Chapter,Paragraph,Number

1001 II,  6,43  |                    nõ egy isteni mûnek lesz a társa: a nemzés aktusa által
1002 II,  6,43  |                  isteni mûnek lesz a társa: a nemzés aktusa által elfogadják
1003 II,  6,43  |                útjára indul az új élet. ~De a szülõk sajátos küldetésén
1004 II,  6,43  |            mindenkire vonatkozik, és fõként a gyengeség állapotában lévõ
1005 II,  6,43  |                     szeressük és szolgáljuk a szenvedés bármilyen formájában
1006 II,  6,43  |               testvéreinkben: az éhezõkben, a szomjazókban, a hontalanokban,
1007 II,  6,43  |                  éhezõkben, a szomjazókban, a hontalanokban, ruhátlanokban,
1008 II,  7     |                                 Te alkottad a veséimet":194 a még meg
1009 II,  7     |                    alkottad a veséimet":194 a még meg nem született gyermek
1010 II,  7,44  |                állapotban van, amikor belép a világba és amikor kilép
1011 II,  7,44  |             találkozunk buzdítással, fõként a betegek és öregek gondozására
1012 II,  7,44  |                     látjuk, hogy hiányoznak a közvetlen és kifejezett
1013 II,  7,44  |                   emberi élet oltalmazására a születéskor, különösen a
1014 II,  7,44  |                    a születéskor, különösen a magzati korszakban, illetve
1015 II,  7,44  |                 magzati korszakban, illetve a halál elõtt, annak az az
1016 II,  7,44  |                kulturális horizontjáról még a puszta lehetõsége is ki
1017 II,  7,44  |                  megöljék az életet ezekben a kényes helyzetekben. ~Az
1018 II,  7,44  |             helyzetekben. ~Az Ószövetségben a terméketlenségtõl úgy féltek,
1019 II,  7,44  |               féltek, mint egy átoktól, míg a sok gyermeket áldásnak tekintették: "
1020 II,  7,44  |                tekintették: "Az Úr ajándéka a gyermekek, és a méh gyümölcse
1021 II,  7,44  |                    ajándéka a gyermekek, és a méh gyümölcse az Õ áldása."
1022 II,  7,44  |            gyümölcse az Õ áldása."195 Ebben a meggyõzõdésben annak a tudatnak
1023 II,  7,44  |                Ebben a meggyõzõdésben annak a tudatnak is része van, hogy
1024 II,  7,44  |                   is része van, hogy Izrael a szövetség népe, mely arra
1025 II,  7,44  |                     az égre és számláld meg a csillagokat, ha tudod...
1026 II,  7,44  |                      ha tudod... ilyen lesz a te ivadékod.196 De mindenekelõtt
1027 II,  7,44  |         mindenekelõtt abban bizonyosak,hogy a szülõk által átadott élet
1028 II,  7,44  |                   Istenben van, miként azok a szentírási helyek tanúskodnak
1029 II,  7,44  |                    és szeretettel beszélnek a fogantatásról, az életnek
1030 II,  7,44  |                     történõ formálódásáról, a születésrõl, s arról a szoros
1031 II,  7,44  |                      a születésrõl, s arról a szoros kapcsolatról, mely
1032 II,  7,44  |                    az emberi lét kezdete és a Teremtõ Isten cselekvése
1033 II,  7,44  |                     terv irányítja életét: "A kezed alkotott és formált
1034 II,  7,44  |                     Nemde megaltattál, mint a tejet és összepréseltél,
1035 II,  7,44  |                     és összepréseltél, mint a sajtot? Bõrrel és hússal
1036 II,  7,44  |               irgalmasságot adtál nekem, és a látogatásod õrizte lelkemet."
1037 II,  7,44  |           látogatásod õrizte lelkemet." 198 A zsoltárokban is visszhangzik
1038 II,  7,44  |                     pillanatra is kicsúszna a Teremtõ bölcs és szeretõ
1039 II,  7,44  |                   adatna? Ez meg sem fordul a hét testvér anyjának fejében,
1040 II,  7,44  |                 élet forrása és biztosítéka a fogantatástól és a halál
1041 II,  7,44  |              biztosítéka a fogantatástól és a halál utáni új élet reményének
1042 II,  7,44  |                  nem én raktam össze; hanem a világ Teremtõje, aki megalkotta
1043 II,  7,44  |                irgalmasan vissza fogja adni a lelket és az életet, ha
1044 II,  7,45  |              elismerését kezdeteitõl fogva. A termékenység dicsérete és
1045 II,  7,45  |                     kifejezettebben hirdeti a személy értékét fogantatásától
1046 II,  7,45  |                   Szûz Mária és Erzsébet és a két méhben hordozott gyermek
1047 II,  7,45  |                    gyermek találkozása. Épp a gyermekek teszik nyilvánvalóvá
1048 II,  7,45  |              gyermekek teszik nyilvánvalóvá a messiási kor eljövetelét:
1049 II,  7,45  |                jelenlétének jótéteményei... A hangot Erzsébet hallotta
1050 II,  7,45  |                  érezte meg elõbb: Erzsébet a természet rendje szerint
1051 II,  7,45  |               rendje szerint hallott, János a misztérium miatt ujjongott;
1052 II,  7,45  |                     Úrnak eljövetelét érzi; a két nõ beszél a kapott kegyelmekrõl,
1053 II,  7,45  |           eljövetelét érzi; a két nõ beszél a kapott kegyelmekrõl, a két
1054 II,  7,45  |               beszél a kapott kegyelmekrõl, a két gyermek az anyaméhben
1055 II,  7,45  |                     anyaméhben megvalósítja a kegyelmet és az irgalmasság
1056 II,  7,45  |                  misztériumát anyja javára: a két édesanya kettõs csodával
1057 II,  7,45  |              édesanya kettõs csodával annak a Léleknek sugalmazására prófétál,
1058 II,  7,45  |                sugalmazására prófétál, akit a két gyermek hordoz. Ujjongott
1059 II,  7,45  |                   gyermek hordoz. Ujjongott a gyermek, s betelt Szentlélekkel
1060 II,  7,45  |                 telt el elõbb, hanem miután a fiú betelt Szentlélekkel,
1061 II,  8,46  |              tekintve is anakronizmus lenne a szentírási kinyilatkoztatástól
1062 II,  8,46  |                   vagy kifejezett elítélést a halál erõszakos elõvételezésének
