Chapter,Paragraph

 1 Intro,1  |         bennünket (vö. Jn 4,14). Az Atya irgalmas szeretete nyilvánult
 2  I,5     |           célját. Minden általa, az Atya Igéje és képmása által lett (
 3 II,18    | tanúságtétel erősíti meg, s mint az Atya „szeretett fia” (Lk 3,22)
 4 II,20    |          élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét,
 5 II,21    |          személy az örök Igének, az Atya Fiának a személye, és kizárólag
 6 II,24    |            hagy kétséget Jézus: „Az Atya bennem van s én az Atyában
 7 II,24    |     bizonyosságot, hogy ő a mennyei Atya Fia.     ~~
 8 II,25    |          módján szólítja őt: „Abba, Atya”. Arra kéri őt, hogy ha
 9 II,25    |          kelyhét (vö. Mk 14,36). Az Atya azonban, úgy tűnik, nem
10 II,25    |        visszaadhassa az embernek az Atya arcát, nemcsak az ember
11 II,25    |            a bűn „arcát” is: „Ô [az Atya] azt, aki bűnt nem ismert, ‘
12 II,26    |      bűneinkkel azonosul, egyben az Atya kezébe is „ajánlja” lelkét.
13 II,26    |            bűn miatti ellenállás az Atya szeretetével szemben. Passiója,
14 II,28    |             15,14). A feltámadás az Atya válasza volt Jézus engedelmességére,
15 III,30   |          jellegét – vagyis hogy „az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyességéből
16 III,32   |  Krisztusban – elvezet bennünket az Atya arcának szemléléséhez. Megismerni
17 III,33   |         bizalommal ráhagyatkozik az Atya szívére. Eleven tapasztalathoz
18 IV,42    |         jele; ez a szeretet az örök Atya szívéből áramlik, s a Jézustól
19 Összef,58|          Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevére” (