1-500 | 501-1000 | 1001-1182
Chapter,Paragraph
1 Intro | Püspöktestvéreimhez, ~a papokhoz és a diakónusokhoz,~
2 Intro | Püspöktestvéreimhez, ~a papokhoz és a diakónusokhoz,~a szerzetesekhez
3 Intro | papokhoz és a diakónusokhoz,~a szerzetesekhez és a szerzetesnőkhöz,~
4 Intro | diakónusokhoz,~a szerzetesekhez és a szerzetesnőkhöz,~minden
5 Intro,1 | ineunte), amikor véget ér a Nagy Jubileum – ebben az
6 Intro,1 | ebben az évben ünnepeltük a Jézus születése óta eltelt
7 Intro,1 | Simon bárkájából beszélt a tömeghez, arra szólította
8 Intro,1 | Apostolt, hogy „evezzen a mélyre” halat fogni: „Duc
9 Intro,1 | hogy szakadozni kezdett a háló” (Lk 5,6). ~~Duc in
10 Intro,1 | 6). ~~Duc in altum! Ezek a szavak ma is visszhangzanak
11 Intro,1 | hálával emlékezzünk meg a múltról, szenvedélyesen
12 Intro,1 | múltról, szenvedélyesen éljük a jelent és nyíljunk meg a
13 Intro,1 | a jelent és nyíljunk meg a jövő előtt: „Jézus Krisztus
14 Intro,1 | zarándok néppé vált, s „a juhok nagy pásztorának” (
15 Intro,1 | rendkívüli lendülettel lépte át a „Szent Kaput ” – aki Krisztus –,
16 Intro,1 | vonzotta magával. Ehhez a Krisztushoz, a történelem
17 Intro,1 | magával. Ehhez a Krisztushoz, a történelem céljához és a
18 Intro,1 | a történelem céljához és a világ egyetlen Üdvözítőjéhez
19 Intro,1 | Üdvözítőjéhez kiáltotta az Egyház és a Lélek: „Marana tha – Jöjj
20 Intro,1 | Lehetetlen fölbecsülni annak a kegyelemnek a jelentőségét,
21 Intro,1 | fölbecsülni annak a kegyelemnek a jelentőségét, mely az eltelt
22 Intro,1 | év folyamán érintette meg a lelkeket. Bizonyos azonban,
23 Intro,1 | folyója”, mely „Isten és a Bárány trónjából fakad”
24 Intro,1 | áradt szét az Egyházban. A Lélek vize ez, mely csillapítja
25 Intro,1 | nekünk ismét Krisztusban. A Jubileumi Év befejeztével
26 Intro,1 | ismét ujjongva énekelhetjük a hálaadás ősi énekét: „Adjatok
27 Intro,2 | s veletek is megosszam a hála énekét. Pápaságom kezdete
28 Intro,2 | kezdete óta úgy gondolok a 2000-es Szentévre, mint
29 Intro,2 | Egyház – harmincöt évvel a II. Vatikáni Egyetemes Zsinatot
30 Intro,2 | vonhatja önmagát, hol tart a megújulás, s új lendülettel
31 Intro,2 | teljesítéséhez. ~~Vajon megfelelt-e a Jubileum ennek a célnak?
32 Intro,2 | megfelelt-e a Jubileum ennek a célnak? Elkötelezettségünkön,
33 Intro,2 | azonban ki magunkat az alól a feladat alól, hogy hálával
34 Intro,2 | mindannak rejtett értelmét, ami a szemünk előtt zajlott, hogy
35 Intro,2 | meghalljuk, mit mondott a Lélek az eltelt intenzív
36 Intro,3 | pedig, kedves Testvérek, az a feladatunk, hogy az előttünk
37 Intro,3 | igen gyakran tekintettünk a kezdődő új évezred felé,
38 Intro,3 | kezdődő új évezred felé, s a Jubileumot nemcsak a múlt
39 Intro,3 | s a Jubileumot nemcsak a múlt emlékezeteként, hanem
40 Intro,3 | múlt emlékezeteként, hanem a jövő hírnökeként is éltük
41 Intro,3 | Most hasznosítanunk kell a kapott kegyelmet, biztos
42 Intro,3 | kegyelmet, biztos tervekké és a tevékenység konkrét formáivá
43 Intro,3 | részegyházat szeretnék meghívni. „A tevékeny Krisztusnak egy,
44 Intro,3 | összegyűlve testvéri egységben és a „kenyértörésben” (vö. ApCsel
45 Intro,3 | hallgatja. Főként ezekben a részegyházakban ölt testet
46 Intro,3 | amely mindig alkalmazkodik a különféle körülményekhez
47 Intro,3 | kötöttsége végeredményben magának a Megtestesülésnek a mozgalmasságát
48 Intro,3 | magának a Megtestesülésnek a mozgalmasságát tükrözi vissza.
49 Intro,3 | elgondolkodva azon, amit a Lélek ennek a különleges
50 Intro,3 | azon, amit a Lélek ennek a különleges kegyelmi évnek
51 Intro,3 | különleges kegyelmi évnek a során mondott Isten népének,
52 Intro,3 | népének, s azon is, amit a II. Vatikáni Zsinat és a
53 Intro,3 | a II. Vatikáni Zsinat és a nagy Jubileumi Év közötti
54 Intro,3 | közötti időszakban hallhatott a Lélektől, és megújított
55 Intro,3 | feladatainak ellátásához. A Jubileumi Évet lezáró mostani
56 Intro,3 | mostani levelemet ennek a célnak szenteltem: péteri
57 Intro,3(1)| Christus Dominus, Határozat a püspökök lelkipásztori hivatásáról,
58 I | TALÁLKOZÁS KRISZTUSSAL: A NAGY JUBILEUMI ÉV ÖRÖKSÉGE~~
59 I,4 | Istenünk” (Jel 11,17). A Jubileumi Évet meghirdető
60 I,4 | óhajomat fejeztem ki, hogy a Megtestesülés misztériuma
61 I,4 | dicsőítő énekké” váljon „a Szentháromságról”, 2valamint
