| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] atyja 2 automatikusan 2 autonómiával 1 az 1967 azabortuszra 1 azáltal 23 azaz 24 | Frequency [« »] ----- ----- 2429 a 1967 az 1577 és 596 hogy 417 élet | Ioannes Paulus PP. II Evangelium vitae IntraText - Concordances az |
Chapter,Paragraph,Number
501 II, 1,29 | megtenni" tökéletesen ezt az igazságot, azaz teljesen 502 II, 1,29 | vállalni és megvalósítani az emberi élet szeretetének 503 II, 1,29 | és teljességében adatik az élet Evangéliuma -- melyet 504 II, 1,29 | Evangéliuma -- melyet már az ószövetségi kinyilatkoztatás 505 II, 1,29 | dicsõséges föltámadásával, végül az igazság lelkének elküldésével 506 II, 1,29 | erõsíti meg, hogy velünk az Isten, hogy megszabadítson 507 II, 1,29 | sötétségébõl, és föltámasszon az örök életre."87 ~ 508 II, 1,30 | 30. Tehát az Úr Jézusra tekintve akarjuk 509 II, 1,30 | 88 és újra átelmélkedni az élet Evangéliumát. Az emberi 510 II, 1,30 | átelmélkedni az élet Evangéliumát. Az emberi életrõl kinyilatkoztatott 511 II, 1,30 | kezünkkel tapintottunk: az élet igéjét hirdetjük nektek. 512 II, 1,30 | hirdetjük nektek. Igen, az élet megjelent, mi láttuk, 513 II, 1,30 | róla, és hirdetjük nektek az örök életet, mely az Atyánál 514 II, 1,30 | nektek az örök életet, mely az Atyánál volt és megjelent 515 II, 1,30 | legyetek velünk."89 ~Jézusban, az "élet Igéjében" hangzik 516 II, 1,30 | föl tehát és közöltetik az isteni és örök élet. Ennek 517 II, 1,30 | ajándéknak köszönhetõen az ember testi és lelki élete 518 II, 1,30 | teljes értékét és jelentését: az isteni és örök élet az a 519 II, 1,30 | az isteni és örök élet az a cél, melyre a világban 520 II, 1,30 | rendelve van és hivatott. Az élet Evangéliuma így magába 521 II, 1,30 | magába zárja mindazt, amit az emberi tapasztalat és értelem 522 II, 1,30 | emberi tapasztalat és értelem az élet értékérõl mond: magába 523 II, 2 | Bátorságom és erõsségem az Úr, és üdvösségem lett": 524 II, 2 | és üdvösségem lett":90 az élet mindig érték. ~ 525 II, 2,31 | 31. Valójában az életrõl szóló üzenet evangéliumi 526 II, 2,31 | evangéliumi teljességét már az Ószövetség elõkészítette. 527 II, 2,31 | kivonulás eseményében -- mely az ószövetségi hit tapasztalatának 528 II, 2,31 | föl Izrael, milyen drága az élete Isten szemében. Amikor 529 II, 2,31 | megszületik a biztos tudat: az õ élete nincs kiszolgáltatva 530 II, 2,31 | Én formáltalak meg téged, az én szolgám vagy te, Izrael, 531 II, 2,31 | értékét, fokozatosan fölfogja az élet értelmét és értékét 532 II, 2,31 | bontakozik ki, s kiindulópontja az élet törékenységének mindennapos 533 II, 2,31 | hogy veszélyek fenyegetik az életet. A lét ellentmondásaira 534 II, 2,31 | hitet. Hogyan ne értenénk az ember egyetemes jajszavát 535 II, 2,31 | világosság a nyomorultnak, s az élet azoknak, akiknek keserû 536 II, 2,31 | világossággal mutatta meg az örök élet csíráját, melyet 537 II, 2,31 | csíráját, melyet a Teremtõ az emberek szívébe rejtett: " 538 II, 2,31 | Isten ingyenes ajándékaként az Õ örök életében részesedve 539 II, 3 | Jézus neve erõt öntött ebbe az emberbe, akit ti láttok 540 II, 3 | ti láttok és ismertek":96 az emberi lét törékenységében 541 II, 3 | törékenységében Jézus meghozza az élet értelmének teljességét. ~ 542 II, 3,32 | 32. Az Ószövetség népének tapasztalata 543 II, 3,32 | korlátozottak, hirdeti, hogy az õ életük is jó, és az Atya 544 II, 3,32 | hogy az õ életük is jó, és az Atya szeretete értelmet 545 II, 3,32 | szegényeknek hirdettetik az evangélium".98 Izaiás próféta99 546 II, 3,32 | megerõsítést nyernek abban, hogy az õ életük is féltékenyen 547 II, 3,32 | féltékenyen õrzött ajándék az Atya kezében.100 ~A "szegények" 548 II, 3,32 | üdvösség-várásuk. ~Ugyanez történik az Egyház küldetésében kezdettõl 549 II, 3,32 | küldetésében kezdettõl fogva. Az Egyház ugyanis, mely Jézust 550 II, 3,32 | cselekedvén és gyógyítván az összes ördögtõl megszállottakat, 551 II, 3,32 | megszállottakat, mert vele volt az Isten",102 jól tudja, hogy 552 II, 3,32 | Isten",102 jól tudja, hogy az üdvösség üzenetét hordozza, 553 II, 3,32 | a maga újdonságávaléppen az emberi élet szegénységében 554 II, 3,32 | és járj!"103 A Jézusba, az "élet szerzõjébe"104 vetett 555 II, 3,32 | szerzõjébe"104 vetett hit miatt az élet, mely nyomorultan és 556 II, 3,32 | bélyegezte meg, képes megtalálni az üdvözítõ Jézussal való találkozásban 557 II, 3,32 | én nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a 558 II, 3,32 | ezzel ellentétben -- mint az evangéliumi példabeszéd 559 II, 3,32 | jelentését: "Oktalan! Még ezen az éjszakán számonkérik a lelkedet: 560 II, 3,33 | kezdettõl a végéig jelen van az emberi élet törékenységének 561 II, 3,33 | születésétõl kezdve. Kétségtelenül az igazak, akik csatlakoznak 562 II, 3,33 | fakad: ez a születõ élet az egész emberiség üdvössége. 