Chapter,Paragraph,Number

  1 Bev,  0,1  |         születésének teljes értelme is; s úgy tûnik, ez a messiási
  2 Bev,  0,1  |           Atyával való közösségben áll, s amelyre ezek után mindenki
  3 Bev,  1,2  |              kezdetétõl a végéig szent, s elismerve minden emberilény
  4 Bev,  2,3  |                puszta eszközévé teszik, s nem szabad és felelõs személyeknek
  5 Bev,  2,3  |                 szégyenletes gaztettek, s miközben tönkreteszik az
  6 Bev,  2,4  |            támadások új formáit hozzák, s közben -- súlyos aggodalmakat
  7 Bev,  2,4  |           bizonyos élet elleni bûnöket, s ilyen föltételezés alapján
  8 Bev,  3,5  |            emberiség egész családjának, s fõként a keresztény közösségnek
  9 Bev,  3,5  |       igazgságtalanságok és elnyomások, s ezeket ráadásul összekeverik
 10 Bev,  3,6  |                 gazdag tapasztalatokra, s kiegészítve azt a Levelet,
 11  I,  1,8   |                elnyomta az Úr intelmét, s így Káin rátámadt a saját
 12  I,  1,9   |                  sõt "a vér az élet",34 s az élet, fõként az emberi
 13  I,  1,9   |                 el személyi méltóságát, s errõl maga Isten kezeskedik.
 14  I,  1,9   |            errõl maga Isten kezeskedik. S éppen ebben mutatkozik meg
 15  I,  2,10  |                 fegyverkereskedelemmel, s mely annyi fegyveres összeütközés
 16  I,  2,11  |          részérõl törvényes elismerést, s ennek következményeként
 17  I,  2,11  |             tudás és az etika alapjait, s egyre nehezebbé teszi az
 18  I,  2,11  |    kifejezésekkel próbálnak elkendõzni, s ezzel elterelik a figyelmet
 19  I,  2,12  |                bizonytalanság légkörét, s olykor gyengítik is az egyes
 20  I,  2,12  |             intézményének tekinthetünk, s melyet az jellemez, hogy
 21  I,  2,12  |           kultúrát akar ránk erõltetni, s gyakran úgy jelenik meg,
 22  I,  2,12  |              életellenes összeesküvés". S ez nemcsak egyes személyekre
 23  I,  2,13  |               találjanak az élet ellen, s ugyanakkor az abortuszt
 24  I,  2,13  |           mindenképpen el kell kerülni, s ha már a fogamzást nem sikerült
 25  I,  2,13  |                egyre világosabbá válik, s ezt bizonyítja riasztó módon
 26  I,  2,14  |              élet szolgálatában állnak, s nemegyszer pozitív szándékkal
 27  I,  2,14  |             fejlõdése nem történik meg, s ezzel halálveszélynek teszik
 28  I,  2,14  |            történik a megtermékenyítés, s az úgynevezett "számfölötti
 29  I,  2,14  |              azt reméltük, hogy egyszer s mindenkorra elmúlt. ~
 30  I,  2,16  |             problémákkal szembenéznének s megoldanák õket a személyek
 31  I,  3,19  |                alapjában másoktól függ, s csak némán, az érzések vagy
 32  I,  3,19  |            készíti föl a szolidaritásra s a másik teljes elfogadására
 33  I,  3,19  |                teljesen individualista, s a végén az "erõsebbek" szabadsága
 34  I,  3,19  |                embert az emberre bízta. S éppen e megbízatásra tekintettel
 35  I,  3,19  |       megtagadja és lerombolja önmagát, s a másik elpusztítására válik
 36  I,  4,21  |               méltósága iránti érzéket; s az erkölcsi törvény rendszeres
 37  I,  4,22  |              tiszteletben kell tartani. S ez akkor is igaz, amikor
 38  I,  4,23  |            minden értelmét elvesztette, s növekszik az emberben a
 39  I,  4,23  |          birtokol, csinál és létrehoz". S ez nem más, mint az erõsebb
 40  I,  4,24  |               azonban minden föltételt, s tesznek meg minden erõfeszítést,
 41  I,  5,25  |                az ember Isten szemében, s milyen fölbecsülhetetlen
 42  I,  5,25  |               szinte isteni méltóságát, s tud fölkiáltani mindig megújuló
 43  I,  5,26  |                 nehezen mutatkoznak meg s válnak ismertté a nyilvánosság
 44  I,  5,26  |       szokásaiktól megszabadulhassanak, s újra megtalálják az élet
 45  I,  5,27  |             engedélyezõ törvényhozással s az eutanáziának néhol sikerrel