1063 II,  8,46  |           elõvételezésének megkísérlésérõl. A Szentírásban ugyanis egy
1064 II,  8,46  |            pótolhatatlan gazdagságot láttak a család és a társadalom számára. ~
1065 II,  8,46  |              gazdagságot láttak a család és a társadalom számára. ~Az
1066 II,  8,46  |                    mely majd születik." 205 A messiási idõ ideális állapotát
1067 II,  8,46  |                      Hogyan kell viselkedni a halál színe elõtt? A hívõ
1068 II,  8,46  |             viselkedni a halál színe elõtt? A hívõ tudja, hogy élete Isten
1069 II,  8,46  |               sorsomat",207 és tõle fogadja a halál kényszerét is: "Ez
1070 II,  8,46  |                    és miért szállnál szembe a Magasságbeli akaratával?".
1071 II,  8,46  |                  208 Miként az életnek, úgy a halálnak sem ura az ember;
1072 II,  8,46  |               teljesen rá kell hagyatkoznia a Magasságbeli akaratára,
1073 II,  8,46  |                    Õ szeretetének tervére. ~A betegséggel sújtott ember
1074 II,  8,46  |                  mint az árnyék, és én mint a fû elszáradtam" 210 -- a
1075 II,  8,46  |                    a fû elszáradtam" 210 -- a jámbor ember akkor is rendíthetetlen
1076 II,  8,46  |                     éltetõ Isten hatalmára. A betegség nem a kétségbeesésbe
1077 II,  8,46  |                   hatalmára. A betegség nem a kétségbeesésbe és a halál
1078 II,  8,46  |                     nem a kétségbeesésbe és a halál keresésébe kergeti,
1079 II,  8,47  |                         47. Jézus küldetése a sok-sok gyógyítással mutatja,
1080 II,  8,47  |                ember testi életét. Jézust, "a test és lélek orvosát"213
1081 II,  8,47  |                    hirdesse az evangéliumot a szegényeknek és gyógyítsa
1082 II,  8,47  |                   szegényeknek és gyógyítsa a megtört szívûeket.214 Amikor
1083 II,  8,47  |                Amikor tanítványait elküldte a világba, olyan küldetést
1084 II,  8,47  |            küldetést bízott rájuk, amelyben a betegek gyógyítása kapcsolódik
1085 II,  8,47  |                 hirdessétek, hogy közel van a mennyek országa. Gyógyítsatok
1086 II,  8,47  |                ördögöket."215 ~Kétségtelen, a testi élet a maga földi
1087 II,  8,47  |                   Kétségtelen, a testi élet a maga földi állapotában a
1088 II,  8,47  |                    a maga földi állapotában a hívõ számára nem abszolút
1089 II,  8,47  |            Elõfutárnak, Keresztelõ Jánosnak a halála is tanúsítja, hogy
1090 II,  8,47  |                   halála is tanúsítja, hogy a földi élet nem abszolút
1091 II,  8,47  |                követi Mestere nyomdokait és a megbocsátás szavával áll
1092 II,  8,47  |            megkövezõi elõtt,219 s megnyitja a vértanúk megszámlálhatatlan
1093 II,  8,47  |                   sem választhat az élet és a halál között; ennek a döntésnek
1094 II,  8,47  |                    és a halál között; ennek a döntésnek egyedül a Teremtõ
1095 II,  8,47  |                   ennek a döntésnek egyedül a Teremtõ feltétlen ura, Õ,
1096 II,  9     |                    megtartja, élni fog":221 a Sinai hegy Törvényétõl a
1097 II,  9     |                    a Sinai hegy Törvényétõl a Lélek ajándékáig. ~
1098 II,  9,48  |             kitörölhetetlenül bele van írva a maga igazsága. Az embernek,
1099 II,  9,48  |                    kárhoztatja magát, azzal a következménnyel, hogy fenyegetéssé
1100 II,  9,48  |                   számára, mert átszakadnak a gátak, amelyek minden helyzetben
1101 II,  9,48  |                  életnek, hogy megõrizhesse a maga igazságát és méltóságát.
1102 II,  9,48  |            igazságát és méltóságát. Nemcsak a "ne ölj" parancsolat 222
1103 II,  9,48  |                 annak testi valóságában is. A törvény a szövetségen belül
1104 II,  9,48  |                   valóságában is. A törvény a szövetségen belül az élet
1105 II,  9,48  |                     eléd tárom az életet és a jót, a halált és a rosszat...;
1106 II,  9,48  |                   tárom az életet és a jót, a halált és a rosszat...;
1107 II,  9,48  |                életet és a jót, a halált és a rosszat...; szeresd az Urat,
1108 II,  9,48  |                rosszat...; szeresd az Urat, a te Istenedet, az Õ utain
1109 II,  9,48  |                   és megsokasodj, és az Úr, a te Istened megáldjon téged
1110 II,  9,48  |                Istened megáldjon téged azon a földön, ahova indulsz, hogy
1111 II,  9,48  |              népének létérõl van szó, hanem a mai és a jövendõ világról
1112 II,  9,48  |                     van szó, hanem a mai és a jövendõ világról és az egész
1113 II,  9,48  |                    maradhasson, ha elszakad a jótól; a jó pedig a maga
1114 II,  9,48  |           maradhasson, ha elszakad a jótól; a jó pedig a maga részérõl
1115 II,  9,48  |                elszakad a jótól; a jó pedig a maga részérõl lényegében
1116 II,  9,48  |                   az "élet törvényéhez".224 A megvalósítandó jó nem teherként
1117 II,  9,48  |                  mert az élet értelme éppen a jó, és élni csak a jó megvalósításával
1118 II,  9,48  |                    éppen a jó, és élni csak a jó megvalósításával lehet. ~
1119 II,  9,48  |                    megvalósításával lehet. ~A Törvény egészének tehát
1120 II,  9,48  |                  Törvény egészének tehát az a rendeltetése, hogy oltalmazza
1121 II,  9,48  |              oltalmazza az ember életét. Ez a magyarázata annak, miért
1122 II,  9,48  |                  miért oly nehéz megtartani a "ne ölj" parancsolatot,
1123 II,  9,48  |                   az összefüggésben látják, a parancsolat merõ kívülrõl
1124 II,  9,48  |                     akarnak, keresni kezdik a kibúvókat és a kivételeket
1125 II,  9,48  |               keresni kezdik a kibúvókat és a kivételeket alóla. A "ne
