Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
97 2
98 2
99 1
a 2429
abban 21
abból 3
ábel 13
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
2429 a
1967 az
1577 és
596 hogy
Ioannes Paulus PP. II
Evangelium vitae

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2429

     Chapter,Paragraph,Number
1001 II, 6,43 | egy isteni mûnek lesz a társa: a nemzés aktusa által 1002 II, 6,43 | isteni mûnek lesz a társa: a nemzés aktusa által elfogadják 1003 II, 6,43 | útjára indul az új élet. ~De a szülõk sajátos küldetésén 1004 II, 6,43 | mindenkire vonatkozik, és fõként a gyengeség állapotában lévõ 1005 II, 6,43 | szeressük és szolgáljuk a szenvedés bármilyen formájában 1006 II, 6,43 | testvéreinkben: az éhezõkben, a szomjazókban, a hontalanokban, 1007 II, 6,43 | éhezõkben, a szomjazókban, a hontalanokban, ruhátlanokban, 1008 II, 7 | Te alkottad a veséimet":194 a még meg 1009 II, 7 | alkottad a veséimet":194 a még meg nem született gyermek 1010 II, 7,44 | állapotban van, amikor belép a világba és amikor kilép 1011 II, 7,44 | találkozunk buzdítással, fõként a betegek és öregek gondozására 1012 II, 7,44 | látjuk, hogy hiányoznak a közvetlen és kifejezett 1013 II, 7,44 | emberi élet oltalmazására a születéskor, különösen a 1014 II, 7,44 | a születéskor, különösen a magzati korszakban, illetve 1015 II, 7,44 | magzati korszakban, illetve a halál elõtt, annak az az 1016 II, 7,44 | kulturális horizontjáról még a puszta lehetõsége is ki 1017 II, 7,44 | megöljék az életet ezekben a kényes helyzetekben. ~Az 1018 II, 7,44 | helyzetekben. ~Az Ószövetségben a terméketlenségtõl úgy féltek, 1019 II, 7,44 | féltek, mint egy átoktól, míg a sok gyermeket áldásnak tekintették: " 1020 II, 7,44 | tekintették: "Az Úr ajándéka a gyermekek, és a méh gyümölcse 1021 II, 7,44 | ajándéka a gyermekek, és a méh gyümölcse az Õ áldása." 1022 II, 7,44 | gyümölcse az Õ áldása."195 Ebben a meggyõzõdésben annak a tudatnak 1023 II, 7,44 | Ebben a meggyõzõdésben annak a tudatnak is része van, hogy 1024 II, 7,44 | is része van, hogy Izrael a szövetség népe, mely arra 1025 II, 7,44 | az égre és számláld meg a csillagokat, ha tudod... 1026 II, 7,44 | ha tudod... ilyen lesz a te ivadékod.196 De mindenekelõtt 1027 II, 7,44 | mindenekelõtt abban bizonyosak,hogy a szülõk által átadott élet 1028 II, 7,44 | Istenben van, miként azok a szentírási helyek tanúskodnak 1029 II, 7,44 | és szeretettel beszélnek a fogantatásról, az életnek 1030 II, 7,44 | történõ formálódásáról, a születésrõl, s arról a szoros 1031 II, 7,44 | a születésrõl, s arról a szoros kapcsolatról, mely 1032 II, 7,44 | az emberi lét kezdete és a Teremtõ Isten cselekvése 1033 II, 7,44 | terv irányítja életét: "A kezed alkotott és formált 1034 II, 7,44 | Nemde megaltattál, mint a tejet és összepréseltél, 1035 II, 7,44 | és összepréseltél, mint a sajtot? Bõrrel és hússal 1036 II, 7,44 | irgalmasságot adtál nekem, és a látogatásod õrizte lelkemet." 1037 II, 7,44 | látogatásod õrizte lelkemet." 198 A zsoltárokban is visszhangzik 1038 II, 7,44 | pillanatra is kicsúszna a Teremtõ bölcs és szeretõ 1039 II, 7,44 | adatna? Ez meg sem fordul a hét testvér anyjának fejében, 1040 II, 7,44 | élet forrása és biztosítéka a fogantatástól és a halál 1041 II, 7,44 | biztosítéka a fogantatástól és a halál utáni új élet reményének 1042 II, 7,44 | nem én raktam össze; hanem a világ Teremtõje, aki megalkotta 1043 II, 7,44 | irgalmasan vissza fogja adni a lelket és az életet, ha 1044 II, 7,45 | elismerését kezdeteitõl fogva. A termékenység dicsérete és 1045 II, 7,45 | kifejezettebben hirdeti a személy értékét fogantatásától 1046 II, 7,45 | Szûz Mária és Erzsébet és a két méhben hordozott gyermek 1047 II, 7,45 | gyermek találkozása. Épp a gyermekek teszik nyilvánvalóvá 1048 II, 7,45 | gyermekek teszik nyilvánvalóvá a messiási kor eljövetelét: 1049 II, 7,45 | jelenlétének jótéteményei... A hangot Erzsébet hallotta 1050 II, 7,45 | érezte meg elõbb: Erzsébet a természet rendje szerint 1051 II, 7,45 | rendje szerint hallott, János a misztérium miatt ujjongott; 1052 II, 7,45 | Úrnak eljövetelét érzi; a két beszél a kapott kegyelmekrõl, 1053 II, 7,45 | eljövetelét érzi; a két beszél a kapott kegyelmekrõl, a két 1054 II, 7,45 | beszél a kapott kegyelmekrõl, a két gyermek az anyaméhben 1055 II, 7,45 | anyaméhben megvalósítja a kegyelmet és az irgalmasság 1056 II, 7,45 | misztériumát anyja javára: a két édesanya kettõs csodával 1057 II, 7,45 | édesanya kettõs csodával annak a Léleknek sugalmazására prófétál, 1058 II, 7,45 | sugalmazására prófétál, akit a két gyermek hordoz. Ujjongott 1059 II, 7,45 | gyermek hordoz. Ujjongott a gyermek, s betelt Szentlélekkel 1060 II, 7,45 | telt el elõbb, hanem miután a fiú betelt Szentlélekkel, 1061 II, 8,46 | tekintve is anakronizmus lenne a szentírási kinyilatkoztatástól 1062 II, 8,46 | vagy kifejezett elítélést a halál erõszakos elõvételezésének 1063 II, 8,46 | elõvételezésének megkísérlésérõl. A Szentírásban ugyanis egy 1064 II, 8,46 | pótolhatatlan gazdagságot láttak a család és a társadalom számára. ~ 1065 II, 8,46 | gazdagságot láttak a család és a társadalom számára. ~Az 1066 II, 8,46 | mely majd születik." 