563 II, 3,33 | emberiség üdvössége.110 ~Az élet ellentmondásait és 564 II, 3,33 | Szent Pál beszél, nem csupán az isteni kiváltságok letételében 565 II, 3,33 | kiváltságok letételében áll, hanem az emberi élet legszerényebb 566 II, 3,33 | a szegénységet éli végig az életén egészen a kereszthalálig: " 567 II, 3,33 | halálában nyilatkoztatta ki az élet egész nagyságát és 568 II, 3,33 | önátadása a kereszten válik az új élet forrásává az összes 569 II, 3,33 | válik az új élet forrásává az összes emberek számára.114 570 II, 3,33 | emberek számára.114 Ezen az ellentmondások közötti zarándokúton 571 II, 3,33 | zarándokúton és magának az élet elvesztésében Jézust 572 II, 3,33 | élet elvesztésében Jézust az a biztonság vezeti, hogy 573 II, 3,33 | biztonság vezeti, hogy élete az Atya kezében van. Ezért 574 II, 3,33 | ajánlom lelkemet",115 azaz az életemet. Valóban nagy az 575 II, 3,33 | az életemet. Valóban nagy az emberi élet értéke, ha Isten 576 II, 3,33 | azzá a hellyé tette,ahol az egész emberi nem üdvössége 577 II, 3,33 | Isten dicsõsége tükrözõdik az ember arcán. ~ 578 II, 3,34 | 34. Az élet mindig érték. E kijelentésben 579 II, 3,34 | általános tapasztalat hangzik, s az ember arra hivatott, hogy 580 II, 3,34 | okát megértse. ~Miért érték az élet? A kérdés végigvonul 581 II, 3,34 | élet? A kérdés végigvonul az egész Szentíráson és elsõ 582 II, 3,34 | csodálatos választ kap. Az az élet, melyet Isten az 583 II, 3,34 | csodálatos választ kap. Az az élet, melyet Isten az embernek 584 II, 3,34 | Az az élet, melyet Isten az embernek ajándékoz, teljesen 585 II, 3,34 | ajándékoz, teljesen más, mint az összes teremtett élõlények 586 II, 3,34 | meghatározásával: "Isten dicsõsége az élõ ember".118 Az ember 587 II, 3,34 | dicsõsége az élõ ember".118 Az ember fölséges méltóságot 588 II, 3,34 | bensõséges kapcsolatba nyúlnak: az emberbenaz isteni természet 589 II, 3,34 | állítja a Teremtés Könyve az õskezdet elbeszélésében, 590 II, 3,34 | õskezdet elbeszélésében, amikor az embert a teremtõ Isten mûvének 591 II, 3,34 | annak a folyamatnak, mely az õskáoszból a legtökéletesebb 592 II, 3,34 | legtökéletesebb teremtményig vezet. Az egész teremtésben minden 593 II, 3,34 | egész teremtésben minden az emberre irányul és neki 594 II, 3,34 | teremtményen" 119 -- szól az isteni parancs a férfinak 595 II, 3,34 | elbeszélésében is: "Fogta tehát az Úristen az embert és elhelyezte 596 II, 3,34 | Fogta tehát az Úristen az embert és elhelyezte Éden 597 II, 3,34 | azt."120 Így megerõsíti az ember elsõbbségét a dolgokkal 598 II, 3,34 | A bibliai elbeszélésben az ember különbözõségét a többi 599 II, 3,34 | többi teremtménytõl fõként az emeli ki, hogy egyedül az 600 II, 3,34 | az emeli ki, hogy egyedül az ember teremtését elõzi meg 601 II, 3,34 | sajátos kapcsolatot teremt az ember és a Teremtõ között: " 602 II, 3,34 | hasonlatosságunkra."121 Az élet, amit Isten az embernek 603 II, 3,34 | 121 Az élet, amit Isten az embernek ad, ajándék, mellyel 604 II, 3,34 | kérdést, hogy mit jelent ez az egyedülálló és különleges 605 II, 3,34 | elismeri, hogy Isten, amikor az embert teremtette, "a saját 606 II, 3,34 | vezeti vissza nem csupán az ember világ fölötti uralmát, 607 II, 3,34 | sajátos lelki képességeit is, az értelmet, a jó és rossz 608 II, 3,34 | a jót és a rosszat".123 Az igazság megismerésének képessége 609 II, 3,34 | képessége és a szabadság az ember kiváltsága, mert Teremtõjének, 610 II, 3,34 | kiváltsága, mert Teremtõjének, az igaz és igazságos Istennek 611 II, 3,34 | képmására lett teremtve.124 Az összes látható teremtmények 612 II, 3,34 | teremtmények között egyedül az ember "képes arra, hogy 613 II, 3,34 | szeresse Teremtõjét".125 Az élet, mellyel Isten megajándékozza 614 II, 3,34 | mellyel Isten megajándékozza az embert, jóval több az idõben 615 II, 3,34 | megajándékozza az embert, jóval több az idõben való létezésnél. 616 II, 3,34 | létezésnél. Folyamat, mely az élet teljessége felé tart; 617 II, 3,34 | létezés csírája, mely túllép az idõ határain: "Isten ugyanis 618 II, 3,34 | halhatatlanságra teremtette az embert, és saját lényének 619 II, 3,35 | meggyõzõdést fejezi ki. Az õsi elbeszélés egy isteni 620 II, 3,35 | beszél, amit Isten lehel az emberbe, hogy élõlény legyen: " 621 II, 3,35 | hogy élõlény legyen: "Akkor az Úristen megformálta az embert 622 II, 3,35 | Akkor az Úristen megformálta az embert a föld porából, és 623 II, 3,35 | porából, és orrába lehelte az élet leheletét, és az ember 624 II, 3,35 | lehelte az élet leheletét, és az ember élõlénnyé lett."127 ~ 625 II, 3,35 | ember élõlénnyé lett."127 ~Az élet leheletének isteni 626 II, 3,35 | isteni eredete magyarázza az örök elégedetlenséget, mely 627 II, 3,35 | elégedetlenséget, mely kíséri az embert életének minden napján. 