62 I,4 | Szentháromságról”, 2valamint hogy „a kiengesztelődés útja és
63 I,4 | Egyházára tekintenek”. 3A jubileumi év megélése ezeknek
64 I,4 | Jk 1,17). ~~Mindenekelőtt a dicséret dimenziójára gondolok.
65 I,4 | dimenziójára gondolok. Ebből fakad a hit minden hiteles válasza
66 I,4 | Krisztusban testesült meg. A kereszténység a kegyelem
67 I,4 | testesült meg. A kereszténység a kegyelem műve, annak az
68 I,4 | műve, annak az Istennek a meglepetése, aki nem érte
69 I,4 | azzal, hogy megteremtse a világot és az embert, hanem
70 I,4 | hajdan az atyákhoz, „ezekben a végső napokban Fiában szólt
71 I,4 | Zsid 1,1–2). ~~Ezekben a végső napokban! Igen, a
72 I,4 | a végső napokban! Igen, a Jubileumi Év megsejttette
73 I,4 | noha kétezer év múlt el a történelem során, mégsem
74 I,4 | veszített hamvasságából ez a „mai nap”, melyre az angyalok
75 I,4 | hivatkoztak, amikor hírül adták a pásztoroknak azt a csodálatos
76 I,4 | adták a pásztoroknak azt a csodálatos eseményt, hogy
77 I,4 | Betlehemben: „Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus
78 I,4 | mint valaha, eleven az a kijelentés, melyet Jézus
79 I,4 | Jézus tett saját hivatásáról a názáreti zsinagógában elképedt
80 I,4 | üdvösség e „mai napjában”, aki a Kereszten megnyitja Isten
81 I,4 | megnyitja Isten Országát a bűnbánó latornak: „Bizony
82 I,4 | neked, még ma velem leszel a mennyben” (Lk 23,43). ~~
83 I,5 | 5. Bizonyos, hogy ennek a Jubileumi Évnek az egybeesése
84 I,5 | érzékeljük Krisztus misztériumát. A kereszténység olyan vallás,
85 I,5 | olyan vallás, mely betört a történelembe! Isten ugyanis
86 I,5 | történelembe! Isten ugyanis a történelem sodrában akart
87 I,5 | teljessége” (Gal 4,4). Krisztus a maga isteni és emberi misztériumával
88 I,5 | misztériumával alapja és középpontja a történelemnek, ő adja meg
89 I,5 | Megtestesülése, melynek csúcsa a húsvéti misztérium és a
90 I,5 | a húsvéti misztérium és a Lélek elküldése, maga az
91 I,5 | az idő lüktető szíve, az a titokzatos pillanat, amikor
92 I,5 | Országa (vö. Mk 1,15). Ez a pillanat úgy gyökerezik
93 I,5 | állította elénk Krisztust, ahogy a Jelenések könyvében szerepel:
94 I,5 | ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég” (Jel 22,
95 I,5 | és az utolsó, a kezdet és a vég” (Jel 22,13). S miközben
96 I,5 | Jel 22,13). S miközben a Fiút szemléltük, vele együtt
97 I,5 | együtt imádtuk az Atyát és a Szentlelket is: az egyetlen
98 I,5 | osztatlan Szentháromságot, azt a kimondhatatlan titkot, melyből
99 I,6 | szemlélhesse e misztériumot, a Jubileumi Év fokozottan
100 I,6 | Jubileumi Év fokozottan is a bocsánatkérés ideje volt.
101 I,6 | kérhessenek és megkapják a búcsú különleges ajándékát,
102 I,6 | Egyház is megemlékezett a hűtlenségnek azokról az
103 I,6 | melyeket fiai követtek el a történelem folyamán, beárnyékolva
104 I,6 | Már régóta készültünk erre a lelkiismeret-vizsgálatra,
105 I,6 | Hogyan is feledhetném azt a 2000. március 12-én tartott,
106 I,6 | megható liturgiát, amikor a Szent Péter-bazilikában,
107 I,6 | Péter-bazilikában, tekintetemet a Feszületre szegezve, az
108 I,6 | bűneiért? Az „emlékezetnek ez a megtisztítása” megerősítette
109 I,6 | megtisztítása” megerősítette a jövő útján tett lépteinket,
110 I,7 | A hit tanúi ~~7. A bűnbánat
111 I,7 | A hit tanúi ~~7. A bűnbánat eleven megnyilvánulása
112 I,7 | Egyháznak. Közülük némelyeket a Jubileumi Év során boldoggá
113 I,7 | vagy szentté is avattunk. A szentség, legyen szó akár
114 I,7 | szentség, legyen szó akár a történelem jól ismert pápáiról,
115 I,7 | világiakról és szerzetesekről, a föld minden kontinensén
116 I,7 | előttünk Krisztus arcát. ~~A Jubileumi Év folyamán egyébként
117 I,7 | azért, hogy egybegyűjtsük a hit huszadik századi Tanúinak
118 I,7 | közösségek képviselőivel közösen, a Colosseum lenyűgöző környezetében,
119 I,8 | Zarándokegyház ~~8. Mintegy a szentek nyomait követve
120 I,8 | Apostolok sírjaihoz ––, azzal a vággyal, hogy megvallja
121 I,8 | Ebben az évben nemcsak az a sokadalom nyűgözte le tekintetemet,
122 I,8 | nyűgözte le tekintetemet, mely a Szent Péter teret megtöltötte
123 I,8 | Gyakran megálltam, hogy a zarándokok hosszú sorait
124 I,8 | várakoztak, hogy átlépjék a Szent Kapu küszöbét. Megpróbáltam
125 I,8 | is találkozott, s amely a vele való párbeszéd során
126 I,8 | vele való párbeszéd során a remény útja felé fordult. ~~