205 A messiási idõ ideális állapotát 1067 II, 8,46 | Hogyan kell viselkedni a halál színe elõtt? A hívõ 1068 II, 8,46 | viselkedni a halál színe elõtt? A hívõ tudja, hogy élete Isten 1069 II, 8,46 | sorsomat",207 és tõle fogadja a halál kényszerét is: "Ez 1070 II, 8,46 | és miért szállnál szembe a Magasságbeli akaratával?". 1071 II, 8,46 | 208 Miként az életnek, úgy a halálnak sem ura az ember; 1072 II, 8,46 | teljesen kell hagyatkoznia a Magasságbeli akaratára, 1073 II, 8,46 | Õ szeretetének tervére. ~A betegséggel sújtott ember 1074 II, 8,46 | mint az árnyék, és én mint a fû elszáradtam" 210 -- a 1075 II, 8,46 | a fû elszáradtam" 210 -- a jámbor ember akkor is rendíthetetlen 1076 II, 8,46 | éltetõ Isten hatalmára. A betegség nem a kétségbeesésbe 1077 II, 8,46 | hatalmára. A betegség nem a kétségbeesésbe és a halál 1078 II, 8,46 | nem a kétségbeesésbe és a halál keresésébe kergeti, 1079 II, 8,47 | 47. Jézus küldetése a sok-sok gyógyítással mutatja, 1080 II, 8,47 | ember testi életét. Jézust, "a test és lélek orvosát"213 1081 II, 8,47 | hirdesse az evangéliumot a szegényeknek és gyógyítsa 1082 II, 8,47 | szegényeknek és gyógyítsa a megtört szívûeket.214 Amikor 1083 II, 8,47 | Amikor tanítványait elküldte a világba, olyan küldetést 1084 II, 8,47 | küldetést bízott rájuk, amelyben a betegek gyógyítása kapcsolódik 1085 II, 8,47 | hirdessétek, hogy közel van a mennyek országa. Gyógyítsatok 1086 II, 8,47 | ördögöket."215 ~Kétségtelen, a testi élet a maga földi 1087 II, 8,47 | Kétségtelen, a testi élet a maga földi állapotában a 1088 II, 8,47 | a maga földi állapotában a hívõ számára nem abszolút 1089 II, 8,47 | Elõfutárnak, Keresztelõ Jánosnak a halála is tanúsítja, hogy 1090 II, 8,47 | halála is tanúsítja, hogy a földi élet nem abszolút 1091 II, 8,47 | követi Mestere nyomdokait és a megbocsátás szavával áll 1092 II, 8,47 | megkövezõi elõtt,219 s megnyitja a vértanúk megszámlálhatatlan 1093 II, 8,47 | sem választhat az élet és a halál között; ennek a döntésnek 1094 II, 8,47 | és a halál között; ennek a döntésnek egyedül a Teremtõ 1095 II, 8,47 | ennek a döntésnek egyedül a Teremtõ feltétlen ura, Õ, 1096 II, 9 | megtartja, élni fog":221 a Sinai hegy Törvényétõl a 1097 II, 9 | a Sinai hegy Törvényétõl a Lélek ajándékáig. ~ 1098 II, 9,48 | kitörölhetetlenül bele van írva a maga igazsága. Az embernek, 1099 II, 9,48 | kárhoztatja magát, azzal a következménnyel, hogy fenyegetéssé 1100 II, 9,48 | számára, mert átszakadnak a gátak, amelyek minden helyzetben 1101 II, 9,48 | életnek, hogy megõrizhesse a maga igazságát és méltóságát. 1102 II, 9,48 | igazságát és méltóságát. Nemcsak a "ne ölj" parancsolat 222 1103 II, 9,48 | annak testi valóságában is. A törvény a szövetségen belül 1104 II, 9,48 | valóságában is. A törvény a szövetségen belül az élet 1105 II, 9,48 | eléd tárom az életet és a jót, a halált és a rosszat...; 1106 II, 9,48 | tárom az életet és a jót, a halált és a rosszat...; 1107 II, 9,48 | életet és a jót, a halált és a rosszat...; szeresd az Urat, 1108 II, 9,48 | rosszat...; szeresd az Urat, a te Istenedet, az Õ utain 1109 II, 9,48 | és megsokasodj, és az Úr, a te Istened megáldjon téged 1110 II, 9,48 | Istened megáldjon téged azon a földön, ahova indulsz, hogy 1111 II, 9,48 | népének létérõl van szó, hanem a mai és a jövendõ világról 1112 II, 9,48 | van szó, hanem a mai és a jövendõ világról és az egész 1113 II, 9,48 | maradhasson, ha elszakad a jótól; a pedig a maga 1114 II, 9,48 | maradhasson, ha elszakad a jótól; a pedig a maga részérõl 1115 II, 9,48 | elszakad a jótól; a pedig a maga részérõl lényegében 1116 II, 9,48 | az "élet törvényéhez".224 A megvalósítandó nem teherként 1117 II, 9,48 | mert az élet értelme éppen a , és élni csak a megvalósításával 1118 II, 9,48 | éppen a , és élni csak a megvalósításával lehet. ~ 1119 II, 9,48 | megvalósításával lehet. ~A Törvény egészének tehát 1120 II, 9,48 | Törvény egészének tehát az a rendeltetése, hogy oltalmazza 1121 II, 9,48 | oltalmazza az ember életét. Ez a magyarázata annak, miért 1122 II, 9,48 | miért oly nehéz megtartani a "ne ölj" parancsolatot, 1123 II, 9,48 | az összefüggésben látják, a parancsolat merõ kívülrõl 1124 II, 9,48 | akarnak, keresni kezdik a kibúvókat és a kivételeket 1125 II, 9,48 | keresni kezdik a kibúvókat és a kivételeket alóla. A "ne 1126 II, 9,48 | és a kivételeket alóla. A "ne ölj" csak akkor ragyog 1127 II, 9,48 | kitárulunk Isten, az ember és a történelem igazsága elõtt. 