 46  I,  5,27  |              sem jegyzi föl e tetteket, s legtöbbjük rejtekben marad,
 47  I,  5,27  |         törvényes védelmének" eszközét, s keresi a lehetõséget, hogy
 48 II,  1,29  |                 perc, amikor Isten népe s benne minden hivõ meghívást
 49 II,  2,31  |               könyvekben bontakozik ki, s kiindulópontja az élet törékenységének
 50 II,  2,31  |              világosság a nyomorultnak, s az élet azoknak, akiknek
 51 II,  3,32  |               nagyra értékeli életüket, s mennyire megalapozott üdvösség-várásuk. ~
 52 II,  3,32  |          becsapja magát: élete elillan, s õ meghal anélkül, hogy egyszer
 53 II,  3,34  |          általános tapasztalat hangzik, s az ember arra hivatott,
 54 II,  3,35  |              csont az õ csontjaiból,130 s akiben ugyanúgy él a Teremtõ
 55 II,  3,35  |                Véget ért a hatodik nap, s a világ teremtése befejezõdött
 56 II,  3,35  |        uralkodik az összes élõlényeken, s mintegy csúcsa a mindenségnek
 57 II,  3,36  |            ember a Teremtõ ellen lázad, s azzal végzi, hogy Isten
 58 II,  4,37  |            Jézus "örök életrõl" beszél, s e kifejezésben az örök jelzõ
 59 II,  4,37  |      szeretetközösségének misztériumát, s így élete az isteni életben
 60 II,  4,38  |                 élet tehát Isten élete, s ugyanakkor Isten fiainak
 61 II,  5,40  |                 élet sérthetetlenségét, s csúcspontját abban a pozitív
 62 II,  5,41  |            árvát, a beteget, a szegényt s általában a még meg nem
 63 II,  5,41  |              erõt és lendületet kaptak, s teljes terjedelmükben és
 64 II,  5,41  |               ne lopj, másét ne kívánd, s ami egyéb parancs még van,
 65 II,  6,42  |            madarait és a tenger halait, s mindent, ami a tenger ösvényeit
 66 II,  6,43  |             embernek egyedül lenni',182 s Õ az, aki kezdettõl fogva
 67 II,  6,43  |                alkotó házastársakat,185 s ugyanakkor megjeleníti magát
 68 II,  7,44  |          formálódásáról, a születésrõl, s arról a szoros kapcsolatról,
 69 II,  7,44  |                 anyaméhben, ismertelek, s mielõtt világra jöttél volna,
 70 II,  7,44  |           formálódásában az anyaméhben, s ebbõl merít bizalmat és
 71 II,  7,44  |                 én ajándékoztam nektek, s tagjaitokat nem én raktam
 72 II,  7,45  |            hordoz. Ujjongott a gyermek, s betelt Szentlélekkel az
 73 II,  8,47  |                áll megkövezõi elõtt,219 s megnyitja a vértanúk megszámlálhatatlan
 74 II,  9,48  |                az élet többi igéjét,225 s köztük ezt is. Ha nem ebben
 75 II, 10,50  |         szemlélni Õt, akit átszegeztek, s aki mindeneket magához vonz.
 76 II, 10,50  |                 gyengeség" perceit éli, s úgy tûnik, élete teljesen
 77 II, 10,50  |            kicsúfolták, megkínozták.244 S mégis, éppen mert látta,
 78 II, 10,51  |           életét adja a barátaiért".256 S õ meghalt értünk, amikor
 79 II, 10,51  |          dicséretté és hálává változik, s ugyanakkor arra indít, hogy
 80 III,  1,52 |            önmagának ura és királya,264 s bizonyos értelemben az ajándékba
 81 III,  1,52 |         bölcsességében és szeretetében. S ez történik az õ szent Törvénye
 82 III,  1,52 |         parancsai a kegyelem ajándékai, s mindig és kizárólag az ember
 83 III,  2,54 |          Próféták".277 "... Ne ölj, ... s ami egyéb parancsolat még
 84 III,  2,55 |               hogy az élet belsõ értéke s a kötelezettség, hogy önmagunkat
 85 III,  2,56 |             illõ a személyi méltósághoz s végsõ soron Istennek az
 86 III,  2,56 |               mérlegelni és eldöntetni, s a legsúlyosabbat, a halálbüntetést
 87 III,  2,56 |               megvédjék, és a közrendet s az emberek biztonságát megõrizzék,
 88 III,  2,57 |        Szentlélek ébreszt és tart fönn, s óvja Isten népét a tévedéstõl, "
 89 III,  2,57 |               el és ilyenként oltalmaz, s nem dolognak tekinti õket,
 90 III,  3,58 |        oltalmára, aki méhében hordozza. S mégis, olykor éppen õ, az