628 II, 3,35 | ékesszólóan bizonyítja ezt az az elégedetlenség, mely 629 II, 3,35 | ékesszólóan bizonyítja ezt az az elégedetlenség, mely az 630 II, 3,35 | az elégedetlenség, mely az Éden paradicsomában zavarja 631 II, 3,35 | Éden paradicsomában zavarja az ember életét mindaddig, 632 II, 3,35 | és állatvilágban!129 Csak az asszony megjelenése -- tudniillik 633 II, 3,35 | a férfi húsából és csont az õ csontjaiból,130 s akiben 634 II, 3,35 | igényét, mely életföltétele az embernek. A másikban, férfiban 635 II, 3,35 | megnyugtató kikötõje. ~"Mi az ember, hogy megemlékezel 636 II, 3,35 | megemlékezel róla, vagy az ember fia, hogy meglátogatod 637 II, 3,35 | A világegyetemhez mérten az ember apró jószág, de éppen 638 II, 3,35 | apró jószág, de éppen ez az ellentét emeli ki nagyságát: " 639 II, 3,35 | Kevéssel tetted õt kisebbé az angyaloknál (de talán így 640 II, 3,35 | Isten dicsõsége tükrözõdik az ember arcán. Benne a Teremtõ 641 II, 3,35 | mestermûnek megalkotásával, aki az ember, aki uralkodik az 642 II, 3,35 | az ember, aki uralkodik az összes élõlényeken, s mintegy 643 II, 3,35 | csöndet kell tartanunk, mert az Úr megpihent minden munkájától; 644 II, 3,35 | munkájától; megpihent azután az ember bensõjében, megpihent 645 II, 3,35 | elméjében és gondolatában. Az embert ugyanis értelemmel 646 II, 3,35 | mennyei kegyelmekre. Ezekben az ajándékaiban nyugszik Isten, 647 II, 3,35 | fölött nyugodnék, ha nem az alázatos, a nyugodt és szavaimat 648 II, 3,36 | történelembe betört bûn. A bûnnel az ember a Teremtõ ellen lázad, 649 II, 3,36 | és imádták".135 Ily módon az ember nem csupán önmagában 650 II, 3,36 | ismerik el Istennek, elárulják az ember bensõ értelmét és 651 II, 3,36 | bensõ értelmét és megsértik az emberek közötti közösséget! ~ 652 II, 3,36 | fényében mutatkozik meg az ember életében Isten Fiának 653 II, 3,36 | lényegének látható alakja",137 Õ az Atya tökéletes képe. ~Az 654 II, 3,36 | az Atya tökéletes képe. ~Az életnek az elsõ Ádámról 655 II, 3,36 | tökéletes képe. ~Az életnek az elsõ Ádámról alkotott terve 656 II, 3,36 | elrontja és elcsúfítja Istennek az ember életére vonatkozó 657 II, 3,36 | a kegyelem forrása, mely az emberekre árad és újra megnyitja 658 II, 3,36 | újra megnyitja mindenkinek az élet országának kapuját. 659 II, 3,36 | 138 Pál apostol mondja: "Az elsõ Ádám élõlénnyé lett, 660 II, 3,36 | elsõ Ádám élõlénnyé lett, az utolsó Ádám éltetõ Lélekké". 661 II, 3,36 | követésére vállalkoznak, az élet teljességét kapják 662 II, 3,36 | képmás. Isten terve ugyanis az emberrel az, hogy hasonlók 663 II, 3,36 | terve ugyanis az emberrel az, hogy hasonlók legyenek " 664 II, 3,36 | Fiának képmásához".140 Az ember csak ennek a képmásnak 665 II, 3,36 | rabszolgaságából, állíthatja helyre az elveszített testvériséget 666 II, 4 | bennem, nem hal meg örökre": az örök élet ajándéka. ~ 667 II, 4,37 | 37. Az élet, amit Isten Fia adni 668 II, 4,37 | amit Isten Fia adni jött az embereknek, nem korlátozódik 669 II, 4,37 | korlátozódik a földi élet idejére. Az élet, mely öröktõl fogva " 670 II, 4,37 | öröktõl fogva "benne van" és "az emberek világossága",141 671 II, 4,37 | legyenek: azoknak, akik hisznek az Õ nevében, akik nem vérbõl, 672 II, 4,37 | születtek."142 ~Jézus ezt az életet, melynek ajándékozására 673 II, 4,37 | egyszerûen így nevezi: "az élet"; és az Istentõl való 674 II, 4,37 | így nevezi: "az élet"; és az Istentõl való születést 675 II, 4,37 | melyre Isten teremtette az embert, elérhetõ legyen: " 676 II, 4,37 | Isten országát".143 Ennek az életnek az ajándéka Jézus 677 II, 4,37 | országát".143 Ennek az életnek az ajándéka Jézus küldetésének 678 II, 4,37 | küldetésének sajátos tárgya: Õ az, "aki a mennybõl szállott 679 II, 4,37 | engem követ... övé lesz az élet világossága".145 ~Máskor 680 II, 4,37 | beszél, s e kifejezésben az örök jelzõ nem egyszerûen 681 II, 4,37 | idõfölötti távlatot jelent. Az élet, melyet Jézus ígér 682 II, 4,37 | ajándékoz, "örök", mert az "Örökkévaló" életében való 683 II, 4,37 | kinyilatkoztatják és létébe árasztják az élet teljességét; ezek " 684 II, 4,37 | élet teljességét; ezek "az örök élet igéi", melyeket 685 II, 4,37 | hitvallásában: "Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak; 686 II, 4,37 | megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje."147 Hogy 687 II, 4,37 | Isten Szentje."147 Hogy az örök élet miben áll, azt 688 II, 4,37 | amikor fõpapi imájában az Atyához fordul: "Az örök 689 II, 4,37 | imájában az Atyához fordul: "Az örök élet pedig az, hogy 690 II, 4,37 | fordul: "Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek Téged, 691 II, 4,37 | hogy megismerjenek Téged, az egyedül igaz Istent és akit 692 II, 4,37 | 148 Megismerni Istent és az Õ Fiát, azt jelenti, hogy 693 II, 4,37 | Fiát, azt jelenti, hogy az ember befogadja saját életébe 694 II, 4,37 | befogadja saját életébe az Atya, a Fiú és a Szentlélek 695 II, 4,37 | misztériumát, s így élete az isteni életben való részesedés 696 II, 4,37 | részesedés által már most kitárul az örök életre. ~ 697 II, 4,38 | 38. Az örök élet tehát Isten élete, 698 II, 4,38 | szeretettel van irántunk az Atya, hogy Isten fiainak 699 II, 4,38 | Õt úgy, amint van."149 ~Az élet keresztény igazsága 700 II, 4,38 | éri el csúcspontját. Ennek az életnek a méltósága nemcsak 701 II, 4,38 | közösségben legyen Istennel az Õ megismerésben és a szeretetben. 702 II, 4,38 | és a szeretetben. Ennek az igazságnak fényénél Szent 703 II, 4,38 | és pontosabbra fogalmazza az embert magasztaló tételét: " 704 II, 4,38 | Isten dicsõsége" bizony "az élõ ember", "az ember élete 705 II, 4,38 | bizony "az élõ ember", "az ember élete pedig Isten 706 II, 4,38 | következmények fakadnak az emberi életre nézve a maga 707 II, 4,38 | csírázik és növekedõben van az örök élet. Ha az ember ösztönösen 708 II, 4,38 | növekedõben van az örök élet. Ha az ember ösztönösen szereti 709 II, 4,38 | ember ösztönösen szereti az életet, mert az valami jó, 710 II, 4,38 | szereti az életet, mert az valami jó, ez a szeretet 711 II, 4,38 | jónakisteni dimenzióiban. Ebben az összefüggésben az ember 712 II, 4,38 | Ebben az összefüggésben az ember életszeretete nem 713 II, 4,38 | lépni másokkal, hanem abban az örömteli tudatban bontakozik 714 II, 4,38 | közösségnek "helyévé" tudja tenni. Az élet, melyet Jézus nekünk 715 II, 4,38 | Én vagyok a föltámadás és az élet... mindaz, aki él és 716 II, 5 | Az ember kezébõl... számon 717 II, 5 | kezébõl... számon kérem az ember életét":152 tisztelet 718 II, 5,39 | 39. Az ember élete Istentõl jön, 719 II, 5,39 | ember élete Istentõl jön, az Õ ajándéka, az Õ képmása 720 II, 5,39 | Istentõl jön, az Õ ajándéka, az Õ képmása és lábnyoma, az 721 II, 5,39 | az Õ képmása és lábnyoma, az Õ eleven lelkében való részesedés. 722 II, 5,39 | lelkében való részesedés. Ennek az életnek éppen ezért Isten 723 II, 5,39 | életnek éppen ezért Isten az egyetlen ura: az ember nem 724 II, 5,39 | ezért Isten az egyetlen ura: az ember nem rendelkezhet fölötte. 725 II, 5,39 | Noénak a vízözön után: "Az ember kezébõl, a férfi testvére 726 II, 5,39 | testvére kezébõl számon kérem az ember életét".153 A szentírási 727 II, 5,39 | szöveg hangsúlyozza, hogy az élet szentségének alapja 728 II, 5,39 | szentségének alapja Istenben és az Õ teremtõcselekvésében van: " 729 II, 5,39 | saját képmására teremtette az embert".154 ~Az ember élete 730 II, 5,39 | teremtette az embert".154 ~Az ember élete és halála tehát 731 II, 5,39 | halála tehát Isten kezében, az Õ hatalmában van: "Az Õ 732 II, 5,39 | kezében, az Õ hatalmában van: "Az Õ kezében van minden élõlény 733 II, 5,39 | lelke"-- kiált föl Jób.155 "Az Úr adja a halált és az életet, 734 II, 5,39 | Az Úr adja a halált és az életet, levisz az alvilágba 735 II, 5,39 | halált és az életet, levisz az alvilágba és visszahoz onnan". 736 II, 5,39 | teremtményével. Ha igaz, hogy az ember élete Isten kezében 737 II, 5,39 | kezében van, nem kevésbé igaz az is, hogy ezek a kezek oly 738 II, 5,39 | elcsendesítettem a lelkemet; miként az elválasztott kisded anyja 739 II, 5,39 | kisded anyja ölében, miként az elválasztott, úgy van bennem 740 II, 5,39 | 158 Ezért Izrael a nép és az egyes emberek sorsában nem 741 II, 5,39 | mellyel Isten összegyûjti az élet összes erõit, és szembehelyezi 742 II, 5,39 | nem alkotta, és nem örül az élõk pusztulásán; azért 743 II, 5,40 | 40. Az élet szent voltából fakad 744 II, 5,40 | kezdettõl fogva bele van írva az ember szívébe, lelkiismeretébe. 