Nyári esti dal                        

Halkkal ingó lanyha pára!
     Szálldogáló harmatok!
Kis furuglyám lágy szavára
     Tiszta hangot adjatok;
Lengd be véle gyenge szellet
     Sík mezőnk határait,
A juhász a nyájja mellett
     Hadd fülelje sorjait.

Míg az estve bíborozza
     A lement nap hajnalát,
Míg az éjj becsillagozza
     Szétterítve fátyolát:
Addig a menny főldre hinti
     Balzsamának harmatit,
S új erővel áldva inti
     Új örömre állatit.

A mocsáros nép kuruttyol,
     Prüccsög a sok kis bogár,
Réce hápog, fürj palattyol,
     Hangicsál egy kis madár.
Jó napunkat felcserélő
     Édes esti hajnalom!
Téged áld e tenger élő,
     Téged áld e kis dalom.

Harmatoddal részegűlve
     A virággal tarka rét,
Hímje nővel egyesűlve
     Néked ontja fűszerét.
A nap éles fénnye súllyán
     Minthogy úntig szenvedett
A kaszás, a szűre ujján
     Alva tisztel tégedet.

Óh, palolj rá, csendes este,
     Nyugtató lehelletet,
Hogy törődött vére, teste
     Újra nyerjen életet.
Szállj le rám is sátorozva,
     Szenderítő nyúgalom;
Közbe-közbe szunnyadozva
     Csendesedj le, kis dalom.