 91 III,  3,58 |              biztosítani az új életnek, s úgy gondolják, jobb lesz
 92 III,  3,59 |       lekicsinylõ szellemet terjesztik, s azokat, akiknek gondoskodnia
 93 III,  3,60 | megtermékenyülés pillanatában kezdõdik, s egyes képességeinek idõre
 94 III,  3,62 |                 szennyezték be magukat, s ezt a gyakolatot hol súlyosabb,
 95 III,  3,62 |      legveszedelmesebb bûnnek minõsíti, s elkövetõit arra sürgeti,
 96 III,  3,63 |                 a biológiai kutatásban, s egyes államok törvényesen
 97 III,  3,63 |          számára aránytalan kockázatot, s céljuk a gyógyítás, egészségi
 98 III,  3,63 |               még nagyon korlátozottak, s nem ritkán megtörténik,
 99 III,  4,64 |                 elmerült a fájdalomban, s elháríthatatlanul csak még
100 III,  4,64 |                 a kritérium és a norma, s úgy véli, hogy a társadalomtól
101 III,  4,64 |             olyan problémák megoldására s a fájdalom oly nagymértékû
102 III,  4,65 |        helyzetben más eszköz már nincs, s nem akadályozza meg más
103 III,  4,65 |            családi kötelezettségeiknek, s mindenekelõtt teljes tudattal
104 III,  4,66 |             akarja, akkor sem, ha kéri, s már nem maradhat életben...
105 III,  4,67 |           emberi természetünkbõl fakad, s melyet a meghalt és feltámadott
106 III,  4,67 |               megkísérti a kétségbeesés s szinte megsemmisül benne,
107 III,  4,67 |    összeomlásától és megsemmisülésétõl, s elutasítja azt. Az örökkévalóság
108 III,  4,67 |         jobbanhasonlóvá válik hozzá,340 s részese lesz megváltó mûvének
109 III,  4,67 |                az Apostol tapasztalata, s erre hivatott minden szenvedõ: "
110 III,  5,68 |              összevetve kell értékelni. S úgy vélik, ezt az összevetõ
111 III,  5,68 |               akaratát kell kifejeznie, s el kell ismernie, legalább
112 III,  5,69 |         elfogadja a többség véleményét, s csak arra építsen, amit
113 III,  5,69 |                 választási szabadságot, s követelik, hogy az Állam
114 III,  5,70 |           társadalmi rend" (ordinatio), s mint ilyen eszköz, és nem
115 III,  5,71 |            fogva megilletik a személyt, s minden pozitív törvénynek
116 III,  5,71 |                védelme és elõmozdítása; s ebbõl következõen a vonatkozó
117 III,  5,74 |               alól senki nem bújhat ki, s melynek alapján maga Isten
118 III,  6,75 |           embernek nem szabad átlépnie, s ugyanakkor megmutatja a
119 III,  6,75 |             tiszteletben kell tartania, s melybõl kiindulva számtalan "
120 III,  6,75 |         birtokolni ezeket a gazságokat (s ez a nem birtoklás minden
121 III,  6,76 |             ránk bízott személyek felé, s tettel és igazságban kifejezzük,
122 III,  6,76 |             Isten Fia megtestesülésével s azáltal, hogy életét adta
123 III,  6,77 |              férfi és minden nõ életét, s állhatatosan és bátran kell
124 IV,  1,78  |                  hogy ajándékba kaptuk, s arra küldettünk, hogy az
125 IV,  1,79  |       ajándékozta az élet Evangéliumát, s ez az Evangélium átformált
126 IV,  1,79  |            életet szolgáló nép lettünk, s arra hivattunk, hogy ennek
127 IV,  2,81  |                állítása, hogy a személy s élete és testisége között
128 IV,  2,81  |             élet szent és sérthetetlen, s ezért teljesen elfogadhatatlan
129 IV,  2,81  |       szeretetben találja meg értelmét, s erre a horizontra tartozik
130 IV,  2,81  |                halálnak is van értelme, s az õket körülvevõ misztérium
131 IV,  2,82  |            enciklikában újra elmondtam, s keressük a módját, hogy
132 IV,  3,83  |                 ajándékként fogadja el, s mindenben fölfedezi a Teremtõ
133 IV,  3,83  |        fölfedezi a Teremtõ visszfényét, s minden személyben az Õ eleven
134 IV,  3,83  |         megszólítva keresse értelmüket, s épp e körülmények között
135 IV,  3,84  |             önmagától árad minden élet; s akitõl az élet minden benne
136 IV,  3,84  |         jósággal megtérít és visszahív, s ami ennél még istenibb,
