Chapter,Paragraph

 1 Intro,1  |             Egyházban. A Lélek vize ez, mely csillapítja szomjunkat
 2 Intro,3  |      alakítanunk azt. Olyan feladat ez, amelynek megvalósítására
 3  I,4     |             veszített hamvasságából ez a „mai nap”, melyre az angyalok
 4  I,5     |        Isten Országa (vö. Mk 1,15). Ez a pillanat úgy gyökerezik
 5  I,5     |             mindörökre Isten vagy.” Ez az ezerszer ismételt himnusz
 6  I,6     |          bűneiért? Az „emlékezetnek ez a megtisztítása” megerősítette
 7  I,9     |  elevenebbül él a szívünkben, akkor ez bizonyosan az ifjúság tengernyi
 8  I,10    |        állítottuk őket a világ elé. Ez a jubileumi találkozó valóban
 9  I,14    |    helyreállítására vállalkozott, s ez még az elvett anyagi javak
10 II,16    |      szeretnénk Jézust” (Jn 12,21). Ez a kérés, melyet a Húsvét
11 II,17    |             vö. Jn 15,26), aki maga ez írások forrása, valamint
12 II,19    |              Olyan tapasztalat volt ez, melyet az apostoloknak
13 II,20    |        módját idézi. Jézus esetében ez a mód nem elégséges. A „
14 II,20    |              amikor megjegyzi, hogy ez a párbeszéd a tanítványokkal
15 II,20    |      egyedül imádkozott” (Lk 9,18). Ez a két egybehangzó megállapítás
16 II,22    |       Másrészt azonban Isten Fiának ez a leereszkedése nem öncélú,
17 II,24    |              Isteninek és emberinek ez az azonossága erőteljesen
18 II,25    |           nyilvánul meg. Misztérium ez a misztériumban, melyet
19 II,25    |            Eloi, lamma szabaktáni?’ Ez annyit jelent: Istenem,
20 II,25    |          homály? Valójában Jézusnak ez a szorongó „miértje”, miközben
21 II,27    |          kegyetlen volt. Misztérium ez, de mondhatom, megértettem
22 II,27    |              Nagyszerű tanúságtétel ez! Egyébként az evangélisták
23 II,28    |          valódi öröme fakad belőle! Ez az élmény erősíti az Egyházat,
24 III,29   |           világ végéig” (Mt 28,20). Ez a bizonyosság, kedves Testvérek,
25 III,29   |            a mennyei Jeruzsálemben. Ez a program nem változik együtt
26 III,29   |       előttünk. Oly lelkesítő munka ez, mely mindannyiunkra vár.
27 III,30   |             a szentség távlata. Nem ez volt-e a jubileumi búcsú
28 III,30   |    kegyelmet, annak tudatában, hogy ez a kegyelem igényteli. Miután
29 III,30   |             5,25–26). A szentségnek ez az – úgyszólván – objektív
30 III,30   |            legyetek” (1 Tessz 4,3). Ez a kötelezettség nemcsak
31 III,31   |       tűnhet első pillantásra, hogy ez kevésbé ültethető át a gyakorlatba.
32 III,31   |     szentséget? Vajon mit jelenthet ez a szó a lelkipásztori terv
33 III,32   |        bennetek maradok” (Jn 15,4). Ez a kölcsönösség a keresztény
34 III,32   |          tapasztalatban is élhető – ez a titka a valóban eleven
35 III,33   | találkoznunk manapság a világban, s ez nagyrészt éppen az imádság
36 III,33   |          neki” (Jn 14,21). Olyan út ez, melyet teljes egészében
37 III,35   |       liturgiára kell irányítanunk. Ez „az a csúcs, amelyre az
38 III,36   |       legyen. Olyan elkötelezettség ez, melyről nem szabad lemondanunk,
39 III,36   |         vagy legalábbis azzá válik. Ez a körülmény azzal a kihívással
40 III,40   |             Ige szolgáivá” váljunk, ez valóban elsődleges feladata
41 III,40   |      evangéliumot!” (1 Kor 9,16). ~~Ez a szenvedély bizonyosan
42 III,40   |             Egyház sokszínű arcának ez a szépsége. Mindez azonban
43 III,41   |              semen christianorum: 25Ez a Tertullianus által megfogalmazott
44 IV,42    |         szeretet gyümölcse és jele; ez a szeretet az örök Atya
45 IV,42    |         Egyháznak szíve van, s hogy ez a szív szeretettől ég. Megértettem,
46 IV,43    |          kell tennünk az Egyházat – ez az a nagy feladat, mellyel
47 IV,43    |  várakozására is. ~~Hogy mit jelent ez konkrétan? Okfejtésünk válhatna
48 IV,44    |         rejlő valamennyi lehetőség. Ez manapság különösképpen szükséges,
49 IV,46    |         hivatások sokfélesége ~~46. Ez a közösségi távlat szorosan
50 IV,46    |          hivatások előmozdításáért. Ez nagy jelentőségű problémája
51 IV,46    |           Isten hívására, főként ha ez a hívás önmagunk és erőink
52 IV,47    |    fordítani a családpasztorációra. Ez a jelenlegi történelmi pillanatban
53 IV,48    |          egységet alkot Atyjával, s ez az egység az Egyház egységének
54 IV,48    |             egészen az idők végéig. Ez az egység, amely – emberi
55 IV,49    |     teremtmény iránt. Olyan terület ez, amely döntő módon minősíti
56 IV,49    |       fölkerestetek” (Mt 25,35–36). Ez a szöveg nem puszta felszólítás
57 IV,49    |          kér számukra az Egyháztól. Ez a fajta választás rávall
58 IV,50    |    ellentmondásait is magán viseli. Ez a növekedés néhány kiváltságosnak
59 IV,50    |              melyet a szegénységnek ez a világa intéz hozzájuk.
60 IV,52    |   társadalmi kérdés megoldásához. ~~Ez az etikai és társadalmi
61 IV,52    |        értelmezi a kereszténységet, ez ugyanis nem lenne összeegyeztethető
62 IV,52    |        eszkatológiai feszültséggel. Ez az eszkatológiai feszültség
63 IV,54    |           oly drága mysterium lunae ez, általa akarták megmutatni,
64 IV,54    |            beárnyékolnak bennünket? Ez a küldetés azonban lehetségessé
65 IV,56    |       kinyilatkoztatásának adománya ez, aki „úgy szerette a világot,
66 IV,56    |             lenne szó a részünkről. Ez ugyanis olyan kegyelem,
67 IV,56    |        igazságra” (vö. Jn 16,13). ~~Ez az elv nemcsak a keresztény
68 Összef,58|      Szentlélek nevére” (Mt 28,19). Ez a missziós parancs bevezet
69 Összef,59|             az Urat!” (Jn 20,25). ~~Ez lesz a 2000. Év Jubileumának –