1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1535
Chapter, Paragraph
1 Intro | Tisztelendô Testvérek a Püspökségben és a Papságban! ~
2 Intro | Testvérek a Püspökségben és a Papságban! ~Szeretett Testvéreim! ~
3 Intro,1 | 1. AZ ÚR NAPJA -- ahogy a vasárnapot az apostoli idôktôl
4 Intro,1 | szoros összefüggésben áll a keresztény misztérium lényegi
5 Intro,1 | misztérium lényegi magvával. A vasárnap ugyanis az idô
6 Intro,1 | föltámadása napjára emlékeztet. A hét húsvétja, amikor megünnepeljük
7 Intro,1 | megünnepeljük Krisztus gyôzelmét a bűn és halál fölött, az
8 Intro,1 | vö. 2Kor 5,17) kezdetét. A világ elsô napjának imádással
9 Intro,1 | 5). ~Méltán alkalmazzuk a vasárnapra a zsoltáros örömteli
10 Intro,1 | alkalmazzuk a vasárnapra a zsoltáros örömteli kiáltását: "
11 Intro,1 | örömteli kiáltását: "Ezt a napot az Úristen adta, örvendezzünk
12 Intro,1 | Ezen örömre felhívás, mely a húsvéti liturgiának része
13 Intro,1 | Krisztus megfeszítésénél, és "a szombatok elsô napján, jókor
14 Intro,1 | jókor reggel" (Mk 16,2) a sírhoz siettek és azt üresen
15 Intro,1 | üresen találták. Meghívás a két emmauszi tanítvány örömének
16 Intro,1 | úgy érezték, hogy "lángol a szívük", miközben a Feltámadott
17 Intro,1 | lángol a szívük", miközben a Feltámadott csatlakozott
18 Intro,1 | Írásokat és feltárta magát "a kenyértörésben" (vö. Lk
19 Intro,1 | azután túláradó örömnek a visszhangja, amit az apostolok
20 Intro,1 | ugyanazon nap estéjén, amikor a föltámadott Jézus meglátogatta
21 Intro,1(1)| Antiochiai Szt Ignác: Levél a Magnészaiakhoz 9,1--2: SC
22 Intro,2 | esemény, amelyre alapszik a keresztények hite (vö. 1Kor
23 Intro,2 | valóság, amely teljesen csak a hit fényében látható, de
24 Intro,2 | azok, akiknek megadatott a kiváltság, hogy lássák a
25 Intro,2 | a kiváltság, hogy lássák a föltámadott Urat; csodálatos
26 Intro,2 | Krisztusé ugyanis "az idô és a századok", ahogy a vigília
27 Intro,2 | idô és a századok", ahogy a vigília lenyűgözô szertartásának
28 Intro,2 | szertartásának kezdetén a húsvéti gyertya elôkészítésekor
29 Intro,2 | nemzedéknek meg akarja mutatni a történelem tengelyét, amelyhez
30 Intro,2 | tengelyét, amelyhez kapcsolódik a világ eredetének és végsô
31 Intro,2 | követve, hogy az "Úr napja" a "napok ura". 2 Akiknek megadatott
32 Intro,2 | ura". 2 Akiknek megadatott a kegyelem, hogy higgyenek
33 Intro,2 | kegyelem, hogy higgyenek a föltámadott Úrban, belsô
34 Intro,2 | megindultsággal fogják föl a hét e napjának jelentését,
35 Intro,2 | jelentését, ami Szent Jeromost "a vasárnap a föltámadás napja,
36 Intro,2 | Szent Jeromost "a vasárnap a föltámadás napja, a keresztények
37 Intro,2 | vasárnap a föltámadás napja, a keresztények napja, a mi
38 Intro,2 | napja, a keresztények napja, a mi napunk" 3 kijelentésre
39 Intro,2 | kijelentésre késztette. A vasárnap ugyanis a keresztények
40 Intro,2 | késztette. A vasárnap ugyanis a keresztények számára "az
41 Intro,2 | annak mély értelmét is.3. A vasárnap alapvetô jelentôségét
42 Intro,2 | folyamán állandóan elismerte, s a II. Vatikáni Zsinat erôteljesen
43 Intro,2 | hangsúlyozza: "Az Egyház a húsvéti misztériumot a Krisztus
44 Intro,2 | Egyház a húsvéti misztériumot a Krisztus föltámadása napjából
45 Intro,2 | hagyományra támaszkodva a nyolcadik napon ünnepli,