1126 II,  9,48  |                     és a kivételeket alóla. A "ne ölj" csak akkor ragyog
1127 II,  9,48  |               kitárulunk Isten, az ember és a történelem igazsága elõtt.
1128 II,  9,48  |            történelem igazsága elõtt. Ebben a távlatban foghatjuk föl
1129 II,  9,48  |                     távlatban foghatjuk föl a Második Törvénykönyv azon
1130 II,  9,48  |              megtartásával képes az élet és a boldogság gyümölcseit teremni: "
1131 II,  9,49  |                  szövetséggel pecsételt meg a Sinai hegyen. ~Az Isten
1132 II,  9,49  |               keresésével szemben különösen a Próféták emelték föl szavukat,
1133 II,  9,49  |                      melyek nem tartják meg a vizet." 228 A Próféták vádlón
1134 II,  9,49  |                   tartják meg a vizet." 228 A Próféták vádlón mutatnak
1135 II,  9,49  |             megvetik az életet és megsértik a személyek jogait: "Mint
1136 II,  9,49  |                     személyek jogait: "Mint a föld porát, úgy tapossák
1137 II,  9,49  |                    föld porát, úgy tapossák a szegények fejét";229 "Ártatlan
1138 II,  9,49  |                    vérrel töltötték meg ezt a helyet".230 Ezekiel többször
1139 II,  9,49  |                  megbélyegzi Jeruzsálemet, "a vérengzõs várost",231 "a
1140 II,  9,49  |                    a vérengzõs várost",231 "a várost, mely vért ont önmagában".
1141 II,  9,49  |                 önmagában".232 ~De miközben a Próféták kárhoztatják az
1142 II,  9,49  |                életelvre próbálják fölhívni a figyelmet, mely új kapcsolatot
1143 II,  9,49  |                     megalapozni Istennel és a testvérekkel, és föltárják
1144 II,  9,49  |                  testvérekkel, és föltárják a hallatlan és rendkívüli
1145 II,  9,49  |      elajándékozottan válik teljessé. Ez az a fénylõ üzenet, melyet az
1146 II,  9,49  |              lelkének gyötrelméért meglátja a világosságot".234 ~A Názáreti
1147 II,  9,49  |               meglátja a világosságot".234 ~A Názáreti Jézus életében
1148 II,  9,49  |                Jézus életében teljesedik be a Törvény, és Lelke által
1149 II,  9,49  |                  Jézus ugyanis nem föloldja a Törvényt, hanem beteljesíti:
1150 II,  9,49  |             Törvényt, hanem beteljesíti:235 a Törvény és a Próféták a
1151 II,  9,49  |                beteljesíti:235 a Törvény és a Próféták a kölcsönös szeretet
1152 II,  9,49  |                     a Törvény és a Próféták a kölcsönös szeretet aranyszabályában
1153 II,  9,49  |               foglaltatnak össze.236 Õbenne a Törvény véglegesen "evangéliummá"
1154 II,  9,49  |             megnyilvánulása önmaga odaadása a szeretetben a testvérekért: "
1155 II,  9,49  |               önmaga odaadása a szeretetben a testvérekért: "Mi tudjuk,
1156 II,  9,49  |              testvérekért: "Mi tudjuk, hogy a halálból átmentünk az életre,
1157 II,  9,49  |                   az életre, mert szeretjük a testvéreket".239 Ez a szabadság,
1158 II,  9,49  |             szeretjük a testvéreket".239 Ez a szabadság, az öröm és a
1159 II,  9,49  |                     a szabadság, az öröm és a boldogság törvénye. ~
1160 II, 10     |                 arra, akit átszegeztek":240 a Kereszt fáján teljesedik
1161 II, 10,50  |                     magához vonz.241 Nézvén a kereszt "látványosságát",
1162 II, 10,50  |                    látványosságát",242 ezen a dicsõséges fán fölfedezhetjük
1163 II, 10,50  |                  délutánjának elsõ óráiban "a Nap elsötétedett és sötétség
1164 II, 10,50  |                   támadt az egész földön... A templom függönye kettéhasadt
1165 II, 10,50  |                   egy kozmikus megrendülés, a jó és a rossz, az élet és
1166 II, 10,50  |               kozmikus megrendülés, a jó és a rossz, az élet és a halál
1167 II, 10,50  |                   jó és a rossz, az élet és a halál erõi közötti mérhetelenül
1168 II, 10,50  |                 szimbóluma. Ma mi magunk is a "halál kultúrája" és az "
1169 II, 10,50  |               drámai harc részesei vagyunk. A sötétség azonban nem tudta
1170 II, 10,50  |                  azonban nem tudta elnyelni a kereszt ragyogását; sõt
1171 II, 10,50  |                    ragyogóbban hasítja szét a sötétséget, és úgy nyilvánul
1172 II, 10,50  |                 célja. ~Jézust odaszegezték a Kereszthez és magasba emelték
1173 II, 10,50  |               Kereszthez és magasba emelték a földrõl. A legnagyobb "gyengeség"
1174 II, 10,50  |                  magasba emelték a földrõl. A legnagyobb "gyengeség" perceit
1175 II, 10,50  |                  hogyan lehelte ki lelkét", a római százados így kiált
1176 II, 10,50  |                  nyilvánul ki istenfiúsága: a Kereszten mutatkozik meg
1177 II, 10,50  |                  mutatkozik meg dicsõsége! ~A halálával Jézus megvilágítja
1178 II, 10,50  |           könyörgött üldözõi számára,246 és a latornak, aki kérte, hogy
1179 II, 10,50  |                  neked, még ma velem leszel a Paradicsomban!".247 Halála
1180 II, 10,50  |            Paradicsomban!".247 Halála után "a sírok megnyíltak, és sok
1181 II, 10,50  |                   és jótéteményeivel;249 de a csodák, a gyógyítások, még
1182 II, 10,50  |            jótéteményeivel;249 de a csodák, a gyógyítások, még a halottak
1183 II, 10,50  |                  csodák, a gyógyítások, még a halottak föltámasztása is
1184 II, 10,50  |                 üdvösség jelei voltak, mely a bûnök bocsánatában, azaz
1185 II, 10,50  |                    való fölemelésében áll. ~A Kereszten megújul és végsõ
1186 II, 10,50  |                 tökéletességben valósul meg a pusztában Mózes által fölemelt
1187 II, 10,50  |                     Arra, akit átszegeztek, a minden létében fenyegetett
1188 II, 10,51  |                 Beteljesedett! És lehajtván a fejét, kilehelte lelkét".
