1-500 | 501-1000 | 1001-1182
Chapter,Paragraph
501 III,29 | programot tekintjük sajátunknak a harmadik évezredben is. ~~
502 III,29 | pasztorációs irányelvek formájában. A Jubileum rendkívüli alkalmat
503 III,29 | számára közös úton, ahol is a Szentháromság témája köré
504 III,29 | Szentháromság témája köré építjük a katekézist, és sajátos pasztorációs
505 III,29 | hogy termékennyé tegyük a jubileumi ünneplést. Szeretném
506 III,29 | kifejezni köszönetemet azért a szívélyes fogadtatásért,
507 III,29 | szívélyes fogadtatásért, mellyel A harmadik évezred közeledtével
508 III,29 | cél lebeg előttünk, hanem a hétköznapi pasztoráció szélesebb
509 III,29 | ahogy az mindig is történt. A részegyházakban lehet ugyanis
510 III,29 | lehet ugyanis kijelölni a program konkrét elemeit –
511 III,29 | céljait és munkamódszereit, a személyek képzését és értékelését,
512 III,29 | képzését és értékelését, a szükséges eszközök feltárását –,
513 III,29 | Krisztus hirdetése eljut a konkrét személyekhez, közösségeket
514 III,29 | által mélységében is átjárja a társadalmat és a kultúrát. ~
515 III,29 | átjárja a társadalmat és a kultúrát. ~Élénken buzdítom
516 III,29 | Élénken buzdítom tehát a részegyházak főpásztorait,
517 III,29 | hogy bizalommal jelöljék ki a jövő felé vezető út szakaszait,
518 III,29 | döntéseit hozzák összhangba a szomszédos egyházak, valamint
519 III,29 | Ennek az összhangnak a kialakítását minden bizonnyal
520 III,29 | meg fogja könnyíteni az a – mára szokásossá vált –
521 III,29 | kollegiális együttműködés, mely a püspöki konferenciák püspökei
522 III,29 | konferenciák püspökei között és a zsinatokon kialakult. Vajon
523 III,29 | kialakult. Vajon nem éppen ez-e a püspöki szinódus földrészenkénti
524 III,29 | gyűléseinek is az értelme, melyek a Jubileum előkészítésében
525 III,29 | az irányvonalakat, melyek a különféle feltételek közepette
526 III,29 | Evangélium hirdetésének módjait? A gondolkodás e gazdag kincsét
527 III,29 | konkrétumokba kell átültetnünk. ~~A pasztoráció megújításának
528 III,29 | mely mindannyiunkra vár. A közös irányvétel kialakítása
529 III,29 | különös erővel domborított ki a nagy Jubileum tapasztalata. ~~
530 III,30 | A szentség ~30. Mindenekelőtt
531 III,30 | habozok kijelenteni, hogy az a távlat, melyhez egész pasztorációs
532 III,30 | haladásunkat igazítanunk kell, a szentség távlata. Nem ez
533 III,30 | szentség távlata. Nem ez volt-e a jubileumi búcsú végső értelme
534 III,30 | megújuljon? ~~Kívánom, hogy a Jubileum résztvevői közül
535 III,30 | közül sokan élvezhessék ezt a kegyelmet, annak tudatában,
536 III,30 | annak tudatában, hogy ez a kegyelem igényteli. Miután
537 III,30 | igényteli. Miután véget ért a Jubileum, folytatódik a
538 III,30 | a Jubileum, folytatódik a megszokott út, a szentség
539 III,30 | folytatódik a megszokott út, a szentség bemutatása mindazonáltal
540 III,30 | bemutatása mindazonáltal a lelkipásztori munka minden
541 III,30 | fel kell tehát fedezni, a maga teljes hordereje szerint,
542 III,30 | teljes hordereje szerint, a Lumen gentium kezdetű, Egyházról
543 III,30 | híva az életszentségre”. A zsinati atyák nem azért
544 III,30 | nagy jelentőséget ennek a tárgykörnek, hogy spirituális
545 III,30 | azért, hogy kifejlesszék a benne rejlő sajátos lendítőerőt.
546 III,30 | vagyis hogy „az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyességéből
547 III,30 | hogy „az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyességéből
548 III,30 | egyességéből egybegyűlt nép” 15a „szentség” újbóli fölfedezéséhez
549 III,30 | Ahhoz tartozik, aki maga „a háromszor Szent” (vö. Iz
550 III,30 | azért áldozta fel magát a mi Urunk, hogy megszentelje (
551 III,30 | megszentelje (vö. Ef 5,25–26). A szentségnek ez az – úgyszólván –
552 III,30 | legyetek” (1 Tessz 4,3). Ez a kötelezettség nemcsak néhány
553 III,30 | keresztény ember meg van híva a teljes értékű keresztény
554 III,30 | értékű keresztény életre és a tökéletes szeretetre”. 16~~~~~~~~~
555 III,31 | igazságot tesszük annak a lelkipásztori programnak
556 III,31 | ez kevésbé ültethető át a gyakorlatba. Hiszen be lehet-e „
557 III,31 | be lehet-e „programozni” a szentséget? Vajon mit jelenthet
558 III,31 | Vajon mit jelenthet ez a szó a lelkipásztori terv
559 III,31 | Vajon mit jelenthet ez a szó a lelkipásztori terv összefüggésében? ~
560 III,31 | következményeket von maga után az a tény, hogy lelkipásztori