1128 II, 9,48 | történelem igazsága elõtt. Ebben a távlatban foghatjuk föl 1129 II, 9,48 | távlatban foghatjuk föl a Második Törvénykönyv azon 1130 II, 9,48 | megtartásával képes az élet és a boldogság gyümölcseit teremni: " 1131 II, 9,49 | szövetséggel pecsételt meg a Sinai hegyen. ~Az Isten 1132 II, 9,49 | keresésével szemben különösen a Próféták emelték föl szavukat, 1133 II, 9,49 | melyek nem tartják meg a vizet." 228 A Próféták vádlón 1134 II, 9,49 | tartják meg a vizet." 228 A Próféták vádlón mutatnak 1135 II, 9,49 | megvetik az életet és megsértik a személyek jogait: "Mint 1136 II, 9,49 | személyek jogait: "Mint a föld porát, úgy tapossák 1137 II, 9,49 | föld porát, úgy tapossák a szegények fejét";229 "Ártatlan 1138 II, 9,49 | vérrel töltötték meg ezt a helyet".230 Ezekiel többször 1139 II, 9,49 | megbélyegzi Jeruzsálemet, "a vérengzõs várost",231 "a 1140 II, 9,49 | a vérengzõs várost",231 "a várost, mely vért ont önmagában". 1141 II, 9,49 | önmagában".232 ~De miközben a Próféták kárhoztatják az 1142 II, 9,49 | életelvre próbálják fölhívni a figyelmet, mely új kapcsolatot 1143 II, 9,49 | megalapozni Istennel és a testvérekkel, és föltárják 1144 II, 9,49 | testvérekkel, és föltárják a hallatlan és rendkívüli 1145 II, 9,49 | elajándékozottan válik teljessé. Ez az a fénylõ üzenet, melyet az 1146 II, 9,49 | lelkének gyötrelméért meglátja a világosságot".234 ~A Názáreti 1147 II, 9,49 | meglátja a világosságot".234 ~A Názáreti Jézus életében 1148 II, 9,49 | Jézus életében teljesedik be a Törvény, és Lelke által 1149 II, 9,49 | Jézus ugyanis nem föloldja a Törvényt, hanem beteljesíti: 1150 II, 9,49 | Törvényt, hanem beteljesíti:235 a Törvény és a Próféták a 1151 II, 9,49 | beteljesíti:235 a Törvény és a Próféták a kölcsönös szeretet 1152 II, 9,49 | a Törvény és a Próféták a kölcsönös szeretet aranyszabályában 1153 II, 9,49 | foglaltatnak össze.236 Õbenne a Törvény véglegesen "evangéliummá" 1154 II, 9,49 | megnyilvánulása önmaga odaadása a szeretetben a testvérekért: " 1155 II, 9,49 | önmaga odaadása a szeretetben a testvérekért: "Mi tudjuk, 1156 II, 9,49 | testvérekért: "Mi tudjuk, hogy a halálból átmentünk az életre, 1157 II, 9,49 | az életre, mert szeretjük a testvéreket".239 Ez a szabadság, 1158 II, 9,49 | szeretjük a testvéreket".239 Ez a szabadság, az öröm és a 1159 II, 9,49 | a szabadság, az öröm és a boldogság törvénye. ~ 1160 II, 10 | arra, akit átszegeztek":240 a Kereszt fáján teljesedik 1161 II, 10,50 | magához vonz.241 Nézvén a kereszt "látványosságát", 1162 II, 10,50 | látványosságát",242 ezen a dicsõséges fán fölfedezhetjük 1163 II, 10,50 | délutánjának elsõ óráiban "a Nap elsötétedett és sötétség 1164 II, 10,50 | támadt az egész földön... A templom függönye kettéhasadt 1165 II, 10,50 | egy kozmikus megrendülés, a és a rossz, az élet és 1166 II, 10,50 | kozmikus megrendülés, a és a rossz, az élet és a halál 1167 II, 10,50 | és a rossz, az élet és a halál erõi közötti mérhetelenül 1168 II, 10,50 | szimbóluma. Ma mi magunk is a "halál kultúrája" és az " 1169 II, 10,50 | drámai harc részesei vagyunk. A sötétség azonban nem tudta 1170 II, 10,50 | azonban nem tudta elnyelni a kereszt ragyogását; sõt 1171 II, 10,50 | ragyogóbban hasítja szét a sötétséget, és úgy nyilvánul 1172 II, 10,50 | célja. ~Jézust odaszegezték a Kereszthez és magasba emelték 1173 II, 10,50 | Kereszthez és magasba emelték a földrõl. A legnagyobb "gyengeség" 1174 II, 10,50 | magasba emelték a földrõl. A legnagyobb "gyengeség" perceit 1175 II, 10,50 | hogyan lehelte ki lelkét", a római százados így kiált 1176 II, 10,50 | nyilvánul ki istenfiúsága: a Kereszten mutatkozik meg 1177 II, 10,50 | mutatkozik meg dicsõsége! ~A halálával Jézus megvilágítja 1178 II, 10,50 | könyörgött üldözõi számára,246 és a latornak, aki kérte, hogy 1179 II, 10,50 | neked, még ma velem leszel a Paradicsomban!".247 Halála 1180 II, 10,50 | Paradicsomban!".247 Halála után "a sírok megnyíltak, és sok 1181 II, 10,50 | és jótéteményeivel;249 de a csodák, a gyógyítások, még 1182 II, 10,50 | jótéteményeivel;249 de a csodák, a gyógyítások, még a halottak 1183 II, 10,50 | csodák, a gyógyítások, még a halottak föltámasztása is 1184 II, 10,50 | üdvösség jelei voltak, mely a bûnök bocsánatában, azaz 1185 II, 10,50 | való fölemelésében áll. ~A Kereszten megújul és végsõ 1186 II, 10,50 | tökéletességben valósul meg a pusztában Mózes által fölemelt 1187 II, 10,50 | Arra, akit átszegeztek, a minden létében fenyegetett 1188 II, 10,51 | Beteljesedett! És lehajtván a fejét, kilehelte lelkét". 