46 Intro,2 | egyetemes Római Kalendáriumot és a liturgikus évet újra rendezô
47 Intro,2 | általános szabályokat. 6 A harmadik évezred közelsége --
48 Intro,2 | évezred közelsége -- mely a hívôket arra készteti, hogy
49 Intro,2 | világosságánál gondolkodjanak el a történelem folyásáról --
50 Intro,2 | hogy újra fedezzük föl a vasárnap jelentését: "misztériumát",
51 Intro,3 | 3 A jubileumi 2000. év küszöbén
52 Intro,3 | Eucharisztiát és az "Úr napját". A gondolatok és érzések közül,
53 Intro,3 | levelem született, néhány a krakkói püspökségem éveiben,
54 Intro,3 | szolgálatának átvétele után a római plébániákon -- éppen
55 Intro,3 | éppen vasárnaponként a liturgikus év különbözô
56 Intro,3 | amit oly szívesen folytatok a hívekkel, miközben veletek
57 Intro,3 | veletek együtt gondolkodom a vasárnap értelmén és hangsúlyozom
58 Intro,3 | értelmén és hangsúlyozom a szempontokat, melyek szerint
59 Intro,4 | kerülheti ugyanis, hogy egész a közelmúlt idôkig a vasárnap "
60 Intro,4 | egész a közelmúlt idôkig a vasárnap "megszentelését"
61 Intro,4 | vasárnap "megszentelését" a hagyományosan keresztény
62 Intro,4 | jelentôsen megkönnyítette a nép széles részvétele és
63 Intro,4 | nép széles részvétele és a polgári társadalom szervezete
64 Intro,4 | társadalom szervezete is, mely a munkával kapcsolatos törvényhozásban
65 Intro,4 | szilárd pontként biztosította a vasárnapi munkaszünetet.
66 Intro,4 | ahol törvény biztosítja a vasárnap ünnepi jellegét,
67 Intro,4 | vasárnap ünnepi jellegét, a gazdasági--társadalmi körülmények
68 Intro,4 | gyakran mélyen átalakította a közösség szokásait, s ezzel
69 Intro,4 | szokásait, s ezzel együtt a vasárnap arculatát is. Széles
70 Intro,4 | körökben gyakorlattá vált a "hétvége", ami a heti pihenést,
71 Intro,4 | gyakorlattá vált a "hétvége", ami a heti pihenést, az állandó
72 Intro,4 | értékeket, az emberi fejlôdés és a társas élet kibontakozásának
73 Intro,4 | egészét szolgálja. Nem csupán a pihenés szükségletének,
74 Intro,4 | megfelelnek. Amikor azonban a vasárnap elveszíti eredeti
75 Intro,4 | ezért nem téveszthetik össze a vasárnap ünneplését -- melynek
76 Intro,4 | ünneplésének kell lennie -- a "hétvégével", ami csak a
77 Intro,4 | a "hétvégével", ami csak a pihenés és a kirándulás
78 Intro,4 | ami csak a pihenés és a kirándulás ideje. Komoly
79 Intro,4 | van szükségünk, ami segíti a keresztényeket abban, hogy
80 Intro,4 | hogy teljes összhangban a hit ajándékával "önmaguk"
81 Intro,4 | arra, hogy számot adjanak a bennük lévô reményrôl (vö.
82 Intro,4 | szükségszerűen együtt jár a vasárnap mélyebb megértése
83 Intro,4 | mélyebb megértése is, hogy a Szentlélek iránti teljes
84 Intro,5 | 5. Ebbôl a szempontból a helyzet nagyon
85 Intro,5 | 5. Ebbôl a szempontból a helyzet nagyon változatos.
86 Intro,5 | változatos. Itt van egyrészt a fiatal egyházak példája,
87 Intro,5 | lelkesedéssel lehet ünnepelni a vasárnapot akár városokban,
88 Intro,5 | vasárnapot akár városokban, akár a legkisebb falvakban. Másrészt
89 Intro,5 | miatt is nagyon alacsony a vasárnapi liturgiában résztvevôk
90 Intro,5 | központi jelentôsége és a kötelezettség érzése, hogy
91 Intro,5 | missziós területeken, hanem a paphiány miatt a régen evangelizált
92 Intro,5 | hanem a paphiány miatt a régen evangelizált országokban