561 III,31 | lelkipásztori programunkat a szentség jele alá helyezzük.
562 III,31 | jele alá helyezzük. Azt a meggyőződést fejezi ki,
563 III,31 | meggyőződést fejezi ki, hogy ha a keresztség révén valóban
564 III,31 | akkor nem elégedhetünk meg a középszerű élettel, mely
565 III,31 | katekumentől: „Meg akarod-e kapni a keresztséget?”, valójában
566 III,31 | keresztséget?”, valójában ezt a kérdést szegezzük neki: „
567 III,31 | szentté válni?” Ezzel pedig a Hegyi Beszéd radikális követelményeivel
568 III,31 | Mt 5,48). ~~Ahogy maga a Zsinat is kifejtette, nem
569 III,31 | nem szabad félreérteni a tökéletességnek ezt az eszményét,
570 III,31 | feltételezne, melyre csak a szentség néhány „zsenije”
571 III,31 | néhány „zsenije” képes. A szentség útjai sokfélék
572 III,31 | sokfélék és mindenkinek a saját hivatásához igazodnak.
573 III,31 | számos világit is, akik a leghétköznapibb életkörülmények
574 III,31 | mindenki elé célul tűzzük a hétköznapi keresztény életnek
575 III,31 | hétköznapi keresztény életnek ezt a „magas fokát”: az egyházi
576 III,31 | az egyházi közösség és a keresztény családok egész
577 III,31 | Nyilvánvaló azonban, hogy a szentség útjai egészen személyesek,
578 III,31 | egészen személyesek, s hogy a szentség valódi pedagógiájára
579 III,31 | ritmusához alkalmazkodni. Ennek a pedagógiának magába kell
580 III,31 | magába kell építenie mindazt a gazdagságot, melyet a személyes
581 III,31 | mindazt a gazdagságot, melyet a személyes és csoportos segítségnyújtás
582 III,32 | Az imádság ~~32. A szentségnek ehhez a pedagógiájához
583 III,32 | 32. A szentségnek ehhez a pedagógiájához olyan kereszténységre
584 III,32 | imádság művészetét gyakorolja. A Jubileumi Év minden korábbinál
585 III,32 | korábbinál intenzívebben élte meg a személyes és közösségi imát.
586 III,32 | imádság során kialakul az a párbeszéd Krisztussal, amely
587 III,32 | bennetek maradok” (Jn 15,4). Ez a kölcsönösség a keresztény
588 III,32 | 15,4). Ez a kölcsönösség a keresztény élet lényege,
589 III,32 | Ha sikerült megvalósítani a Szentlélek segítségével,
590 III,32 | szemléléséhez. Megismerni a keresztény imádság e szentháromságos
591 III,32 | szerkezetét, mely mindenekelőtt a liturgiában, az egyházi
592 III,32 | közegében, de ugyanakkor a személyes tapasztalatban
593 III,32 | tapasztalatban is élhető – ez a titka a valóban eleven kereszténységnek,
594 III,32 | tapasztalatban is élhető – ez a titka a valóban eleven kereszténységnek,
595 III,32 | kereszténységnek, melyet nem a jövőtől való félelem kormányoz,
596 III,32 | mivel mindig újra visszatér a forráshoz és újjáéled általa. ~~
597 III,32(17)| Sacrosanctum Concilium, Konstitúció a szent liturgiáról, 10. pont. ~
598 III,33 | nem „az idők jele”-e az a tény, hogy a szekularizáció
599 III,33 | jele”-e az a tény, hogy a szekularizáció széles előretörése
600 III,33 | előretörése ellenére is a lelkiség elterjedt igényével
601 III,33 | igényével találkoznunk manapság a világban, s ez nagyrészt
602 III,33 | igényben mutatkozik meg? A többi vallások, melyek ma
603 III,33 | széles körben megtalálhatók a kereszténység hagyományos
604 III,33 | vonzó módon. Mivel mi abban a kegyelemben részesültünk,
605 III,33 | kinyilatkoztatja az Atyát és üdvözíti a világot, a mi feladatunk
606 III,33 | Atyát és üdvözíti a világot, a mi feladatunk megmutatni,
607 III,33 | mélységekig képes elhatolni a vele való kapcsolat. ~~Az
608 III,33 | misztikus hagyománya, mind a keleti, mind pedig a nyugati,
609 III,33 | mind a keleti, mind pedig a nyugati, sokat taníthat
610 III,33 | személyt, aki együtt lüktet a Szentlélekkel, s gyermeki
611 III,33 | melyet teljes egészében a kegyelem kormányoz. Szilárd
612 III,33 | elkötelezettséget követel, a megtisztulás fájdalmas élményei (
613 III,33 | megtisztulás fájdalmas élményei (a „sötét éjszaka”) is hozzátartoznak,
614 III,33 | éjszaka”) is hozzátartoznak, a különböző formák közvetítésével
615 III,33 | közvetítésével azonban elvezet ahhoz a kimondhatatlan örömhöz,
616 III,33 | kimondhatatlan örömhöz, melyet a misztikusok „jegyesi egyesülésként”
617 III,33 | feledkezhetnénk meg ezen a helyen arról a tanításról,
618 III,33 | meg ezen a helyen arról a tanításról, amelyet – oly
619 III,33 | iskoláivá” kell válniuk, ahol a Krisztussal való találkozás
620 III,33 | formájában is – egészen a szív valódi „bolondságáig”.
621 III,33 | amely azonban nem térít el a történelem elkötelezett
622 III,33 | alakításától: amikor megnyitja a szívet Isten szeretete előtt,
