Chapter,Paragraph,Number

1501 III,  4,65 |                   van."321 ~Különbözik tõle a döntés, amellyel valaki
1502 III,  4,65 |                    amelyek nem felelnek meg a beteg állapotának, akár
1503 III,  4,65 |                     mert nincsenek arányban a várható eredménnyel, akár
1504 III,  4,65 |           túlságosan nagy terhet jelentenek a betegnek és családjának.
1505 III,  4,65 |                     és családjának. Ezekben a helyzetekben, amikor közeli
1506 III,  4,65 |               önmagát, de e kötelezettséget a konkrét helyzetekhez kell
1507 III,  4,65 |                  tehát mérlegelni kell,hogy a rendelkezésre álló gyógyítási
1508 III,  4,65 |             tárgyilagosan arányban állnak-e a várható gyógyulással. A
1509 III,  4,65 |                     a várható gyógyulással. A rendkívüli vagy aránytalan
1510 III,  4,65 |                   emberi állapot elfogadása a halál színe elõtt.323 ~A
1511 III,  4,65 |                    a halál színe elõtt.323 ~A mai orvoslásban különös
1512 III,  4,65 |                  hogy elviselhetõbbé tegyék a fájdalmat a betegség utolsó
1513 III,  4,65 |           elviselhetõbbé tegyék a fájdalmat a betegség utolsó szakaszában
1514 III,  4,65 |              betegség utolsó szakaszában és a betegnek megfelelõ emberi
1515 III,  4,65 |                legyen. Itt többek között az a probléma merül föl, hogy
1516 III,  4,65 |                    és nyugtató szerek adása a fájdalom enyhítésére olyan
1517 III,  4,65 |                    aki tudatosan elutasítva a kábítást, vállalja a szenvedést
1518 III,  4,65 |             elutasítva a kábítást, vállalja a szenvedést azért, hogy megõrizze
1519 III,  4,65 |                  narkotikummal csillapítani a fájdalmat akkor is, ha ez
1520 III,  4,65 |                  akkor is, ha ez korlátozza a tudatot és megrövídíti az
1521 III,  4,65 |                    Ebben az esetben ugyanis a halált nem akarják és nem
1522 III,  4,65 |             értelmes meggondolással látható a kockázata: egyszerûen hatékonyan
1523 III,  4,65 |             hatékonyan akarják csillapítani a fájdalmat olyan szerek alkalmazásával,
1524 III,  4,65 |               nélkül nem szabad megfosztani a beteget öntudatától"325 :
1525 III,  4,65 |                   beteget öntudatától"325 : a halálhoz közeledve az embereknek
1526 III,  4,65 |               tudattal tudjanak fölkészülni a végsõ találkozásra Istennel. ~
1527 III,  4,65 |              tanításával326 ~és közösségben a katolikus Egyház Püspökeivel ~
1528 III,  4,65 |                 elfogadhatatlan. ~E tanítás a természetes erkölcsi törvényen
1529 III,  4,65 |           természetes erkölcsi törvényen és a Szentíráson alapszik, az
1530 III,  4,65 |           Hagyománya továbbadta, és tanítja a rendes és egyetemes Tanítóhivatal.
1531 III,  4,65 |                   mint az öngyilkosság vagy a gyilkosság. ~
1532 III,  4,66 |                   öngyilkosság, éppúgy mint a gyilkosság, erkölcsileg
1533 III,  4,66 |                     és szociális feltételek a szubjektív felelõsség csökkentésével
1534 III,  4,66 |                 elutasítja az önszeretetet, a szeretet és az igazságosság
1535 III,  4,66 |                  igazságosság kötelességeit a felebarátokkal, a közösségekkel
1536 III,  4,66 |             kötelességeit a felebarátokkal, a közösségekkel és a társadalom
1537 III,  4,66 |          felebarátokkal, a közösségekkel és a társadalom egészével szemben.
1538 III,  4,66 |            társadalom egészével szemben.329 A legmélyén elveti Isten abszolút
1539 III,  4,66 |                 abszolút uralmát az élet és a halál fölött, melyet az
1540 III,  4,66 |                   ki: "Nálad van az élet és a halál hatalma, leviszel
1541 III,  4,66 |                  segítséget kér ahhoz, hogy a lélek el tudjon szakadni
1542 III,  4,66 |                    lélek el tudjon szakadni a testtõl".331 ~Még ha az
1543 III,  4,66 |              kényelme miatt nem gondoskodik a szenvedõ megsegítésérõl,
1544 III,  4,66 |             jóságnak kell tekintetnünk, sõt a jóság súlyos "eltorzulásának",
1545 III,  4,66 |                  igazi könyörület megosztja a másik szenvedését, és nem
1546 III,  4,66 |                  fogva gyógyítaniuk kellene a beteget legsúlyosabb, végsõ
1547 III,  4,66 |                  eutanázia választása akkor a legsúlyosabb bûn, amikor
1548 III,  4,66 |                   igazságtalanság akkor éri a csúcsát, amikor egyesek,
1549 III,  4,66 |                   lenni, mint Isten "tudván a jót és a rosszat".332 De
1550 III,  4,66 |                 mint Isten "tudván a jót és a rosszat".332 De csak Istennek
1551 III,  4,66 |                    keltek életre".333 Isten a maga hatalmát mindig és
1552 III,  4,66 |               Amikor az ember bitorolja ezt a hatalmat, ostoba és önzõ
1553 III,  4,66 |       igazságtalanságot és halált okoz. Így a gyengébbek élete az erõsebbek
1554 III,  4,66 |                     erõsebbek kezébe kerül; a társadalomból kivész az
1555 III,  4,66 |                  gyökerében kerül veszélybe a kölcsönös bizalom, mely
1556 III,  4,66 |                     kölcsönös bizalom, mely a személyek közötti hiteles
1557 III,  4,67 |                            67. Mennyire más a szeretet és az igaz jóság
1558 III,  4,67 |             természetünkbõl fakad, s melyet a meghalt és feltámadott Krisztusba
1559 III,  4,67 |                     új fénnyel világít meg. A segítségkérés, mely az emberi
1560 III,  4,67 |                    az emberi szívbõl föltör a szenvedéssel és a halállal
1561 III,  4,67 |                    föltör a szenvedéssel és a halállal való találkozáskor,
1562 III,  4,67 |                    fõként amikor megkísérti a kétségbeesés s szinte megsemmisül
1563 III,  4,67 |                    és szolidaritás keresése a próbatét idején. Segítségkérés