127 I,8 | felé fordult. ~~Miközben a zarándokcsoportok állandó
128 I,8 | figyeltem, felfedeztem bennük a zarándokegyház konkrét képét –
129 I,8 | vándorolva járja útjait, a világ üldözi, az Isten vigasztalja”. 5
130 I,8 | ki képes felmérni mindazt a kegyelmet, mely elárasztotta
131 I,8 | kegyelmet, mely elárasztotta a szíveket? Csak hallgatni
132 I,9 | A fiatalok ~~9. A számos jubileumi
133 I,9 | A fiatalok ~~9. A számos jubileumi találkozó
134 I,9 | számos jubileumi találkozó a legkülönfélébb személyeket
135 I,9 | tették mind az egyházi, mind a polgári szervezőket és segédkezőket.
136 I,9 | irántuk hálás köszönetemet. A számokon túlmenően azonban
137 I,9 | megindított, hogy láthattam a zarándokok imádságos, elmélkedő
138 I,9 | elmélkedő elmélyedését, a találkozók során megnyilvánuló
139 I,9 | szívesen. Ha van olyan emléke a 2000-es Jubileumi Évnek,
140 I,9 | minden másnál elevenebbül él a szívünkben, akkor ez bizonyosan
141 I,9 | ifjúság tengernyi áradata. A velük folytatott párbeszéd,
142 I,9 | folytatott párbeszéd, melyet a kölcsönös rokonszenv és
143 I,9 | kölcsönös rokonszenv és a figyelmes odahallgatás határozott
144 I,9 | év eseményei közül. Ebben a szellemben üdvözöltem őket
145 I,9 | szellemben üdvözöltem őket már a lateráni Szent János téren
146 I,9 | lateráni Szent János téren és a Szent Péter téren való gyülekezőkor.
147 I,9 | láttam, ahogy kirajzottak a város utcáira, vidáman,
148 I,9 | utcáira, vidáman, ahogy a fiatalokhoz illik, de ugyanakkor
149 I,9 | érzékkel”. Sem számukra, sem a rájuk tekintők számára nem
150 I,9 | lesz könnyű kitörölni ennek a hétnek az emlékét, amikor
151 I,9 | amikor Róma „megfiatalodott a fiatalokkal”. Felejthetetlen
152 I,9 | fiatalokkal”. Felejthetetlen marad a Tor Vergatánál bemutatott
153 I,9 | bemutatott szentmiseáldozat is. ~~A fiatalok újra felfedték
154 I,9 | dacára őszintén keresi azokat a hiteles értékeket, melyek
155 I,9 | található. Vajon nem Krisztus-e a valódi szabadság és a szívbéli
156 I,9 | Krisztus-e a valódi szabadság és a szívbéli öröm titka? Vajon
157 I,9 | valódi arcával mutatjuk meg a fiataloknak, akkor ők felfedezik
158 I,9 | akkor ők felfedezik benne a kérdéseikre adott meggyőző
159 I,9 | igényes is, hordozza bár a Kereszt jelét. Ezért, megérintve
160 I,9 | arra kérem őket, hozzák meg a hit és az élet radikális
161 I,9 | radikális döntését, s azt a csodálatos feladatot adom
162 I,9 | feladatot adom nekik, hogy a „hajnal őrszemeivé" (vö.
163 I,10 | részleteire. Mindegyiknek megvolt a maga sajátos jellege, s
164 I,10 | hallottak róluk vagy akik a tömegkommunikációs eszközök
165 I,10 | fel kell azonban idéznem a gyermekek első nagy találkozójának
166 I,10 | előtt: „Hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek” (Mk 10,14). Sőt,
167 I,10 | megismételjük Jézus gesztusát, aki a tanítványok „közé állított”
168 I,10 | számára, akik be akarnak jutni a mennyek országába (vö. Mt
169 I,10 | 4). ~~Valamiképpen tehát a gyermekek nyomában jártak
170 I,10 | nyomában jártak mindazok a legkülönfélébb kategóriákba
171 I,10 | tartozó felnőttek, akik a jubileumi búcsúért folyamodtak:
172 I,10 | folyamodtak: az idősektől a betegekig és a fogyatékosokig,
173 I,10 | idősektől a betegekig és a fogyatékosokig, a gyári
174 I,10 | betegekig és a fogyatékosokig, a gyári munkásoktól és földművesektől
175 I,10 | munkásoktól és földművesektől a sportolókig, a művészektől
176 I,10 | földművesektől a sportolókig, a művészektől az egyetemi
177 I,10 | művészektől az egyetemi tanárokig, a püspököktől és papoktól
178 I,10 | püspököktől és papoktól a megszentelt életet vállalókig,
179 I,10 | megszentelt életet vállalókig, a politikusoktól az újságírókig
180 I,10 | politikusoktól az újságírókig és a katonákig, mindannyian felajánlották
181 I,10 | felajánlották szolgálatukat: a béke szolgálatát. ~~A munkások
182 I,10 | szolgálatukat: a béke szolgálatát. ~~A munkások gyűlésére május
183 I,10 | gyűlésére május elsején, a munka ünnepének hagyományos
184 I,10 | Jézust utánozva kövessék a munkában rejlő lelkiséget.
185 I,10 | sürgető felhívást tegyek közzé a munka világában létező gazdasági
186 I,10 | gyógyítására, valamint arra, hogy a gazdaság világméretűvé válásának
187 I,10 | irányítása határozottan a szolidaritás szellemében
188 I,10 | tartásával történjék. ~~A gyermekek, a maguk elfojthatatlan