93 Intro,6 | kialakult helyzet láttán és a belôle fakadó kérdések hallatán
94 Intro,6 | számára világossá váljék a vasárnap nélkülözhetetlen
95 Intro,6 | nélkülözhetetlen értéke a keresztény életben. Amikor
96 Intro,6 | hagyományának útján járunk, melyet a II. Vatikáni Zsinat erôteljesen
97 Intro,6 | fölelevenített, amikor tanítja: "a Krisztus-hívôknek össze
98 Intro,6 | szülte újjá Jézus Krisztusnak a halálából való föltámadása
99 Intro,7 | 7. A vasárnap megszentelésének
100 Intro,7 | melyekre levelünkben fölhívjuk a figyelmet.A vasárnap a keresztény
101 Intro,7 | levelünkben fölhívjuk a figyelmet.A vasárnap a keresztény élet
102 Intro,7 | fölhívjuk a figyelmet.A vasárnap a keresztény élet középpontjában
103 Intro,7 | Nyissátok ki, sôt, tárjátok ki a kapukat Krisztus elôtt!" 9
104 Intro,7 | elôtt!" 9 Most ugyanebben a szellemben határozottan
105 Intro,7 | hogy fedezzétek föl újra a vasárnapot: "Ne féljetek
106 Intro,7 | teljesen meg tudjunk felelni a hit követelményeinek, hanem
107 Intro,7 | konkrét választ tudjunk adni a minden emberi szívben élô
108 Intro,7 | élô mély és igaz vágyakra. A Krisztusnak adott idô soha
109 Intro,7(9)| Homília a pápaság ünnepélyes átvételekor
110 I | ELSÔ FEJEZET ~AZ ÚR NAPJA ~A TEREMTÔ MŰVÉNEK ÜNNEPLÉSE ~
111 I,8 | általa lett" (Jn 1,3) ~8. A keresztények számára a vasárnap
112 I,8 | A keresztények számára a vasárnap elsôsorban a föltámadott
113 I,8 | számára a vasárnap elsôsorban a föltámadott Krisztus dicsôségétôl
114 I,8 | teremtés" ünneplése. De ha a maga mélységében megértjük
115 I,8 | attól az üzenettôl, melyet a Szentírás elsô soraitól
116 I,8 | elsô soraitól kezdve mond a világ teremtésének isteni
117 I,8 | misztériumának erejébôl az Ige a mindenség kezdete és vége.
118 I,8 | Ugyanezt hangsúlyozza Pál a Kolosszeieknek írt levelében: "
119 I,8 | Benne teremtetett minden a mennyben és a Földön: a
120 I,8 | teremtetett minden a mennyben és a Földön: a láthatók és a
121 I,8 | a mennyben és a Földön: a láthatók és a láthatatlanok...,
122 I,8 | a Földön: a láthatók és a láthatatlanok..., és minden
123 I,8 | általa teremtetett" (1,16). A Fiú tevékeny jelenléte Isten
124 I,8 | teremtô művében teljesen a húsvéti misztériumban tárult
125 I,8 | amikor Krisztus mint "elsô a halottak közül" (1Kor 15,
126 I,8 | teremtést, és elindította a folyamatot, melyet Ô maga
127 I,8 | Isten terve tehát már a teremtés hajnalán magában
128 I,8 | abbahagyván munkáját "megáldotta a hetedik napot és megszentelte
129 I,8 | megszentelte azt" (Ter 2,3). A teremtés elsô bibliai elbeszélésének
130 I,8 | szerint akkor született a "szombat", mely annyira
131 I,8 | vö. Ter 2,2) és annak a nyugalomnak a témája, melyet
132 I,8 | és annak a nyugalomnak a témája, melyet Isten a kivonulás
133 I,8 | nyugalomnak a témája, melyet Isten a kivonulás után népének ajánlott
134 I,8 | az Újszövetségben, mint a végleges "szombati nyugalom" (
135 I,8 | amelybe maga Krisztus a föltámadásával lépett be,
136 I,8 | kapott Isten népe, hogy a gyermeki engedelmességben
137 I,8 | el kell tehát olvasnunk a teremtés nagy történetét,
138 I,8 | történetét, s el kell mélyítenünk a "szombat" teológiáját, hogy
139 I,8 | teológiáját, hogy elmerülhessünk a vasárnap teljes megértésében.
140 I,9 | teremtette Isten az eget és a földet" (Ter 1,1) ~9. A