745 II, 5,40 | hogy sérthetetlennek tartsa az életet -- mind a magáét, 746 II, 5,40 | mind másokét --, mely nem az övé, hanem a Teremtõ és 747 II, 5,40 | tulajdona és ajándéka. ~Az emberi élet sérthetetlenségére 748 II, 5,40 | a parancsolat elsõsorban az emberölést tiltja: "Ne ölj"; 749 II, 5,40 | El kell ismernünk, hogy az Ószövetségben megfogalmazódott 750 II, 5,40 | Ószövetségben megfogalmazódott ugyan az érzékenység az ember életének 751 II, 5,40 | megfogalmazódott ugyan az érzékenység az ember életének értéke iránt, 752 II, 5,40 | HegyiBeszéd finomságát, miként ez az ószövetségi törvényhozás 753 II, 5,40 | halálbüntetést rótt ki. De az üzenet egésze, melyet majd 754 II, 5,40 | üzenet egésze, melyet majd az Újszövetségnek kell beteljesítenie, 755 II, 5,40 | mely arra kötelez, hogy az ember úgy törõdjön a felebarátjával, 756 II, 5,41 | érvényességében megerõsíti az Úr Jézus. A gazdag ifjúnak, 757 II, 5,41 | válaszol: "Ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat. 758 II, 5,41 | Beszédben Jézus a tanítványaitól az írástudókét és a farizeusokét 759 II, 5,41 | fölülmúló igazságot kíván az élet tekintetében is: "Hallottátok, 760 II, 5,41 | tetteivel tovább magyarázza az élet sérthetetlenségére 761 II, 5,41 | követelményeit. Ezek már az Ószövetségbenjelen voltak, 762 II, 5,41 | fenyegetett életet: a jövevényt, az özvegyet, az árvát, a beteget, 763 II, 5,41 | jövevényt, az özvegyet, az árvát, a beteget, a szegényt 764 II, 5,41 | családtagot, a nép tagját és az Izrael földjén élõ jövevényt) 765 II, 5,41 | Izrael földjén élõ jövevényt) az idegennel való törõdésen 766 II, 5,41 | való törõdésen át egészen az ellenség szeretetéig. ~Az 767 II, 5,41 | az ellenség szeretetéig. ~Az idegen már nem idegen annak, 768 II, 5,41 | idegen annak, akinek -- az irgalmas szamaritánus példabeszédének 769 II, 5,41 | hogy felelõsséget vállal az életéért. Az ellenség sem 770 II, 5,41 | felelõsséget vállal az életéért. Az ellenség sem ellenség többé 771 II, 5,41 | Ennek a szeretetnek a csúcsa az ellenségéért való imádság, 772 II, 5,41 | Isten parancsolatának, mely az emberi életet oltalmazza, 773 II, 5,41 | a legmélyebb szempontja az, hogy tiszteletet és szeretetet 774 II, 5,41 | mindenki élete iránt. Ez az a tanítás, mellyel Pál apostol 775 II, 5,41 | parancs még van, mind ebben az egyben foglaltatik össze: 776 II, 6 | hajtsátok uralmatok alá":175 az ember felelõssége az élettel 777 II, 6 | 175 az ember felelõssége az élettel kapcsolatban. ~ 778 II, 6,42 | 42. Az élet védelme és gyarapítása, 779 II, 6,42 | képmása részesedjék abban az uralkodásban, melyet Õ gyakorol 780 II, 6,42 | uralkodjatok a tenger halain és az ég madarain, és minden élõlényen, 781 II, 6,42 | szentírási szöveg rávilágít annak az uralkodásnak teljességére 782 II, 6,42 | amellyel Isten megajándékozza az embert. A föld és minden 783 II, 6,42 | bölcsességeddel teremtetted az embert, hogy uralkodjék 784 II, 6,42 | Zsoltáros is magasztalja az ember uralmát, mint a Teremtõtõl 785 II, 6,42 | alá vetettél, a juhokat és az ökröket és a mezõ minden 786 II, 6,42 | és a mezõ minden vadját, az ég madarait és a tenger 787 II, 6,42 | ösvényeit járja."178 ~Mivel az ember arra hivatott, hogy 788 II, 6,42 | különleges felelõsséggel tartozik az élõ környezetért, azaz a 789 II, 6,42 | nemzedékek szempontjából is. Ez az ökológiai kérdés -- melynek 790 II, 6,42 | kérdés -- melynek terjedelme az élõlények fajtáinak és a 791 II, 6,42 | etikai indítékai vannak az élet és minden élet nagy 792 II, 6,42 | megõrzésére. Valójában ugyanis "az uralom, melyet a Teremtõ 793 II, 6,42 | uralom, melyet a Teremtõ az emberre bízott, nem abszolút 794 II, 6,43 | 43. Az embernek az Isten uralmában 795 II, 6,43 | 43. Az embernek az Isten uralmában való részesedése 796 II, 6,43 | életért. E felelõsség csúcsa az élet ajándékozása a nemzés 797 II, 6,43 | Isten, aki mondta: 'Nem jó az embernek egyedül lenni', 798 II, 6,43 | embernek egyedül lenni',182 s Õ az, aki kezdettõl fogva férfinak 799 II, 6,43 | férfinak és nõnek teremtette az embert,183 mivel teremtõ 800 II, 6,43 | különleges részt akart adni az embernek, megáldotta a férfit 801 II, 6,43 | esemény, amikor összeköti az "egy testet" alkotó házastársakat, 802 II, 6,43 | hangsúlyozni akarjuk, hogy az emberi atyaságban és anyaságban 803 II, 6,43 | másként van jelen, mint az összes többi nemzésekben 804 II, 6,43 | Istentõl eredhet ugyanis az "a kép és hasonlóság", mely 805 II, 6,43 | kép és hasonlóság", mely az emberi lény sajátja, miként 806 II, 6,43 | miként a teremtésben történt. Az emberi nemzés a teremtés 807 II, 6,43 | tanúsítja a Szentírás, amikor az elsõ asszony, "minden élõk 808 II, 6,43 | 187 örömkiáltását idézi. Az isteni beavatkozás tudatában 809 II, 6,43 | föl Éva: "Embert nyertem az Úrtól".188 A nemzésben tehát, 810 II, 6,43 | nemzésben tehát, amikor a szülõk az életet közlik a gyermekkel, 811 II, 6,43 | köszönhetõen189 átadják az istenképmást és az Istenhez 812 II, 6,43 | átadják az istenképmást és az Istenhez való hasonlóságot. 