1189 II, 10,51 | már minden beteljesedett. A "kilehelte lelkét" kifejezés 1190 II, 10,51 | emberi halálhoz, de utal a "Szentlélek ajándékára", 1191 II, 10,51 | mellyel Õ kiragad minket a halálból és új életet ajándékoz 1192 II, 10,51 | melyeknek szimbóluma volt a Krisztus oldalából kifolyó 1193 II, 10,51 | Szövetség népét alkotják. A Keresztbõl, az élet forrásából 1194 II, 10,51 | gyarapszik "az élet népe". ~A Kereszt szemlélése így a 1195 II, 10,51 | A Kereszt szemlélése így a végsõ gyökerekhez visz el 1196 II, 10,51 | el bennünket. Jézus, aki a világba lépve ezt mondta: " 1197 II, 10,51 | hogy "szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig 1198 II, 10,51 | megváltásul sokakért",255 a szeretet csúcsát a Kereszten 1199 II, 10,51 | 255 a szeretet csúcsát a Kereszten érte el. "Senkinek 1200 II, 10,51 | szeretete annál, aki életét adja a barátaiért".256 S õ meghalt 1201 II, 10,51 | elajándékozzák. ~Az elmélkedés ezen a ponton dicséretté és hálává 1202 III, 1 | menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat": Evangélium 1203 III, 1,52 | menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat".260 A Mester 1204 III, 1,52 | meg a parancsolatokat".260 A Mester az örök életrõl beszél, 1205 III, 1,52 | lehet eljutni, beleértve a "ne ölj" parancsot is. Éppen 1206 III, 1,52 | erre hivatkozik elsõként a Tízparancsolatból Jézus, 1207 III, 1,52 | ember kötelezõ feladata. A szabad személyben ámulatot 1208 III, 1,52 | parancsolat, és magából a parancsolatból ajándék. ~ 1209 III, 1,52 | embert, Isten élõ képmását a Teremtõ királlyá és úrrá 1210 III, 1,52 | hogy király lehessen a földön... Az ember Annak 1211 III, 1,52 | képmásául teremtetett, aki a mindenséget kormányozza. 1212 III, 1,52 | kezdettõl fogva jellemzi a királyság... Az ember is 1213 III, 1,52 | teremtetett, hogy uralkodjék a világon, hasonlóságot kapott 1214 III, 1,52 | sokasodjék, vesse hatalma alá a földet és uralkodjék az 1215 III, 1,52 | teretményeken,263 az ember nemcsak a dolgoknak, hanem és elsõsorban 1216 III, 1,52 | kapott életnek is, melyet -- a szeretetben és Isten tervének 1217 III, 1,52 | tiszteletbentartásával -- a nemzéssel tovább tud adni. 1218 III, 1,52 | iránti engedelmességben: a szabad és örömteli engedelmesség, 1219 III, 1,52 | táplálkozik, hogy az Úr parancsai a kegyelem ajándékai, s mindig 1220 III, 1,52 | megföllebbezhetetlen bírája a dolgoknak, még kevésbé az 1221 III, 2 | Még a testvértõl is számon kérem 1222 III, 2,53 | különleges kapcsolatban marad a Teremtõvel, egyetlen céljával. 1223 III, 2,53 | céljával. Az életnek kezdetétõl a végéig egyedül Isten az 1224 III, 2,53 | közvetlen kioltásának jogát."269 A Donum vitae instrukció e 1225 III, 2,53 | kinyilatkoztatás magvát. ~A Szentírás ugyanis isteni 1226 III, 2,53 | parancsként adja az ember elé a "ne ölj" parancsolatot.270 1227 III, 2,53 | Miként már hangsúlyoztam, ez a parancs része a Tízparancsolatnak, 1228 III, 2,53 | hangsúlyoztam, ez a parancs része a Tízparancsolatnak, mely 1229 III, 2,53 | része volt már annak az õsi a szövetségnek is, melyet 1230 III, 2,53 | Isten az emberiséggel kötött a földön eláradt bûnt és erõszakot 1231 III, 2,53 | vízözön után.271 ~Isten a maga képére és hasonlatosságára 1232 III, 2,53 | sérthetetlen, amiben magának a Teremtõnek sérthetetlensége 1233 III, 2,53 | mindazoknak, akik megszegik a "ne ölj" parancsot, mely 1234 III, 2,53 | ne ölj" parancsot, mely a társas együttlét alapja. 1235 III, 2,53 | társas együttlét alapja. Õ a "goel", más szóval az ártatlan 1236 III, 2,53 | élõk pusztulásának.274 Csak a Sátán tud örülni a pusztulásnak: 1237 III, 2,53 | Csak a Sátán tud örülni a pusztulásnak: irigysége 1238 III, 2,53 | pusztulásnak: irigysége miatt jött a halál a világba.275 Õ, aki " 1239 III, 2,53 | irigysége miatt jött a halál a világba.275 Õ, aki "gyilkos 1240 III, 2,53 | kezdet óta" és "hazug és a hazugság atyja",276 a rászedett 1241 III, 2,53 | és a hazugság atyja",276 a rászedett embert bûnbe és 1242 III, 2,53 | gyümölcseként mutatta neki a bûnt és halált. ~ 1243 III, 2,54 | 54. A "ne ölj" parancs formája 1244 III, 2,54 | tiltó törvény: megvonja a határt, amit soha nem szabad 1245 III, 2,54 | elajándékozva gyarapítja azt a szeretet útján. A Szövetség 1246 III, 2,54 | gyarapítja azt a szeretet útján. A Szövetség népe is -- késlekedve 1247 III, 2,54 | nagy kinyilatkoztatására: a felebaráti szeretet parancsa 1248 III, 2,54 | függ az egész Törvény és a Próféták".277 "... Ne ölj, ... 1249 III, 2,54 | mondja Szent Pál -- ebben a szóban foglaltatik össze: 1250 III, 2,54 | felebarátodat, mint önmagadat." 