1564 III,  4,67 |              próbatét idején. Segítségkérés a remény folytatásához olyankor,
1565 III,  4,67 |                minden emberi remény. Miként a II. Vatikáni Zsinat emlékeztet
1566 III,  4,67 |                    ember számára "leginkább a halál elõtt mutatkozik meg
1567 III,  4,67 |                    ami nem vezethetõ vissza a puszta anyagra, fölkel a
1568 III,  4,67 |                    a puszta anyagra, fölkel a halál ellen".334 ~Ez a halállal
1569 III,  4,67 |               fölkel a halál ellen".334 ~Ez a halállal szembeni természetes
1570 III,  4,67 |                   természetes ellenkezés és a halhatatlanság csíraszerû
1571 III,  4,67 |          világosságot és beteljesedést nyer a keresztény hitben, mely
1572 III,  4,67 |                     keresztény hitben, mely a Föltámadott Krisztus gyõzelmében
1573 III,  4,67 |                   megszabadította az embert a haláltól, "a bûn zsoldjától",
1574 III,  4,67 |      megszabadította az embert a haláltól, "a bûn zsoldjától",335 és a
1575 III,  4,67 |                    a bûn zsoldjától",335 és a Lelket ajándékozta neki,
1576 III,  4,67 |                    Lelket ajándékozta neki, a föltámadás és az élet zálogát.
1577 III,  4,67 |           föltámadás és az élet zálogát.336 A jövendõ halhatatlanság bizonyossága
1578 III,  4,67 |              halhatatlanság bizonyossága és a megígért föltámadásba vetett
1579 III,  4,67 |               vetett remény új fényt vetnek a szenvedés és a halál misztériumára,
1580 III,  4,67 |                 fényt vetnek a szenvedés és a halál misztériumára, és
1581 III,  4,67 |                     rendkívüli erõt öntenek a hívõbe, hogy rá tudjon hagyatkozni
1582 III,  4,67 |                   apostol ezt az újdonságot a teljes Úrhoz tartozás fogalmával
1583 III,  4,67 |              Meghalni az Úrért azt jelenti: a saját halálunkat mint az
1584 III,  4,67 |               tettét élni meg,338 elfogadva a halállal való találkozás
1585 III,  4,67 |               mondhatja meg, mikor ér véget a földi zarándokút. Élni az
1586 III,  4,67 |                   elismerését jelenti, hogy a szenvedés önmagában ugyan
1587 III,  4,67 |                rossz és próbatét, de mindig a jó forrásává válhat. Azzá
1588 III,  4,67 |                   személyes választással -- a megfeszített Krisztus szenvedésében
1589 III,  5    |                     mint az embereknek":343 a polgári törvény és az erkölcsi
1590 III,  5,68 |          következésképpen gondoskodnia kell a végrehajtás ingyenes és
1591 III,  5,68 |                 Gyakran úgy gondolják, hogy a még meg nem született vagy
1592 III,  5,68 |                     Éppen ezért az Államnak a polgári együttélés és a
1593 III,  5,68 |                     a polgári együttélés és a társadalmi harmónia érdekében
1594 III,  5,68 |              tiszteletben kell tartania ezt a választást, beleértve az
1595 III,  5,68 |                  Máskor úgy gondolják, hogy a polgári törvény nem követelheti
1596 III,  5,68 |                   nem követelheti meg, hogy a polgárok magasabb erkölcsi
1597 III,  5,68 |                     magukévá tesznek. Ezért a törvénynek mindig a polgárok
1598 III,  5,68 |                   Ezért a törvénynek mindig a polgárok többsége véleményét
1599 III,  5,68 |                   tilalma elkerülhetetlenül a törvénytelen gyakorlat növekedéséhez
1600 III,  5,68 |          növekedéséhez vezet, ami kívül van a szükséges társadalmi ellenõrzésen
1601 III,  5,68 |                   Mások azt kérdezik, vajon a végrehajthatatlan törvények
1602 III,  5,68 |               hitelének romlását is? ~Végül a legradikálisabb vélemények
1603 III,  5,68 |         önrendelkezési jogát saját élete és a még meg nem született élet
1604 III,  5,68 |            született élet fölött: tehát nem a törvényre tartozik a különbözõ
1605 III,  5,68 |                    nem a törvényre tartozik a különbözõ erkölcsi vélemények
1606 III,  5,68 |                  kevésbéerõltetheti egyiket a többi rovására. ~
1607 III,  5,69 |                     széles körben elterjedt a vélemény, mely szerint egy
1608 III,  5,69 |                tudomásul vegye és elfogadja a többség véleményét, s csak
1609 III,  5,69 |                     csak arra építsen, amit a többség mint erkölcsös dolgot
1610 III,  5,69 |              objektív igazság elérhetetlen, a polgárok -- akik a demokratikus
1611 III,  5,69 |            elérhetetlen, a polgárok -- akik a demokratikus rendben a hatalom
1612 III,  5,69 |                 akik a demokratikus rendben a hatalom tulajdonképpeni
1613 III,  5,69 |                tisztelet azt követeli, hogy a törvényhozás szintjén ismerjék
1614 III,  5,69 |                    önrendelkezési jogát, és a társas együttéléshez szükséges
1615 III,  5,69 |                    meghozatalában kizárólag a többség akaratához igazodjanak,
1616 III,  5,69 |            választania saját lelkiismeretét a nyilvános ügyektõl. ~Ebbõl
1617 III,  5,69 |                  egyedek követelik maguknak a legnagyobb erkölcsi választási
1618 III,  5,69 |                  egyesek szabadsága számára a lehetõ legnagyobb teret
1619 III,  5,69 |           megsérteni az önredelkezésnek azt a terét, mellyel minden más
1620 III,  5,69 |                     állampolgárrendelkezik. A másik oldalon azt gondolják,
1621 III,  5,69 |                 oldalon azt gondolják, hogy a hivatali és foglalkozásbeli
1622 III,  5,69 |                  tevékenység végzése közben a másik választási szabadságának
1623 III,  5,69 |                   saját meggyõzõdését, hogy a polgárok minden olyan kívánságának
1624 III,  5,69 |            szolgálatára állhasson, melyeket a törvények elismernek és
1625 III,  5,69 |                erkölcsi mércének ismerve el a polgári törvényeket. Ily