189 I,10 | történjék. ~~A gyermekek, a maguk elfojthatatlan vidámságával,
190 I,10 | még egyszer visszatértek a családok jubileuma alkalmával,
191 I,10 | jubileuma alkalmával, ahol „a család és a társadalom tavaszaként”
192 I,10 | alkalmával, ahol „a család és a társadalom tavaszaként”
193 I,10 | tavaszaként” állítottuk őket a világ elé. Ez a jubileumi
194 I,10 | állítottuk őket a világ elé. Ez a jubileumi találkozó valóban
195 I,10 | találkozó valóban beszédes volt: a világ legkülönfélébb térségeiből
196 I,10 | inkább elveszíteni látszik a házasság és a család intézményének
197 I,10 | elveszíteni látszik a házasság és a család intézményének értelmét. ~~
198 I,10 | egyik legmeghatóbb esemény a Regina Coeli rabjaival való
199 I,10 | volt. Kiolvastam szemükből a szenvedést, de a megbánást
200 I,10 | szemükből a szenvedést, de a megbánást és a reményt is.
201 I,10 | szenvedést, de a megbánást és a reményt is. Számukra különösen
202 I,10 | irgalom évének” bizonyult a Jubileum. ~~Rokonszenves
203 I,10 | az év utolsó napjaiban: a találkozó a előadóművészet
204 I,10 | utolsó napjaiban: a találkozó a előadóművészet világával,
205 I,11 | A Nemzetközi Eucharisztikus
206 I,11 | Eucharisztikus Kongresszus ~~11. A Jubileumi Év keretei között
207 I,11 | ígérkezett – és az is lett – a Nemzetközi Eucharisztikus
208 I,11 | S amikor megemlékeztünk a Fiú születéséről, megfeledkezhettünk-e
209 I,11 | Édesanyjának emlékezetéről? A jubileumi ünneplés során
210 I,11 | jubileumi ünneplés során nemcsak a jelentős kongresszusok alkalmával
211 I,11 | ünnepeltük Máriát, hanem a bizalom nagy felajánlását
212 I,11 | is hozzá intéztük, amikor a világ számos püspöki konferenciájával
213 I,11(6) | Vö. II. János Pál pápának A harmadik évezred közeledtével
214 I,12 | Székéből nézve értelmezem a Jubileumi Évet. Nem feledkeztem
215 I,12 | akartam: ünnepeljék hatékonyan a Jubileumot a részegyházakban
216 I,12 | hatékonyan a Jubileumot a részegyházakban is. Ezekben
217 I,12 | részegyházakban is. Ezekben a részegyházakban a hívők
218 I,12 | Ezekben a részegyházakban a hívők többsége meg is kapta
219 I,12 | hívők többsége meg is kapta a különleges kegyelmeket,
220 I,12 | kegyelmeket, különösen pedig a Jubileumi Évhez kötött búcsúkat.
221 I,12 | érvényre juttathatta azt a gondviselésszerű szerepét,
222 I,12 | is, mely összhangban áll a „katolicitással”, megjelenjék
223 I,12 | Azt is javasoltam, hogy a Jubileumi Év programjában
224 I,12 | alkalom arra, hogy bátorítson a teljes egység felé vezető
225 I,12 | fényes emléke él bennünk a Szent Péter-bazilikában
226 I,12 | ökumenikus találkozónak, amikor, a történelem folyamán első
227 I,12 | Ortodox Pátriárkákkal és a többi keresztény felekezet
228 I,12 | közösségek sok híve is részt vett a jubileumi találkozók különféle
229 I,12 | fáradságos, sőt hosszú, de az a remény éltet minket, hogy
230 I,12 | remény éltet minket, hogy a Feltámadott jelenléte és
231 I,13 | Zarándoklat a Szentföldre ~~13. Egyébként
232 I,13 | személyes Jubileumomról, a Szentföldön tett zarándokútról?
233 I,13 | zarándokútról? Szerettem volna a káldeai Urban kezdeni, hogy
234 I,13 | nyomába eredjek, „aki atyánk a hitben” (vö. Róm 4,11–16).
235 I,13 | lelki jellegű útszakasszal, a szuggesztív erejű igeliturgiával,
236 I,13 | igeliturgiával, amelyet február 23-án a VI. Pál Aulában tartottunk.
237 I,13 | elmehettem Sínai hegyére, a Tízparancsolat átadásának
238 I,13 | hónappal később folytattam a zarándoklatot. Elmentem
239 I,13 | Nebo hegyére, majd azokra a helyekre, ahol a Megváltó
240 I,13 | azokra a helyekre, ahol a Megváltó lakott, s amelyeket
241 I,13 | színhelyén mutathattam be a szentmisét, s amikor újra
242 I,13 | amikor újra átelmélkedhettem a Kereszt misztériumát a Golgotán,
243 I,13 | átelmélkedhettem a Kereszt misztériumát a Golgotán, ahol életét áldozta
244 I,13 | életét áldozta értünk. Ezeken a ma is sok szenvedésnek kitett,
245 I,13 | részéről is. Mélyen megindított a Siratófalnál elmondott ima
246 I,13 | Siratófalnál elmondott ima és a Yad Vasem emlékhely meglátogatása
247 I,13 | emlékhely meglátogatása is, mely a náci haláltábor áldozatainak
248 I,13 | szörnyű emlékét őrzi. Ezt a zarándokutat a testvériség
249 I,13 | őrzi. Ezt a zarándokutat a testvériség és a béke szelleme
250 I,13 | zarándokutat a testvériség és a béke szelleme járta át,