813 II, 6,43 | Amikor Isten megteremtette az embert, Istenhez hasonlónak 814 II, 6,43 | aki a maga képmását átadja az új teremtménynek. Ebben 815 II, 6,43 | ajándékot", és úgy látja, mint "az emberi természet alkotóját 816 II, 6,43 | emberi természet alkotóját és az isteni képmás festõmûvészét." 817 II, 6,43 | elfogadják Isten ajándékát, és az idõben útjára indul az új 818 II, 6,43 | és az idõben útjára indul az új élet. ~De a szülõk sajátos 819 II, 6,43 | szülõk sajátos küldetésén túl az élet elfogadásának és szolgálatának 820 II, 6,43 | próbára tett testvéreinkben: az éhezõkben, a szomjazókban, 821 II, 7,44 | 44. Az emberi élet nagyon törékeny 822 II, 7,44 | világba és amikor kilép az idõbõl, hogy megérkezzék 823 II, 7,44 | idõbõl, hogy megérkezzék az örökkévalóság kikötõjébe. 824 II, 7,44 | kifejezett fölszólítások az emberi élet oltalmazására 825 II, 7,44 | illetve a halál elõtt, annak az az egyszerû magyarázata, 826 II, 7,44 | a halál elõtt, annak az az egyszerû magyarázata, hogy 827 II, 7,44 | vagy egyenesen megöljék az életet ezekben a kényes 828 II, 7,44 | a kényes helyzetekben. ~Az Ószövetségben a terméketlenségtõl 829 II, 7,44 | gyermeket áldásnak tekintették: "Az Úr ajándéka a gyermekek, 830 II, 7,44 | gyermekek, és a méh gyümölcse az Õ áldása."195 Ebben a meggyõzõdésben 831 II, 7,44 | mely arra hivatott, hogy az Ábrahámnak tett ígéret szerint 832 II, 7,44 | szerint sokasodjék: "Nézz föl az égre és számláld meg a csillagokat, 833 II, 7,44 | beszélnek a fogantatásról, az életnek az anyaméhben történõ 834 II, 7,44 | fogantatásról, az életnek az anyaméhben történõ formálódásáról, 835 II, 7,44 | szoros kapcsolatról, mely az emberi lét kezdete és a 836 II, 7,44 | Mielõtt megformáltalak téged az anyaméhben, ismertelek, 837 II, 7,44 | csodálatos formálódásában az anyaméhben, s ebbõl merít 838 II, 7,44 | Emlékezz, kérlek, hogy mint az agyagot alkottál, és porrá 839 II, 7,44 | zsoltárokban is visszhangzik az imádó csodálat Isten tevékenysége 840 II, 7,44 | tevékenysége miatt, mellyel az anyaméhben formálja az életet. 841 II, 7,44 | mellyel az anyaméhben formálja az életet.199 ~Hogyan gondolhatnánk, 842 II, 7,44 | Hogyan gondolhatnánk, hogy az élet csodálatos fejlõdése 843 II, 7,44 | szeretõ tevékenysége alól, és az emberi önkény kezébe adatna? 844 II, 7,44 | megvallja hitét Istenben, aki az élet forrása és biztosítéka 845 II, 7,44 | Teremtõje, aki megalkotta az ember születését és mindennek 846 II, 7,44 | vissza fogja adni a lelket és az életet, ha most megvetitek 847 II, 7,45 | 45. Az újszövetségi kinyilatkoztatás 848 II, 7,45 | kinyilatkoztatás megerõsíti az élet értékének vitathatatlan 849 II, 7,45 | termékenység dicsérete és az élet féltõ várása hangzik 850 II, 7,45 | állapotának: Arra méltatott az Úr, hogy "elvegye szégyenemet". 851 II, 7,45 | messiási kor eljövetelét: az õ találkozásukban kezd mûködni 852 II, 7,45 | kinyilvánulnak Mária jövetelének és az Úr jelenlétének jótéteményei... 853 II, 7,45 | Erzsébet Máriának, János az Úrnak eljövetelét érzi; 854 II, 7,45 | kegyelmekrõl, a két gyermek az anyaméhben megvalósítja 855 II, 7,45 | megvalósítja a kegyelmet és az irgalmasság misztériumát 856 II, 7,45 | s betelt Szentlélekkel az édesanyja. Nem az édesanya 857 II, 7,45 | Szentlélekkel az édesanyja. Nem az édesanya telt el elõbb, 858 II, 8 | Megaláztak igen nagyon":203 az élet az öregségben és szenvedésben. ~ 859 II, 8 | igen nagyon":203 az élet az öregségben és szenvedésben. ~ 860 II, 8,46 | 46. Az emberi élet végét tekintve 861 II, 8,46 | kifejezett megnyilatkozást várni az öreg és beteg személyek 862 II, 8,46 | vagyunk, ahol föl se merültek az ilyen kísértések, sõt ami 863 II, 8,46 | ilyen kísértések, sõt ami az öreg embert illeti, annak 864 II, 8,46 | és a társadalom számára. ~Az öregséget tisztelettel és 865 II, 8,46 | megbecsüléssel vették körül.204 Az igaz ember nem azt kéri, 866 II, 8,46 | kéri, hogy meneküljön meg az öregségtõl és annak terhétõl, 867 II, 8,46 | imádkozik: "Te vagy, Uram, az én reményem, az én bizodalmam, 868 II, 8,46 | vagy, Uram, az én reményem, az én bizodalmam, ifjúságomtól 869 II, 8,46 | kell fogadni öregkorban az élet elkerülhetetlen alkonyát? 870 II, 8,46 | halál kényszerét is: "Ez az ítélet az Úrtól minden testnek, 871 II, 8,46 | kényszerét is: "Ez az ítélet az Úrtól minden testnek, és 872 II, 8,46 | akaratával?".208 Miként az életnek, úgy a halálnak 873 II, 8,46 | úgy a halálnak sem ura az ember; életében és halálában 874 II, 8,46 | Magasságbeli akaratára, az Õ szeretetének tervére. ~ 875 II, 8,46 | ember is arra hivatott, hogy az Úr iránti bizalommal élje 876 II, 8,46 | minden betegséget".209 Még ha az egészségnek minden lehetõsége 877 II, 8,46 | lehetõsége be is zárulna az ember elõtt -- olyannyira, 878 II, 8,46 | Napjaim elhanyatlanak, mint az árnyék, és én mint a fû 879 II, 8,46 | rendíthetetlen hittel támaszkodik az éltetõ Isten hatalmára. 