1189 II, 10,51  |                   már minden beteljesedett. A "kilehelte lelkét" kifejezés
1190 II, 10,51  |                    emberi halálhoz, de utal a "Szentlélek ajándékára",
1191 II, 10,51  |                    mellyel Õ kiragad minket a halálból és új életet ajándékoz
1192 II, 10,51  |                   melyeknek szimbóluma volt a Krisztus oldalából kifolyó
1193 II, 10,51  |                   Szövetség népét alkotják. A Keresztbõl, az élet forrásából
1194 II, 10,51  |                 gyarapszik "az élet népe". ~A Kereszt szemlélése így a
1195 II, 10,51  |                    A Kereszt szemlélése így a végsõ gyökerekhez visz el
1196 II, 10,51  |                    el bennünket. Jézus, aki a világba lépve ezt mondta: "
1197 II, 10,51  |                  hogy "szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig
1198 II, 10,51  |                   megváltásul sokakért",255 a szeretet csúcsát a Kereszten
1199 II, 10,51  |                      255 a szeretet csúcsát a Kereszten érte el. "Senkinek
1200 II, 10,51  |            szeretete annál, aki életét adja a barátaiért".256 S õ meghalt
1201 II, 10,51  |         elajándékozzák. ~Az elmélkedés ezen a ponton dicséretté és hálává
1202 III,  1    |                 menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat": Evangélium
1203 III,  1,52 |                 menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat".260 A Mester
1204 III,  1,52 |                  meg a parancsolatokat".260 A Mester az örök életrõl beszél,
1205 III,  1,52 |                    lehet eljutni, beleértve a "ne ölj" parancsot is. Éppen
1206 III,  1,52 |                    erre hivatkozik elsõként a Tízparancsolatból Jézus,
1207 III,  1,52 |                    ember kötelezõ feladata. A szabad személyben ámulatot
1208 III,  1,52 |                     parancsolat, és magából a parancsolatból ajándék. ~
1209 III,  1,52 |                  embert, Isten élõ képmását a Teremtõ királlyá és úrrá
1210 III,  1,52 |                        hogy király lehessen a földön... Az ember Annak
1211 III,  1,52 |                  képmásául teremtetett, aki a mindenséget kormányozza.
1212 III,  1,52 |                    kezdettõl fogva jellemzi a királyság... Az ember is
1213 III,  1,52 |                teremtetett, hogy uralkodjék a világon, hasonlóságot kapott
1214 III,  1,52 |               sokasodjék, vesse hatalma alá a földet és uralkodjék az
1215 III,  1,52 |          teretményeken,263 az ember nemcsak a dolgoknak, hanem és elsõsorban
1216 III,  1,52 |                kapott életnek is, melyet -- a szeretetben és Isten tervének
1217 III,  1,52 |                   tiszteletbentartásával -- a nemzéssel tovább tud adni.
1218 III,  1,52 |                    iránti engedelmességben: a szabad és örömteli engedelmesség,
1219 III,  1,52 |           táplálkozik, hogy az Úr parancsai a kegyelem ajándékai, s mindig
1220 III,  1,52 |                 megföllebbezhetetlen bírája a dolgoknak, még kevésbé az
1221 III,  2    |                                         Még a testvértõl is számon kérem
1222 III,  2,53 |               különleges kapcsolatban marad a Teremtõvel, egyetlen céljával.
1223 III,  2,53 |             céljával. Az életnek kezdetétõl a végéig egyedül Isten az
1224 III,  2,53 |            közvetlen kioltásának jogát."269 A Donum vitae instrukció e
1225 III,  2,53 |                   kinyilatkoztatás magvát. ~A Szentírás ugyanis isteni
1226 III,  2,53 |               parancsként adja az ember elé a "ne ölj" parancsolatot.270
1227 III,  2,53 |                Miként már hangsúlyoztam, ez a parancs része a Tízparancsolatnak,
1228 III,  2,53 |           hangsúlyoztam, ez a parancs része a Tízparancsolatnak, mely
1229 III,  2,53 |                 része volt már annak az õsi a szövetségnek is, melyet
1230 III,  2,53 |                Isten az emberiséggel kötött a földön eláradt bûnt és erõszakot
1231 III,  2,53 |                     vízözön után.271 ~Isten a maga képére és hasonlatosságára
1232 III,  2,53 |                sérthetetlen, amiben magának a Teremtõnek sérthetetlensége
1233 III,  2,53 |                 mindazoknak, akik megszegik a "ne ölj" parancsot, mely
1234 III,  2,53 |                     ne ölj" parancsot, mely a társas együttlét alapja.
1235 III,  2,53 |                  társas együttlét alapja. Õ a "goel", más szóval az ártatlan
1236 III,  2,53 |                 élõk pusztulásának.274 Csak a Sátán tud örülni a pusztulásnak:
1237 III,  2,53 |                     Csak a Sátán tud örülni a pusztulásnak: irigysége
1238 III,  2,53 |          pusztulásnak: irigysége miatt jött a halál a világba.275 Õ, aki "
1239 III,  2,53 |                irigysége miatt jött a halál a világba.275 Õ, aki "gyilkos
1240 III,  2,53 |                    kezdet óta" és "hazug és a hazugság atyja",276 a rászedett
1241 III,  2,53 |                    és a hazugság atyja",276 a rászedett embert bûnbe és
1242 III,  2,53 |                  gyümölcseként mutatta neki a bûnt és halált. ~
1243 III,  2,54 |                                         54. A "ne ölj" parancs formája
1244 III,  2,54 |                     tiltó törvény: megvonja a határt, amit soha nem szabad
1245 III,  2,54 |                elajándékozva gyarapítja azt a szeretet útján. A Szövetség
1246 III,  2,54 |            gyarapítja azt a szeretet útján. A Szövetség népe is -- késlekedve
1247 III,  2,54 |                   nagy kinyilatkoztatására: a felebaráti szeretet parancsa
1248 III,  2,54 |                    függ az egész Törvény és a Próféták".277 "... Ne ölj, ...
1249 III,  2,54 |                   mondja Szent Pál -- ebben a szóban foglaltatik össze:
1250 III,  2,54 |         felebarátodat, mint önmagadat." 278 A "ne ölj" parancsot az Újszövetség
