|      boldogságában.~Hiasszár lopva intett, hogy hagyják addig magára,
13     2|        könyvei közül és mosolyogva intett a felköszönõ három ifjunak,
14     3|      fordulónál még egyszer búcsut intett neki kezével.~A vár és környéke
15     3|       Edömér.~Hiasszár olyanformán intett, hogy erről majd később
16     3|       remegett volna, midõn búcsut intett nekik.~Alig hogy a város
17     3|           egyik ablaknál és sietve intett neki, hogy menjen fel hozzá.~-
18     3|        futott át a sorokon, azután intett neki, hogy beszéljen.~Hiradása
19     3|        mikor kiment, észrevétlenül intett az egyik csatlósnak, kit
20     3|          Edömér elborult homlokkal intett.~- A kancellár minden jóval
21     3| bizalmatlan kifejezése és nyájasan intett nekik, hogy lépjenek be.~-
22     3|      visszatérõ khadun-khiet-khuda intett nekik, hogy kövessék a kioszk
23     3|     Fejeddel felelsz róla. - Aztán intett, hogy vezessék el...~Kányavári
24     3|          alkalmával, észrevétlenül intett cinkostársainak, kik Edömér
25     3|      lesujtó taglejtéssel távozást intett neki.~Kányavári szeme előtt