623 III,33 | előtt, megnyitja egyben a testvér szeretete előtt
624 III,33 | szándékai szerint építsük a történelmet. 18~~~~~~~~~
625 III,33(18)| Orationis formas, Levél a keresztény elmélkedés néhány
626 III,34 | 34. Bizonyos, hogy azok a hívek, akik különleges,
627 III,34 | fokozottan készségessé teszi őket a szemlélődés tapasztalataira,
628 III,34 | betölteni életüket. Mivel a mai világ számos megpróbáltatást
629 III,34 | számos megpróbáltatást mér a hitre, az ilyen felületesen
630 III,34 | fokozatosan elsorvad, s végül még a „pótszerek” csábításának
631 III,34 | engednek, s hajlani kezdenek a pótvallások kínálata vagy
632 III,34 | pótvallások kínálata vagy a babona szélsőséges formái
633 III,34 | Jómagam azt tervezem, hogy a szerdai katekézisek folyamán
634 III,34 | szerdai katekézisek folyamán a zsoltárokról folytatok elmélkedést,
635 III,34 | folytatok elmélkedést, kezdve a Laudes zsoltáraival, melyek
636 III,34 | hasznos lenne, ha nemcsak a szerzetes-, hanem a plébániaközösségek
637 III,34 | nemcsak a szerzetes-, hanem a plébániaközösségek is élnének
638 III,34 | kellene adni – természetesen a szükséges körültekintéssel –
639 III,34 | szükséges körültekintéssel – a népi imaformák értékét,
640 III,34 | és főleg nevelni kellene a népet a liturgikus imádságra.
641 III,34 | nevelni kellene a népet a liturgikus imádságra. Talán
642 III,34 | ahhoz az időhöz, amikor a keresztény közösség összehangolja
643 III,34 | közösség összehangolja majd a pasztorációs tevékenység
644 III,34 | pasztorációs tevékenység és a világban tett tanúságtétel
645 III,34 | tanúságtétel sokféle formáját a szentmise ünneplésével és
646 III,34 | ünneplésével és alkalmanként a Laudes és a Vesperás elmondásával,
647 III,34 | alkalmanként a Laudes és a Vesperás elmondásával, mintsem
648 III,34 | elmondásával, mintsem gondolnánk! A számos elkötelezett keresztény
649 III,35 | A vasárnapi eucharisztia ünneplése ~~
650 III,35 | Legnagyobb figyelmünket tehát a liturgiára kell irányítanunk.
651 III,35 | kell irányítanunk. Ez „az a csúcs, amelyre az egyház
652 III,35 | tevékenysége irányul; ugyanakkor az a forrás is, amelyből fakad
653 III,35 | amelyből fakad minden ereje”. 19A huszadik században, különösen
654 III,35 | huszadik században, különösen a Zsinat óta, sokat fejlődött
655 III,35 | Zsinat óta, sokat fejlődött a keresztény közösség a szentségek –
656 III,35 | fejlődött a keresztény közösség a szentségek – főként az Eucharisztia –
657 III,35 | különös szerepet tulajdonítva a vasárnapi eucharisztikus
658 III,35 | eucharisztikus ünnepnek és magának a vasárnapnak is, a hit különleges
659 III,35 | magának a vasárnapnak is, a hit különleges napjaként
660 III,35 | napjaként tartva számon, a feltámadt Úr napjaként,
661 III,35(19)| Sacrosanctum Concilium, Konstitúció a szent liturgiáról, 10. pont. ~
662 III,35 | valódi Húsvéton20megkapjuk a Szentlélek ajándékát. A
663 III,35 | a Szentlélek ajándékát. A keresztény időt kétezer
664 III,35 | keresztény időt kétezer év óta „a hét első, szombatot követő
665 III,35 | emlékezete tagolja, amikor a feltámadt Krisztus a béke
666 III,35 | amikor a feltámadt Krisztus a béke és a Szentlélek ajándékát
667 III,35 | feltámadt Krisztus a béke és a Szentlélek ajándékát adta
668 III,35 | eredeti esemény, melyre a keresztény hit épül (vö.
669 III,35 | eseményeket tartogat számunkra a most kezdődő évezred, de
670 III,35 | tartja majd kezében, aki a „Királyok Királya és az
671 III,35 | nemzedéknek meg akarja mutatni a történelem tengelyét, amelyhez
672 III,35 | tengelyét, amelyhez kapcsolódik a világ eredetének és végső
673 III,36 | 36. A Dies Domini kezdetű apostoli
674 III,36 | megkeresztelt számára valóban a vasárnap szíve legyen. Olyan
675 III,36 | mert szükségszerű eleme a valóban tudatos és hitvalló
676 III,36 | évezredbe lépünk, melyet a kultúrák és vallások összekeveredése
677 III,36 | összekeveredése jellemez, még a korábbi keresztény országokban
678 III,36 | kisded nyáj” (Lk 12,32) a keresztények csoportja,
679 III,36 | legalábbis azzá válik. Ez a körülmény azzal a kihívással
680 III,36 | válik. Ez a körülmény azzal a kihívással szembesít, hogy –
681 III,36 | nehézségekkel küszködve – a korábbinál jóval határozottabban
682 III,36 | egyik ilyen sajátosság éppen a vasárnapi szentmisén való
683 III,36 | minden héten egybegyűlnek a keresztények az élet Igéjének
684 III,36 | Kenyerének asztala körül, akkor a vasárnapi szentmise a szétszóródás