1251 III,  2,54 |                sürgetõ szavai: "Aki gyûlöli a testvérét, gyilkos. És tudjátok,
1252 III,  2,54 |                   kezdettõl fogva -- miként a Didakhé, a legkorábbi nem
1253 III,  2,54 |                  fogva -- miként a Didakhé, a legkorábbi nem szentírási
1254 III,  2,54 |                  kategorikusan megismételte a "ne ölj" parancsot: "Két
1255 III,  2,54 |                     van, az egyik az életé, a másik a halálé, de nagy
1256 III,  2,54 |                     egyik az életé, a másik a halálé, de nagy különbség
1257 III,  2,54 |            különbség van e két út között... A tanítás második parancsa:
1258 III,  2,54 |              parancsa: Ne ölj! Ne hajtsd el a magzatot, a megszületett
1259 III,  2,54 |                    Ne hajtsd el a magzatot, a megszületett gyermeket ne
1260 III,  2,54 |                    gyermeket ne öld meg ... A halál útja pedig ez: ...
1261 III,  2,54 |                     ez: ... nem könyörülnek a szegényen, nem szomorkodnak
1262 III,  2,54 |                 szegényen, nem szomorkodnak a szomorkodóval, nem ismerik
1263 III,  2,54 |               ismerik Teremtõjüket, megölik a gyermekeket, abortuszban
1264 III,  2,54 |                   teremtményét, elfordulnak a szegénytõl, a gazdagok szószólói,
1265 III,  2,54 |                   elfordulnak a szegénytõl, a gazdagok szószólói, a szegények
1266 III,  2,54 |           szegénytõl, a gazdagok szószólói, a szegények gonosz bírái,
1267 III,  2,54 |               szabaduljatok meg mindezektõl a bûnöktõl."281 Az idõ múlásával
1268 III,  2,54 |                mindig egyöntetûen tanította a "ne ölj" parancs állandó
1269 III,  2,54 |                   századokban az emberölést a legsúlyosabb bûnök közé
1270 III,  2,54 |         legsúlyosabb bûnök közé sorolták -- a hittagadással és a házasságtöréssel
1271 III,  2,54 |              sorolták -- a hittagadással és a házasságtöréssel együtt --,
1272 III,  2,54 |              házasságtöréssel együtt --, és a bûnbánó gyilkost csak hosszú,
1273 III,  2,55 |                    drámai helyezetei láttán a hívõ gondolkodás kezdettõl
1274 III,  2,55 |                  meg. Ilyen helyzet például a jogos önvédelemé, amikor
1275 III,  2,55 |                    jogos önvédelemé, amikor a saját élet megvédéséhez
1276 III,  2,55 |                    megvédéséhez való jog és a másik élete sértésének tilalma
1277 III,  2,55 |                 hogy az élet belsõ értéke s a kötelezettség, hogy önmagunkat
1278 III,  2,55 |                kevésbé kell szeretnünk mint a felebarátot, valóban jogos
1279 III,  2,55 |               alapot adnak az önvédelemhez. A felebaráti szeretet parancsa,
1280 III,  2,55 |                     az Úr Jézus. ~Másrészt "a jogos önvédelem nemcsak
1281 III,  2,55 |               azoknak, akik mások életéért, a család és a polgári közösség
1282 III,  2,55 |                 mások életéért, a család és a polgári közösség közjaváért
1283 III,  2,55 |                  285 Elõfordul sajnos, hogy a támadót csak úgy lehet ártalmatlanná
1284 III,  2,55 |                  tenni, hogy megölik. Ebben a föltevésben a halálos kimenetelt
1285 III,  2,55 |                megölik. Ebben a föltevésben a halálos kimenetelt a támadó
1286 III,  2,55 |            föltevésben a halálos kimenetelt a támadó váltotta ki, aki
1287 III,  2,56 |                                    56. Ebbe a témakörbe tartozik a halálbüntetés
1288 III,  2,56 |                   Ebbe a témakörbe tartozik a halálbüntetés kérdése is,
1289 III,  2,56 |                   az Egyházban éppúgy, mint a polgári társadalomban egyre
1290 III,  2,56 |                 teljes eltörlését követeli. A kérdést egy olyan büntetõjog
1291 III,  2,56 |                     amely egyre inkább illõ a személyi méltósághoz s végsõ
1292 III,  2,56 |                soron Istennek az emberre és a társadalomra vontakozó tervéhez.
1293 III,  2,56 |            társadalomra vontakozó tervéhez. A büntetésnek ugyanis, amellyel
1294 III,  2,56 |               büntetésnek ugyanis, amellyel a társadalom sújtja a bûnöst "
1295 III,  2,56 |                amellyel a társadalom sújtja a bûnöst "elsõdleges célja
1296 III,  2,56 |                    bûnöst "elsõdleges célja a bûn által okozott rendbontás
1297 III,  2,56 |              rendbontás helyreállítása".287 A közhatalomnak meg kell torolnia
1298 III,  2,56 |             közhatalomnak meg kell torolnia a személyi és közösségi jogok
1299 III,  2,56 |                   megsértését azáltal, hogy a vétkesre a bûnténnyel arányos
1300 III,  2,56 |                    azáltal, hogy a vétkesre a bûnténnyel arányos büntetést
1301 III,  2,56 |                  szabadságának gyakorlását. A hatalom így éri el célját,
1302 III,  2,56 |                   célját, ti. hogy megvédje a közrendet és a személyek
1303 III,  2,56 |                     megvédje a közrendet és a személyek biztonságát, ugyanakkor
1304 III,  2,56 |            ugyanakkor ösztönözze és segítse a bûnöst a megjavulásban.288 ~
1305 III,  2,56 |              ösztönözze és segítse a bûnöst a megjavulásban.288 ~Nyilvánvaló,
1306 III,  2,56 |                     célok elérése érdekében a büntetés mibenlétét és mértékét
1307 III,  2,56 |                 mérlegelni és eldöntetni, s a legsúlyosabbat, a halálbüntetést
1308 III,  2,56 |             eldöntetni, s a legsúlyosabbat, a halálbüntetést csak végsõ
1309 III,  2,56 |                   szabad alkalmazni, amikor a társadalom megvédése más
1310 III,  2,56 |              lehetséges. Ma azonban, amikor a büntetõjog egyre fejlettebb,
1311 III,  2,56 |             kimondott elv, mely szerint "ha a vérontás nélküli eszközök
1312 III,  2,56 |                ahhoz, hogy az emberi életet a támadó ellen megvédjék,