1626 III,  5,69 |              polgári törvényeket. Ily módon a személy felelõsségét a polgári
1627 III,  5,69 |                módon a személy felelõsségét a polgári törvény helyettesíti,
1628 III,  5,69 |                  helyettesíti, és megszûnik a saját erkölcsi lelkiismeret,
1629 III,  5,69 |                    lelkiismeret, legalábbis a nyilvános tevékenység területén. ~
1630 III,  5,70 |                   véli, hogy e relativizmus a demokrácia egyik föltétele,
1631 III,  5,70 |                     mert csak ez biztosítja a toleranciát, a személyek
1632 III,  5,70 |                   biztosítja a toleranciát, a személyek között a kölcsönös
1633 III,  5,70 |             toleranciát, a személyek között a kölcsönös tiszteletet és
1634 III,  5,70 |                    kölcsönös tiszteletet és a többségi döntések elfogadását,
1635 III,  5,70 |                    irányzatban. ~Igaz, hogy a történelemben följegyeztek
1636 III,  5,70 |                   kevésbé súlyos bûnöket és a szabadság gyökeres tagadását
1637 III,  5,70 |                     föltételek között is -- a még meg nem született emberi
1638 III,  5,70 |                     nem "zsarnoki" döntés-e a leggyengébb és legvédtelenebb
1639 III,  5,70 |                elleni bûntettekre, melyeket a mi századunk olyan szomorúan
1640 III,  5,70 |            szomorúan tapasztalt. Vajon ezek a bûntettek megszûnnének-e
1641 III,  5,70 |                 zsarnokok követik el, hanem a nép egyetértése törvényesíti
1642 III,  5,70 |              törvényesíti azokat? ~Valóban, a demokrácia nem mitizálható
1643 III,  5,70 |                    erkölcsiség pótléka vagy a halhatatlanság varázsszere
1644 III,  5,70 |               varázsszere legyen. Alapjában a demokrácia egy bizonyos "
1645 III,  5,70 |               szinte általános az egyeértés a demokrácia értéke felõl,
1646 III,  5,70 |                többször kinyilvánította.344 A demokrácia értéke azonban
1647 III,  5,70 |            tiszteletbentartása, nemkülönben a "közjó" cél és szabályozó
1648 III,  5,70 |                   mérceként való elfogadása a politikai életben. ~Ezen
1649 III,  5,70 |             természeti törvény" az irányadó a polgári törvény számára.
1650 III,  5,70 |                     törvény számára. Amikor a kollektív lelkiismeret tragikus
1651 III,  5,70 |              tragikus elhomályosodása miatt a szkepticizmus odáig ért,
1652 III,  5,70 |                    alapvetõ elveit is, maga a demokratikus berendezkedés
1653 III,  5,70 |                   mûködést is becsülni kell a társadalmi béke érdekében.
1654 III,  5,70 |                   béke érdekében. Bár ebben a véleményben van valami igazság,
1655 III,  5,70 |               erkölcsi kötöttség nélkül még a demokrácia sem képes szilárd
1656 III,  5,70 |                    annál is inkább, mert ha a békét nem minden ember méltóságához
1657 III,  5,70 |               gyakran merõ képzelgés marad. A több pártú kormányokban
1658 III,  5,70 |                 nagyobb lehetõségük nemcsak a hatalom gyakorlására, hanem
1659 III,  5,70 |                 hatalom gyakorlására, hanem a közvélemény formálására
1660 III,  5,70 |            formálására is. Ilyen helyzetben a demokrácia könnyen üres
1661 III,  5,71 |                                         71. A társadalom jövõje és a demokrácia
1662 III,  5,71 |                      A társadalom jövõje és a demokrácia egészséges fejlõdése
1663 III,  5,71 |                    kifejezik és oltalmazzák a személy méltóságát: éppen
1664 III,  5,71 |             értelemben föl kell eleveníteni a polgári törvény és az erkölcsi
1665 III,  5,71 |             örökségének is részét alkotják.~A polgári törvény feladata
1666 III,  5,71 |               területén sem helyettesítheti a polgári törvény a lelkiismeretet,
1667 III,  5,71 |           helyettesítheti a polgári törvény a lelkiismeretet, sem olyan
1668 III,  5,71 |                     346 , ami nem más, mint a személyek közjavának biztosítása
1669 III,  5,71 |              alapvetõ jogaikat, elõmozdítja a békét és a közerkölcsöket.
1670 III,  5,71 |                      elõmozdítja a békét és a közerkölcsöket.347 A polgári
1671 III,  5,71 |                     és a közerkölcsöket.347 A polgári törvény feladata
1672 III,  5,71 |               tisztaságban".348 Éppen ezért a polgári törvénynek biztosítania
1673 III,  5,71 |                törvénynek biztosítania kell a társadalom összes tagja
1674 III,  5,71 |               születésénél fogva megilletik a személyt, s minden pozitív
1675 III,  5,71 |                   joga az élethez. Jóllehet a közhatalom nagyobb kár elkerülése
1676 III,  5,71 |                        még ha ezek alkotnák a szóbanforgó társadalom többségét
1677 III,  5,71 |                 tiszteletbentartására, mert a társadalomnak joga és kötelessége
1678 III,  5,71 |                visszaélések ellen, melyeket a lelkiismeretre és a szabadságra
1679 III,  5,71 |                melyeket a lelkiismeretre és a szabadságra hivatkozva igazolhatnának.
1680 III,  5,71 |            igazolhatnának.350 ~XXIII. János a Pacem in terris enciklikában
1681 III,  5,71 |               vonatkozóan figyelmeztetett: "A modern korban a közjó megvalósításának
1682 III,  5,71 |           figyelmeztetett: "A modern korban a közjó megvalósításának alapvetõ
1683 III,  5,71 |      megvalósításának alapvetõ megindoklása a személy jogaibanés kötelességeiben
1684 III,  5,71 |                  kötelességeiben van. Ezért a közhatalom elsõrangú feladatai
1685 III,  5,71 |           elõmozdítása; s ebbõl következõen a vonatkozó kötelességek teljesítésének
1686 III,  5,71 |               érinthetetlenségét és segítse a személyt kötelességeinek
1687 III,  5,71 |      kötelességeinek teljesítésében.' Ezért a közhatalom minden megnyilvánulása,