685 III,36 | akkor a vasárnapi szentmise a szétszóródás ellen is felvértezi
686 III,36 | is felvértezi őket. Azzá a kitüntetett hellyé válik,
687 III,36 | hirdetjük és megvalósítjuk a közösséget. Az Úr napja,
688 III,36 | közösséget. Az Úr napja, éppen a szentmisén való részvétel
689 III,37 | A kiengesztelődés szentsége ~~
690 III,37 | Szorgalmazni kívánom ezen túlmenően a lelkipásztori bátorság megújulását
691 III,37 | megújulását is, hogy általa a keresztény közösségek mindennapi
692 III,37 | hatékony módon tudja felkínálni a kiengesztelődés szentségének
693 III,37 | buzdításommal szólottam erről a témáról, összegyűjtve azokat
694 III,37 | témáról, összegyűjtve azokat a tapasztalatokat, melyeket
695 III,37 | tapasztalatokat, melyeket a püspöki szinódus e kérdéskörnek
696 III,37 | erőfeszítést tegyetek meg „a bűntudat” válságának leküzdésére,
697 III,37 | válságának leküzdésére, melyet a kortárs kultúrában tapasztalnunk
698 III,37 | veletek, hogy Krisztus maga a mysterium pietatis: az,
699 III,37 | arcát kell újra felfedeznünk a bűnbánat szentsége segítségével
700 III,37 | szentsége segítségével is, amely a keresztény ember számára „
701 III,37 | keresztény ember számára „a szokásos útja annak, hogy
702 III,37 | útja annak, hogy elnyerje a keresztség óta elkövetett
703 III,37 | általam említett szinódus ezt a problémát érintette, mindenki
704 III,37 | szentség válságát, mely főként a világ egyes régióiban jelentkezik.
705 III,37 | eltelt rövid időközben. A Jubileumi Év azonban, melyet
706 III,37 | melyet különösen jellemzett a szentségi gyónás fokozott
707 III,37 | valószínűleg szükség van arra, hogy a lelkipásztorok nagyobb bizalommal,
708 III,37 | kitartással mutassák be azt a híveknek és emeljék ki értékeit.
709 III,37 | hivatásunkról! Az Úr ajándékai – s a szentségek a legdrágábbak
710 III,37 | ajándékai – s a szentségek a legdrágábbak közül valók –
711 III,37 | emberi szívet, s aki Ura a történelemnek. ~
712 III,38 | A kegyelem elsődlegessége ~~
713 III,38 | kegyelem elsődlegessége ~~38. A tervek kidolgozása során,
714 III,38 | mellett, mely megadja mind a személyes, mind a közösségi
715 III,38 | megadja mind a személyes, mind a közösségi imának a nekik
716 III,38 | mind a közösségi imának a nekik kijáró helyet, egyúttal
717 III,38 | látásmódjának lényeges elvére is: a kegyelem elsődlegességére.
718 III,38 | Szembe kell néznünk azzal a kísértéssel, mely mindig
719 III,38 | előrehaladásra és magára a lelkipásztori tevékenységre
720 III,38 | hinnünk, hogy az eredmények a mi cselekvő- és tervezőképességeinktől
721 III,38 | Krisztus elsődlegességére, a vele való kapcsolatban pedig
722 III,38 | való kapcsolatban pedig a belső élet és a szentség
723 III,38 | kapcsolatban pedig a belső élet és a szentség primátusára. Ha
724 III,38 | terveink kudarcba fulladnak és a kielégületlenség kedvet
725 III,38 | kedvet szegő érzését hagyják a szívünkben? Azoknak a tanítványoknak
726 III,38 | hagyják a szívünkben? Azoknak a tanítványoknak a tapasztalatára
727 III,38 | Azoknak a tanítványoknak a tapasztalatára teszünk szert,
728 III,38 | szert, akik így szóltak a csodálatos halfogás evangéliumi
729 III,38 | fogtunk semmit” (Lk 5,5). A hit, az imádság, az Istennel
730 III,38 | azonban megnyitja szívünket a kegyelem áradata előtt,
731 III,38 | halfogás során Péternek jut az a szerep, hogy kimondja a
732 III,38 | a szerep, hogy kimondja a hit szavait: „A te szavadra,
733 III,38 | kimondja a hit szavait: „A te szavadra, kivetem a hálót” (
734 III,38 | A te szavadra, kivetem a hálót” (uo.). Engedjétek
735 III,38 | elején az egész Egyházat a hitnek erre az aktusára
736 III,39 | 39. Nem kétséges, hogy a szentség és az imádság említett
737 III,39 | Isten igéje felé. Mióta a II. Vatikáni Zsinat kiemelte
738 III,39 | lépések történtek előre a Szentírás kitartó hallgatása
739 III,39 | figyelmes olvasása terén. A Szentírást megillető tiszteletet
740 III,39 | is visszatükrözi. Ma már a hívek és a közösségek is
741 III,39 | visszatükrözi. Ma már a hívek és a közösségek is gyakran folyamodnak
742 III,39 | folyamodnak hozzá, s még a világi hívek között is sokan
743 III,39 | között is sokan vannak, akik a teológiai és biblikus kutatások
744 III,39 | segítségével szentelik magukat a Szentírás tanulmányozásának.
745 III,39 | azonban az igehirdetés és a hitoktatás meríthet új erőt
746 III,39 | és el kell mélyíteni ezt a távlatot azáltal is, hogy
