Rész
1 Elo | költészet, csupa romantika. Már első lépéseire is az élet
2 Elet| poétákat termelő híres iskola a már gyermekkorában megnyilvánult
3 Elet| hevíti versekre.~Öccse, Miska már a soproni katonai reáliskola
4 Elet| és - Micike sem érdekelte már. Beiratkozott a II. év 2.
5 Elet| szobácskát az iroda mellett. Én már az evangélikus gimnázium
6 Elet| közigazgatási tanfolyamra. Most már édesapja egyenesen az én
7 Elet| szétküldést 1909 húsvétja körül már nekem kellett végeznem,
8 Elet| rabszolgának érzi magát, s már ekkor (1909 tavaszán) megszületik
9 Elet| fiúnak« az apai házban. Most már szerkesztőségi állás keresése
10 Elet| Miska hadnagy is nógatják már: Géza, ez így nem mehet!...
11 Elet| című kötetet Gyóni Géza már 1911 márciusában Sopronból
12 Elet| szeptemberében halt meg (már mint nyugalmazott gyóni
13 Elet| Naplótól, s ekkor aztán már Gyóninak sem volt maradása.
14 Elet| Gyóninak ennél a kis lapnál már nem jutott hely. Újra kenyér
15 Elet| nélkül maradt, de ez most már valóságos nyomorgás. (Ezeket
16 Elet| semhogy feltárja a valót. Már említett soproni barátain
17 Elet| segédszerkesztő gondja, a többiben meg már nagyon gyakorlott. Egy-egy
18 Elet| Géza. Sok a dolga, de most már jó dolga van. Pesti, hozzánk
19 Elet| az utolsó múzsa, mikor ő már a fogságban volt. Ma már
20 Elet| már a fogságban volt. Ma már a megkapott emlékek révén
21 Elet| Szan mögé, 12-i levelében már írja Gyóni: »a hegyeken
22 Elet| második lembergi csata után a már alakulóban levő orosz gyűrűn
23 Elet| Hirlap büszkélkedik velük. De már a Budapesti Hirlap is kap
24 Elet| állították«, s bár most már kaphatna más beosztást,
25 Elet| tizenegyedik-ezerre azonban már nem került sor. Az élelem
26 Elet| Január 8-án Áchim Géza, aki már »pionir-káplár«, Ella asszonynak
27 Elet| riogatásában, de jól van. Nekem már tág volt amúgy is; megvagyok.« -
28 Elet| szecskával keverik. Nagyon nagy már a betegállomány, sok a temetés.
29 Elet| sikerek mellett például már arról is hírt adhatok, hogy
30 Elet| Drezdában.) Október 7-én már azt írhatom, hogy »muzsikálni
31 Elet| bajtárstól 1915 karácsonyára már megkapta volt Gyóni; nagyon
32 Elet| hallgatás aggasztja őket. Később már azt panaszolják, hogy tőlem
33 Elet| Fogoly barátai szerint már akkor tudott Ella asszony
34 Elet| nincs hírük, az enyémeket már rendesebben kapják.~Megtudja
35 Elet| biztatást hallgattunk, ott már nagy volt a baj. Gyóni június
36 Elet| izgatják, júniusban pedig már csak - Mihály betegsége,
37 Elet| volna, hogy öccse számára már megjött a - »béke«. - De
38 Elet| táviratok...~Gyóni Géza már kisdiákként kezdte az ostromot,
39 1 | szivemben érezek;~Az érzés is már csak felényi,~Mire ajkamra
40 1 | szakadt volna ki,~Mintha mitől már régóta vérzett,~Egyszerre
41 1 | kél a szél a fák alól,~Zúg már kikelve, nem lágyan dalol,~
42 1 | Lehelletedre illat támad...~S már itt vagy...~És én nem tudom,
43 1 | szíven még meg sem fogan -~Már újra csókolnám az ajkad,~
44 1 | multba szállok,~Hullottak már az orgonavirágok~Szomorú
45 1 | benne, van fájdalom.~Ha már nem fáj majd az élet,~Ha
46 1 | majd az élet,~Ha nem érzem már a vihart,~Ha a szívem már
47 1 | már a vihart,~Ha a szívem már kiégett -~Akkor ne várj,
48 1 | jól,~Kicsi kerted puszta már.~Falombja közt, tudom én
49 1 | tudom én jól,~Nem dalol már a madár.~A kis erdő ködruhában~
50 1 | benne bokrétába~Vadszegfűt már nem szakít.~Hogyha abból,
51 1 | BÚCSÚ~A csöndes útra már levél pereg,~Nem bólogat
52 1 | Nem bólogat a jó akácfa már.~Nem száll elénk dal; illat
53 1 | csattogásod!~Aztán - ha már a szürke éj leszállott,~
54 1 | szivembe ragyogásod~Jókedvet már nem fakaszt.~Elkomorul a
55 1 | És a tavaszt ugy várom már,~Mint aggastyán a mesét...~
56 1 | harmatcseppje~Fel nem üdit már titeket -~Hisz nem ragyoghat
57 1 | imára itt,~Imára Hozzád, már nem nyílik ajk.~Sopánkodik
58 1 | ha ki egy perce hordja már~Szívében a csalódás verte
59 1 | hosszan élvezett örömpohár~Már jajba csörren, hogyha összetört.~
60 1 | perlek én!~Tagadjon az, ki már nem várja,~Hogy hajlanak
61 1 | IV.~Vagy írva van, hogy már a jónak itt~Nincsen nyugalma?...