278 A "ne ölj" parancsot az Újszövetség 1251 III, 2,54 | sürgetõ szavai: "Aki gyûlöli a testvérét, gyilkos. És tudjátok, 1252 III, 2,54 | kezdettõl fogva -- miként a Didakhé, a legkorábbi nem 1253 III, 2,54 | fogva -- miként a Didakhé, a legkorábbi nem szentírási 1254 III, 2,54 | kategorikusan megismételte a "ne ölj" parancsot: "Két 1255 III, 2,54 | van, az egyik az életé, a másik a halálé, de nagy 1256 III, 2,54 | egyik az életé, a másik a halálé, de nagy különbség 1257 III, 2,54 | különbség van e két út között... A tanítás második parancsa: 1258 III, 2,54 | parancsa: Ne ölj! Ne hajtsd el a magzatot, a megszületett 1259 III, 2,54 | Ne hajtsd el a magzatot, a megszületett gyermeket ne 1260 III, 2,54 | gyermeket ne öld meg ... A halál útja pedig ez: ... 1261 III, 2,54 | ez: ... nem könyörülnek a szegényen, nem szomorkodnak 1262 III, 2,54 | szegényen, nem szomorkodnak a szomorkodóval, nem ismerik 1263 III, 2,54 | ismerik Teremtõjüket, megölik a gyermekeket, abortuszban 1264 III, 2,54 | teremtményét, elfordulnak a szegénytõl, a gazdagok szószólói, 1265 III, 2,54 | elfordulnak a szegénytõl, a gazdagok szószólói, a szegények 1266 III, 2,54 | szegénytõl, a gazdagok szószólói, a szegények gonosz bírái, 1267 III, 2,54 | szabaduljatok meg mindezektõl a bûnöktõl."281 Az idõ múlásával 1268 III, 2,54 | mindig egyöntetûen tanította a "ne ölj" parancs állandó 1269 III, 2,54 | századokban az emberölést a legsúlyosabb bûnök közé 1270 III, 2,54 | legsúlyosabb bûnök közé sorolták -- a hittagadással és a házasságtöréssel 1271 III, 2,54 | sorolták -- a hittagadással és a házasságtöréssel együtt --, 1272 III, 2,54 | házasságtöréssel együtt --, és a bûnbánó gyilkost csak hosszú, 1273 III, 2,55 | drámai helyezetei láttán a hívõ gondolkodás kezdettõl 1274 III, 2,55 | meg. Ilyen helyzet például a jogos önvédelemé, amikor 1275 III, 2,55 | jogos önvédelemé, amikor a saját élet megvédéséhez 1276 III, 2,55 | megvédéséhez való jog és a másik élete sértésének tilalma 1277 III, 2,55 | hogy az élet belsõ értéke s a kötelezettség, hogy önmagunkat 1278 III, 2,55 | kevésbé kell szeretnünk mint a felebarátot, valóban jogos 1279 III, 2,55 | alapot adnak az önvédelemhez. A felebaráti szeretet parancsa, 1280 III, 2,55 | az Úr Jézus. ~Másrészt "a jogos önvédelem nemcsak 1281 III, 2,55 | azoknak, akik mások életéért, a család és a polgári közösség 1282 III, 2,55 | mások életéért, a család és a polgári közösség közjaváért 1283 III, 2,55 | 285 Elõfordul sajnos, hogy a támadót csak úgy lehet ártalmatlanná 1284 III, 2,55 | tenni, hogy megölik. Ebben a föltevésben a halálos kimenetelt 1285 III, 2,55 | megölik. Ebben a föltevésben a halálos kimenetelt a támadó 1286 III, 2,55 | föltevésben a halálos kimenetelt a támadó váltotta ki, aki 1287 III, 2,56 | 56. Ebbe a témakörbe tartozik a halálbüntetés 1288 III, 2,56 | Ebbe a témakörbe tartozik a halálbüntetés kérdése is, 1289 III, 2,56 | az Egyházban éppúgy, mint a polgári társadalomban egyre 1290 III, 2,56 | teljes eltörlését követeli. A kérdést egy olyan büntetõjog 1291 III, 2,56 | amely egyre inkább illõ a személyi méltósághoz s végsõ 1292 III, 2,56 | soron Istennek az emberre és a társadalomra vontakozó tervéhez. 1293 III, 2,56 | társadalomra vontakozó tervéhez. A büntetésnek ugyanis, amellyel 1294 III, 2,56 | büntetésnek ugyanis, amellyel a társadalom sújtja a bûnöst " 1295 III, 2,56 | amellyel a társadalom sújtja a bûnöst "elsõdleges célja 1296 III, 2,56 | bûnöst "elsõdleges célja a bûn által okozott rendbontás 1297 III, 2,56 | rendbontás helyreállítása".287 A közhatalomnak meg kell torolnia 1298 III, 2,56 | közhatalomnak meg kell torolnia a személyi és közösségi jogok 1299 III, 2,56 | megsértését azáltal, hogy a vétkesre a bûnténnyel arányos 1300 III, 2,56 | azáltal, hogy a vétkesre a bûnténnyel arányos büntetést 1301 III, 2,56 | szabadságának gyakorlását. A hatalom így éri el célját, 1302 III, 2,56 | célját, ti. hogy megvédje a közrendet és a személyek 1303 III, 2,56 | megvédje a közrendet és a személyek biztonságát, ugyanakkor 1304 III, 2,56 | ugyanakkor ösztönözze és segítse a bûnöst a megjavulásban.288 ~ 1305 III, 2,56 | ösztönözze és segítse a bûnöst a megjavulásban.288 ~Nyilvánvaló, 1306 III, 2,56 | célok elérése érdekében a büntetés mibenlétét és mértékét 1307 III, 2,56 | mérlegelni és eldöntetni, s a legsúlyosabbat, a halálbüntetést 1308 III, 2,56 | eldöntetni, s a legsúlyosabbat, a halálbüntetést csak végsõ 1309 III, 2,56 | szabad alkalmazni, amikor a társadalom megvédése más 1310 III, 2,56 | lehetséges. Ma azonban, amikor a büntetõjog egyre fejlettebb, 1311 III, 2,56 | kimondott elv, mely szerint "ha a vérontás nélküli eszközök 1312 III, 2,56 | ahhoz, hogy az emberi életet a támadó ellen megvédjék, 1313 III, 2,56 | támadó ellen megvédjék, és a közrendet s az emberek biztonságát 