747 III,39 | távlatot azáltal is, hogy a családok körében is terjesztjük
748 III,39 | családok körében is terjesztjük a Bibliát. Különösen az fontos,
749 III,39 | találkozásra adjon alkalmat, a lectio divina ókori, de
750 III,39 | segítségével megtalálhatjuk a bibliai szövegben azt az
751 III,40 | meghaladott elképzelés az, még a régen evangelizált országokban
752 III,40 | Bátran szembe kell néznünk a mind sokrétűbbé és megterhelőbbé
753 III,40 | megterhelőbbé váló helyzettel, a jelenségek világméretűvé
754 III,40 | világméretűvé válásával s a népek és kultúrák állandóan
755 III,40 | hogy fel kell elevenítenünk a kezdetek lendületét, át
756 III,40 | át kell adnunk magunkat a Pünkösd utáni apostoli igehirdetés
757 III,40 | evangéliumot!” (1 Kor 9,16). ~~Ez a szenvedély bizonyosan feltámasztja
758 III,40 | megbérmált hívőt kötelező erőt – a keresztény közösségek és
759 III,40 | feladataként élünk meg. Ezt a belső szükségletet azonban
760 III,40 | kellő tisztelettel vagyunk a konkrét személyek mindig
761 III,40 | és figyelmet tanúsítunk a különféle kultúrák iránt,
762 III,40 | kultúrák iránt, melyekbe a keresztény üzenetet beoltani
763 III,40 | beoltani kívánjuk, hogy a konkrét népek sajátos értékeit
764 III,40 | segíteni törekedjünk. ~~A harmadik évezred kereszténységének
765 III,40 | követelményére. Miközben a kereszténység teljesen önmaga
766 III,40 | ugyanakkor magára ölti annak a számtalan kultúrának és
767 III,40 | akik között gyökeret ver. A Jubileumi Évben különösen
768 III,40 | Egyház sokszínű arcának ez a szépsége. Mindez azonban
769 III,40 | éppen csak vázlata annak a jövőnek, melyet Isten Lelke
770 III,40 | bizalommal el kell ismételnünk. A felnőttekhez, a családokhoz,
771 III,40 | ismételnünk. A felnőttekhez, a családokhoz, a fiatalokhoz,
772 III,40 | felnőttekhez, a családokhoz, a fiatalokhoz, a gyermekekhez
773 III,40 | családokhoz, a fiatalokhoz, a gyermekekhez fordulunk,
774 III,40 | Kor 9,22). Amikor ezeket a javaslatokat teszem, különsen
775 III,40 | pasztorációjára gondolok. A Jubileum éppen az ifjúság
776 III,40 | ifjúság körében kínálta nekünk a nagylelkű szolgálatkészség
777 III,40 | Tudnunk kell értékelni ezt a vigasztaló választ, s lelkesedésüket
778 III,41 | irányítson bennünket ebben a bizakodó, vállalkozó és
779 III,41 | találékony missziós szellemben a hitnek az a számos fényes
780 III,41 | missziós szellemben a hitnek az a számos fényes tanúja, akikre
781 III,41 | számos fényes tanúja, akikre a Jubileum során emlékeztünk!
782 III,41 | semen christianorum: 25Ez a Tertullianus által megfogalmazott
783 III,41 | mindig is igaznak bizonyult a történelem megpróbáltatásai
784 III,41 | folyamán. Vajon nem így lesz-e a most kezdődő évszázadban,
785 III,41 | hogy távolról szemléljük a vértanúkat, mintha csak
786 III,41 | vértanúkat, mintha csak a múlt kategóriájáról, a keresztény
787 III,41 | csak a múlt kategóriájáról, a keresztény kor első századaihoz
788 III,41 | tapasztalatról lenne szó. A jubileumi emlékezet azonban
789 III,41 | Evangéliumot élte, s gyakran még a vértanúság próbáját is kiállta.
790 III,41 | mintegy „el is egyengették” a jövő útját. Nincs más dolgunk,
791 III,41 | mint – Isten kegyelmével – a nyomukba eredni. ~~
792 IV | IV ~~A SZERETET TANÚI~ ~~
793 IV,42 | tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy
794 IV,42 | is egymást” (Jn 13,34). ~~A másik nagy terület, mely
795 IV,42 | egyetemes Egyház, mind pedig a részegyházak szintjén szilárdan
796 IV,42 | köteleznünk programunkat, a közösség (koinonia, communio),
797 IV,42 | testesíti meg és nyilvánítja ki. A közösség a szeretet gyümölcse
798 IV,42 | nyilvánítja ki. A közösség a szeretet gyümölcse és jele;
799 IV,42 | szeretet gyümölcse és jele; ez a szeretet az örök Atya szívéből
800 IV,42 | Atya szívéből áramlik, s a Jézustól kapott Lélek ontja
801 IV,42 | ApCsel 4,32) legyünk. Ennek a szeretetközösségnek a megvalósításával
802 IV,42 | Ennek a szeretetközösségnek a megvalósításával lesz az
803 IV,42 | új évszázadban is, de ha a szeretet (agapé) hiányzik,
804 IV,42 | Maga Pál apostol mondja a szeretethimnuszban, hogy
805 IV,42 | mozdítunk el hegyeket” a hitünkkel, ha szeretet nincs
806 IV,42 | érünk” (vö. 1 Kor 13,2). A szeretet valóban az Egyház „
807 IV,42 | Szent Teréz, akit éppen a scientia amoris szakértőjeként
808 IV,42 | Egyháznak szíve van, s hogy ez a szív szeretettől ég. Megértettem,
809 IV,42 | Megértettem, hogy egyedül a Szeretet képes mozgatni