62 1 | elhal az igaz...~Ki csüng ma már a költő álmán?~A való:~Mi
63 1 | holt betű, élő beszéd volt~Már nekem az I. N. R. I.~Hogy
64 1 | szaván -~S óh tudta most már: nem tér vissza~A kék-kartonruhás
65 1 | jó halott,~Te, ki belátsz már a szivek rejtekébe~És látod
66 1 | van,~Bár szárnyat öltött már a képzelet)~A halovány kép
67 1 | még csak a bejáratnál~És már amott az út végén szalad.~(
68 1 | szürke vón az élet,~Ha már az eszményt ki sem értené
69 1 | meg úgy szeret -~S mint már magától értetődik:~Hogy
70 1 | vele! Isten vele!~- Talán már akkor tudta is, hogy~Ez
71 1 | tolul,~Tekints e könyvbe - s már remény-veszetten~Szent béke
72 1 | városokba’~Zúgni hallom már a népet;~Sorsa ellen békületlen...~
73 1 | Úgy érezem: a templomot~ Már elértem.~
74 1 | mosolygásban,~Hogy az igazság már benne megfagyott?~Hogy én
75 1 | megfagyott?~Hogy én itten most már helyem se találom,~Mint
76 1 | gyümölcsöd -~Tudod, jóizűn már enni nem tudom -~Ami gallyaid
77 1 | tanultam -~Lásd, öreg fám, most már nem kell az eper.~Lombjaid
78 1 | az őszi köd, -~Nem tud az már csüngni tarka szivárványon,~
79 1 | lázbeteg lányt karjába veszi.~Már künn az utcán. Magasan felette~
80 1 | nyugtot nem talál?...«~S már ott vannak a templom ajtajában.~
81 1 | fordult,~- Nincs fordulat, ez már a vége -~Dér ült az esküvő
82 1 | az út,~S mire kimondod, már karodba fut,~Amire vágyol,
83 1 | ruha, pompa.~Nem jár ki már, csak a templomba.~- Ugy-e,
84 1 | gyültek az évek, -~A zsákból már alig hiányzott.~És gyültek
85 1 | szenvedett. De lelkének borúján~Már átcikázott a fényes sugár,~
86 1 | fényes sugár,~S ajkán a szó már nem remegve csengett.~»E
87 1 | száll.~Mert meg van irva már az isten-irás,~Melyet örökre
88 1 | most, te új apostol!~Nézd, már megindul, recseg, nyög a
89 1 | az.~Korbácsoló kar régen már a földé,~De az az ének zengni
90 1 | tenyérnyi köd,~Oszlott az árnyék már dörgő szavára.~Vérszin palástját
91 1 | iveken derengett,~Jelezte már - az újkor hajnalát...~
92 1 | keresnétek!...~Meghaltatok már ti, - most csak igazában!~
93 1 | Kardjuk - az nem volt már...~ Hol hagyták?... Lerakták...~
94 1 | az este.~Fáradt voltam, már csak pihenni vágytam,~Csitítani
95 1 | festett képre száll.~De már elég. Vérig gyötört a hajsza.~
96 1 | elcsigázott - megpihenhetek.~Már áll a lant a szögre felakasztva,~
97 1 | szív - az lázong még - de már törött.~Utamba tépett rózsaszál
98 1 | más szenved,~Az árva búját már nem érezem.~Könny meg nem
99 1 | közömbös, szívtelen.~Alszom, de már nem álmodom merészet!...~-
100 1 | hitleneknek ajka~A hívőt már ma csak kacagja~S a gazság
101 1 | áradat.~A foszló ködből már kilátszanak~Az örök város
102 1 | tekint szét,~De lelke küzd már terhivel.~Még ott mormolja