141 I,9 | a földet" (Ter 1,1) ~9. A teremtéstörténet költôi
142 I,9 | stílusa jól érzékelteti a csodálatot, mely elfogja
143 I,9 | mely elfogja az embert a teremtett világ mérhetetlensége
144 I,9 | ebbôl fakad Az iránt, aki a semmibôl teremtett mindent.
145 I,9 | semmibôl teremtett mindent. A Szentírás e lapjának súlyos
146 I,9 | vallási jelentése van, himnusz a mindenség Teremtôjéhez,
147 I,9 | egyetlen Úrnak mutat be a világot isteníteni akaró
148 I,9 | szemben. Ugyanakkor himnusz a teremtés jóságáról, mert
149 I,9 | jó" (Ter 1,10.12. stb). A történetet tagoló refrén
150 I,9 | pozitķv megvilįgķtįsba helyezi a mindenség minden részletét,
151 I,9 | lehetséges śjjįszületése įltal a titokba: a vilįg oly mértékben
152 I,9 | śjjįszületése įltal a titokba: a vilįg oly mértékben jó,
153 I,9 | marad eredetével, és miutįn a būn elcsśfķtotta, śjra jóvį
154 I,9 | elcsśfķtotta, śjra jóvį vįlik, ha a kegyelem segķtségével visszatér
155 I,9 | érinti, mert ō megkapta a szabadsįg pįratlan ajįndékįt
156 I,9 | ajįndékįt s egyben kockįzatįt. A Szentķrįs mindjįrt a teremtés
157 I,9 | kockįzatįt. A Szentķrįs mindjįrt a teremtés elbeszélése utįn
158 I,9 | elbeszélése utįn bemutatja a drįmai ellentétet az Isten
159 I,9 | nagysįga és bukįsa között, ami a vilįgban a būn és a halįl
160 I,9 | bukįsa között, ami a vilįgban a būn és a halįl sötét szķnjįtékįnak
161 I,9 | ami a vilįgban a būn és a halįl sötét szķnjįtékįnak
162 I,10 | 10. A kozmosz, ahogyan Isten kezébōl
163 I,10 | beteljesķtése" nyitja meg a vilįgot az emberi munka
164 I,10 | emberi munka szįmįra. "Isten a hetedik napon befejezte
165 I,10 | amit alkotott" (Ter 2,2). A Szentķrįs az isteni "munka"
166 I,10 | kifejezésével nem csupįn a Teremtō és a teremtett vilįg
167 I,10 | nem csupįn a Teremtō és a teremtett vilįg titokzatos
168 I,10 | ugyanis nemcsak laknia kell a vilįgban, hanem épķtenie
169 I,10 | munkatįrsįvį" kell vįlnia. A teremtéstörténet elsō fejezetei,
170 I,10 | teremtéstörténet elsō fejezetei, miként a Laborem exercens enciklikįban
171 I,10 | exercens enciklikįban ķrtam, a munka elsō evangéliumįt
172 I,10 | evangéliumįt jelentik. 10 A II. Vatikįni Zsinat is hangsślyozza
173 I,10 | Zsinat is hangsślyozza ezt a igazsįgot: "Az Isten képmįsįra
174 I,10 | ugyanis parancsot kapott, hogy a Földet és mindent, ami rajta
175 I,10 | szentségben kormįnyozza a vilįgot; s hogy Istent elismerve
176 I,10 | neve az egész földön." 11 A tudomįny, a technika és
177 I,10 | földön." 11 A tudomįny, a technika és a kultśra fejlōdése --
178 I,10 | tudomįny, a technika és a kultśra fejlōdése -- mely
179 I,10 | egyenesen szédületes -- a vilįg történelmében annak
180 I,10 | vilįg történelmében annak a küldetésnek a gyümölcse,
181 I,10 | történelmében annak a küldetésnek a gyümölcse, mellyel Isten
182 I,10 | mellyel Isten megbķzta a férfit és a nōt a feladattal
183 I,10 | Isten megbķzta a férfit és a nōt a feladattal és felelōsséggel,
184 I,10 | megbķzta a férfit és a nōt a feladattal és felelōsséggel,
185 I,10 | törvényét megtartva töltsék be a Földet, s munkįjukkal vessék
186 I,11 | A "szabbat": a Teremtō örömteli
187 I,11 | A "szabbat": a Teremtō örömteli nyugalma ~
188 I,11 | örömteli nyugalma ~11. Ha a teremtéstörténet elsō fejezetében
189 I,11 | szįmįraIsten "munkįja", akkor példa a "nyugalma" is: "Isten a
