Chapter,Paragraph

 1  I,6     |       segítettek megvilágítani az első két évezrednek azokat az eseményeit,
 2 II,20    |            imádkozott” (Lk 9,18). Ez a két egybehangzó megállapítás
 3 II,21    |                emberek között! Ennek a két végletnek szoros és felbonthatatlan
 4 II,21    |        formulája szerint: „Egy személy két természetben”. A személy
 5 II,21    |            személye, és kizárólag ő. A két természet összekeveredés
 6 II,21(10)|              Úr Krisztust kell vallani két természetben össze-nem-elegyítve,
 7 II,21(10)|              tagozódik és nem osztódik két személyre, hanem egy és
 8 II,26    | elhagyatottságot kifejező kiáltásig. E két, látszólag összeférhetetlen
 9 IV,48    |          emléke, amikor az Egyház még „két tüdővel” lélegzett, hogy
10 IV,50    |         folytatni, amely már az eltelt két évezred folyamán is számos