251 I,13 | amit szívesen tekintek a Jubileum egyik legszebb
252 I,13 | hogy sürgessem mindazoknak a problémáknak igazságos megoldását,
253 I,14 | A nemzetközi adósságteher ~~
254 I,14 | nemzetközi adósságteher ~~14. A Jubileum a szeretet nagy
255 I,14 | adósságteher ~~14. A Jubileum a szeretet nagy eseménye is
256 I,14 | fokozott figyelmet ébreszteni a világot még mindig kínzó
257 I,14 | szegénység problémái iránt. Ezen a téren különös jelentőséget
258 I,14 | különös jelentőséget öltött a szegény országok nemzetközi
259 I,14 | problémája. Az felel meg a Jubileum szellemének, ha
260 I,14 | Jubileum szellemének, ha a nagylelkűség gesztusát gyakoroljuk
261 I,14 | szegény országok felé, hiszen a Jubileum bibliai formája
262 I,14 | időt jelentette, amikor a közösség a személyek közötti
263 I,14 | jelentette, amikor a közösség a személyek közötti viszonyok
264 I,14 | parlamentje szavazott azoknak a kétoldalú adósságoknak a
265 I,14 | a kétoldalú adósságoknak a jelentős csökkentése mellett,
266 I,14 | csökkentése mellett, melyek éppen a legszegényebb, a leginkább
267 I,14 | melyek éppen a legszegényebb, a leginkább eladósodott országokat
268 I,14 | érvényre juttassák ezeket a parlamenti döntéseket. A
269 I,14 | a parlamenti döntéseket. A többoldalú adósságok kérdése
270 I,14 | adósságok kérdése viszont, mely a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel
271 I,14 | szervezetekkel szemben terheli a legszegényebb országokat,
272 I,14 | Fontos lenne, hogy ezeknek a szervezeteknek a tagállamai –
273 I,14 | ezeknek a szervezeteknek a tagállamai – főként azok,
274 I,14 | főként azok, melyek kezében a legtöbb döntési hatalom
275 I,14 | összpontosul – mielőbb megtalálják a szükséges konszenzust és
276 I,14 | és gyorsan megoldják azt a kérdést, melytől számos
277 I,15 | néhány kiragadott erővonala a jubileumi tapasztalatnak,
278 I,15 | sok szép emléket vésett a szívünkbe. Ha azonban a
279 I,15 | a szívünkbe. Ha azonban a központi magját keressük
280 I,15 | hagyott, habozás nélkül a Krisztus-arc szemlélését
281 I,15 | fogadtuk be az Egyházban és a világban megnyilvánuló sokféle
282 I,15 | szerint, őt hirdettük mint a történelem értelmét és az
283 I,15 | tekintenünk, „ki kell eveznünk a mélyre”, engedve Krisztus
284 I,15 | önelégültséget, még kevésbé indok a tétlenségre. Éppen ellenkezőleg:
285 I,15 | kezdeményezésekké alakítja a magával ragadó lelkesedést.
286 I,15 | kevésbé, hogy átadjuk magunkat a lustaságnak. Számos új dolog
287 I,15 | tervet kell kidolgoznunk a Jubileumot követő időre
288 I,15 | eltervezünk, az verjen gyökeret a szemlélődésben és az imádságban
289 I,15 | Ezzel kapcsolatban arra a szemrehányásra emlékeztetek,
290 I,15 | nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges” (Lk 10,41–42).
291 I,15 | tárnék tehát elétek, ebben a szellemben szeretnék megosztani
292 II,16 | szeretnénk Jézust” (Jn 12,21). Ez a kérés, melyet a Húsvét alkalmával
293 II,16 | 21). Ez a kérés, melyet a Húsvét alkalmával Jeruzsálembe
294 II,16 | Fülöp apostolhoz intéztek, a mi fülünkben is visszacseng
295 II,16 | fülünkben is visszacseng ebben a Jubileumi Évben. A kétezer
296 II,16 | ebben a Jubileumi Évben. A kétezer évvel ezelőtti zarándokokhoz
297 II,16 | nem mindig tudatosan – a mai keresztényektől, hogy
298 II,16 | látni” is. Vajon nem azt a hivatást kapta-e az Egyház,
299 II,16 | világosságát ragyogtassa fel a történelem minden korszakában,
300 II,16 | szemléljük Krisztus arcát. A nagy Jubileumi Év hozzásegített
301 II,16 | fokozott elmélyüléssel tegyük. A Jubileum végén, amikor –
302 II,17 | irányít bennünket, amit a Szentírás mond nekünk róla.
303 II,17 | Szentírás mond nekünk róla. Ezen a könyvön kezdettől fogva
304 II,17 | határozottan állíthatja: „A Szentírás nem ismerése magának
305 II,17 | ismerése magának Krisztusnak a nem ismerése”. 8Lehorgonyozva
306 II,17 | ismerése”. 8Lehorgonyozva a Szentírásban, megnyílunk
307 II,17 | Szentírásban, megnyílunk a Lélek tevékenysége előtt (
308 II,17 | Az ő közvetítésükkel a hit látomását pontos történelmi
309 II,18 | életrajzát tartalmaznák a modern történettudomány
310 II,18 | elvárásainak megfelelően. Mégis, a Názáreti arca biztos történeti
311 II,18 | ellenőrzésének vetettek alá. A Szentlélek megvilágító tevékenysége
312 II,18 | Azok, akik ismerték Jézust a Názáretben eltöltött mintegy