1314 III, 2,56 | biztonságát megõrizzék, a hatóságok ezekkel az eszközökkel 1315 III, 2,56 | ezek jobban megfelelnek a közjó konkrét föltételeinek 1316 III, 2,57 | ilyen nagy figyelmet érdemel a minden életet, még a jogtalan 1317 III, 2,57 | érdemel a minden életet, még a jogtalan támadó és vétkes 1318 III, 2,57 | föltétlenül érvényesülnie a "ne ölj" parancsnak, ha 1319 III, 2,57 | erkölcsi igazságot tanítja a Szentírás, állandóan és 1320 III, 2,57 | egyhangúság nyilvánvalóan annak a "természetfölötti hitérzéknek" 1321 III, 2,57 | természetfölötti hitérzéknek" a gyümölcse, melyet a Szentlélek 1322 III, 2,57 | hitérzéknek" a gyümölcse, melyet a Szentlélek ébreszt és tart 1323 III, 2,57 | fönn, s óvja Isten népét a tévedéstõl, "amikor hit 1324 III, 2,57 | egyéni lelkiismeretekben és a társadalomban egyre gyöngül 1325 III, 2,57 | sérthetetlenségének védelmében. A pápai Tanítóhivatalhoz mindig 1326 III, 2,57 | Tanítóhivatalhoz mindig csatlakozott a püspököké is, mind a Püspöki 1327 III, 2,57 | csatlakozott a püspököké is, mind a Püspöki Konferenciák, mind 1328 III, 2,57 | megnyilatkozásával. Nem maradt el a II. Vatikáni Zsinat rövid, 1329 III, 2,57 | 291 ~Éppen ezért, azzal a tekintéllyel, ~amelyet Krisztus 1330 III, 2,57 | utódainak, ~közösségben a katolikus Egyház Püspökeivel, ~ 1331 III, 2,57 | világosságával minden ember megtalál a saját szívében 292 -- megerõsíti 1332 III, 2,57 | szívében 292 -- megerõsíti a Szentírás, folyamatosan 1333 III, 2,57 | Egyház Hagyománya és hirdeti a rendes és egyetemes Tanítóhivatal. 1334 III, 2,57 | egyetemes Tanítóhivatal.293 ~A megfontolt döntés arról, 1335 III, 2,57 | ellentmond az igazságosság és a szeretet alapvetõ erényeinek. " 1336 III, 2,57 | kiváltságok senki számára. Ebbõl a szempontból nincs különbség 1337 III, 2,57 | szempontból nincs különbség a világ ura és a földkereség 1338 III, 2,57 | különbség a világ ura és a földkereség legszegényebb 1339 III, 3 | voltam kész és már láttak a szemeid"Zsolt 138,16): az 1340 III, 3,58 | élet ellen el tud követni, a mûvi abortusznak olyan vonásai 1341 III, 3,58 | súlyos és kárhoztatandó. A II. Vatikáni Zsinat a csecsemõgyilkossággal 1342 III, 3,58 | kárhoztatandó. A II. Vatikáni Zsinat a csecsemõgyilkossággal együtt " 1343 III, 3,58 | halványodik. Elfogadása a gondolkodásban, a szokásokban, 1344 III, 3,58 | Elfogadása a gondolkodásban, a szokásokban, sõt magában 1345 III, 3,58 | szokásokban, sõt magában a törvényhozásban az erkölcsi 1346 III, 3,58 | egyre képtelenebbé válik a és rossz megkülönböztetésére 1347 III, 3,58 | igazsággal és nevükön nevezzük a dolgokat anélkül, hogy kényelmi 1348 III, 3,58 | esetben újra fölhangzik a Próféta kategorikus elmarasztalása: " 1349 III, 3,58 | azoknak, akik jónak mondják a rosszat, és rossznak a jót, 1350 III, 3,58 | mondják a rosszat, és rossznak a jót, akik fölcserélik a 1351 III, 3,58 | a jót, akik fölcserélik a sötétséget világosságra 1352 III, 3,58 | sötétséget világosságra és a világosságot sötétségre!". 1353 III, 3,58 | szóhasználat terjedése -- pl. a "terhességmegszakítás" --, 1354 III, 3,58 | természetét és csökkenteni akarja a súlyát a közvélemény elõtt. 1355 III, 3,58 | csökkenteni akarja a súlyát a közvélemény elõtt. Talán 1356 III, 3,58 | közvélemény elõtt. Talán ez a nyelvi jelenség maga is 1357 III, 3,58 | jelenség maga is mutatója a lelkiismeretek eltompulásának. 1358 III, 3,58 | nem tudja megváltoztatni a tényeket: a mûvi abortusz, 1359 III, 3,58 | megváltoztatni a tényeket: a mûvi abortusz, bárhogyan 1360 III, 3,58 | életének kezdeti szakaszában, a fogantatás és a születés 1361 III, 3,58 | szakaszában, a fogantatás és a születés közötti idõben. ~ 1362 III, 3,58 | születés közötti idõben. ~A mûvi abortusz erkölcsi súlya 1363 III, 3,58 | az anya dönti el és kéri a meggyilkolását,vagy õ maga 1364 III, 3,58 | pl. saját egészségét vagy a többi családtag megfelelõ 1365 III, 3,58 | meg. Mindazonáltal ezek és a hasonló meggondolások, bármennyire 1366 III, 3,59 | gyakran mások is döntenek a még meg nem született gyermek 1367 III, 3,59 | gyermek halála felõl. Fõként a gyermek apja lehet vétkes, 1368 III, 3,59 | azzal, hogy magára hagyja a terhesség nehézségeivel: 1369 III, 3,59 | ezáltal halálos sebet kap a család, melynek természete 1370 III, 3,59 | melynek természete szerint a szeretet közösségének, hivatása 1371 III, 3,59 | Nem hallgathatók el azok a hatások sem, melyek a tágabb 1372 III, 3,59 | azok a hatások sem, melyek a tágabb rokonság és a baráti 1373 III, 3,59 | melyek a tágabb rokonság és a baráti kör felõl érik a 1374 III, 3,59 | a baráti kör felõl érik a családot. Nem ritkán a 1375 III, 3,59 | érik a családot. Nem ritkán a olyan erõs nyomás alá 1376 III, 3,59 | ápoló személyzet is, akik a halál szolgálatába állítják 1377 III, 3,59 | De felelõsség terheli a törvényhozókat is, akik 1378 III, 3,59 | intézmények vezetõit, abban a mértékben, amennyiben a 1379 III, 3,59 | a mértékben, amennyiben a dolog tõlük függ. Nem kisebb, 1380 III, 3,59 | felelõsség terheli azokat, akik a nemi szabadosságot és az 1381 III, 3,59 | és nem tették meg -- a sokgyermekes és anyagi nehézségekkel 1382 III, 3,59 | hagyható figyelmen kívül a bûnrészességnek az a hálója, 1383 III, 3,59 | kívül a bûnrészességnek az a hálója, mely az abortuszt 1384 III, 3,59 | mely az abortuszt szerte a földön rendszeresen támogató 1385 III, 3,59 | társadalmi jelleget ölt: a társadalmat és az emberi 1386 III, 3,59 | oltalmazniuk kellene. Ezért írtam a Családoknak szóló levélben: " 1387 III, 3,59 | ténnyel állunk szemben, amit a még meg nem született élet 1388 III, 3,60 | igazolni az abortuszt, hogy a fogamzás gyümölcsérõl legalább 1389 III, 3,60 | szó. Ezzel szemben "amint a petesejt megtermékenyül, 1390 III, 3,60 | pillanatától fogva nem az. A legújabb genetikai kutatások 1391 III, 3,60 | genetikai kutatások ezt a kezdettõl fogva nyilvánvaló 1392 III, 3,60 | dolgot nagyon megerõsítik... A genetika ugyanis megmutatta, 1393 III, 3,60 | élet csodálatos folyamata a megtermékenyülés pillanatában 1394 III, 3,60 | módszerrel nem lehet kimutatni a szellemi lélek jelenlétét, 1395 III, 3,60 | elsõ rezdülésétõl jelen van a személy: miért ne volna 1396 III, 3,60 | erkölcsi szempontból már a személy jelenlétének puszta 1397 III, 3,60 | kiirtására irányul. Ezért a tudományos vitákon és a 1398 III, 3,60 | a tudományos vitákon és a filozófusok véleményén túl, 1399 III, 3,60 | feltételek nélkül megilleti az a tisztelet, mely erkölcsileg 1400 III, 3,60 | bánni, éppen ezért ettõl a pillanattól el kell ismerni 1401 III, 3,61 | 61. A szentírási szövegek, melyek 1402 III, 3,61 | titalmakat, úgy tekintik a magzatot, hogy természetes 1403 III, 3,61 | kezévelformálja és alakítja; aki látja a kis embriót és látja benne 1404 III, 3,61 | kis embriót és látja benne a holnapi felnõtt embert, 1405 III, 3,61 | könyvébe".303 Az ember már a méhben -- amint sok szentírási 1406 III, 3,61 | gondviselésének személyes tárgya. ~A keresztény Hagyomány -- 1407 III, 3,61 | keresztény Hagyomány -- amint ezt a Hittani Kongregáció e tárgyra 1408 III, 3,61 | erkölcsi rendellenesség. A Didakhé szerint a keresztény 1409 III, 3,61 | rendellenesség. A Didakhé szerint a keresztény közösség, attól 1410 III, 3,61 | keresztény közösség, attól a perctõl, hogy találkozott 1411 III, 3,61 | perctõl, hogy találkozott a görög-római kultúrával, 1412 III, 3,61 | szokás volt az abortusz és a csecsemõgyilkosság, tanításával 1413 III, 3,61 | társadalmi szokásokkal.306 A görög egyházi írók közül 1414 III, 3,61 | Athenagorasz említi, hogy a keresztények gyilkosnak 1415 III, 3,61 | szerekhez folyamodnak, mert a gyermekek már az anyaméhben " 1416 III, 3,61 | Gondviselés alatt állnak".307 A latin írók közül Tertullianus 1417 III, 3,61 | Elõvételezett gyilkosság a születés megakadályozása; 1418 III, 3,61 | életet, vagy megakadályozzák a születést. Az is ember, 1419 III, 3,61 | tanították az Egyház atyái, a Lelkipásztorai és a Tanítói. 1420 III, 3,61 | atyái, a Lelkipásztorai és a Tanítói. Az animációról, 1421 III, 3,61 | Tanítói. Az animációról, a szellemi lélek megjelenésének 1422 III, 3,62 | 62. A legutóbbi idõkben a pápai 1423 III, 3,62 | 62. A legutóbbi idõkben a pápai Tanítóhivatal nagyon 1424 III, 3,62 | arra irányul, hogy megölje a még meg nem született emberi 1425 III, 3,62 | emberi életet, "akár cél ez a gyilkosság, akár más célhoz 1426 III, 3,62 | teremtõ tevékenységét"311 . A II. Vatikáni Zsinat, mint 1427 III, 3,62 | elítélte az abortuszt: "A megfogamzott életet a legnagyobb 1428 III, 3,62 | A megfogamzott életet a legnagyobb gonddal kell 1429 III, 3,62 | kell óvni; az abortusz és a csecsemõgyilkosság szörnyû 1430 III, 3,62 | szennyezték be magukat, s ezt a gyakolatot hol súlyosabb, 1431 III, 3,62 | hol enyhébb büntetésekkel a késõbbi idõkben is folytatták. 