810 IV,42 | tagjait […]. Megértettem, hogy a Szeretet magában foglal
811 IV,42 | foglal minden hivatást, hogy a Szeretet – minden”. 27~~~~~~
812 IV,43 | A közösség lelkisége ~~43.
813 IV,43 | közösség lelkisége ~~43. A közösség otthonává és iskolájává
814 IV,43 | tennünk az Egyházat – ez az a nagy feladat, mellyel szembetalálkozunk
815 IV,43 | mellyel szembetalálkozunk a kezdődő új évezredben, ha
816 IV,43 | szándékaihoz és válaszolni akarunk a világ várakozására is. ~~
817 IV,43 | tévedés lenne azonban ezt a magatartást választani.
818 IV,43 | Mielőtt ugyanis felvázolnánk a konkrét kezdeményezések
819 IV,43 | kezdeményezések programját, előbb a közösségi szellem előmozdítása
820 IV,43 | közösségi szellem előmozdítása a fealadat, ezt kell nevelési
821 IV,43 | ahol az oltár szolgáinak, a fölszentelteknek és a lelkipásztori
822 IV,43 | szolgáinak, a fölszentelteknek és a lelkipásztori munkatársaknak
823 IV,43 | lelkipásztori munkatársaknak a képzése történik, mindenütt,
824 IV,43 | családok és közösségek épülnek. A közösségi szellem mindenekelőtt
825 IV,43 | hogy szívünk pillantását a bennünk lakó Szentháromság
826 IV,43 | fényét fel kell ismernünk a mellettünk élő testvérek
827 IV,43 | élő testvérek arcán is. A közösségi szellem azt jelenti,
828 IV,43 | szellem azt jelenti, hogy a misztikus Test mélységes
829 IV,43 | barátságot kínálunk nekik. A közösségi szellem azt a
830 IV,43 | A közösségi szellem azt a képességet is jelenti, hogy
831 IV,43 | jelenti, hogy meglátjuk a másikban a jót, hogy úgy
832 IV,43 | hogy meglátjuk a másikban a jót, hogy úgy fogadjuk és
833 IV,43 | ajándékot” is, nem pusztán annak a testvérnek az ajándékát,
834 IV,43 | aki közvetlenül kapta. A közösségi szellem végül
835 IV,43 | azt jelenti, hogy megadjuk a testvérnek az „őt megillető
836 IV,43 | e lelki haladás nélkül a közösségalkotás külső eszközei
837 IV,43 | válnának, csak mímelnék a közösséget, nem pedig a
838 IV,43 | a közösséget, nem pedig a növekedés kifejeződéseit
839 IV,44 | értékeljük és fejlesszük azokat a területeket és eszközöket,
840 IV,44 | területeket és eszközöket, melyek a II. Vatikáni Zsinat programja
841 IV,44 | Zsinat programja szerint a közösség építését szolgálják.
842 IV,44 | szolgálják. Mindenekelőtt a közösségnek azokra a sajátos
843 IV,44 | Mindenekelőtt a közösségnek azokra a sajátos szolgálataira kell
844 IV,44 | szolgálataira kell gondolnunk, amit a péteri hivatal és – vele
845 IV,44 | vele szoros kapcsolatban – a püspöki kollegialitás jelent.
846 IV,44 | mely szavatolja számukra a hiteles evangéliumi szellemet. ~~
847 IV,44 | evangéliumi szellemet. ~~A II. Vatikáni Zsinat óta
848 IV,44 | Zsinat óta sokat tettek a Római Kúria reformja, a
849 IV,44 | a Római Kúria reformja, a szinódusok szervezése, a
850 IV,44 | a szinódusok szervezése, a püspöki konferenciák működése
851 IV,44 | kifejeződjék az ezekben a közösségalkotó eszközökben
852 IV,44 | tudjunk válaszolni azokra a problémákra, melyekkel az
853 IV,45 | 45. A közösségi helyeket nap mint
854 IV,45 | egyház életének színterein. A közösségnek világosan meg
855 IV,45 | világosan meg kell jelennie a püspökök, a papok és a diakónusok
856 IV,45 | kell jelennie a püspökök, a papok és a diakónusok közötti
857 IV,45 | jelennie a püspökök, a papok és a diakónusok közötti kapcsolatokban,
858 IV,45 | közötti kapcsolatokban, a lelkipásztorok és Isten
859 IV,45 | Isten egész népe között, a papok és a szerzetesek között,
860 IV,45 | népe között, a papok és a szerzetesek között, az egyházi
861 IV,45 | inkább értékelni kell azoknak a szervezeteknek a munkáját,
862 IV,45 | azoknak a szervezeteknek a munkáját, melyeket a kánonjog
863 IV,45 | szervezeteknek a munkáját, melyeket a kánonjog irányoz elő: konkrétan
864 IV,45 | kánonjog irányoz elő: konkrétan a papi és pasztorációs tanácsokét.
865 IV,45 | Ezek, mint tudjuk, nem a parlamentáris demokrácia
866 IV,45 | veszítenek jelentőségükből. A közösség teológiája és lelkisége
867 IV,45 | teológiája és lelkisége éppen a lelkipásztorok és a hívek
868 IV,45 | éppen a lelkipásztorok és a hívek kölcsönös és hatékony
869 IV,45 | minden lényeges kérdésben, s a döntések átgondolásával
870 IV,45 | átgondolásával és megbeszélésével még a vitás esetekben is az álláspontok
871 IV,45 | hogy megkárosította volna a lelkipásztorok tekintélyi
872 IV,45 | példája, aki arra emlékezteti a monostor apátját, hogy hallgassa
873 IV,45 | apátját, hogy hallgassa meg a fiatalabbakat is: „gyakran