880 II, 8,46 | meggyógyítottál engem. Uram, kihoztad az alvilágból az én lelkemet, 881 II, 8,46 | kihoztad az alvilágból az én lelkemet, életet adtál 882 II, 8,47 | Isten mennyire szívén viseli az ember testi életét. Jézust, " 883 II, 8,47 | test és lélek orvosát"213 az Atya azért küldte, hogy 884 II, 8,47 | azért küldte, hogy hirdesse az evangéliumot a szegényeknek 885 II, 8,47 | betegek gyógyítása kapcsolódik az Evangélium hirdetéséhez: " 886 II, 8,47 | aki meg akarja menteni az életét, elveszíti; aki pedig 887 II, 8,47 | elveszíti; aki pedig elveszíti az életét értem és az Evangéliumért, 888 II, 8,47 | elveszíti az életét értem és az Evangéliumért, megmenti 889 II, 8,47 | Erre több példát is látunk az Újszövetségben. Jézus nem 890 II, 8,47 | szabadon ajánlotta föl életét az Atyának áldozatul 217 övéiért. 891 II, 8,47 | Atyának áldozatul 217 övéiért. Az Elõfutárnak, Keresztelõ 892 II, 8,47 | abszolút érték: többet ér nála az Úr szavához való hûség, 893 II, 8,47 | való hûség, akkor is, ha az élet kerül miatta veszedelembe. 894 II, 8,47 | életét, mert hûséges tanúja az Úr föltámadásának, követi 895 II, 8,47 | megszámlálhatatlan sorát, akiket az Egyház kezdettõl fogva annyira 896 II, 8,47 | önkényesen senki sem választhat az élet és a halál között; 897 II, 9,48 | 48. Az életbe kitörölhetetlenül 898 II, 9,48 | van írva a maga igazsága. Az embernek, aki megkapja Isten 899 II, 9,48 | kell arra, hogy megõrizze az életet ebben az élet számára 900 II, 9,48 | megõrizze az életet ebben az élet számára lényeges igazságban. 901 II, 9,48 | igazságban. Ha elszakad tõle az ember, értelmetlenségre 902 II, 9,48 | helyzetben biztosították az élet tiszteletét és védelmét. ~ 903 II, 9,48 | tiszteletét és védelmét. ~Az élet igazságát Isten parancsolata 904 II, 9,48 | milyen irányt kell követnie az életnek, hogy megõrizhesse 905 II, 9,48 | ölj" parancsolat 222 védi az életet: az Úr egész Törvénye 906 II, 9,48 | parancsolat 222 védi az életet: az Úr egész Törvénye e védelem 907 II, 9,48 | azt azigazságot, amelyben az élet megtalálja teljes értelmét. ~ 908 II, 9,48 | népével oly szorosan kötõdik az élethez annak testi valóságában 909 II, 9,48 | törvény a szövetségen belül az élet útja: "Íme, én ma eléd 910 II, 9,48 | Íme, én ma eléd tárom az életet és a jót, a halált 911 II, 9,48 | és a rosszat...; szeresd az Urat, a te Istenedet, az 912 II, 9,48 | az Urat, a te Istenedet, az Õ utain járj, tartsd meg 913 II, 9,48 | elõírásait...; válaszd tehát az életet, hogy élj és megsokasodj, 914 II, 9,48 | hogy élj és megsokasodj, és az Úr, a te Istened megáldjon 915 II, 9,48 | és a jövendõ világról és az egész emberiség létérõl 916 II, 9,48 | lehetetlen ugyanis, hogy az élet egész és hiteles maradhasson, 917 II, 9,48 | részérõl lényegében kötõdik az Úr parancsolataihoz, azaz 918 II, 9,48 | Úr parancsolataihoz, azaz az "élet törvényéhez".224 A 919 II, 9,48 | nem teherként nehezedik az életre, mert az élet értelme 920 II, 9,48 | nehezedik az életre, mert az élet értelme éppen a jó, 921 II, 9,48 | Törvény egészének tehát az a rendeltetése, hogy oltalmazza 922 II, 9,48 | rendeltetése, hogy oltalmazza az ember életét. Ez a magyarázata 923 II, 9,48 | parancsolatot, ha nem tartják meg az élet többi igéjét,225 s 924 II, 9,48 | köztük ezt is. Ha nem ebben az összefüggésben látják, a 925 II, 9,48 | csak akkor ragyog föl újra az ember javaként -- minden 926 II, 9,48 | ha kitárulunk Isten, az ember és a történelem igazsága 927 II, 9,48 | jelentését, amellyel Jézus az elsõ kísértésre válaszolt: " 928 II, 9,48 | válaszolt: "Nemcsak kenyérrel él az ember, ... hanem minden 929 II, 9,48 | hanem minden igével, mely az Úr szájából származik".226 ~ 930 II, 9,48 | szájából származik".226 ~Csak az Úr szavának meghallgatásával 931 II, 9,48 | szavának meghallgatásával képes az ember méltóságának és igazságának 932 II, 9,48 | Törvénye megtartásával képes az élet és a boldogság gyümölcseit 933 II, 9,49 | mutatja, mily nehéz megtartani az élet törvényéhez való hûséget, 934 II, 9,49 | való hûséget, melyet Isten az emberek szívébe írt és szövetséggel 935 II, 9,49 | pecsételt meg a Sinai hegyen. ~Az Isten tervétõl eltérõ életmegoldások 936 II, 9,49 | föl szavukat, hogy egyedül az Úr az élet hiteles forrása. 