313 II,18 | szolgálnak, akinek megvolt a maga helye rokonsága körében (
314 II,18 | övéivel együtt részt vegyen a jeruzsálemi templomba tartó
315 II,18 | az adatok, kezdve attól a pillanattól, amikor az ifjú
316 II,18 | Keresztelő János megkereszteli a Jordánban. Ekkor felülről
317 II,18 | nemcsak szavakkal, hanem a kegyelem és irgalom jeleivel
318 II,18 | evangéliumi elbeszélések abból a szempontból is egybehangzanak,
319 II,18 | egybehangzanak, hogy rámutatnak a Jézus és a korabeli vallási
320 II,18 | hogy rámutatnak a Jézus és a korabeli vallási társadalom
321 II,18 | növekvő feszültségre, egészen a végső kifejletig, melynek
322 II,18 | melynek drámai epilógusára a Golgotán kerül sor. A sötétség
323 II,18 | epilógusára a Golgotán kerül sor. A sötétség óráját azonban
324 II,18 | valóban azzal zárulnak, hogy a Názáretit mint a halál felett
325 II,18 | zárulnak, hogy a Názáretit mint a halál felett is győzedelmeskedőt
326 II,18 | üres sírról és hírt adnak a Feltámadott megjelenéseiről,
327 II,18 | megjelenéseiről, melyek során a tanítványok – előbb megdöbbenéssel
328 II,18 | őt fel, s fogadják tőle a Lelket (vö. Jn 20,22), valamint
329 II,18 | vö. Jn 20,22), valamint a parancsot, hogy „minden
330 II,19 | A hit útja ~~19. „Az Úr láttára
331 II,19 | láttára öröm töltötte el a tanítványokat” (Jn 20,20).
332 II,19 | arc, melyet az apostolok a feltámadás után szemlélnek,
333 II,19 | feltámadás után szemlélnek, annak a Jézusnak az arcával azonos,
334 II,19 | 35). Tamás apostol csak a csoda megállapítása után
335 II,19 | 24–29). Valójában őt sem a Feltámadott látása és érintése
336 II,19 | érintése győzte meg, csak a hit volt képes felfedni
337 II,19 | folyamán, szembesülve azokkal a kérdésekkel, melyek minduntalan
338 II,19 | szavaival találkoztak. Csak a hit útján juthatunk el valóban
339 II,19 | Evangélium rajzolja meg a Fülöp Cezáreájában zajló,
340 II,19 | vélik őt „az emberek”. Ezt a választ kapja: „Van, aki
341 II,19 | távol áll az igazságtól! A nép képesnek bizonyul felfogni
342 II,19 | bizonyul felfogni ennek a rabbinak valóban kivételes
343 II,19 | ők! „Övéitől” éppen azt a felismerési többletet várja
344 II,19 | vagyok?” (Mt 16,15). Csak a Péter által, majd vele együtt
345 II,19 | által, majd vele együtt a mindenkori Egyház által
346 II,20 | Hogyan jutott el Péter ehhez a hithez? S mit kell tennünk
347 II,20 | előttünk, mégpedig azokkal a szavakkal, melyekkel Jézus
348 II,20 | fogadja Péter vallomását: „Nem a test és vér nyilatkoztatta
349 II,20 | mennyei Atyám” (Mt 16,17). A „test és vér” kifejezés
350 II,20 | kifejezés az embert és a megismerés általános módját
351 II,20 | idézi. Jézus esetében ez a mód nem elégséges. A „kinyilatkoztatás”
352 II,20 | ez a mód nem elégséges. A „kinyilatkoztatás” kegyelmére
353 II,20 | amikor megjegyzi, hogy ez a párbeszéd a tanítványokkal
354 II,20 | megjegyzi, hogy ez a párbeszéd a tanítványokkal olyankor
355 II,20 | imádkozott” (Lk 9,18). Ez a két egybehangzó megállapítás
356 II,20 | bennünk, hogy az Úr arcát a magunk erejéből nem vagyunk
357 II,20 | hogy kézen fogjon minket a kegyelem. Csak a csend és
358 II,20 | minket a kegyelem. Csak a csend és az imádság élménye
359 II,20 | imádság élménye nyújthatja azt a keretet, amelyben megérlelődhet
360 II,20 | legszervesebb ismerete. Ennek a misztériumnak legteljesebb
361 II,21 | A misztérium mélysége ~~
362 II,21 | mélysége ~~21. Az Ige és a test, az isteni dicsőség
363 II,21 | az emberek között! Ennek a két végletnek szoros és
364 II,21 | meg Krisztus identitását, a Kalkedóni Zsinat (451) klasszikus
365 II,21 | személy két természetben”. A személy az örök Igének,
366 II,21 | örök Igének, az Atya Fiának a személye, és kizárólag ő.
367 II,21 | személye, és kizárólag ő. A két természet összekeveredés
368 II,21 | szavaink korlátozottak. A meghatározási formula azonban,
369 II,21 | valamiképpen megsejthetjük a misztérium kimeríthetetlen
370 II,21 | adtak, majd átlényegült a Feltámadásban: „Nyújtsd
371 II,21 | nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és tedd oldalamba!” (
372 II,21 | Egyház is leborulva imádja a Feltámadottat az ő isteni
373 II,21(10) | A szentatyák nyomdokait követve
374 II,21(10) | valljuk és tanítjuk, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus
375 II,21(10) | Krisztus egy és ugyanaz a Fiú, ugyanő tökéletes az