1688 III,  5,71 |                   tagadja vagy sérti ezeket a jogokat, ellentmond rendeltetésének
1689 III,  5,72 |            folyamatos hagyományát követi az a tanítás, mely szerint összhangnak
1690 III,  5,72 |                     összhangnak kell lennie a polgári törvény és az erkölcsi
1691 III,  5,72 |                   ez nyilvánvaló: "Jóllehet a hatalom tekintélyét megköveteli
1692 III,  5,72 |                     tekintélyét megköveteli a szellemi dolgok rendje és
1693 III,  5,72 |                   szellemi dolgok rendje és a hatalom Istentõl ered, amikor
1694 III,  5,72 |               hatalom Istentõl ered, amikor a hatalom hordozói az erkölcsi
1695 III,  5,72 |               köteleznek....; ilyen esetben a hatalom szétfoszlik és igazságtalansággá
1696 III,  5,72 |                  törvény, amennyiben követi a helyes értelmet, és ennek
1697 III,  5,72 |                annyiban törvény, amennyiben a természeti törvénybõl ered.
1698 III,  5,72 |                    Ha pedig valamiben eltér a természeti törvénytõl, már
1699 III,  5,72 |                      már nem törvény, hanem a törvény romlása."354 ~E
1700 III,  5,72 |                     minden emberé. Így azok a törvények, melyek az abortusszal
1701 III,  5,72 |                  lehetne hozni, hogy nem ez a helyzetaz eutanáziával,
1702 III,  5,72 |                 ilyen kérést és fölhatalmaz a végrehajtására, gyilkosságot--
1703 III,  5,72 |               tiszteletének csökkenését, és a társas kapcsolatokban a
1704 III,  5,72 |                     a társas kapcsolatokban a bizalmat romboló magatartásnak
1705 III,  5,72 |                   szöges ellentétben, hanem a közjóval is, éppen ezért
1706 III,  5,72 |             megtagadása ugyanis, mert annak a személynek elpusztítása,
1707 III,  5,72 |          elpusztítása, akinek szolgálatáért a társadalom van, a legélesebben
1708 III,  5,72 |             szolgálatáért a társadalom van, a legélesebben és helyrehozhatatlanul
1709 III,  5,72 |              helyrehozhatatlanul ellenkezik a közjó megvalósításának lehetõségével.
1710 III,  5,73 |                    törvények nem kötelezõek a lelkiismeretre, sõt azzal
1711 III,  5,73 |                   lelkiismeretre, sõt azzal a súlyos kötelezettséggel
1712 III,  5,73 |                   kezdetétõl fogva sürgette a keresztényeket arra, hogy
1713 III,  5,73 |                     hogy engedelmeskedjenek a törvényes közhatalomnak,
1714 III,  5,73 |             találunk egy jellegzetes példát a hatalom jogtalan parancsával
1715 III,  5,73 |          parancsával szembeni ellenállásra. A zsidók bábaasszonyai szembeszegültek
1716 III,  5,73 |               bábaasszonyai szembeszegültek a fáraóval, aki elrendelte,
1717 III,  5,73 |                    az újszülött kisfiúkat: "A bábák azonban nem engedelmeskedtek
1718 III,  5,73 |             parancsának, és életben hagyták a fiúkat."357 Föl kell figyelnünk
1719 III,  5,73 |                  magatartás mély indokára: "A bábák félték az Istent".
1720 III,  5,73 |                       akit egyedül illet az a félelem, mely az Õ abszolút
1721 III,  5,73 |               elismerése -- fakad az erõ és a bátorság az emberek jogtalan
1722 III,  5,73 |                   kard által meghalni abban a biztos tudatban, hogy "ez
1723 III,  5,73 |                   biztos tudatban, hogy "ez a szentek hite és türelme".
1724 III,  5,73 |                     egy parlamenti szavazat a törvény szigorítására vonatkozik,
1725 III,  5,73 |        Megfigyelhetõ ugyanis, hogy miközben a világ egyes részein folytatják
1726 III,  5,73 |                    egyes részein folytatják a kampányokat az abortusznak
1727 III,  5,73 |             újragondolás jelei mutatkoznak. A fenti esetben, amikor nem
1728 III,  5,73 |                     mely csökkenteni akarja a hatályos törvény kárait
1729 III,  5,73 |                kárait és anegatív hatásokat a kultúra és a közerkölcsök
1730 III,  5,73 |             anegatív hatásokat a kultúra és a közerkölcsök területén.
1731 III,  5,73 |              együttmûködést, hanem megteszi a törvényes és kötelezõ kísérletet
1732 III,  5,73 |            törvényes és kötelezõ kísérletet a rosszaság megfékezésére. ~
1733 III,  5,74 |             cselekedetben való részvételre. A választás olykor fájdalmas
1734 III,  5,74 |                      Hogy megvilágítsuk ezt a nehéz erkölcsi kérdést,
1735 III,  5,74 |             erkölcsi kérdést, emlékeztetünk a rosszban való együttmûködés
1736 III,  5,74 |            együttmûködés általános elveire. A keresztények, mint minden
1737 III,  5,74 |              cselekményekben, melyek -- bár a polgári törvény engedélyezi --
1738 III,  5,74 |                     és akarva együttmûködni a rosszal. Ilyen együttmûködés
1739 III,  5,74 |           együttmûködés valósul meg, amikor a végrehajtott tett --természete
1740 III,  5,74 |                     természete szerint vagy a konkrét helyzetben keltett
1741 III,  5,74 |                cselekményben, vagy osztozás a fõcselekvõ erkölcstelen
1742 III,  5,74 |                     soha nem igazolható sem a másik szabadságának tiszteletbentartásával,
1743 III,  5,74 |                    való hivatkozással, hogy a polgári törvény engedélyezi
1744 III,  5,74 |                  engedélyezi és megkívánja; a személyesen végrehajtott
1745 III,  5,74 |                 értelme és célja az igaz és a jó -- lényege is veszélybe
1746 III,  5,74 |                jogról van szó tehát, melyet a polgári törvénynek biztosítania
1747 III,  5,74 |                   az egészségügyi dolgozók, a kórházak, klinikák és szanatóriumok
1748 III,  5,74 |        visszautasításának lehetõségét, mind a tanácskozás, mind az elõkészítés
1749 III,  5,74 |                      mind az elõkészítés és a végrehajtás szakaszában.