103 1 | oszlik a köd, a fojtó, nehéz,~Már bontja szárnyát hűs tavaszi
104 1 | fetrengő tömeg~Átkos kezét már nem csókolja meg...~A meghurcolt,
105 1 | ellene:~Hitetlenség árnya is már bétakar...~Gyöngülő hitben
106 2 | bárhogy sajog a szived,~Ha már tied volt s akkor elveszited.~
107 2 | Nem bánat az, ha csókolt már az ajka~S most más csüng
108 2 | vágyva.~Tied se volt s már életedhez kötve~És akkor,
109 2 | jöttem.~S ahogy feléd nyult már karom, az ölelő,~Fehérült
110 2 | örömében~Vidám hittel nem tud már hinni lelkem.~Oly rég tanyát
111 2 | Oly rég tanyát vert benne már a kétely -~Sandán tekintget
112 2 | világ sora.~Nap ér napot. Már késő is tán~A csókodért
113 2 | érjen.~Ami hitünk volt, - már csak a tied.~Te tarsd meg
114 2 | NEM ÁRTUNK MÁR...~Nem ártunk már soha egymásnak~
115 2 | ÁRTUNK MÁR...~Nem ártunk már soha egymásnak~Ezzel a szerelemmel.~
116 2 | csak a lelkem.~Hótakaróban már a határ -~S én még, jaj,
117 2 | MÉNTÁS ABLAKOK~Ó hagyjatok már utamra mennem,~Ó hagyjatok
118 2 | utamra mennem,~Ó hagyjatok már, ti jók, ti gyöngék!~Én
119 2 | mogbocsássatok!~Lám, megyek is már... Mily halottszagúak~Ezek
120 2 | MOSTOHÁM~Bús óra ez - s már nemsokára~Úgy száll ez is
121 2 | APRÓDJA~Egyszer nagyon fájt már az élet.~Fájtak a szeplős
122 2 | sürgés-forgás.~Gyors szú őrölte már a deszkát~És kuncogtak kis
123 2 | dörzsölve:~Két hét mulva már föl is kelhet!~
124 2 | életkerék,~S messzi mezőről már hangzik elénk~Pengése, jaj,
125 2 | csipőid dallamára~Az éhesek már meg-megállnak...~Guritják
126 2 | meg-megállnak...~Guritják már, én fehérségem,~Az aranyat
127 2 | VÁR~»Ne menj tovább. Hűs már az este.~Az utakon poroszló
128 2 | könny forrása.~Jó volna már megállni.~Jó volna visszatérni.~
129 2 | millió halott~Tudom, tudom már: miért hallgatott.~S ki
130 2 | duzzadt.~Ki sem önthettem, már elüzött~Szemforgató farizeushad.~
131 2 | Derűs ajkon hadd hangozzék már~Békesség-áldás, boldog hála...~
132 2 | Heródesek.~Mert eljött volna, már eljött volna,~Kit sok hazug
133 2 | templomomból ki, kufárok!«~Nincs már karácsony. Menjetek innen~
134 2 | BUDAPEST.~Ezüst ködből már fátyolt vett magára.~Fehér
135 2 | a palotasorok~És kigyul már a gyönyör csipkebokra.~...
136 2 | régen ácsorog.~Nem ismered már? Pedig hogy szeretted,~Ölelted
137 2 | fonnyadt a te képed...~Kell már a festék... a szemed kiégett...~
138 2 | gyöngye lepereg.~Keleten az ég már halványveres -~És ezer ablak
139 2 | egynehány.~S ha téged elnyelt már az óceán,~S lopott csóvája
140 2 | lilaruhában~Szinte komikus már az öregség,~Ez a szomoru,
141 2 | parkbul...~Nini, a csillárt már oltogatják.~Pedig én éppen
142 2 | itt mindig fogadták.)~És már belépek és már köszöntöm~
143 2 | fogadták.)~És már belépek és már köszöntöm~A ház urát...