376 II,22 | Krisztus misztériumának ezt a megrendítő Szent János-i
377 II,22 | 9,5). Manapság, amikor a kortárs kultúra számos területét
378 II,22 | kultúra számos területét a racionalizmus kerítette
379 II,22 | kerítette hatalmába, elsősorban a Krisztus istenségébe vetett
380 II,22 | lényeges és elévülhetetlen az a megállapítás, hogy valóban
381 II,22 | természet minden sajátosságát, a bűnt kivéve (vö. Zsid 4,
382 II,22 | Ilyen látószögből nézve a Megtestesülés valóban kenózisa
383 II,22 | azonban Isten Fiának ez a leereszkedése nem öncélú,
384 II,22 | hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az
385 II,22 | minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban,
386 II,23 | 23. „Uram, a te arcodat akarom keresni” (
387 II,23 | keresni” (Zsolt 27[26],8). A zsoltáros régi törekvése
388 II,23 | Kol 3,10), aki arra hívja a bűntől megváltott emberiséget,
389 II,23 | részt az ő isteni életében. A Megtestesülés misztériumában
390 II,23 | magához Istenhez jusson, sőt, a „megistenülés” távlata nyílik
391 II,23 | távlata nyílik előtte, mivel a megváltott ember Krisztusba
392 II,23 | épül és így közel kerül a Szentháromság bensőséges
393 II,23 | Szentháromság bensőséges életéhez. A szentatyák gyakran hangoztatták
394 II,23 | szentatyák gyakran hangoztatták a Megtestesülés misztériumának
395 II,23 | Megtestesülés misztériumának ezt a szóteriológiai dimenzióját:
396 II,23(11) | konstitúció az Egyház és a mai világ viszonyáról, 22.
397 II,23(12) | Athanasziosz így fejti ki ezt a szempontot: „Az ember nem
398 II,23(12) | ember nem istenülhetne meg a teremtménnyel egyesülve,
399 II,23(12) | teremtménnyel egyesülve, ha a Fiú nem lett volna valóban
400 II,24 | A Fiú arca ~~24. Isteninek
401 II,24 | bepillantást nyerhetünk abba a „határmezsgyébe”, amit Krisztus
402 II,24 | evangélisták helyesen fogák fel a Jézus által mondottak alapján
403 II,24 | tizenkét éves Jézus első, a jeruzsálemi Templomban mondott
404 II,24 | szavairól? Ezek szerint a szavak szerint tudatában
405 II,24 | bőségesen megemlékeznek a szinoptikus evangéliumok (
406 II,24 | nemcsak hogy megszegte a szombatot, hanem az Istent
407 II,24 | Jézus emberi tudatának a Getszemáni kertben és a
408 II,24 | a Getszemáni kertben és a Golgotán kell elszenvednie
409 II,24 | Golgotán kell elszenvednie a legnehezebb próbát. De még
410 II,24 | legnehezebb próbát. De még a szenvedés és a halál sem
411 II,24 | próbát. De még a szenvedés és a halál sem tudja megingatni
412 II,24 | tudja megingatni benne azt a derűs bizonyosságot, hogy
413 II,24 | derűs bizonyosságot, hogy ő a mennyei Atya Fia. ~~
414 II,25 | A fájdalmas arc ~~25. Krisztus
415 II,25 | vetületéhez, mely az utolsó órán, a Kereszt órájában nyilvánul
416 II,25 | nyilvánul meg. Misztérium ez a misztériumban, melyet az
417 II,25 | rajzolódik szemünk elé. A rá váró megpróbáltatás gondolatától
418 II,25 | egyedül áll Isten előtt, és a maga szokásos, bizalommal
419 II,25 | lehetséges, vegye el tőle a szenvedés kelyhét (vö. Mk
420 II,25 | kell magára vennie, hanem a bűn „arcát” is: „Ô [az Atya]
421 II,25 | legyünk” (2 Kor 5,21). ~~Ennek a misztériumnak felfoghatatlan
422 II,25 | megpróbáljuk kimeríteni. A paradoxon a maga teljes
423 II,25 | kimeríteni. A paradoxon a maga teljes élességével
424 II,25 | teljes élességével abban a fájdalommal teli, sőt látszólag
425 II,25 | meg, melyet Jézus hallat a Kereszten: „‘Eloi, Eloi,
426 II,25 | homály? Valójában Jézusnak ez a szorongó „miértje”, miközben
427 II,25 | miértje”, miközben megőrzi a kimondhatatlan fájdalom
428 II,25 | kimondhatatlan fájdalom élményét, a 22. Zsoltár első szavait
429 II,25 | egészének fénye, mellyel a zsoltáros érzelmeket felkavaró
430 II,25 | felkavaró módon vegyíti a szenvedést és a bizalmat.
431 II,25 | vegyíti a szenvedést és a bizalmat. A zsoltár ugyanis
432 II,25 | szenvedést és a bizalmat. A zsoltár ugyanis így folytatódik: „
433 II,26 | Kedves Testvérek, Jézusnak a Kereszten elhangzó kiáltása
434 II,26 | szorongását fejezi ki, hanem a Fiú imáját, aki szeretetből
435 II,26 | s éppen ezért még ebben a sötét órában is világosan
436 II,26 | órában is világosan látja a bűn súlyát és végtelenül
437 II,26 | fel teljesen, mit jelent a bűn miatti ellenállás az
438 II,26 | annál sokkal magasabb fokon, a lélek elviselhetetlen szenvedését