1750 III,  5,74 |                   tiltakozik, annak nemcsak a büntetõjogi, hanem bármiféle
1751 III,  6,75 |                 élet útját tanítják nekünk. A tiltó erkölcsi törvényeknek,
1752 III,  6,75 |             gyógyíthatatlan ellentétben van a személyek közti közösséggel,
1753 III,  6,75 |                     közösséggel, ellentmond a saját életet Isten felé
1754 III,  6,75 |                     alapvetõ döntésnek.363 ~A tiltó erkölcsi törvényeknek
1755 III,  6,75 |             jelentõs pozitív funkciója van: a föltétlenül parancsoló "
1756 III,  6,75 |                áthághatatlan határt, melyen a szabad embernek nem szabad
1757 III,  6,75 |                     s ugyanakkor megmutatja a minimumot, melyet tiszteletben
1758 III,  6,75 |                 hogy fokozatosan elfoglalja a jó egész horizontját.364
1759 III,  6,75 |                    jó egész horizontját.364 A parancsolatok, fõként a
1760 III,  6,75 |                     A parancsolatok, fõként a tiltó erkölcsi törvények
1761 III,  6,75 |                    tiltó erkölcsi törvények a kezdet és az elsõ szükséges
1762 III,  6,75 |                     az elsõ szükséges lépés a szabadság felé vezetõ úton: "
1763 III,  6,75 |                szabadság felé vezetõ úton: "A szabadság kezdete -- írja
1764 III,  6,75 |                   mentességben áll..., mint a gyilkosság, a házasságtörés,
1765 III,  6,75 |                  áll..., mint a gyilkosság, a házasságtörés, a paráznaság,
1766 III,  6,75 |                gyilkosság, a házasságtörés, a paráznaság, a lopás, a csalás,
1767 III,  6,75 |                házasságtörés, a paráznaság, a lopás, a csalás, a szentségtörés.
1768 III,  6,75 |                      a paráznaság, a lopás, a csalás, a szentségtörés.
1769 III,  6,75 |              paráznaság, a lopás, a csalás, a szentségtörés. Amikor valaki
1770 III,  6,75 |                 kezdi nem birtokolni ezeket a gazságokat (s ez a nem birtoklás
1771 III,  6,75 |                   ezeket a gazságokat (s ez a nem birtoklás minden keresztény
1772 III,  6,75 |               kötelessége), kezdi fölemelni a fejét a szabadságra, de
1773 III,  6,75 |                     kezdi fölemelni a fejét a szabadságra, de ez még nem
1774 III,  6,75 |                  szabadságra, de ez még nem a tökéletes szabadság, csak
1775 III,  6,75 |                   tökéletes szabadság, csak a szabadság kezdete."365 ~
1776 III,  6,76 |                                         76. A "ne ölj" parancsolat tehát
1777 III,  6,76 |                 teljesítjük kötelességünket a ránk bízott személyek felé,
1778 III,  6,76 |                  élet nagy ajándékáért.366 ~A Teremtõ az életet az ember
1779 III,  6,76 |              szeretõ hûséggel gondozza azt. A szövetség Istene minden
1780 III,  6,76 |                emberre mint testvérre bízta a kölcsönös ajándékozás és
1781 III,  6,76 |                   elfogadás, az önátadás és a másik elfogadásának törvénye
1782 III,  6,76 |           tartalmakat és jelentéseket adott a kölcsönösség, az ember emberre
1783 III,  6,76 |                 emberre bízása törvényének. A Lélek, aki a szeretetközösség
1784 III,  6,76 |                   törvényének. A Lélek, aki a szeretetközösség mûvésze,
1785 III,  6,76 |                     ami valóban tükrözõdése a kölcsönös ajándékozás és
1786 III,  6,76 |                   azon misztériumának, mely a Szentháromság sajátja. Maga
1787 III,  6,76 |                 Szentháromság sajátja. Maga a Lélek válik új törvénnyé,
1788 III,  6,76 |                     válik új törvénnyé, aki a hívõknek erõt ad és ébreszti
1789 III,  6,76 |                    önmagukat és fogadják el a másikat, részesedvén Jézus
1790 III,  6,77 |                  törvény formálja és élteti a "ne ölj" parancsolatot is.
1791 III,  6,77 |                   ne ölj" parancsolatot is. A keresztény ember számára
1792 III,  6,77 |              számára tehát magában foglalja a végsõ parancsot arra, hogy
1793 III,  6,77 |                   oda kell adnunk életünket a testvérekért".367 ~A "ne
1794 III,  6,77 |              életünket a testvérekért".367 ~A "ne ölj" parancsolat az
1795 III,  6,77 |             erkölcsi lelkiismeretében, mint a teremtõ Istennek az emberrel
1796 III,  6,77 |              világosságával és megtarthatja a Lélek titokzatos mûködésének
1797 III,  6,77 |                     minden embert, aki ezen a világon él. ~Valamennyien
1798 III,  6,77 |                   világon él. ~Valamennyien a szeretet szolgálatára vagyunk
1799 III,  6,77 |                     vagyunk tehát kötelezve a felebarátunk felé, hogy
1800 III,  6,77 |                      hogy korunkban, melyet a halál nagyon sok jele jár
1801 III,  6,77 |                    kultúrája, az igazság és a szeretet kultúrájának gyümölcse. ~
1802 IV,  1,78  |              küldött, "hogy örömhírt vigyen a szegényeknek".370 Az apostolok
1803 IV,  1,78  |           elválaszthatatlanul hozzátartozik a szeretet hirdetése, ünneplése
1804 IV,  1,78  |                összes munkását, mindegyiket a maga karizmái és sajátos
1805 IV,  1,78  |             emberiségnek hirdessük "egészen a föld szélsõ határáig".374
1806 IV,  1,78  |                   alázatosan és hálával azt a tudatot, hogy az élet népe
1807 IV,  1,79  |                    népe vagyunk, mert Isten a maga ingyenes szeretetében
1808 IV,  1,79  |                   376 váltott meg minket és a keresztség fürdõje által
1809 IV,  1,79  |                     éltetõ nedvet és nyerik a termékenységet.378 A Lélek
1810 IV,  1,79  |                 nyerik a termékenységet.378 A Lélek kegyelmébõl, "aki
1811 IV,  1,79  |                hanem kötelesség, mely abból a tudatból fakad, hogy az
1812 IV,  1,79  |                     tudatból fakad, hogy az a nép vagyunk, "melyet Isten