144 2 | nő fölötted, el is temet már~Puha palástja regés avarnak,~
145 2 | száll olyik,~Nem ébreszt már fel; sem a poéta,~Ki küszöbödön
146 2 | Szunnyadni ottan...~Nem mehetek már. Senki küldöttje~Lihegek-lógok
147 2 | fojtó, irgalmas ködöt.~Csak már befödne.~
148 2 | kővel hajigált.~Nem fáj már, nem. A vánkosunk csináld.~
149 3 | 1909-1914.~Kinek nem élet már az élet,~És kéjjel gondolsz
150 3 | a halálra;~Ki nem vársz már örömvendéget~S milliókkal
151 3 | megbánás és bocsánat.~S már így lesz. Igy lesz: dus
152 3 | veri az indulót~Halálig már a céda bálnak.~Élet-kisasszony,
153 3 | kőszivű,~Nem látja meg már esdő arcom~És csókja nélkül
154 3 | éjszakába~Gyorsan rohan velem már~S fék nélkül az élet-vonat.~
155 3 | hívó, lágy kezek.~Nem tud már az megállni,~Csöndes halálra
156 3 | városom.~Sustorgva szikrázik már~És nem sok már a csonkig,~
157 3 | szikrázik már~És nem sok már a csonkig,~De nem sírok
158 3 | halál alléja,~Mióta futlak már lihegve.~Anyám keze hogy
159 3 | alléja,~Csak látnám, látnám már a véged.~
160 3 | elárultabb.~Kinek nem élet már az élet,~Ki kéjjel gondolsz
161 3 | a halálra,~Ki nem vársz már örömvendéget~S milliókkal
162 3 | hullott,~A magáéhoz könnye már kevés.~Vándor, ki csak álorcás
163 3 | JÓZSEFHEZ~A csúcson, melyre már fölértél, vátesz,~De szép
164 3 | nem érhet~S te nem látod már csak az örök szépet.~Vihar
165 3 | elérted.~A csúcson, melyre már fölértél, költő,~De szép
166 3 | megbékélt világ.~Titkát kitárta már két emberöltő~S kincsüket
167 3 | indiák.~Bölcs szemed látja már az élet titkát~S a szomszédban
168 3 | virág,~Ó mennyit kellett már fájnod,~Mig megszólaltattad~
169 3 | kegyelmez.~Kell a halál-cseléd.~Már összeszedtem kis cókmókom.~
170 3 | Cézár, lásd, ép a szüret áll már,~Gerezd hegyén tömött gerezd.~
171 3 | élet,~A siralomnak vess már véget.~Elég nagy a bánat-pirámis,~
172 3 | bánat-pirámis,~Legyen a sok rab már vidám is.~Folyton csak siró
173 3 | De jó, hogy kiüzve~Belőle már a paraszt.~Karcsú kanca
174 3 | előre!~Vörösen kél a nap~Már a magyar mezőre.~Vörös napkeltétől~
175 3 | napkeltétől~Alkonyunk nem messze már~Haj mének, agarak,~De torszagu
176 3 | félkörbe.~Ne halljuk, hogy zug már~Túl a vörös zivatar -~Vörös
177 3 | Fáklyás nagy tüzek babonását~Már szelid lámpák fénye vonzza?~
178 3 | yachtja elakadt,~S nem száll már Operenciára?~Toronytetők
179 3 | Vagy nem is vár, és vége már,~Hogy lesz valaha virradatja...~
180 3 | várunk.~Csak jönne, jönne már el~A mi szerelmes párunk.~
181 3 | gyermeken, ki tegnap voltam~Ma már fölényesen mosolygok.~Én
182 3 | még a mámor dalát?~Ó küldd már a halálos mámort~S összeroppantlak
183 3 | Viszonzott nagy szerelmet~Áhitott már a lelkem...~Én csak busan
184 3 | sima bársonyát~Boritaná már e szemre,~Mely százszor