137 IV,  3,84  |                A liturgikus ünneplések, s fõként a szentségek kiszolgáltatása --
138 IV,  3,85  |              gyászoló iránti részvétet, s a halhatatlanság vágyát
139 IV,  3,85  |                 ki. ~Mindezek tudatában s magamévá téve a Bíboros
140 IV,  3,86  |                neki minden ember élete, s hogy miként valósul meg
141 IV,  4,87  |           szembe az"élet kultúrájával", s gyakran fölülkerekedni látszik.
142 IV,  4,87  |             kitaszítottak, a szenvedõk, s egész különösen az öregek. ~
143 IV,  4,88  |               kaphatnak szervezetektõl, s amikor szükséges, a csillapító
144 IV,  4,88  |              tisztelettel veszik körül, s emberi és sajátos keresztény
145 IV,  4,90  |             szerepük azonban igen nagy, s olykor meghatározó a gondolkodásmód
146 IV,  4,90  |               családra fordítandó idõt, s valóban lehetõvé váljon
147 IV,  4,91  |                és a családok méltóságát s a népek hiteles kulturális
148 IV,  5,92  |               elfogadnak, mert személy, s aki jobban rászorul, az
149 IV,  6,95  |        megkeleszti az egész tésztát,430 s mint ilyen arra van rendelve,
150 IV,  6,95  |            etikai követelményei között, s így erkölcsi szubjektivizmusba
151 IV,  6,95  |               foglalkozási területeken, s ahol az emberek mindennapos
152 IV,  6,96  |              voltának nyilvánvalóságát, s hogy a létet és az életet
153 IV,  6,96  |               434 . Ha tagadják Istent, s úgy élnek, mintha Õ nem
154 IV,  6,97  |           segíti a személy érlelõdését, s teszi képessé a test "jegyesi"
155 IV,  6,97  |              nyitott az új életek felé, s ezt a nyitottságot akkor
156 IV,  6,97  |           amikor komoly indítékok miatt s az erkölcsi törvény megtartásával
157 IV,  6,97  |         ösztöneiket és szenvedélyeiket, s tartsák tiszteletben a személyükbe
158 IV,  6,97  |                elterjedt elõítéleteken, s meg kell gyõzni a házastársakat,
159 IV,  6,97  |          kutatásával és terjesztésével, s ugyanakkor elõmozdítják
160 IV,  6,97  |                 örökkévalóságra nyílik, s azok számára, akik Krisztusban
161 IV,  6,98  |                élet hiteles eszményeit, s a családban és a társadalomban
162 IV,  6,98  |                emberi szeretet pozitív, s olykor hõsies tanúságtételeinek;
163 IV,  6,99  |                fordulatban egyedülálló, s talán meghatározó szerepe
164 IV,  6,99  |               az igazi nõi természetet, s így küzd a kizsákmányolás,
165 IV,  6,99  |         bennetek a másik személy iránt, s ugyanakkor különleges feladatot
166 IV,  6,99  |         magatartást alakít ki az ember, s nem csupán a saját gyermek,
167 IV,  6,99  |              hogy semmi sincs elveszve, s még a gyermeketektõl is
168 IV,  6,99  |             élet születése koronáz meg, s a közeletekben lévõ rászorulók
169 IV,  6,100 |          társulásból, minden családból, s minden egyes hívõ szívébõl --
170 IV,  7     |            ember jogait valóban vallják s nyilvánosan elismerik és
171 IV,  7     |             életet szolgáló nép" száma, s a szolidaritás és a szeretet
172 Bef,  0,101|             halálával legyõzi a halált, s az egész emberiség számára
173 Bef,  1,102|             világ Üdvözítõjét hordozza, s hogy arra hivatott, hogy
174 Bef,  1,102|                az idõ, hogy elfogadjon, s mint fiát világra szüljön
175 Bef,  1,102|              látta, hogy ott áll Anyja, s mellette a tanítvány, akit
176 Bef,  2,103|    teljességében "469 hozott a világra, s akit az Egyháznak a történelem
177 Bef,  2,103|              önmaga kinyilatkoztatását, s a velünk való közösségre
178 Bef,  2,103|         elutasítása. Ez az a csodálatos s ugyanakkor igényes igazság,
179 Bef,  2,103|               Krisztus tár föl elõttünk s az Egyház fáradhatatlanul
180 Bef,  3,104|            eddig voltak, elmúltak".479 ~S miközben mint zarándok nép,
181 Bef,  3,104|              bátran tanúskodjanak róla,~s így minden jóakaratú emberrel