1813 IV,  1,79  |          csodatetteit hirdesse".379 Utunkon a szeretet törvénye vezet
1814 IV,  1,79  |                 vezet és támogat minket: az a szeretet, melynek forrása
1815 IV,  1,79  |                halála által életre keltette a világot"380 . ~Népként kaptuk
1816 IV,  1,79  |               világot"380 . ~Népként kaptuk a küldetést. Az élet szolgálatának
1817 IV,  1,79  |                     mely az összes tagok és a keresztény közösség minden
1818 IV,  1,79  |                     tevékenységét követeli. A közösségi feladat azonban
1819 IV,  1,79  |                     Evangéliumát, ünnepelni a liturgiában és egész életünkben,
1820 IV,  1,79  |                életünkben, és szolgálni azt a legkülönbözõbb formákban. ~
1821 IV,  2,80  |                 volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit
1822 IV,  2,80  |                     közöltetett az emberrel a Szentlélek ajándéka által.
1823 IV,  2,80  |             Szentlélek ajándéka által. Mert a teljességre, az "örök életre"
1824 IV,  2,80  |              hirdessük és tanúskodjunk róla a maga jellegzetes és meglepõ
1825 IV,  2,80  |           hordozója387 , és legyõzõje annak a "öregségnek", mely a bûnbõl
1826 IV,  2,80  |                  annak a "öregségnek", mely a bûnbõl ered és halálba visz388 ,
1827 IV,  2,80  |              várakozását, és föltárja, hogy a kegyelem által micsoda magasságokba
1828 IV,  2,80  |              micsoda magasságokba emelkedik a személy méltósága. Így látja
1829 IV,  2,80  |              Gergely: "Az embert, aki semmi a dolgok között, hamu, széna,
1830 IV,  2,80  |                      semmiség, egyszer csak a mindenség Istene fiává fogadja.
1831 IV,  2,80  |             gondolat ünnepelheti eléggé ezt a fölülmúlhatatlan jótéteményt?
1832 IV,  2,80  |            jótéteményt? Az ember meghaladja a saját természetét, halandóból
1833 IV,  2,80  |                halandóból halhatatlan lesz; a törékeny és esendõ ép és
1834 IV,  2,80  |                esendõ ép és romlatlan lesz; a tiszavirág életû örökkévaló;
1835 IV,  2,81  |        Mindenekelõtt ennek az Evangéliumnak a magvát kell hirdetnünk.
1836 IV,  2,81  |              reményét; annak állítása, hogy a személy s élete és testisége
1837 IV,  2,81  |                     aki hajlandó arra, hogy a másik ember arcán fölismerje
1838 IV,  2,81  |                      õszinte önajándékozás" a teljes emberi szabadság
1839 IV,  2,81  |                    teljesen elfogadhatatlan a mûvi abortusz és az eutanázia;
1840 IV,  2,81  |                    oltalmazni kell; az élet a kapott és ajándékozott szeretetben
1841 IV,  2,81  |                találja meg értelmét, s erre a horizontra tartozik a szexualitás
1842 IV,  2,81  |                  erre a horizontra tartozik a szexualitás és az emberi
1843 IV,  2,81  |               nemzés teljes igazsága; ebben a szeretetben a szenvedésnek
1844 IV,  2,81  |               igazsága; ebben a szeretetben a szenvedésnek és a halálnak
1845 IV,  2,81  |               szeretetben a szenvedésnek és a halálnak is van értelme,
1846 IV,  2,81  |                   tisztelete követeli, hogy a tudomány és a technika mindig
1847 IV,  2,81  |                követeli, hogy a tudomány és a technika mindig az emberre
1848 IV,  2,82  |                   hirdetésétõl kezdve, azaz a katekézisben és a prédikáció
1849 IV,  2,82  |                      azaz a katekézisben és a prédikáció különféle formáiban,
1850 IV,  2,82  |             prédikáció különféle formáiban, a személyes dialógusban és
1851 IV,  2,82  |                     nevelõi tevékenységben. A nevelõkre, tanítókra, katekétákra
1852 IV,  2,82  |           katekétákra és teológusokra hárul a feladat, hogy mutassák meg
1853 IV,  2,82  |                 megalapozzák és fönntartják a minden emberi személynek
1854 IV,  2,82  |                    abban, hogyaz értelem és a tapasztalat fényénél fedezze
1855 IV,  2,82  |                     mennyire megvilágosítja a keresztény üzenet az embert,
1856 IV,  2,82  |              dialógustémákat fogunk találni a nemhívõkkel is, hiszen valamennyien
1857 IV,  2,82  |                   hozzáértéssel." 391 Ennek a buzdításnak egészen különös
1858 IV,  2,82  |            fölhangzania azok szívében, akik a legkülönbözõbb formákban
1859 IV,  2,82  |              formákban közvetlenül részesei a küldetésnek, mely az igazság "
1860 IV,  2,82  |                 bízva, hogy õrködjünk annak a tanításnak a teljes és hûséges
1861 IV,  2,82  |                õrködjünk annak a tanításnak a teljes és hûséges továbbadásán,
1862 IV,  2,82  |                  újra elmondtam, s keressük a módját, hogy a híveket megõrizzük
1863 IV,  2,82  |                     keressük a módját, hogy a híveket megõrizzük minden
1864 IV,  2,82  |                 kell fordítanunk arra, hogy a teológiai fakultásokon,
1865 IV,  2,82  |                     teológiai fakultásokon, a szemináriumokban és a különbözõ
1866 IV,  2,82  |         fakultásokon, a szemináriumokban és a különbözõ katolikus intézményekben
1867 IV,  2,82  |                  magyarázzák és elmélyítsék a józan tanítás ismeretét.
1868 IV,  2,82  |                 szól az összes teológusnak, a lelkipásztoroknak, a bármilyen
1869 IV,  2,82  |           teológusnak, a lelkipásztoroknak, a bármilyen formában tanítóknak,
1870 IV,  2,82  |              bármilyen formában tanítóknak, a katekétáknak és azoknak,
1871 IV,  2,82  |                     azoknak, akik formálják a lelkiismereteket: feladatuk
1872 IV,  2,82  |                  soha ne vegyék magukra azt a súlyos felelõsséget, hogy
1873 IV,  2,82  |                  küldetésüket azáltal, hogy a Tanítóhivatal által hûségesen
1874 IV,  2,82  |                    az ellenségeskedéstõl és a népszerûtlenségtõl, amikor
