Rész

 1 Elet|         pikulicei napokról.~Ott bent tehát »éhség, árulás«, magyar
 2   1 |   szárazon hagyott az öntöző~De bent szú rágja...~Mit látják
 3   1 |         beszéd...~Alkonyult. És bent a fák megül~Az est hallatta
 4   1 |       napsugártól!~S jobb lenni bent az »ártatlan« sötétben,~
 5   2 |     fényességes~Templomok alja.~Bent csak az Úr állt. Lecsüngő
 6   2 |          Igaz, hisz tőle jövök!~Bent semmi nesz. Be sem megyünk.~
 7   3 |    rámtekint a meseszép nő,~Aki bent ül az étkezőben?~Én sírtam,
 8   3 |      Egy ősz barát: a bánat.~És bent örök misét mond~Egy asszony-kép
 9   3 |           MÉLYSÉGBEN~Oly mélyen bent vagy a szivemben,~Mint mély
10   3 |        kutak vizébe?~Oly mélyen bent vagy a szivemben,~Mint mély
11   3 |       verembe félve?~Oly mélyen bent vagy a szivemben.~Hogy tudtál
12   4 |  legalább.~- Akad még egy kurta~Bent a bornyu-zugba,~Ha egér
13   4 |         hóban sirvermet ásunk~S bent dorbézol a kancsukásunk.~...»
14   4 | rendelik, mig én sirt ások,~Ott bent a részeg kancsukások.~...»
15   4 |      bajtársakat kell temetnem.~Bent foly a bor és szól a banda,~
16   5 |       nem mered felnyitni,~Mert bent lehet már, hogy elestem.~
17   5 |        Már a kilincsen a kezed.~Bent a hold képemre világit.~