Chapter,Paragraph

 1 Intro,1  |          ebben az évben ünnepeltük a Jézus születése óta eltelt kétezer
 2 Intro,1  |            visszhangzanak szívünkben Jézus szavai. Ô, miután Simon
 3 Intro,1  |          nyíljunk meg a jövő előtt: „Jézus Krisztus ugyanaz tegnap,
 4 Intro,1  |         Marana tha – Jöjj el, Urunk, Jézus” (vö. Jel 22,17.20; 1 Kor
 5  I,4     |            csodálatos eseményt, hogy Jézus megszületett Betlehemben: „
 6  I,4     |              az a kijelentés, melyet Jézus tett saját hivatásáról a
 7  I,10    |       emlékezést, akkor valamiképpen Jézus figyelmeztetését tartjuk
 8  I,10    |          jelenti, hogy megismételjük Jézus gesztusát, aki a tanítványok „
 9  I,15    |             ragadó lelkesedést. Maga Jézus is így figyelmeztet: „Aki
10  I,15    |   emlékeztetek, melyet Mártának tett Jézus: „Sok mindenre gondod van
11 II,18    |         valójában nem állítják, hogy Jézus teljes életrajzát tartalmaznák
12 II,18    |             zavarba ejtő tényt, hogy Jézus szűz anyától született:
13 II,18    |    egybehangzanak, hogy rámutatnak a Jézus és a korabeli vallási társadalom
14 II,19    |           felötlöttek bennük, amikor Jézus gesztusaival vagy szavaival
15 II,19    |        jelenetben (vö. Mt 16,13–20). Jézus, mint aki meg akarja vonni
16 II,19    |          nyomukat Izrael történetén. Jézus valójában egészen más, mint
17 II,20    |       azokkal a szavakkal, melyekkel Jézus fogadja Péter vallomását: „
18 II,20    |              általános módját idézi. Jézus esetében ez a mód nem elégséges.
19 II,20    |          olyankor zajlott le, amikor Jézus „egyszer egyedül imádkozott” (
20 II,21    |  kimeríthetetlen mélységét is. Igen, Jézus valódi Isten és valódi ember!
21 II,21(10)|            tanítjuk, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus egy és ugyanaz
22 II,21(10)|       egyszülött Fiú, Isten, Ige, Úr Jézus Krisztus.”: Kalkedóni ökumenikus
23 II,22    |    körülmények között azonban főként Jézus emberségének konkrét és
24 II,22    |              van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden
25 II,22    |          Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr” (Fil 2,9–
26 II,23    |       embernek magát az embert”. 11~~~~~~Jézus az „új ember” (vö. Ef 4,
27 II,24    |    evangélisták helyesen fogák fel a Jézus által mondottak alapján
28 II,24    |       beszámol az alig tizenkét éves Jézus első, a jeruzsálemi Templomban
29 II,24    |              felől nem hagy kétséget Jézus: „Az Atya bennem van s én
30 II,24    |         emberi létmódnak megfelelően Jézus, aki „gyarapodott bölcsességben,
31 II,24    |      mindazonáltal kétségtelen, hogy Jézus már emberi életében tudatában
32 II,24    |              az Istennel” (Jn 5,18). Jézus emberi tudatának a Getszemáni
33 II,25    | megpróbáltatás gondolatától lesújtva Jézus egyedül áll Isten előtt,
34 II,25    |     kiáltásban nyilvánul meg, melyet Jézus hallat a Kereszten: „‘Eloi,
35 II,26    |           hogyan lehetséges az, hogy Jézus, miközben mély egységben
36 II,27    |           hasonló élményt, mint amit Jézus tapasztalt a kereszten:
37 II,27    |  megtapasztalja a boldog és szenvedő Jézus paradoxonát: „Urunk az Olajfák
38 II,28    |      feltámadás az Atya válasza volt Jézus engedelmességére, ahogy
39 II,28    |      hirdesse Krisztust a világnak: „Jézus Krisztus ugyanaz tegnap,
40 IV,48    |             az ő misztikus Testének. Jézus imája, melyet az Utolsó
41 IV,48    |       kicsinyszívűségünkkel szemben. Jézus imájára, nem pedig a mi
42 IV,49    |         történelemben, melyeket maga Jézus szórt szét földi élete során,
43 Összef,59|                  Bárcsak a feltámadt Jézus, aki velünk halad, akár