1875 IV,  2,82  |                   világ gondolkodásához.393 A világban kell lennünk, de
1876 IV,  2,82  |               világban kell lennünk, de nem a világból valóknak,394 azzal
1877 IV,  2,82  |                     föltámadásával legyõzte a világot.395 ~
1878 IV,  3,83  |                                     83. Azt a küldetést kaptuk, hogy a
1879 IV,  3,83  |                    a küldetést kaptuk, hogy a világban "az életet szolgáló
1880 IV,  3,83  |                     Ennek az ünneplésnek az a célja, hogy szertartásai,
1881 IV,  3,83  |          továbbadjuk ennek az Evangéliumnak a szépségét és nagyságát. ~
1882 IV,  3,83  |                   kell kialakítanunk.397 Ez a látásmód az élõ Istenbe
1883 IV,  3,83  |                   mint csodajelet.398 Annak a látása ez, aki az életet
1884 IV,  3,83  |                    látása ez, aki az életet a maga mélységében látja,
1885 IV,  3,83  |           felelõsségre hivatottságát. Annak a látása ez, aki a valóságot
1886 IV,  3,83  |                      Annak a látása ez, aki a valóságot nem birtokolni
1887 IV,  3,83  |                   el, s mindenben fölfedezi a Teremtõ visszfényét, s minden
1888 IV,  3,83  |                    Õ eleven képmását.399 Ez a látás nem fordul el reményvesztetten
1889 IV,  3,83  |               szenved, kitaszított vagy épp a halál küszöbén áll, hanem
1890 IV,  3,83  |               körülmények között észrevegye a másik arcán a találkozás,
1891 IV,  3,83  |                    észrevegye a másik arcán a találkozás, a dialógus és
1892 IV,  3,83  |                   másik arcán a találkozás, a dialógus és szolidaritás
1893 IV,  3,83  |           valamennyien magunkévá tegyük ezt a látásmódot, és újra képessé
1894 IV,  3,83  |             kontemplatív látástól serkentve a megváltottak új népe nem
1895 IV,  3,83  |           fölmérhetetlen ajándékáért, annak a meghívásnak a misztériumáért,
1896 IV,  3,83  |            ajándékáért, annak a meghívásnak a misztériumáért, mely minden
1897 IV,  3,83  |          misztériumáért, mely minden embert a kegyelem életére hív Krisztusban,
1898 IV,  3,83  |                    és végnélküli közösségre a Teremtõ és Atya Istennel. ~
1899 IV,  3,84  |                   minden benne részesedõhöz a maga módján jut el... Ez
1900 IV,  3,84  |                    áll és minden élet elve. A lelkek belõle nyerik halhatatlanságukat,
1901 IV,  3,84  |          alacsonyabb fokát... Ez az élet ad a testbõl és lélekbõl összetett
1902 IV,  3,84  |                      lelkünket és testünket a halhatatlan életbe átviszi: ...
1903 IV,  3,84  |                látnia és dicsérnie kell Õt, a túláradó életet."401 ~A
1904 IV,  3,84  |                     a túláradó életet."401 ~A Zsoltároshoz hasonlóan mi
1905 IV,  3,84  |                ismeri azokat."403 Igen, "ez a halandó élet minden szorongása,
1906 IV,  3,84  |                  jelenik meg elõttünk, mint a teremtés legnagyobb csodáinak
1907 IV,  3,84  |                  dicsõségének képmását: ezt a dicsõséget ünnepeljük minden
1908 IV,  3,84  |                  arra vagyunk hivatva, hogy a személyes és közösségi imádsággal
1909 IV,  3,84  |                    mindenekelõtt arra, hogy a liturgikus esztendõ ünnepeivel
1910 IV,  3,84  |                  Külön meg kell emlékeznünk a szentségekrõl, az Úr Jézus
1911 IV,  3,84  |           tevékenységének hatékony jeleirõl a keresztény életben: ezek
1912 IV,  3,84  |                     hogy biztosítják azokat a lelki energiákat, melyekre
1913 IV,  3,84  |              melyekre szüksége van az élet, a szenvedés és a halál teljes
1914 IV,  3,84  |                     az élet, a szenvedés és a halál teljes igazságának
1915 IV,  3,84  |               igazságának megvalósításához. A liturgikus ünneplések, s
1916 IV,  3,84  |             liturgikus ünneplések, s fõként a szentségek kiszolgáltatása --
1917 IV,  3,84  |               szentségek kiszolgáltatása -- a szertartások jelentésének
1918 IV,  3,84  |                   egyre alkalmasabbá válnak a születés, az élet, a szenvedés
1919 IV,  3,84  |                 válnak a születés, az élet, a szenvedés és a halál teljes
1920 IV,  3,84  |                     az élet, a szenvedés és a halál teljes igazságának
1921 IV,  3,84  |                     ezeket úgy átélni, mint a meghalt és föltámadott Krisztus
1922 IV,  3,85  |                     értékelnünk kell azokat a megnyilvánulásokat és szimbólumokat,
1923 IV,  3,85  |                    és szimbólumokat, melyek a különbözõ kultúrák hagyományaiban
1924 IV,  3,85  |                  kultúrák hagyományaiban és a népszokásokban találhatók.
1925 IV,  3,85  |                     formák ezek, mellyekkel a különbözõ országokban és
1926 IV,  3,85  |                  országokban és kultúrákban a születés miatti örömöt,
1927 IV,  3,85  |                     születés miatti örömöt, a minden embert megilletõ
1928 IV,  3,85  |                    tiszteletet és oltalmat, a szenvedõ vagy szûkölködõ
1929 IV,  3,85  |                    haldokló mellett állást, a gyászoló iránti részvétet,
1930 IV,  3,85  |                gyászoló iránti részvétet, s a halhatatlanság vágyát és
1931 IV,  3,85  |                   tudatában s magamévá téve a Bíboros Konzisztórium 1991-
1932 IV,  3,85  |           konferencia már teszi is. E napot a helyi Egyház minden tagjának
1933 IV,  3,85  |                   egyéni lelkiismeretekben, a családokban, az Egyházban
1934 IV,  3,85  |                családokban, az Egyházban és a polgári társadalomban fölébressze
1935 IV,  3,85  |                 minden állapotban; külön is a figyelem központjába állítva
1936 IV,  3,86  |                   önátadással hirdetik azt; a szeretet legnagyobb fokának,
1937 IV,  3,86  |                  407 részesedést jelentenek a kereszt misztériumában,