185 3 | százszor áztatták~Könnyei már a földjét~Sötétlő, mély
186 3 | küszöbén~Kilenc oroszlán hevert már halottan.~Kilencszer ásított
187 3 | cseppek.~Ajkamon sajgott már a csók ize~S az éjszakába
188 3 | ó-kútban a hold képe.~Néztél már mély kutak vizébe?~Oly mélyen
189 3 | veremben est sötétje.~Néztél már vén verembe félve?~Oly mélyen
190 3 | fehér virágot,~Min nincsen már folt semmi,~Egy asszony
191 3 | mindenen át~Látom, látom már sorsomat~Ragyogó szemek
192 3 | TITKA~Hattyúfogattal jön már a gálya:~Távol tavára~Most
193 3 | Mosolygón int a hattyufogatnak:~Már indulhatnak.~És csókra nyujtja
194 3 | hegyét.~Hattyufogattal száll már a gálya~Távol tavára;~S
195 3 | múzsám,~Olyan mindegy ma már:~Hogy a piacnak gúnyos nevetése~
196 3 | borostyánja vár,~Olyan mindegy ma már.~Mi a dalért mindent odaadtunk,~
197 3 | Halottasinge övez,~S fejet hajtunk már, mikor a piac~Koszorúz,
198 4 | Őrangyal, fehér szárnyú,~Tiéd már ez az élet.~Halált ha dörg
199 4 | fohászodra~Száz visszhang felel már fenn,~S az Isten ajka mondja:~
200 4 | A GRÁNICRÓL~Kelt levelem már~Polyákországba.~Iróasztalom:~
201 4 | pokolbeli dáridóra.~A dáridón már zene zeng:~Sipit a halál
202 4 | annak nyilik ott halálfa.~Ki már megitta víg borát~S nevetve
203 4 | levelében.~- Olyan kedves már a csöppnyi gyerek,~Mikor
204 4 | Imádkozzon értem.~Viszi már levelem~Búgó galamb szárnya~
205 4 | Imádkozik értem.~Járhatok már, pajtás,~Térdig piros vérben:~
206 4 | őszi este,~Mikor oly jó már temetőbe járni~S a sir füvét,
207 4 | MELLETT~- Mikor hasadoz már~Jó Kovács pajtásom~Fellege
208 4 | Fellege a ködöknek?~- Hasadoz már, pajtás,~Ágyúink szaggatják,~
209 4 | dörögnek!~- Három hete lesz már:~A napot se láttuk.~Azt
210 4 | sorompóján~Ugyancsak dobol már~A béke-cár sok vadja.~-
211 4 | Elég széles az árok.~- Nézd már, az ebadta,~Fészkét hová
212 4 | szomorun.~Szivarunk füstjénél~Már mi csak kivárjuk,~Míg a
213 4 | melyet épülésül~Rajzoltatok, már rothadt a penésztűl.ü~S
214 4 | harkály kopácsol,~Földre zuhan már vihartámadáskor.~Csak szálas
215 4 | SZOMORUSÁGOD~Magammal én már elvégeztem~Minden dolgát
216 4 | tudnálak szomorunak -~Jöhetne már az örök semmi.~De igy még
217 4 | ömölt.~Komor október küldte már ködét.~S acélcsillagok csóvái
218 4 | nemrég~S ki megharcoltad már a harcot.~Halántékod piros
219 4 | tűzöm szomorun.~Testvér, már tőlem ugy fogadd,~Mintha
220 4 | lengyel dombon~Én szórok már föléd virágot~És mondok
221 4 | bárány.~Császár hadnagy már mosolyog is hozzá:~Ott jár
222 4 | szabadkai kislány?~Szabó pajtás már rendesen csinálta:~A muszka
223 4 | Budai korcsma cégérén is lóg már,~Akit levágott, a tarfejü
224 4 | majd ma is kijut.~Dörög is már a muszkaszomoritónk -~Hahó!