937 II, 9,49 | szavukat, hogy egyedül az Úr az élet hiteles forrása. Jeremiás 938 II, 9,49 | forrása. Jeremiás így ír: "Az én népem két gazságot követett 939 II, 9,49 | követett el: elhagytak engem, az élõ víz forrását, hogy ciszternákat 940 II, 9,49 | rá azokra, akik megvetik az életet és megsértik a személyek 941 II, 9,49 | a Próféták kárhoztatják az élet elleni bûnöket, egy 942 II, 9,49 | és rendkívüli lehetõséget az élet Evangéliumában rejlõ 943 II, 9,49 | vizethintek rátok....".233 Ennek az új szívnek köszönhetõen 944 II, 9,49 | megérteni és megvalósítani az élet igazabb és mélyebb 945 II, 9,49 | elajándékozottan válik teljessé. Ez az a fénylõ üzenet, melyet 946 II, 9,49 | a fénylõ üzenet, melyet az Úr Szolgája mond el az élet 947 II, 9,49 | melyet az Úr Szolgája mond el az élet értékérõl: "Ha odaadja 948 II, 9,49 | élet értékérõl: "Ha odaadja az életét engesztelésül, hosszú 949 II, 9,49 | Törvény, és Lelke által adatik az új szív. Jézus ugyanis nem 950 II, 9,49 | uralmának jó hírévé, mely az egész létet visszavezeti 951 II, 9,49 | és eredeti távlataihoz. Az Új Törvény, "aLélek törvénye, 952 II, 9,49 | ad Jézus Krisztusban".237 Az Urat követve, aki életét 953 II, 9,49 | adta barátaiért,238 ennek az életnek alapvetõ megnyilvánulása 954 II, 9,49 | hogy a halálból átmentünk az életre, mert szeretjük a 955 II, 9,49 | testvéreket".239 Ez a szabadság, az öröm és a boldogság törvénye. ~ 956 II, 10 | Kereszt fáján teljesedik be az élet Evangéliuma. ~ 957 II, 10,50 | fejezet végén, amelyben az életrõl szóló keresztény 958 II, 10,50 | dicsõséges fán fölfedezhetjük az élet Evangéliumának beteljesedését 959 II, 10,50 | elsötétedett és sötétség támadt az egész földön... A templom 960 II, 10,50 | kettéhasadt fölülrõl egészen az aljáig".243 Mindez egy kozmikus 961 II, 10,50 | megrendülés, a jó és a rossz, az élet és a halál erõi közötti 962 II, 10,50 | is a "halál kultúrája" és az "élet kultúrája" közötti 963 II, 10,50 | úgy nyilvánul meg, mint az egész történelem, mint minden 964 II, 10,50 | százados így kiált föl: "Ez az ember valóban Isten Fia 965 II, 10,50 | értelmét. Mielõtt meghalt, az Atya bocsánatáért könyörgött 966 II, 10,50 | szentnek teste föltámadt".248 Az üdvösség, amelyet Jézus 967 II, 10,50 | bûnök bocsánatában, azaz az embernek egy mélyebb betegségbõl 968 II, 10,50 | való meggyógyításában és az isteni életre való fölemelésében 969 II, 10,51 | késztet: "Miután megkapta az ecetet, Jézus így szólt: 970 II, 10,51 | fejét, kilehelte lelkét".251 Az egyik római katona pedig " 971 II, 10,51 | Isten életébõl kap részt az ember. Az Egyház szentségei 972 II, 10,51 | életébõl kap részt az ember. Az Egyház szentségei által -- 973 II, 10,51 | folyamatosan árad ez az élet Isten fiaiba, akik 974 II, 10,51 | élet Isten fiaiba, akik az Új Szövetség népét alkotják. 975 II, 10,51 | alkotják. A Keresztbõl, az élet forrásából születik 976 II, 10,51 | születik és gyarapszik "az élet népe". ~A Kereszt szemlélése 977 II, 10,51 | teljesen engedelmes volt az Atya iránt azáltal, hogy " 978 II, 10,51 | õ szolgáljon és odaadja az életét megváltásul sokakért", 979 II, 10,51 | módon hirdeti meg, hogy az élet akkor éri el központját, 980 II, 10,51 | amikor elajándékozzák. ~Az elmélkedés ezen a ponton 981 II, 10,51 | Te --engedelmesek leszünk az Atya iránt és megtesszük 982 II, 10,51 | Atya iránt és megtesszük az õ akaratát. ~Engedd ezért, 983 II, 10,51 | szeretni és gyarapítani fogjuk az emberi életet. ~ 984 III, 1 | Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat": 985 III, 1,52 | válaszolt: "Ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat". 986 III, 1,52 | parancsolatokat".260 A Mester az örök életrõl beszél, azaz 987 III, 1,52 | örök életrõl beszél, azaz az Isten életében való részesedésrõl. 988 III, 1,52 | való részesedésrõl. Erre az életre az Úr parancsolatainak 989 III, 1,52 | részesedésrõl. Erre az életre az Úr parancsolatainak megtartásával 990 III, 1,52 | Tízparancsolatból Jézus, amikor az ifjú megkérdezte, hogy mely 991 III, 1,52 | parancsolata soha nem szakad el az õ szeretetétõl: mindig az 992 III, 1,52 | az õ szeretetétõl: mindig az ember gyarapodására és örömére 993 III, 1,52 | adott ajándék. Mint ilyen az Evangéliumnak lényeges szempontja 994 III, 1,52 | Evangéliummá, azaz jó és örömhírré. Az élet Evangéliuma is Isten 995 III, 1,52 | nagy ajándéka, ugyanakkor az ember kötelezõ feladata. 996 III, 1,52 | õrizze és becsülje: amikor az életet ajándékozza Isten, 997 III, 1,52 | ajándékozza Isten, elvárja az embertõl, hogy szeresse, 998 III, 1,52 | gyarapítsa azt. Így lesz az ajándékból parancsolat, 999 III, 1,52 | parancsolatból ajándék. ~Az embert, Isten élõ képmását 1000 III, 1,52 | úrrá akarta tenni. "Isten az embert úgy teremtette --