1938 IV,  3,86  |               miként valósul meg ez az élet a teljes odaadásban. A kiáltó
1939 IV,  3,86  |                   élet a teljes odaadásban. A kiáltó hõsiességek mellett
1940 IV,  3,86  |                 hõsiességek mellett ott van a mindennapi hõsiesség is,
1941 IV,  3,86  |             ajándékozása, mely az élet vagy a gyógyulás lehetõségét adja
1942 IV,  3,86  |              reménytelen betegeknek. ~Ehhez a mindennapos hõsiességhez
1943 IV,  3,86  |                    hõsiességhez tartozik az a csöndes, de mennyire termékeny
1944 IV,  3,86  |             ékesszóló tanúság, melyet "azok a bátor édesanyák tesznek,
1945 IV,  3,86  |              családjuknak, akik elszenvedik a szülés fájdalmait és készek
1946 IV,  3,86  |                    teljesítése közben "ezek a hõs édesanyák nem mindig
1947 IV,  3,86  |             támogatásra környezetükben, sõt a tömegkommunikációs eszközök
1948 IV,  3,86  |                    kedveznek az anyaságnak. A haladás és a modernség nevében
1949 IV,  3,86  |                    anyaságnak. A haladás és a modernség nevében túlhaladottnak
1950 IV,  3,86  |              nevében túlhaladottnak mondják a hûség, a tisztaság és az
1951 IV,  3,86  |             túlhaladottnak mondják a hûség, a tisztaság és az áldozat
1952 IV,  3,86  |                 áldozat értékeit, melyeknek a keresztény jegyesek és édesanyák
1953 IV,  3,86  |                     áldozatáért... Krisztus a húsvéti misztériumban megfizet
1954 IV,  4,87  |                                         87. A Krisztus királyi küldetésében
1955 IV,  4,87  |                 támogatását és gyarapítását a szeretet szolgálata által
1956 IV,  4,87  |            szolgálatok különbözõ formáiban, a társadalmi mozgalmakban
1957 IV,  4,87  |                  társadalmi mozgalmakban és a politikai elkötelezettségben.
1958 IV,  4,87  |                    különösen sürgetõ igénye a jelen órának, amikor a "
1959 IV,  4,87  |               igénye a jelen órának, amikor a "halál kultúrája" oly nagy
1960 IV,  4,87  |                    olyan követelmény, mely "a szeretet által tevékeny
1961 IV,  4,87  |                    nincsenek? Üdvözítheti-e a hite? Ha valamelyiktestvérnek
1962 IV,  4,87  |                     ruhája és nem volna meg a mindennapi tápláléka, és
1963 IV,  4,87  |                     adnátok meg neki, amire a testének szüksége van, mit
1964 IV,  4,87  |                     mit használna? Ugyanígy a hit is: ha nincsenek tettei,
1965 IV,  4,87  |                      halott önmagában."411 ~A szeretet szolgálatát sajátos
1966 IV,  4,87  |           meghatároznia: úgy kell törõdnünk a másikkal, mint Istentõl
1967 IV,  4,87  |                     másikkal, mint Istentõl a felelõsségünkre bízottszeméllyel.
1968 IV,  4,87  |             betegnek, fogolynak -- ugyanígy a meg nem született gyermeknek,
1969 IV,  4,87  |                   nem született gyermeknek, a szenvedõ vagy haldokló öregnek --
1970 IV,  4,87  |             Valahányszor megtettétek egynek a legkisebb testvéreim közül,
1971 IV,  4,87  |                     ha ruhátlan: és ne itt, a templomban tiszteld meg
1972 IV,  4,87  |                    kell lennie: nem tûrheti a pártoskodást vagy diszkriminációt,
1973 IV,  4,87  |                mélyebbre hatolva az élet és a szeretet gyökeréig kell
1974 IV,  4,87  |         szeretetébõl kiindulva fejlõdött ki a századok során a szeretet
1975 IV,  4,87  |               fejlõdött ki a századok során a szeretet rendkívüli történelme,
1976 IV,  4,87  |         tevékenységgel. Meg kell valósítani a születõ élet gondozásának
1977 IV,  4,87  |                     gondoskodást igényelnek a kitaszítottak, a szenvedõk,
1978 IV,  4,87  |                 igényelnek a kitaszítottak, a szenvedõk, s egész különösen
1979 IV,  4,88  |                          88. Mindez igényli a türelmes és bátor nevelõ
1980 IV,  4,88  |                  viseljük egymás terhét;415 a szolgálatra szóló hivatások
1981 IV,  4,88  |                  állandó támogatását fõként a fiatalokban; valamint a
1982 IV,  4,88  |                     a fiatalokban; valamint a konkrét és maradandó, evangéliumi
1983 IV,  4,88  |                      Az élet fakadása körül a születésszabályozás természetes
1984 IV,  4,88  |                   adnak hatékony segítséget a felelõs atyaság és anyaság
1985 IV,  4,88  |               anyaság kérdéseiben, miközben a gyermeken kezdve minden
1986 IV,  4,88  |                   õszinte önátadás vezérel. A házassági és családi tanácsadók
1987 IV,  4,88  |             házassági és családi tanácsadók a személy, a házaspár és a
1988 IV,  4,88  |               családi tanácsadók a személy, a házaspár és a szexualitás
1989 IV,  4,88  |                    a személy, a házaspár és a szexualitás keresztény látásának
1990 IV,  4,88  |                 értékes szolgálatot tesznek a szeretet és az élet értelmének
1991 IV,  4,88  |                    élet szentélye lehessen. A születõ élet szolgálatában
1992 IV,  4,88  |                   szolgálatában állnak azok a házak és központok, melyek
1993 IV,  4,88  |                 házaspár tud fölülemelkedni a születendõ vagy már megszületett
1994 IV,  4,88  |               fogadásával járó félelmeken. ~A bajba jutott, kisiklott,
1995 IV,  4,88  |                     intézmények -- mint pl. a kábítószereseket rehabilitáló,
1996 IV,  4,88  |                megnyilvánulásai annak, hogy a szeretet találékony és mindenkinek
1997 IV,  4,88  |                 lehetõségeit. ~Amikor pedig a földi élet a vége felé közeledik,
1998 IV,  4,88  |                   Amikor pedig a földi élet a vége felé közeledik, megint
1999 IV,  4,88  |                 felé közeledik, megint csak a szeretet az, amely megtalálja
2000 IV,  4,88  |               szeretet az, amely megtalálja a legmegfelelõbb módokat,