874 IV,45 | fiatalabbakat is: „gyakran a fiatalabbnak nyilatkoztatja
875 IV,45(29) | de mysterio, Rendelkezés a világi hívőknek a lelkipásztori
876 IV,45(29) | Rendelkezés a világi hívőknek a lelkipásztori szolgálatban
877 IV,45(29) | Az együttműködés szervei a részegyházban. (Szent István
878 IV,45 | Isten Lelke lobog”. 31~~~~~~A jogi bölcsesség tehát, mikor
879 IV,45 | bölcsesség tehát, mikor a részvétel konkrét szabályait
880 IV,45 | jogtalan követelést. Ugyanakkor a közösségi lelkiség úgy jeleníti
881 IV,46 | A hivatások sokfélesége ~~
882 IV,46 | hivatások sokfélesége ~~46. Ez a közösségi távlat szorosan
883 IV,46 | távlat szorosan kapcsolódik a keresztény közösség azon
884 IV,46 | képességéhez, hogy teret engedjen a Lélek valamennyi ajándéka
885 IV,46 | egysége nem egyformaság, hanem a jogos különbözések szerves
886 IV,46 | szerves egybefoglalása. A számos tag egyetlen testet
887 IV,46 | Szükséges tehát, hogy a harmadik évezred Egyháza
888 IV,46 | az egyházi életen belül. A fölszentelt mellett más
889 IV,46 | tovább. Ezek támogatják a közösséget sokféle szükségletükben:
890 IV,46 | az ifjúság nevelői vagy a legkülönfélébb szeretetszolgálatok
891 IV,46 | kérnünk (vö. Mt 9,38) – a papi vagy sajátos Istennek
892 IV,46 | problémája az Egyház életének a világ valamennyi részén.
893 IV,46 | világ valamennyi részén. A régen evangelizált országok
894 IV,46 | drámai méreteket öltött a társadalmi változások és
895 IV,46 | társadalmi változások és a fogyasztóivá vált, illetve
896 IV,46 | arra, hogy széles körben – a plébániákon, a tanintézetekben,
897 IV,46 | körben – a plébániákon, a tanintézetekben, a családokban
898 IV,46 | plébániákon, a tanintézetekben, a családokban is – szorgalmazzuk
899 IV,46 | családokban is – szorgalmazzuk a hivatásgondozást, elmélyült
900 IV,46 | Isten hívására, főként ha ez a hívás önmagunk és erőink
901 IV,46 | Országa számára. ~Ezeken a kereteken belül minden más
902 IV,46 | mely végeredményben mind a keresztség szentségével
903 IV,46 | gazdagságában gyökerezik, elnyeri a maga jelentőségét. Egyre
904 IV,46 | jobban föl kellene fedezni a világiak sajátos hivatását,
905 IV,46 | sajátos hivatását, akiknek az a feladatuk, hogy „az ideigvaló
906 IV,46 | s hogy „az egyházban és a világban töltsék be a maguk
907 IV,46 | és a világban töltsék be a maguk szerepét […] amikor
908 IV,46 | az egység szolgálatában a különféle társulatok kialakítása
909 IV,46 | társulatairól van szó. Ezek a közösségek Istentől kapott
910 IV,46 | lehelnek az Egyházba, s a Lélek valódi „tavaszát”
911 IV,46 | idézik elő. Természetesen a társulatoknak és a mozgalmaknak
912 IV,46 | Természetesen a társulatoknak és a mozgalmaknak mind az egyetemes
913 IV,46 | egyetemes Egyházban, mind a részegyházakban tökéletes
914 IV,46 | működniük, engedelmesen követve a főpásztori tekintélytől
915 IV,46 | mindenkihez szól: „Ne oltsátok ki a Lelket, s a prófétai beszédet
916 IV,46 | oltsátok ki a Lelket, s a prófétai beszédet ne vessétek
917 IV,46 | Vizsgáljatok felül mindent, a jót tartsátok meg” (1 Tessz
918 IV,46(33) | actuositatem , Határozat a világi hívek apostolkodásáról,
919 IV,47 | figyelmet kell fordítani a családpasztorációra. Ez
920 IV,47 | családpasztorációra. Ez a jelenlegi történelmi pillanatban
921 IV,47 | gyökeres válságát éljük. A házasság a keresztény elképzelés
922 IV,47 | válságát éljük. A házasság a keresztény elképzelés szerint
923 IV,47 | eredeti terve szerint, melyet a történelem folyamán „szívünk
924 IV,47 | kinyilatkoztatta, mit akart Isten a „kezdetek” óta (Mt 19,8).
925 IV,47 | kezdetek” óta (Mt 19,8). A szentségi méltóságra emelt
926 IV,47 | házasságban kifejeződik az a „nagy misztérium” is, hogy
927 IV,47 | nem engedhet e kérdésben a rá nehezedő kulturális nyomásnak,
928 IV,47 | neveléssel képessé tegyük a családokat arra, hogy meggyőző
929 IV,47 | tervei és az emberi személy – a házastársak és főként a
930 IV,47 | a házastársak és főként a törékeny gyermekek – valódi
931 IV,47 | valódi igényei szerint élnek. A családoknak mind tudatosabban
932 IV,48 | 48. S mit mondjunk arról a kényes kérdésről, hogy elő
933 IV,48 | hogy elő kell segíteni a közösség alakítását ökumenikus
934 IV,48 | viszonylatban is? Sajnálatos, hogy a múlt szomorú öröksége nem
935 IV,48 | az új évezred küszöbén. A jubileumi ünneplés során
936 IV,48 | út áll előttünk. ~~Amikor a nagy Jubileum arra ösztönzött
937 IV,48 | Anyaszentegyházban”: amit így megvallunk a Hiszekegyben, annak végső
