Chapter,Paragraph
1 Intro,1 | hogy hálával emlékezzünk meg a múltról, szenvedélyesen
2 Intro,1 | éljük a jelent és nyíljunk meg a jövő előtt: „Jézus Krisztus
3 Intro,1 | eltelt év folyamán érintette meg a lelkeket. Bizonyos azonban,
4 Intro,1 | irgalmas szeretete nyilvánult meg nekünk ismét Krisztusban.
5 Intro,2 | hogy hálával köszönjük meg Istennek az értünk véghezvitt „
6 Intro,2 | 88],2). ~~Ugyanakkor újra meg kell vizsgálnunk, sőt, bizonyos
7 Intro,2 | sőt, bizonyos értelemben meg kell fejtenünk mindannak
8 Intro,3 | jövő hírnökeként is éltük meg. Most hasznosítanunk kell
9 I,4 | amely Krisztusban testesült meg. A kereszténység a kegyelem
10 I,5 | a történelemnek, ő adja meg értelmét és végső célját.
11 I,5 | pillanat úgy gyökerezik meg történelmünkben, mint mag,
12 I,6 | egyes személyek vizsgálták meg őszintén saját életüket,
13 I,7 | mindazonáltal nem akadályozta meg, hogy hálát adjunk az Úrnak
14 I,7 | korábbinál inkább úgy nyilvánult meg, mint az Egyház misztériumát
15 I,7 | emlékeit. Róluk emlékeztünk meg 2000. május 7-én is, más
16 I,9 | odahallgatás határozott meg, különösen is kiemelkedik
17 I,9 | valódi arcával mutatjuk meg a fiataloknak, akkor ők
18 I,9 | arra kérem őket, hozzák meg a hit és az élet radikális
19 I,12 | Jubileumi Évet. Nem feledkeztem meg azonban arról sem, hogy
20 I,12 | részegyházakban a hívők többsége meg is kapta a különleges kegyelmeket,
21 I,12 | ízben, közösen nyitotta meg az egyik Szent Kaput Péter
22 I,13 | hogyan is ne emlékeznék meg saját személyes Jubileumomról,
23 I,13 | hitben” (vö. Róm 4,11–16). Meg kellett azonban elégednem
24 I,13 | s amelyeket ő szentelt meg. Csak nehezen tudom kifejezni
25 I,14 | eladósodásának problémája. Az felel meg a Jubileum szellemének,
26 I,14 | kiterjedt. Örömmel állapítom meg, hogy az utóbbi időben számos
27 II,18 | kapott tanúságtétel erősíti meg, s mint az Atya „szeretett
28 II,19 | látása és érintése győzte meg, csak a hit volt képes felfedni
29 II,19 | apostoloknak már korábban meg kellett szerezniük Krisztus
30 II,19 | maga az Evangélium rajzolja meg a Fülöp Cezáreájában zajló,
31 II,19 | 13–20). Jézus, mint aki meg akarja vonni küldetésének
32 II,21 | felbonthatatlan egysége határozza meg Krisztus identitását, a
33 II,22 | hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben,
34 II,23(12)| Az ember nem istenülhetne meg a teremtménnyel egyesülve,
35 II,24 | erőteljesen nyilatkozik meg az Evangéliumokban; bennük
36 II,25 | Kereszt órájában nyilvánul meg. Misztérium ez a misztériumban,
37 II,25 | elkeseredett kiáltásban nyilvánul meg, melyet Jézus hallat a Kereszten: „‘
38 II,28 | szemlélése azonban nem állapodhat meg a Megfeszített képénél.
39 II,28 | s könyörgött ahhoz, aki meg tudta menteni a haláltól,
40 II,28 | érthető aggodalommal vallva meg Krisztus iránti szeretetét: „
41 III,29 | kialakítását minden bizonnyal meg fogja könnyíteni az a –
42 III,30 | szerint „az Egyházban mindenki meg van híva az életszentségre”.
43 III,30 | feladatként fogalmazódik meg, mely minden keresztény
44 III,30 | rendű-rangú keresztény ember meg van híva a teljes értékű
45 III,31 | akkor nem elégedhetünk meg a középszerű élettel, mely
46 III,31 | kérdezzük egy katekumentől: „Meg akarod-e kapni a keresztséget?”,
47 III,31 | és mozgalmak fogalmaztak meg. ~~
48 III,32 | korábbinál intenzívebben élte meg a személyes és közösségi
49 III,32 | is tették: „Uram, taníts meg minket imádkozni!” (Lk 11,
50 III,33 | megújult igényben mutatkozik meg? A többi vallások, melyek
51 III,33 | Hogyan is feledkezhetnénk meg ezen a helyen arról a tanításról,
52 III,33 | segítségkérés formájában nyilvánul meg, hanem hálaadás, dicséret,
53 III,35 | újra „minden nemzedéknek meg akarja mutatni a történelem
54 III,37 | szentelt gyűlése fogalmazott meg. Arra szólítottalak fel
55 III,37 | lehető erőfeszítést tegyetek meg „a bűntudat” válságának
56 III,37 | előidéző okok nem szűntek meg az eltelt rövid időközben.
57 III,38 | hálót” (uo.). Engedjétek meg Péter Utódának, hogy az
58 III,39 | figyel. Kedves Testvérek, meg kell szilárdítani és el
59 III,40 | Krisztussal, az nem őrizheti meg őt önmagának, hanem hirdetnie
60 III,40 | mindennapos feladataként élünk meg. Ezt a belső szükségletet
61 IV,42 | 42. „Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim
62 IV,42 | misztériumának lényegét testesíti meg és nyilvánítja ki. A közösség
63 IV,42 | szíve” – jól sejtette ezt meg Lisieux-i Szent Teréz, akit
64 IV,45 | A közösségnek világosan meg kell jelennie a püspökök,
65 IV,45 | apátját, hogy hallgassa meg a fiatalabbakat is: „gyakran
66 IV,45 | konkrét szabályait jelöli meg, az Egyház hierarchikus
67 IV,45 | közösségi lelkiség úgy jeleníti meg az intézményes elemeket,
68 IV,46 | prófétai beszédet ne vessétek meg. Vizsgáljatok felül mindent,
69 IV,46 | mindent, a jót tartsátok meg” (1 Tessz 5,19–21). ~~
70 IV,48 | szomorú öröksége nem torpan meg az új évezred küszöbén.
71 IV,48 | eltérő mértékben jelenik meg a megszentelődésnek és az
72 IV,50 | kárhoztatunk, akik nem kapják meg a legelemibb orvosi gondozást
73 IV,50 | formáit az újakkal toldjuk meg. Ezek az új formák gyakran
74 IV,50 | diszkriminációval. A keresztényeknek meg kell tanulniuk a Krisztusba
75 IV,50 | tékozolt formáiban jelenik meg, hanem abban a képességben
76 IV,53 | közösség megható módon osztotta meg javait a nem keresztényekkel,
77 IV,57 | módon kell őket olvasnunk, meg kell őket ismernünk és magunkévá
78 Összef,58| reménységben! Új évezred nyílik meg az Egyház előtt, mint valami
79 Összef,58| népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a
80 Összef,58| jegyében, amely „nem csal meg” (Róm 5,5). ~~Az új évszázad
|