190 I,11 | a "nyugalma" is: "Isten a hetedik napon megpihent
191 I,11 | mint Isten "tétlenségét". A vilįgot megalapozó teremtō
192 I,11 | folyamatos, s Isten nem hagy föl a cselekvéssel, miként maga
193 I,11 | Jézus emlékeztet rį, éppen a szombat parancsįval kapcsolatban: "
194 I,11 | munkįlkodom" (Jn 5,17). A hetedik nap isteni nyugalma
195 I,11 | tétlen Istenrōl beszél, hanem a mū kész voltįt hangsślyozza,
196 I,11 | kifejezi Isten pihenōjét a kezébōl kikerült "nagyon
197 I,11 | megvalósķtįst, hanem inkįbb örül a létrehozott valósįg szépségének --,
198 I,11 | mindenre, de egész különlegesen a teremtés csścsįra, az emberre.
199 I,11 | pillantįsban mįr észrevehetō annak a kapcsolatnak jegyesi természete,
200 I,11 | természete, melyet Isten a sajįt képmįsįra teremtett
201 I,11 | megvalósķtani azįltal, hogy a szeretet szövetségére hķvja.
202 I,11 | az Izraellel kötött és a Krisztusban beteljesedett
203 I,11 | szövetség įltal: valójįban a megtestesült Ige fogja kiterjeszteni
204 I,11 | irgalmassįgįt az egész emberiségre a Szentlélek eszkatologikus
205 I,11 | eszkatologikus ajįndéka, valamint a tulajdon testéül és menyasszonyįul
206 I,12 | 12. A Teremtô tervében különbség,
207 I,12 | ugyanakkor mély összefüggés van a teremtés és az üdvösség
208 I,12 | hangsúlyozza ezt, amikor a "szombat" parancsát nemcsak
209 I,12 | szombat" parancsát nemcsak a teremtés napjait követô
210 I,12 | fölötti örömében megnyugszik a hetedik napon, ugyanaz,
211 I,12 | ugyanaz, mint aki fiainak a fáraó elnyomásából való
212 I,12 | kiszabadításában megmutatja a maga dicsôségét. Mindkét
213 I,12 | Mindkét esetben elmondhatjuk, a próféták által kedvelt képet
214 I,12 | mutatkozik meg, mint vôlegény a menyasszonyának (vö. Oz
215 I,12 | 2,2; Iz 54,4--8). ~Hogy a "szombatnak", Isten "nyugalmának"
216 I,12 | hatolhassunk, -- miként a zsidó hagyomány egyes elemei
217 I,12 | figyelembe kell vennünk a jegyességet, mely Isten
218 I,12 | csodálatos részlete: "Azon a napon a kedvéért szövetséget
219 I,12 | részlete: "Azon a napon a kedvéért szövetséget kötök
220 I,12 | kedvéért szövetséget kötök a mezô vadjával, a magasban
221 I,12 | szövetséget kötök a mezô vadjával, a magasban szárnyaló és a
222 I,12 | a magasban szárnyaló és a földön csúszó állatokkal;
223 I,12 | eltüntetem az országból az íjat, a kardot és a háborút és zavartalan
224 I,12 | országból az íjat, a kardot és a háborút és zavartalan nyugalmat
225 I,12(12) | A szombatot zsidó testvéreink "
226 I,12(12) | lelkülettel élik meg, miként ez a Genesis Rabbah X,9 és XI,
227 I,12(12) | 107, 117. Atlanta, 1985.). A Leka dódi ének is menyegzôs
228 I,12(12) | hangulatú: "Örülni fog neked a te Istened, miként örül
229 I,12(12) | te Istened, miként örül a vôlegény a menyasszonnyal ...
230 I,12(12) | miként örül a vôlegény a menyasszonnyal ... Szeretett
231 I,12(12) | serale del sabato. Kiad. A. Toaff. Róma, 1967--69.
232 I,13 | megáldotta és megszentelte a hetedik napot" (Ter 2,3) ~
233 I,13 | hetedik napot" (Ter 2,3) ~13. A szombat parancsa tehát,
234 I,13 | gyökerezik. Éppen ezért nem a többi kultikus rendelkezés
235 I,13 | más parancsolat --, hanem a Tízparancsolatban, a "tíz
236 I,13 | hanem a Tízparancsolatban, a "tíz szó" között található,
237 I,13 | az Egyház e parancsolatot a legalapvetôbb erkölcsi szabályok