439 II,26 | elviselhetetlen szenvedését jelenti. A teológiai hagyomány nem
440 II,26 | mulasztotta el feltenni a kérdést: hogyan lehetséges
441 II,26 | egyidejű jelenléte valójában a hüposztatikus unió kimeríthetetlen
442 II,27 | 27. Ezzel a misztériummal szembesülve
443 II,27 | misztériummal szembesülve a teológiai kutatás mellett
444 II,27 | teológiai kutatás mellett az a bőséges hagyomány jelenthet
445 II,27 | komoly segítséget, melyet a Szentek „megélt teológiája”
446 II,27 | nekünk, amellyel megkönnyítik a hit megérzéseinek feldolgozását,
447 II,27 | világosságot kapott ajándékba a Szentlélektől; de segítségünkre
448 II,27 | de segítségünkre siet az a tapasztalatuk is, melyet
449 II,27 | tapasztalatuk is, melyet a misztikus hagyományban „
450 II,27 | rettenetes állapotról szereztek. A szentek gyakran éltek át
451 II,27 | mint amit Jézus tapasztalt a kereszten: a boldogság és
452 II,27 | tapasztalt a kereszten: a boldogság és a fájdalom
453 II,27 | kereszten: a boldogság és a fájdalom paradox vegyületét.
454 II,27 | Sziénai Katalinnak, hogy a szent lelkekben egyszerre
455 II,27 | képes jelen lenni az öröm és a szenvedés: „A lélek boldogan
456 II,27 | az öröm és a szenvedés: „A lélek boldogan és fájdalmasan
457 II,27 | fájdalmasan állja: fájdalmasan a felebarát bűne miatt, és
458 II,27 | boldogan az egyesülés és a szeretet érzülete által,
459 II,27 | amelyet Én adtam neki. A tökéletesek az én egyszülött
460 II,27 | az én egyszülött Fiamat, a szeplőtelen Bárányt követik,
461 II,27 | szeplőtelen Bárányt követik, aki a kereszten egyszerre volt
462 II,27 | maga is megtapasztalja a boldog és szenvedő Jézus
463 II,27 | Olajfák kertjében élvezte a Szentháromság minden gyönyörét,
464 II,27 | megerősíti az egyháznak ezt a Krisztus tudatáról kialakított
465 II,27 | mutatja be Jézust, hogy ő még a gyötrelem szakadékában is
466 II,27 | s gyermeki bizalommal a végsőkig ráhagyatkozik Atyjára: „
467 II,28 | A Feltámadott arca ~~28. Az
468 II,28 | elrejtve és amely üdvösséget ad a világnak. Krisztus arcának
469 II,28 | azonban nem állapodhat meg a Megfeszített képénél. Ô
470 II,28 | Megfeszített képénél. Ô a Feltámadott! Ha nem így
471 II,28 | lenne, nem lenne értelme a mi tanításunknak és nem
472 II,28 | tanításunknak és nem lenne értelme a hitünknek sem (vö. 1 Kor
473 II,28 | hitünknek sem (vö. 1 Kor 15,14). A feltámadás az Atya válasza
474 II,28 | engedelmességére, ahogy a Zsidókhoz írt levél említi: „
475 II,28 | ahhoz, aki meg tudta menteni a haláltól, és hódolatáért
476 II,28 | Annak ellenére, hogy ő volt a Fiú, a szenvedésből engedelmességet
477 II,28 | ellenére, hogy ő volt a Fiú, a szenvedésből engedelmességet
478 II,28 | neki” (5,7–9). ~~Ezentúl a feltámadott Krisztusra szegezi
479 II,28 | Pál társává szegődik, aki a damaszkuszi úton találkozott
480 II,28 | Számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség” (Fil
481 II,28 | volna. Krisztus arcában ő, a Jegyes, saját kincsét, örömét
482 II,28 | édes Jézusnak az emléke, a szív valódi öröme fakad
483 II,28 | ma is útnak indul, hogy a harmadik évezred kezdetén
484 II,28 | kezdetén is hirdesse Krisztust a világnak: „Jézus Krisztus
485 III,29 | veletek vagyok mindennap, a világ végéig” (Mt 28,20).
486 III,29 | világ végéig” (Mt 28,20). Ez a bizonyosság, kedves Testvérek,
487 III,29 | elkísérte az Egyházat, s a Jubileum ünneplése során
488 III,29 | kell hozzá folyamodnunk. A Feltámadott köztünk való
489 III,29 | tudatában tesszük fel ma azt a kérdést magunknak, melyet
490 III,29 | mindazonáltal nem becsüljük alá a problémákat. Természetesen
491 III,29 | Természetesen nem engedhetünk annak a naiv kísértésnek, mely varázsige
492 III,29 | megmenteni, hanem egy Személy, s a minket vezérlő bizonyosság:
493 III,29 | programot” kell kitalálnunk. A program már megvan: ugyanaz,
494 III,29 | benne részesei lehessünk a Szentháromság életének,
495 III,29 | vele együtt átalakíthassuk a történelmet, mígnem beteljesedik
496 III,29 | mígnem beteljesedik az a mennyei Jeruzsálemben. Ez
497 III,29 | mennyei Jeruzsálemben. Ez a program nem változik együtt
498 III,29 | program nem változik együtt a különféle korokkal és kultúrákkal,
499 III,29 | kultúrákkal, mégha számol is a létükkel, hogy őszinte párbeszédet
500 III,29 | folytathasson velük. Ezt a mindenkori programot tekintjük
1-500 | 501-1000 | 1001-1182 |