1313 III,  2,56 |                  támadó ellen megvédjék, és a közrendet s az emberek biztonságát
1314 III,  2,56 |                     biztonságát megõrizzék, a hatóságok ezekkel az eszközökkel
1315 III,  2,56 |                     ezek jobban megfelelnek a közjó konkrét föltételeinek
1316 III,  2,57 |                ilyen nagy figyelmet érdemel a minden életet, még a jogtalan
1317 III,  2,57 |                érdemel a minden életet, még a jogtalan támadó és vétkes
1318 III,  2,57 |                   föltétlenül érvényesülnie a "ne ölj" parancsnak, ha
1319 III,  2,57 |                  erkölcsi igazságot tanítja a Szentírás, állandóan és
1320 III,  2,57 |             egyhangúság nyilvánvalóan annak a "természetfölötti hitérzéknek"
1321 III,  2,57 |               természetfölötti hitérzéknek" a gyümölcse, melyet a Szentlélek
1322 III,  2,57 |            hitérzéknek" a gyümölcse, melyet a Szentlélek ébreszt és tart
1323 III,  2,57 |                    fönn, s óvja Isten népét a tévedéstõl, "amikor hit
1324 III,  2,57 |                 egyéni lelkiismeretekben és a társadalomban egyre gyöngül
1325 III,  2,57 |             sérthetetlenségének védelmében. A pápai Tanítóhivatalhoz mindig
1326 III,  2,57 |        Tanítóhivatalhoz mindig csatlakozott a püspököké is, mind a Püspöki
1327 III,  2,57 |           csatlakozott a püspököké is, mind a Püspöki Konferenciák, mind
1328 III,  2,57 |           megnyilatkozásával. Nem maradt el a II. Vatikáni Zsinat rövid,
1329 III,  2,57 |                     291 ~Éppen ezért, azzal a tekintéllyel, ~amelyet Krisztus
1330 III,  2,57 |                     utódainak, ~közösségben a katolikus Egyház Püspökeivel, ~
1331 III,  2,57 |        világosságával minden ember megtalál a saját szívében 292 -- megerõsíti
1332 III,  2,57 |                  szívében 292 -- megerõsíti a Szentírás, folyamatosan
1333 III,  2,57 |                Egyház Hagyománya és hirdeti a rendes és egyetemes Tanítóhivatal.
1334 III,  2,57 |                egyetemes Tanítóhivatal.293 ~A megfontolt döntés arról,
1335 III,  2,57 |               ellentmond az igazságosság és a szeretet alapvetõ erényeinek. "
1336 III,  2,57 |            kiváltságok senki számára. Ebbõl a szempontból nincs különbség
1337 III,  2,57 |                 szempontból nincs különbség a világ ura és a földkereség
1338 III,  2,57 |                    különbség a világ ura és a földkereség legszegényebb
1339 III,  3    |                   voltam kész és már láttak a szemeid"Zsolt 138,16): az
1340 III,  3,58 |                  élet ellen el tud követni, a mûvi abortusznak olyan vonásai
1341 III,  3,58 |                    súlyos és kárhoztatandó. A II. Vatikáni Zsinat a csecsemõgyilkossággal
1342 III,  3,58 |        kárhoztatandó. A II. Vatikáni Zsinat a csecsemõgyilkossággal együtt "
1343 III,  3,58 |                     halványodik. Elfogadása a gondolkodásban, a szokásokban,
1344 III,  3,58 |                Elfogadása a gondolkodásban, a szokásokban, sõt magában
1345 III,  3,58 |                    szokásokban, sõt magában a törvényhozásban az erkölcsi
1346 III,  3,58 |                    egyre képtelenebbé válik a jó és rossz megkülönböztetésére
1347 III,  3,58 |              igazsággal és nevükön nevezzük a dolgokat anélkül, hogy kényelmi
1348 III,  3,58 |                     esetben újra fölhangzik a Próféta kategorikus elmarasztalása: "
1349 III,  3,58 |                 azoknak, akik jónak mondják a rosszat, és rossznak a jót,
1350 III,  3,58 |              mondják a rosszat, és rossznak a jót, akik fölcserélik a
1351 III,  3,58 |                     a jót, akik fölcserélik a sötétséget világosságra
1352 III,  3,58 |                  sötétséget világosságra és a világosságot sötétségre!".
1353 III,  3,58 |               szóhasználat terjedése -- pl. a "terhességmegszakítás" --,
1354 III,  3,58 |           természetét és csökkenteni akarja a súlyát a közvélemény elõtt.
1355 III,  3,58 |                 csökkenteni akarja a súlyát a közvélemény elõtt. Talán
1356 III,  3,58 |                 közvélemény elõtt. Talán ez a nyelvi jelenség maga is
1357 III,  3,58 |                jelenség maga is jó mutatója a lelkiismeretek eltompulásának.
1358 III,  3,58 |                    nem tudja megváltoztatni a tényeket: a mûvi abortusz,
1359 III,  3,58 |                  megváltoztatni a tényeket: a mûvi abortusz, bárhogyan
1360 III,  3,58 |               életének kezdeti szakaszában, a fogantatás és a születés
1361 III,  3,58 |                szakaszában, a fogantatás és a születés közötti idõben. ~
1362 III,  3,58 |                   születés közötti idõben. ~A mûvi abortusz erkölcsi súlya
1363 III,  3,58 |                    az anya dönti el és kéri a meggyilkolását,vagy õ maga
1364 III,  3,58 |                   pl. saját egészségét vagy a többi családtag megfelelõ
1365 III,  3,58 |                  meg. Mindazonáltal ezek és a hasonló meggondolások, bármennyire
1366 III,  3,59 |                   gyakran mások is döntenek a még meg nem született gyermek
1367 III,  3,59 |                gyermek halála felõl. Fõként a gyermek apja lehet vétkes,
1368 III,  3,59 |                   azzal, hogy magára hagyja a terhesség nehézségeivel:
1369 III,  3,59 |                   ezáltal halálos sebet kap a család, melynek természete
1370 III,  3,59 |                  melynek természete szerint a szeretet közösségének, hivatása
1371 III,  3,59 |                    Nem hallgathatók el azok a hatások sem, melyek a tágabb
1372 III,  3,59 |                  azok a hatások sem, melyek a tágabb rokonság és a baráti
1373 III,  3,59 |                 melyek a tágabb rokonság és a baráti kör felõl érik a
1374 III,  3,59 |                     a baráti kör felõl érik a családot. Nem ritkán a nõ
1375 III,  3,59 |                 érik a családot. Nem ritkán a nõ olyan erõs nyomás alá