225 4 | rántja~Petyhüdt nyakába már a kerge cár -~Varsó fölött
226 4 | most szoritsd még,~Nézd már, hogy kapkod fühöz-fához.~
227 4 | veséjét, ahogy szoktad.~Hallik már halálhördülése~Óljukba pörkölt
228 4 | számum,~Melyben fuldoklik már a brit betyár -~A sivatagok
229 4 | nem lesz néki apja.~Holnap már nem lesz csak az anyja,~
230 4 | feleségem,~Kit nem látok már, csak az égben,~Reggelig
231 4 | édes lelkem.~...Reggelre én már el is mentem...«~
232 4 | ÁLOM A SÁTORBAN~Már Észak véres éjszakái~Mögöttem
233 4 | Szabad földben nyugodj már csöndesen.~ (Przemysl, a
234 4 | Kiket villáma döntöget~S kik már a harcban elpihentek.~Dicsőség
235 4 | REPÜLJ MÁR LEVELEM!...~Mezőlaborc felé~
236 4 | madár szárnyal, -~Repülj már levelem~Repülő postával.~
237 4 | Hazatért fiának~Szakithat már róla;~Hazatért fiának~Mátka-bokrétába, -~
238 4 | a világnak vége.~A többi már karabélyunk dolga,~Mert
239 4 | ver, ugye lovam, Votka,~Mi már ahhoz hozzá vagyunk szokva...~
240 4 | néhány századja~Vezetett már itten minket~Magyarok csillaga.~
241 4 | máskor is~Jártunk mi már itten;~Akkor is, meg azután
242 4 | benne.~Ráismersz-e most már~Jó kuruc komádra:~Rákóczinak
243 4 | Csapzott vén hajad lecsüng már vállig!~Véres szemedből
244 4 | sánc, és botlik a lábad,~S már vacsorára a varjak várnak -~
245 4 | részeg arcába,~ Vágd oda már, Gorkij önkéntes:~Orosz
246 4 | REPÜLÕ LAPRA~Oly messze vagy már a szálló időben~Halovány
247 4 | beszélünk,~S a mi szavunk már végtelenbe harsog,~Megnyilnak
248 4 | Könyvem, hű bajtárs, mi már ott leszünk,~Hol a hős vérnek
249 4 | lápon~Maga zsirjába fullad már a szlávság!~Látod-e, lengyel,~
250 4 | Hat lábnyira a föld alatt~Már nem soká tart, pajtás.~ (
251 4 | ezreiknek.~Hapták, Szilveszter, már mehetsz,~Jelentsd azoknak,
252 5 | bakát láttam.~Azt írtam: »Már nem magamért,~Csak teérted
253 5 | Tüzeket látunk felvillanni.«~S már tudtam: nincsen semmi más,~
254 5 | ki vagy...~Jaj, nem tudom már, nem tudom már!~4. LEVÉL~
255 5 | nem tudom már, nem tudom már!~4. LEVÉL~Még egy hét...
256 5 | nincs tovább.~Ki bánja, hogy már végre vége!~(Pajtás, ne
257 5 | felnyitni,~Mert bent lehet már, hogy elestem.~Eltámolyogsz
258 5 | Ahogy utólszor odahagytam.~Már a kilincsen a kezed.~Bent
259 5 | a szívemből~Az őszirózsa már kinőtt-e?~Gondoltad: elmégy
260 5 | mondd, a véred?~Vagy lázít már, hogy ifjúságod~Egy messzi
261 5 | Egy messzi rabtól, - akit már~A küzdők közül kitörültek,~
262 5 | soha vissza nem tér,~Kiért már nem harcolnak ott~Csak árva,
263 5 | 17. LEVÉL~Egykedvűn jársz már a szobában,~Amelyben minden
264 5 | S gondoltad: nem látsz már soha.~A leveleket visszazártad.~
265 5 | 25. LEVÉL~Elképzelted már azt az órát,~Mikor kinyílik
266 5 | Szemem gödrébe simulnak már~Bársonyos gyönge kézcsuklóid.~
267 5 | kezed,~S szívemben sziszeg már a kérdés:~Ki volt és honnan
268 5 | Fehér ruhád érinti arcom,~S már homlokomon a kezed.~S akkor
269 5 | emlékezik a pamlag, -~És te már meg nem ölheted.~32. LEVÉL~
270 5 | rajtad.~Könnyed, csókod hiába már, -~Nem lágyul el aszkéta-arcom.~
271 5 | hallgatok, -~Jaj, nem tudok már krisztuskodni.~33. LEVÉL~...
