Chapter,Paragraph,Number

 1  I,  3,19 |     szabadság-fölfogásban vannak, mely abszolút úrrá teszi az egyedi embert,
 2  I,  3,20 |               mindenki számáraérvényes abszolút igazságra való hivatkozás:
 3  I,  3,20 |                az emberi szabadságnak: abszolút hatalmat jelent mások fölött
 4  I,  5,25 |            legerõsebb indítéka, sõt az abszolút biztonság alapja arra, hogy
 5 II,  6,42 |         Teremtõ az emberre bízott, nem abszolút hatalom, sem a 'használni
 6 II,  8,47 |         állapotában a hívõ számára nem abszolút érték, annyira nem, hogy
 7 II,  8,47 |       tanúsítja, hogy a földi élet nem abszolút érték: többet ér nála az
 8 III,  1,52|               adni. Uralma azonban nem abszolút, hanem szolgálati jellegû;
 9 III,  2,53| hasonlatosságára teremtett ember élete abszolút Urának nyilvánítja magát.
10 III,  2,57|              csakIsten parancsolatának abszolút erejében talál oltalmat
11 III,  4,66|               A legmélyén elveti Isten abszolút uralmát az élet és a halál
12 III,  5,73|                az a félelem, mely az Õ abszolút felsõbbségének elismerése --