Rész

 1     1|     odafenn megtudsz mindeneket! suttogá az öreg, azután elõkurjantá
 2     1|           hanem el innen sietve! suttogá ez, letéve Edömért. Mindjárt
 3     1|  parancsolód tündöklõ orcáját! - suttogá hallgatódzva Hanif. Még
 4     1|       történt, beszélj, gyorsan! suttogá mohó kiváncsisággal és magával
 5     1|         egészen füléhez hajolva, suttogá:~- Akkor hát mához negyednapra,
 6     1|         lenni.~- Szegény fiú te! suttogá résztvevõn az a rabszolga,
 7     1|          szomorú, lemondó hangon suttogá:~- Íme, a végnek a kezdete!
 8     2|     szelidek voltak a galambjai, suttogá elérzékenyülten...~László
 9     2|     szöktem el a szeraszkiertól! suttogá Edömér.~- Hála és dicsõség
10     2|         Ezért imádkoztam mindig! suttogá Bendár is. Ne félj semmit.
11     2|      milyen nehezen tudok sírni? suttogá, halk remegéssel hangjában,
12     3| emléketek fog kisérni mindvégig, suttogá ellágyuló hangon, azután
13     3|        megőrizzen minden bajtól! suttogá a leány. Siess hát mielébb
14     3|      vissza mielébb, de mielébb! suttogá a leányka s az ablakból
15     3|         ég küldötte kegyelmedet! suttogá még most is reszketve a
16     3|        felén leereszked­hessünk, suttogá Gábor barát, mire Edömér