1376 III,  3,59 |                   ápoló személyzet is, akik a halál szolgálatába állítják
1377 III,  3,59 |                       De felelõsség terheli a törvényhozókat is, akik
1378 III,  3,59 |                 intézmények vezetõit, abban a mértékben, amennyiben a
1379 III,  3,59 |                     a mértékben, amennyiben a dolog tõlük függ. Nem kisebb,
1380 III,  3,59 |             felelõsség terheli azokat, akik a nemi szabadosságot és az
1381 III,  3,59 |                        és nem tették meg -- a sokgyermekes és anyagi nehézségekkel
1382 III,  3,59 |                    hagyható figyelmen kívül a bûnrészességnek az a hálója,
1383 III,  3,59 |                  kívül a bûnrészességnek az a hálója, mely az abortuszt
1384 III,  3,59 |                    mely az abortuszt szerte a földön rendszeresen támogató
1385 III,  3,59 |                    társadalmi jelleget ölt: a társadalmat és az emberi
1386 III,  3,59 |           oltalmazniuk kellene. Ezért írtam a Családoknak szóló levélben: "
1387 III,  3,59 |                ténnyel állunk szemben, amit a még meg nem született élet
1388 III,  3,60 |                 igazolni az abortuszt, hogy a fogamzás gyümölcsérõl legalább
1389 III,  3,60 |                   szó. Ezzel szemben "amint a petesejt megtermékenyül,
1390 III,  3,60 |                  pillanatától fogva nem az. A legújabb genetikai kutatások
1391 III,  3,60 |                     genetikai kutatások ezt a kezdettõl fogva nyilvánvaló
1392 III,  3,60 |                dolgot nagyon megerõsítik... A genetika ugyanis megmutatta,
1393 III,  3,60 |                   élet csodálatos folyamata a megtermékenyülés pillanatában
1394 III,  3,60 |              módszerrel nem lehet kimutatni a szellemi lélek jelenlétét,
1395 III,  3,60 |                 elsõ rezdülésétõl jelen van a személy: miért ne volna
1396 III,  3,60 |                    erkölcsi szempontból már a személy jelenlétének puszta
1397 III,  3,60 |                   kiirtására irányul. Ezért a tudományos vitákon és a
1398 III,  3,60 |                     a tudományos vitákon és a filozófusok véleményén túl,
1399 III,  3,60 |              feltételek nélkül megilleti az a tisztelet, mely erkölcsileg
1400 III,  3,60 |                    bánni, éppen ezért ettõl a pillanattól el kell ismerni
1401 III,  3,61 |                                         61. A szentírási szövegek, melyek
1402 III,  3,61 |                    titalmakat, úgy tekintik a magzatot, hogy természetes
1403 III,  3,61 |      kezévelformálja és alakítja; aki látja a kis embriót és látja benne
1404 III,  3,61 |                  kis embriót és látja benne a holnapi felnõtt embert,
1405 III,  3,61 |                  könyvébe".303 Az ember már a méhben -- amint sok szentírási
1406 III,  3,61 |          gondviselésének személyes tárgya. ~A keresztény Hagyomány --
1407 III,  3,61 |           keresztény Hagyomány -- amint ezt a Hittani Kongregáció e tárgyra
1408 III,  3,61 |                    erkölcsi rendellenesség. A Didakhé szerint a keresztény
1409 III,  3,61 |           rendellenesség. A Didakhé szerint a keresztény közösség, attól
1410 III,  3,61 |                  keresztény közösség, attól a perctõl, hogy találkozott
1411 III,  3,61 |                   perctõl, hogy találkozott a görög-római kultúrával,
1412 III,  3,61 |                  szokás volt az abortusz és a csecsemõgyilkosság, tanításával
1413 III,  3,61 |                  társadalmi szokásokkal.306 A görög egyházi írók közül
1414 III,  3,61 |                   Athenagorasz említi, hogy a keresztények gyilkosnak
1415 III,  3,61 |                 szerekhez folyamodnak, mert a gyermekek már az anyaméhben "
1416 III,  3,61 |               Gondviselés alatt állnak".307 A latin írók közül Tertullianus
1417 III,  3,61 |                    Elõvételezett gyilkosság a születés megakadályozása;
1418 III,  3,61 |                életet, vagy megakadályozzák a születést. Az is ember,
1419 III,  3,61 |                 tanították az Egyház atyái, a Lelkipásztorai és a Tanítói.
1420 III,  3,61 |                  atyái, a Lelkipásztorai és a Tanítói. Az animációról,
1421 III,  3,61 |                    Tanítói. Az animációról, a szellemi lélek megjelenésének
1422 III,  3,62 |                                         62. A legutóbbi idõkben a pápai
1423 III,  3,62 |                     62. A legutóbbi idõkben a pápai Tanítóhivatal nagyon
1424 III,  3,62 |                  arra irányul, hogy megölje a még meg nem született emberi
1425 III,  3,62 |                 emberi életet, "akár cél ez a gyilkosság, akár más célhoz
1426 III,  3,62 |                 teremtõ tevékenységét"311 . A II. Vatikáni Zsinat, mint
1427 III,  3,62 |                     elítélte az abortuszt: "A megfogamzott életet a legnagyobb
1428 III,  3,62 |                       A megfogamzott életet a legnagyobb gonddal kell
1429 III,  3,62 |                   kell óvni; az abortusz és a csecsemõgyilkosság szörnyû
1430 III,  3,62 |               szennyezték be magukat, s ezt a gyakolatot hol súlyosabb,
1431 III,  3,62 |                   hol enyhébb büntetésekkel a késõbbi idõkben is folytatták.
1432 III,  3,62 |                 büntetésével fenyegette.313 A megújított kánoni törvényhozás
1433 III,  3,62 |               kiközösítésbe esik"314 , azaz a kiközösítés automatikusan
1434 III,  3,62 |                     mindazokat sújtja, akik a büntetés tudatában elkövetik
1435 III,  3,62 |                     tudatában elkövetik ezt a bûnt, beleértve mindazokat
1436 III,  3,62 |                  bûnt, beleértve mindazokat a bûntársakat is, akik nélkül
1437 III,  3,62 |                   büntetéssel az Egyház ezt a bûnt az egyik legsúlyosabb
1438 III,  3,62 |                 arra sürgeti, hogy keressék a megtérés útját. Az Egyházban