938 IV,48 | Az Egyház Krisztus Teste, a Lélektől kapott egységben,
939 IV,48 | egységben, megoszthatatlanul. A megosztottság az Egyház
940 IV,48 | megosztottság az Egyház fiai között a történelem terméke, s az
941 IV,48 | folyamatosan ad Krisztus, a Fő az ő misztikus Testének.
942 IV,48 | konkrétan is megvalósul a katolikus Egyházban, eltérő
943 IV,48 | eltérő mértékben jelenik meg a megszentelődésnek és az
944 IV,48 | ajándékok – szüntelenül a teljes egység felé ösztönzik
945 IV,48 | Jézus imájára, nem pedig a mi képességeinkre épül az
946 IV,48 | mi képességeinkre épül az a bizalmunk is, hogy még a
947 IV,48 | a bizalmunk is, hogy még a történelemben sikerülni
948 IV,48 | sikerülni fog megvalósítani a teljes és látható közösséget
949 IV,48 | testvérünkkel együtt. ~~Ennek a Jubileum utáni útnak a megújítása
950 IV,48 | Ennek a Jubileum utáni útnak a megújítása érdekében nagy
951 IV,48 | nagy reménnyel fordulok a keleti egyházakhoz is, s
952 IV,48 | is, s azt kívánom, hogy a javak cseréje, mely az első
953 IV,48 | kiteljesedjék. Bárcsak rábírná a Kelet és a Nyugat keresztényeit
954 IV,48 | Bárcsak rábírná a Kelet és a Nyugat keresztényeit annak
955 IV,48 | újra közös úton járjanak, a hit egységében és a jogos
956 IV,48 | járjanak, a hit egységében és a jogos különbözés tiszteletben
957 IV,48 | ökumenikus párbeszédet azokkal a testvérekkel is, akik az
958 IV,48 | anglikán közösségben és a reformációból született
959 IV,48 | egyházi közösségekben élnek A hit és a keresztény erkölcs
960 IV,48 | közösségekben élnek A hit és a keresztény erkölcs lényeges
961 IV,48 | teológiák szembesítése, a szeretetben való együttműködés
962 IV,48 | együttműködés és főként a szentség nagy ökumenizmusa
963 IV,48 | szükségszerűen meghozza majd a jövőben gyümölcseit. Haladjunk
964 IV,48 | utunkon, törekedjünk arra a pillanatra, amikor majd
965 IV,48 | ha egyetértésben élnek a testvérek” (Zsolt 133[132],
966 IV,49 | A testvéri szeretet ~~49.
967 IV,49 | belüli közösség alapján a testvéri szeretet, természeténél
968 IV,49 | egyetemes szolgálat előtt, s a tevékeny és konkrét szeretet
969 IV,49 | amely döntő módon minősíti a keresztény életet, az egyházi
970 IV,49 | életet, az egyházi stílust és a lelkipásztori programokat.
971 IV,49 | lelkipásztori programokat. A most kezdődő évszázad és
972 IV,49 | milyen fokára képes eljutni a legszegényebbek iránt érzett
973 IV,49 | fölkerestetek” (Mt 25,35–36). Ez a szöveg nem puszta felszólítás
974 IV,49 | szöveg nem puszta felszólítás a szeretetre, hanem egyenesen
975 IV,49 | vet magának Krisztusnak a misztériumára. Krisztus
976 IV,49 | egyértelmű szavai szerint azonban a szegények személyében különösen
977 IV,49 | számukra az Egyháztól. Ez a fajta választás rávall Isten
978 IV,49 | Országának magjait vetjük el a történelemben, melyeket
979 IV,49(35) | konstitúció az Egyház és a mai világ viszonyáról, 22.
980 IV,50 | olyan szükséglet van, melyek a mi keresztény érzékenységünket
981 IV,50 | szólongatják. Világunk úgy lép a harmadik évezredbe, hogy
982 IV,50 | harmadik évezredbe, hogy a gazdasági, kulturális, technológiai
983 IV,50 | ellentmondásait is magán viseli. Ez a növekedés néhány kiváltságosnak
984 IV,50 | millióit azonban nemcsak a fejlődés peremére szorítja,
985 IV,50 | kárhoztatunk, akik nem kapják meg a legelemibb orvosi gondozást
986 IV,50 | ahol meghúzódhatnának? ~~A szegénység tablóját a végtelenségig
987 IV,50 | A szegénység tablóját a végtelenségig részletezhetnénk,
988 IV,50 | formák gyakran éppen azokban a rétegekben uralkodnak el,
989 IV,50 | akik nincsenek híjával a gazdasági erőforrásoknak,
990 IV,50 | kiváltotta elkeseredéssel, a drogok csapdájával, az idős
991 IV,50 | beteg személyek magányával, a félreállítottsággal vagy
992 IV,50 | félreállítottsággal vagy a társadalmi diszkriminációval.
993 IV,50 | társadalmi diszkriminációval. A keresztényeknek meg kell
994 IV,50 | keresztényeknek meg kell tanulniuk a Krisztusba vetett hittel
995 IV,50 | hittel közeledni ezekhez a problémákhoz, és megfejteni
996 IV,50 | problémákhoz, és megfejteni azt a felhívást, melyet a szegénységnek
997 IV,50 | azt a felhívást, melyet a szegénységnek ez a világa
998 IV,50 | melyet a szegénységnek ez a világa intéz hozzájuk. A
999 IV,50 | a világa intéz hozzájuk. A szeretet hagyományát kell
1000 IV,50 | találékonyságot követel. Elérkeztünk „a szeretet képzelőerejének”
1-500 | 501-1000 | 1001-1182 |