1432 III, 3,62 | büntetésével fenyegette.313 A megújított kánoni törvényhozás 1433 III, 3,62 | kiközösítésbe esik"314 , azaz a kiközösítés automatikusan 1434 III, 3,62 | mindazokat sújtja, akik a büntetés tudatában elkövetik 1435 III, 3,62 | tudatában elkövetik ezt a bûnt, beleértve mindazokat 1436 III, 3,62 | bûnt, beleértve mindazokat a bûntársakat is, akik nélkül 1437 III, 3,62 | büntetéssel az Egyház ezt a bûnt az egyik legsúlyosabb 1438 III, 3,62 | arra sürgeti, hogy keressék a megtérés útját. Az Egyházban 1439 III, 3,62 | útját. Az Egyházban ugyanis a kiközösítés büntetése azt 1440 III, 3,62 | kinyilváníthatta, hogy ez a tanítás eddig nem változott 1441 III, 3,62 | változhatatlan.316 ~Éppen ezért azzal a tekintéllyel, ~amelyet Krisztus 1442 III, 3,62 | Péternek és utódainak, ~a Püspökökkel közösségben, ~ 1443 III, 3,62 | Püspökökkel közösségben, ~akik a legkülönbözõbb módokon elítélték 1444 III, 3,62 | konzultációk során szerte a világon egyetértettek e 1445 III, 3,62 | tanítással, ~kinyilvánítom, ~hogy a közvetlen abortusz, ~melyet 1446 III, 3,62 | megfontolt kioltása. ~E tanítás a természetes erköcsi törvényen 1447 III, 3,62 | természetes erköcsi törvényen és a Szentíráson alapszik, az 1448 III, 3,62 | Hagyománya továbbadta és tanítja a rendes és egyetemes Tanítóhivatal. 1449 III, 3,62 | egyetemes Tanítóhivatal.317 ~A világon semmiféle körülmény, 1450 III, 3,63 | elérni, elkerülhetetlenül a magzat halálát okozzák. 1451 III, 3,63 | melyek egyre gyakoribbak a biológiai kutatásban, s 1452 III, 3,63 | aránytalan kockázatot, s céljuk a gyógyítás, egészségi állapotának 1453 III, 3,63 | hiszen az embriót ugyanaz a személynek kijáró tisztelet 1454 III, 3,63 | tisztelet illeti meg, mint a már megszületett gyermeket 1455 III, 3,63 | olykor kifejezetten erre a célra mesterséges megtermékenyítéssel " 1456 III, 3,63 | figyelmet kell fordítanunk a születés elõtti diagnosztikai 1457 III, 3,63 | melyek lehetõvé teszik a születendõ gyermek esetleges 1458 III, 3,63 | aránytalan kockázatot mind a magzat, mind az anya szempontjából, 1459 III, 3,63 | szempontjából, és lehetõvé válik a korai gyógyítás, vagy elõsegítik 1460 III, 3,63 | gyógyítás, vagy elõsegítik a várható nehézségek nyugodt 1461 III, 3,63 | Abból fakadóan azonban, hogy a születés elõtti gyógyítás 1462 III, 3,63 | e gyakorlat gonosz és a leghatározottabban elutasítandó, 1463 III, 3,63 | mert azemberi életet csak a "normalitás" és a fizikai 1464 III, 3,63 | életet csak a "normalitás" és a fizikai egészség adataival 1465 III, 3,63 | akarja mérni, és utat nyit a csecsemõgyilkosság és az 1466 III, 3,63 | számára is. ~Valójában éppen a bátorság és a derû, amellyel 1467 III, 3,63 | Valójában éppen a bátorság és a derû, amellyel súlyosan 1468 III, 3,63 | hatékony tanúságot tesz azokról a hiteles értékekrõl, amelyek 1469 III, 3,63 | teszik az életet önmaguk és a környezetük számára is. 1470 III, 3,63 | gyermeküket; és hálás mindazoknak a családoknak, melyek örökbe 1471 III, 4,64 | 64. A földi élet végén az ember 1472 III, 4,64 | ember szemben találja magát a halál misztériumával. Az 1473 III, 4,64 | orvostudomány fejlõdése és a transzcendencia iránt érzéketlen 1474 III, 4,64 | kultúra következtében ma a halál tapasztalatának új 1475 III, 4,64 | Amikor ugyanis eluralkodik a szemlélet, hogy az élet 1476 III, 4,64 | élvezetet és jólétet hoz, akkor a szenvedés elviselhetetlen 1477 III, 4,64 | mindenáron meg kell szabadulni. A halált "abszurd"-nak tartják, 1478 III, 4,64 | megkövetelt szabadulás", amikor a létet értelmetlennek tartják, 1479 III, 4,64 | értelmetlennek tartják, mert elmerült a fájdalomban, s elháríthatatlanul 1480 III, 4,64 | gondolja, hogy önmaga számára õ a kritérium és a norma, s 1481 III, 4,64 | számára õ a kritérium és a norma, s úgy véli, hogy 1482 III, 4,64 | norma, s úgy véli, hogy a társadalomtól is megkövetelheti: 1483 III, 4,64 | megkövetelheti: biztosítsa számára a lehetõséget és módokat, 1484 III, 4,64 | élete fölött. Különösen a fejlett országokban élõ 1485 III, 4,64 | orvostudomány és az orvosi gyakorlat a rendkívül fejlett gyógyszerek 1486 III, 4,64 | problémák megoldására s a fájdalom oly nagymértékû 1487 III, 4,64 | gondolni sem mertek, hanem a végsõ stádiumban képesek 1488 III, 4,64 | eutanázia kísértése, azaz a halál fölötti uralom azáltal, 1489 III, 4,64 | humánusnak tûnik, valójában, ha a mélyére nézünk, abszurd 1490 III, 4,64 | abszurd és embertelen. Itt a "halál kultúrájának" egyik 1491 III, 4,64 | állunk, mely elsõsorban a jóléti társadalmakban terjed: 1492 III, 4,64 | terjed: e társadalmakat a hatékonysági gondolkodás 1493 III, 4,64 | öreget és beteget. Ezek a gyengék gyakran elszigetelõdnek 1494 III, 4,64 | gyakran elszigetelõdnek a szinte kizárólag a termelékenység 1495 III, 4,64 | elszigetelõdnek a szinte kizárólag a termelékenység elve alapján 1496 III, 4,65 | határoznunk: eutanázián a szó szoros értelmében olyan 1497 III, 4,65 | értünk, mely természete és a végrehajtó szándéka szerint 1498 III, 4,65 | szerint halált okoz, azzal a céllal, hogy megszüntessen 1499 III, 4,65 | fájdalmat. "Az eutanázia tehát a szándékban és a használt 1500 III, 4,65 | eutanázia tehát a szándékban és a használt módszerekben van."


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2429

IntraText® (V89) Copyright 1996-2007 EuloTech SRL