272 5 | Szinén irigység nem ver már hullámot.~Csak kapjanak
273 5 | levelet, szegények!~Hisz én már tőled úgyse, úgyse várok.~
274 5 | isteni jogú,~Mikor nem bir már egymaga a szivvel.~Jön,
275 5 | parancsol,~S a szived sir, sir: már elég;~Elég a gyászból és
276 5 | bágyadt, -~Mégse tudnék én már~Elszakadni tőled.~Vad Szibériába~
277 5 | számon;~Csak haza jöhess már,~Édes, édes uram,~Bús katona
278 5 | fejemnél.~Börtönöm falain már az árnyak~Nem rád leső csúf
279 5 | Szent lábaidnál térdelek már.~Csak gyászát az idő leoldja:~
280 6 | volt bánat,~Kik elértek már vagy-vagyához~Az életnek
281 6 | Kurucok virága, -~Megyünk már, mennünk kell~Szomorú rabságba.~
282 6 | a virág-zászlót~Lengetik már a szép magyar fák.~S minket
283 6 | az élet semmivé,~S azóta már halálig sírás.~- Kié vagy
284 6 | felel az írás.~Imádkozhat már szüntelen~A kegyelemnek
285 6 | gyűlöletnek,~Testvértitánok, érik már nektek~Jövő gyümölcse: áldott
286 6 | MIKOR MONDOM MÁR?~Mikor mondom már: »Asszonyom,~
287 6 | MONDOM MÁR?~Mikor mondom már: »Asszonyom,~Elmult a harc,
288 6 | nyoszolyát.~Az édenbe megtér már Ádám«...~
289 6 | Tolsztoj, Turgenyew -~S ha már a gazok elterültek holtan -~
290 6 | menyasszony könnye hull,~S eztán már mindig sir szegény.~Mély
291 6 | Diszitsétek a sírokat.~Nem lesz már vőlegényetek,~Ki oly szelíden
292 6 | mint a kísértet~Eltűnt s már vissza sose jő.~
293 6 | csöpp tejért~Hiába rágta már a gyermek.~Emlékezem fakó
294 6 | Hamburgtól Konstantinápolyig~Már egy az Isten s egy a prófétája.~
295 6 | Isten s egy a prófétája.~Már egy az Isten: véres akarat~
296 6 | bárdok koszorúzzák!~Engem vár már a szomorúság,~És nem kisér
297 6 | TESTVÉRNEK!~Testvér, kit visz már boldog végzeted,~Vezessen
298 6 | Szibériára!~Testvér, kit visz már boldog végzeted,~Áldd meg
299 7 | altatónak,~Mikor a sziv már sok bánatot hordoz.~Szálljunk
300 7 | folyó tükrében~Nézi magát már a nyárvégi alkony;~S a kerti
301 7 | tanyáztak nagy kevélyen.~Már a hajnal fénye hullott~Ős
302 7 | tornya visszaverte;~Küldi is már hivó szóit.~Vig szerencse
303 7 | szerencse sok kegyence~Kinyitná már az ajtóit.~Rab pusztázó,
304 7 | Hír, dicsőség készen vár már;~Buda népe téged szólit.~
305 7 | hiú vágya -~Csilloghatsz már Buda tornya!~Őszi csendbe,
306 7 | szent folyók felett~Veri már fényét ez a kikelet.~Testvér,
307 7 | kikelet.~Testvér, vetve már az ágy,~Hol testet ölt a
308 7 | testvérek.~Turán apánk, már ős szived ne fájjon,~Kék
309 7 | boszporusi tájon~Kötése kész már erős fiaidnak:~Turáni égen
310 7 | Rab vackokon fetrengve már~Bennünk a holtak lelke hál,~
311 7 | S hősök fehérlő csontja már~Szabad hazában szent határ.~
312 7 | harcok vad keservein~Nincs már szivembe kín.~A Golgotán
313 7 | értem,~Hajlékot se kértem~S már elküldenének.~Mucsai magyarnál~
314 7 | szaga~Hányszor gőzölgött már torkomban, -~És rád gondoltam~
315 7 | Takarod el előttem arcod.~S már nem riasztott~A halál úgy,
316 7 | HAZATÉRÉS.~Te már mindent tudsz, halott katona,~
317 7 | Vagy ami jobb tán: tudod már a semmit.~Szemed nem bántja
318 7 | bűn és babona,~S füledbe már az örök csend szüremlik.~
319 7 | örök csend szüremlik.~Te már elérted, halott katona,~
320 7 | takar a béke bársonya,~S már mind valóság, mi nekünk
