ELÕSZÓ.

A magyar költészetnek egyik legnagyobb csillaga Gyóni Géza. Akkor ragyogott fel a magyar égen, amikor vasban, vérben állott a nemzet: a világháború idején. Fényéből a magyar katona, a magyar vitéz és a vágyódó magyar szív szerelmes dala sugárzott a magyarságra.

A világháború egyetlen magyar költője Gyóni Géza. Ő adott hangot a magyar katonának, a magyar vitézségnek, a magyar erőnek.

Élete és pályája csupa költészet, csupa romantika. Már első lépéseire is az élet és irodalom felé a végzet súlya nehezedik. Ifjúsága, fejlődő férfikora szorosan összefonódik a békebeli magyarság életével. A kirobbanó világháború teljesíti be végzetét és szólaltatja meg költészetének egész hatalmas orgonáját.

Gyóni Géza mint egyszerű közlegény szolgált a hadseregben. Sorsa az ostromzár alatt vívódó Przemysl várába vezette; ott, a hősi küzdelmében hörgő várban jelentek meg versei, melyeknek néhány példánya repülőgépen szállt Budapestre. A versekben a harctéren szenvedő és hazavágyó katona énekelt; azon a szép, tiszta hangon, amelyből hiányzott minden hősködés, de annál teljesebb volt az igazi hősiesség. A versek nagy feltűnést keltettek; egy nemzet ismert bennük magára.

Gyóni Géza életének regénye orosz fogságban ért véget tragikusan. Szíve még mindig orosz földben porlad... A harcnak és szerelemnek, a szenvedésnek és hitnek, az igaz emberségnek és igaz magyarságnak ez a kivételes költője eddig nem szólalhatott meg teljes hangszerével: kötetei elfogytak, régóta nem kaphatók, bár folytonosan keresik. A magyar lélek állandóan visszavágyódik hozzá.

»Gyóni Géza összes versei« címen most egy kötetben kapja itt az olvasó költőnknek hat, megjelent kis kötetét. Tartalmi tekintetben kiadásunk alapjául szolgáltak a következő kiadványok: 1. Versek. Pozsony (Wigand, 1904.) - 2. Szomorú szemmel. Budapest (Franklin.-T. nyomd., Lampel bizom., 1909.) - 3. Élet szeretője. Versek, 1909-14. Budapest (Athenaeum, 1918.) - 4. Lengyel mezőkön, tábortűz mellett (5. kiad.) 1914/5. (Athenaeum, 1921.) - 5. Levelek a Kálváriáról és más költemények (a fogságból). 1915. Budapest (Athenaeum, 1916. jún.) - 6. Rabságban. Utolsó versek. 1915-17. Budapest (Athenaeum) 1919.

Sorrend tekintetében a hazakerült kéziratok alapján az 5) és 6) számú köteten az a változás történt, hogy a »Levelek a Kálváriáról« 1. leveles részéhez vettük a »Rabságban« c. kötetből a kálváriás levelek 2. részét, a régi kálváriás kötet »Más költemények« c. verseit meg áttettük a »Rabságban« c. kötet elejére. Ez utóbbi kötet függelékét, az »Angol dolog« c. alatt megjelent fordításokat pedig itt elhagytuk; azokat egy tervbevett »Gyóni Géza összegyűjtött versei« c., teljesen új tartalmú könyv végére szántuk.

Életrajzi tájékoztatót adunk e könyvünk elé. Az röviden az olvasó elé vetíti időrendben költőnk sorstragédiáját s tájékoztatja röviden a hat kötet keletkezéséről is.

Függelékül rövid jegyzet-részt is csatolunk. Abból értesül az olvasó és a kutató az egyes kötetek kiadásának - a viszonyok miatt - nem mindennapi, igen érdekes történetéről s megkapja az egyes versekhez a legszükségesebb tudnivalót. Ez - sajnos - a mostani nyomdai anyagviszonyok miatt nem történhetik olyan mértékben, mint szeretnők; de hisszük: egyszer ki fogjuk elégíthetni részletes könyvészeti jegyzetek közlésével a tudományos álláspontot is teljes mértékben.

Erősen bízunk abban, hogy »Gyóni Géza összes versei« megtalálják az utat minden magyarok szívéhez. Annak a költőnek szellemi hagyatéka, aki a világviharral vemhes békés évtized egyéni és magyar gyengeségeit és vágyait »szomorú szemmel« siratta, aki »az erő és a vas« vitatkozásában keményen megállott s a magyar vitézi erényeket énekelte, aki a »rabmagyar«-okat és az »itthoni magyar Máriákat« vigasztalta és végül maga vigasztalanul pokoli lelki máglyán - hazája sorsáért aggódva - elégett »fagyos Szibériában«, - annak a költőnek szellemi hagyatéka valóban »lelki prófuntja« lehet nemcsak a világháborút átélt magyarságnak, hanem, - még inkább kell legyen - az ősi vitézségre tudatosan nevelt mindkét nembéli magyar ifjúságnak.

Budapesten, 1941 május havában.

                                                                                                                                     A KIADÓ.