1439 III,  3,62 |                 útját. Az Egyházban ugyanis a kiközösítés büntetése azt
1440 III,  3,62 |                   kinyilváníthatta, hogy ez a tanítás eddig nem változott
1441 III,  3,62 |       változhatatlan.316 ~Éppen ezért azzal a tekintéllyel, ~amelyet Krisztus
1442 III,  3,62 |                     Péternek és utódainak, ~a Püspökökkel közösségben, ~
1443 III,  3,62 |              Püspökökkel közösségben, ~akik a legkülönbözõbb módokon elítélték
1444 III,  3,62 |                   konzultációk során szerte a világon egyetértettek e
1445 III,  3,62 |           tanítással, ~kinyilvánítom, ~hogy a közvetlen abortusz, ~melyet
1446 III,  3,62 |             megfontolt kioltása. ~E tanítás a természetes erköcsi törvényen
1447 III,  3,62 |            természetes erköcsi törvényen és a Szentíráson alapszik, az
1448 III,  3,62 |            Hagyománya továbbadta és tanítja a rendes és egyetemes Tanítóhivatal.
1449 III,  3,62 |                egyetemes Tanítóhivatal.317 ~A világon semmiféle körülmény,
1450 III,  3,63 |                   elérni, elkerülhetetlenül a magzat halálát okozzák.
1451 III,  3,63 |                    melyek egyre gyakoribbak a biológiai kutatásban, s
1452 III,  3,63 |             aránytalan kockázatot, s céljuk a gyógyítás, egészségi állapotának
1453 III,  3,63 |                   hiszen az embriót ugyanaz a személynek kijáró tisztelet
1454 III,  3,63 |                  tisztelet illeti meg, mint a már megszületett gyermeket
1455 III,  3,63 |                    olykor kifejezetten erre a célra mesterséges megtermékenyítéssel "
1456 III,  3,63 |                  figyelmet kell fordítanunk a születés elõtti diagnosztikai
1457 III,  3,63 |                      melyek lehetõvé teszik a születendõ gyermek esetleges
1458 III,  3,63 |                  aránytalan kockázatot mind a magzat, mind az anya szempontjából,
1459 III,  3,63 |            szempontjából, és lehetõvé válik a korai gyógyítás, vagy elõsegítik
1460 III,  3,63 |                  gyógyítás, vagy elõsegítik a várható nehézségek nyugodt
1461 III,  3,63 |                Abból fakadóan azonban, hogy a születés elõtti gyógyítás
1462 III,  3,63 |                       e gyakorlat gonosz és a leghatározottabban elutasítandó,
1463 III,  3,63 |                   mert azemberi életet csak a "normalitás" és a fizikai
1464 III,  3,63 |               életet csak a "normalitás" és a fizikai egészség adataival
1465 III,  3,63 |                  akarja mérni, és utat nyit a csecsemõgyilkosság és az
1466 III,  3,63 |                számára is. ~Valójában éppen a bátorság és a derû, amellyel
1467 III,  3,63 |               Valójában éppen a bátorság és a derû, amellyel súlyosan
1468 III,  3,63 |             hatékony tanúságot tesz azokról a hiteles értékekrõl, amelyek
1469 III,  3,63 |                 teszik az életet önmaguk és a környezetük számára is.
1470 III,  3,63 |           gyermeküket; és hálás mindazoknak a családoknak, melyek örökbe
1471 III,  4,64 |                                         64. A földi élet végén az ember
1472 III,  4,64 |                 ember szemben találja magát a halál misztériumával. Az
1473 III,  4,64 |                  orvostudomány fejlõdése és a transzcendencia iránt érzéketlen
1474 III,  4,64 |                    kultúra következtében ma a halál tapasztalatának új
1475 III,  4,64 |                  Amikor ugyanis eluralkodik a szemlélet, hogy az élet
1476 III,  4,64 |             élvezetet és jólétet hoz, akkor a szenvedés elviselhetetlen
1477 III,  4,64 |             mindenáron meg kell szabadulni. A halált "abszurd"-nak tartják,
1478 III,  4,64 |             megkövetelt szabadulás", amikor a létet értelmetlennek tartják,
1479 III,  4,64 |       értelmetlennek tartják, mert elmerült a fájdalomban, s elháríthatatlanul
1480 III,  4,64 |             gondolja, hogy önmaga számára õ a kritérium és a norma, s
1481 III,  4,64 |                    számára õ a kritérium és a norma, s úgy véli, hogy
1482 III,  4,64 |                     norma, s úgy véli, hogy a társadalomtól is megkövetelheti:
1483 III,  4,64 |          megkövetelheti: biztosítsa számára a lehetõséget és módokat,
1484 III,  4,64 |                     élete fölött. Különösen a fejlett országokban élõ
1485 III,  4,64 |        orvostudomány és az orvosi gyakorlat a rendkívül fejlett gyógyszerek
1486 III,  4,64 |                     problémák megoldására s a fájdalom oly nagymértékû
1487 III,  4,64 |                  gondolni sem mertek, hanem a végsõ stádiumban képesek
1488 III,  4,64 |                   eutanázia kísértése, azaz a halál fölötti uralom azáltal,
1489 III,  4,64 |             humánusnak tûnik, valójában, ha a mélyére nézünk, abszurd
1490 III,  4,64 |                  abszurd és embertelen. Itt a "halál kultúrájának" egyik
1491 III,  4,64 |                     állunk, mely elsõsorban a jóléti társadalmakban terjed:
1492 III,  4,64 |                     terjed: e társadalmakat a hatékonysági gondolkodás
1493 III,  4,64 |                     öreget és beteget. Ezek a gyengék gyakran elszigetelõdnek
1494 III,  4,64 |                     gyakran elszigetelõdnek a szinte kizárólag a termelékenység
1495 III,  4,64 |          elszigetelõdnek a szinte kizárólag a termelékenység elve alapján
1496 III,  4,65 |                     határoznunk: eutanázián a szó szoros értelmében olyan
1497 III,  4,65 |                  értünk, mely természete és a végrehajtó szándéka szerint
1498 III,  4,65 |                  szerint halált okoz, azzal a céllal, hogy megszüntessen
1499 III,  4,65 |              fájdalmat. "Az eutanázia tehát a szándékban és a használt
1500 III,  4,65 |             eutanázia tehát a szándékban és a használt módszerekben van."