321 7 | annyi testvért tettek,~Ki már többet sosem kérhet~Büszke
322 7 | liliomszál.~Arcod fordulhat már a napnak;~Kitárhatod vezeklő
323 7 | omolhatnak;~Nem várhatsz soha már irgalmat,~Ha én akkor föl
324 7 | Árpád népe.~Tucatra jár már az ellen -~Eggyel többtől
325 7 | homlok veritéke~Jó volna már teritékre.~Hősök vérén ami
326 7 | leszednétek.~Igy csinált már az apátok -~Dögmadarak,
327 8 | ember vivott önmagába,~Ki már királya az életnek~És nem
328 8 | estünk Tőled és hazánktól.~S már azt se tudjuk, kiket bosszud
329 8 | vésznek?~Uram, szájunkat veri már a fertő -~S halljuk a hivást:
330 8 | elszaggatja.~S ha temető lesz már a világ végig,~Fejfáink
331 8 | csoda-intésed~Szakitsa végét már a szenvedésnek.~És a megbékélt
332 9 | ünnepekre.~Halálra intett már a homok-óra.~- »Ó ha még
333 9 | kései,~Hűs szél ingatta már a gallyat,~S a hegyoldalon
334 9 | bátrabbnak látszott,~S most már versengve felelgettek:~-
335 9 | csöpp lelkébe a zavarosba~Már gyökeret bocsát a vétek.~
336 9 | fohászkodik esténként,~De pénzért már a kis testvérét~A sötét
337 9 | Káin oltja.~S mikor a bűn már letarolta,~Akkor jövünk:
338 9 | morajlott a folyam -~S a fiúk már sötétbe tüntek.~Jézus lassudan
339 10 | a bárgyú babonák.~Vágják már, vágják a szent kések~A
340 10 | indul birokra.~Forr a harag már minden katlanon,~Forradalom,~
341 10 | tetők, hol vagytok mostan?~Már sírig sír utánatok a lélek.~
342 10 | Hótemetők elmaradnak.~Már az Ural feketéllik.~Volga
343 10 | mellén sír az árva.~Uj őrsége már fölállott -~Szomoruan néz
344 10 | Sápadt papok sugva jártak.~Már misére bekongattak.~Nagymiséről
345 10 | is nehéz kivinnem,~Nehéz már kivinnem.~Sok verejtékem
346 10 | televény tanui:~Nem birnálak már szakadásig túrni,~Jobb is
347 10 | szakadásig túrni,~Jobb is talán már itten felfordulni,~Itten
348 10 | felfordulni.~Jobb is bizony már; jobb is mint megérnem,~
349 10 | LELKÛ GRÓFNÕHÖZ~Irtózik már a vértől, drága grófnő?~
350 10 | unja a panaszt?~A sirokon már harmadévi fű nő~S meg mindig
351 10 | sirásó paraszt.~Irtózik már a vértől?~És unja a panaszt?~
352 10 | kinnak vége:~Kaput nyit már az irgalmas halál.~Neked
353 10 | te jó lelkedet.~Előttem már a temető;~Betegség, rabság,
354 10 | és testvérem lett,~S most már a boldog ligeteknek~Drága
355 10 | A BÉKE JÖN~A béke jön, - már mehetek.~Bajtársak, Isten
356 10 | A napsütött dombokra föl~Már menjenek, már menjenek,~
357 10 | dombokra föl~Már menjenek, már menjenek,~Kik oly soká látták
358 10 | jó rokon~S boldog legyen már a magyar!~Vérnek ágyából
359 10 | mely kikél,~Áldott legyen már a kenyér,~És annyi mártir-sir
360 10 | lesz, nem lesz belőletek már~Soha, sohase bús halott!~ (
361 10 | Hogy kijelentse az igét:~Már minden megbocsáttatott.~
362 10 | Mikor, mikor, mikor apad már,~Ha egymásra sosem ismertek,~
363 11 | 5.)~Jégember~Nem ártunk már~Sírások rabja~Aratás nélkül~
364 11 | 1912.« - N. L. szerint már akkor volt ügyészi kihallg.
365 11 | 25. [kar] sz.; az aláírás már: pionirkáplár. B. H. után
366 11 | Hirl. 1915 jan. 8.)~Repülj már levelem!... (Táb. Ujs. 1915
367 11 | 25. levél. (Elképzelted már...)~26. levél. (A hű komorna
368 11 | gyűlölethez.~Mikor mondom már?~Puskin nagy lelke.~Halkabban. (
369 11 | István testv.«-nek, de már a »Versek« c. 1926. kiad.
|