Exsurge cor meum                           

     Szívem, emelkedjél
Míg ügyed ártatlan,
Légy tántoríthatatlan;
          A rossz szerencsének
          S rendetlenségének
     Pálmát ne engedjél,
     Szívem, emelkedjél.

     Ne szünj reményleni,
Szélvész után mindég
Kellemetesebb az ég;
          Majd ha jól kiderűl,
          S a bús tenger leűl,
     Szép lesz rajta menni,
     Ne szünj reményleni.

     Csak dühösködjetek,
Menyköves fellegek,
Szórjatok lángot, egek,
          Mindég nem tartatok,
          Majd más csillagzatok
     Lenyomják mérgetek,
     Csak dühösködjetek.

     Reménylek, míg élek,
A nagy lélek nem fél,
Akármint fújjon a szél.
          A hab ha rám dűl is,
          Hajóm elmerül is:
     Úszva is reménylek,
     Reménylek, míg élek.

     Szívem, békével élj,
Mert ha nem tántorog,
Reménységem győzni fog;
          Amit sok átkozott
          Esztendő nem hozott,
     Megád egy perc, ne félj;
     Szívem, békével élj!