238 I,13 | tanújelét adja, hogy nem a vallásosság közösségi megnyilvánulásának
239 I,13 | kifejezésérôl. Napjainkban a keresztények is fölfedezik
240 I,13 | keresztények is fölfedezik a vasárnap parancsának e távlatát.
241 I,13 | még inkább irányulnia kell a hitre, és ezt kell elsô
242 I,14 | 14. A nyugalom napja tehát elsôsorban
243 I,14 | napja tehát elsôsorban azért a pihenésé, mert Istentôl "
244 I,14 | nap, azaz el van különítve a többi naptól, azért, hogy
245 I,14 | között "az Úr napja" legyen. ~A szombat teremtéstörténetben
246 I,14 | Istentôl való. Az idô és a tér Ôhozzá tartozik. Isten
247 I,14 | különleges áldással "megszenteli a hetedik napot" és kiemelkedô
248 I,14 | napot" és kiemelkedô módon a "saját napjává" teszi, ez
249 I,14 | saját napjává" teszi, ez a szövetségi dialógus, sôt
250 I,14 | szövetségi dialógus, sôt a "jegyesi" dialógus természete
251 I,14 | természete szerint történik. A szeretet megszakításokat
252 I,14 | ez, mely mégsem egyhangú: a szeretet különbözô regisztereit
253 I,14 | regisztereit szólaltatja meg a közvetett és megszokott
254 I,14 | megszokott megnyilvánulásoktól a legintenzívebbekig, melyek
255 I,14 | melyek érzékeltetésére a Szentírás s késôbb oly sok
256 I,14 | misztikus nem riad vissza a házastársi szeretet képeinek
257 I,15 | idejét úgy kell élnünk, mint a Teremtônek szóló dicséretet
258 I,15 | kapcsolatának szüksége van a kifejezett imádságos idôszakokra
259 I,15 | idôszakokra is, melyekben a kapcsolat intenzív, a személy
260 I,15 | melyekben a kapcsolat intenzív, a személy egészét átfogó dialógussá
261 I,15 | Istenhez. ~Éppen ezért ez a nap a pihenés napja is:
262 I,15 | Istenhez. ~Éppen ezért ez a nap a pihenés napja is: a teendôk
263 I,15 | nap a pihenés napja is: a teendôk gyakran nyomasztó
264 I,15 | tényével fejezi ki az ember és a kozmosz Istentôl függésének
265 I,15 | elvet megszilárdítsa. Ezért a szombatot nyomatékosan úgy
266 I,15 | idô "szent építészetének" a bibliai kinyilatkoztatásra
267 I,15 | Arra emlékeztet, hogy a kozmosz és a történelem
268 I,15 | emlékeztet, hogy a kozmosz és a történelem Istenhez tartozik,
269 I,15 | tartozik, s az ember nem lehet a Teremtô munkatársa a világban,
270 I,15 | lehet a Teremtô munkatársa a világban, ha nincs tudatában
271 I,15(13) | Vö. A.J. Heschel: The sabbath.
272 I,16 | Emlékezés a megszentelésre ~16. A Tķzparancsolat
273 I,16 | Emlékezés a megszentelésre ~16. A Tķzparancsolat törvényének,
274 I,16 | törvényének, mellyel Isten a szombat megtartįsįra kötelez,
275 I,16 | szombat megtartįsįra kötelez, a Kivonulįs könyvében sajįtos
276 I,16 | formulįja van: "Emlékezz a szombati napra, hogy megszenteld" (
277 I,16 | hogy megszenteld" (20,8). A tovįbbiakban a sugalmazott
278 I,16 | 20,8). A tovįbbiakban a sugalmazott szöveg indoklįsul
279 I,16 | alatt teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent,
280 I,16 | teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami
281 I,16 | mindent, ami bennük van, a hetedik napon azonban megpihent.
282 I,16 | megpihent. Mert az Śr megįldotta a szombati napot és megszentelte." (
283 I,16 | bįrmi megtételét parancsolnį a törvény, valaminek emlékezetére
284 I,16 | nagy és alapvetō mūvének, a teremtésnek az emlékezetét.
285 I,16 | embernek pihennie kell. A pihenés ķgy sajįtosan szent
286 I,16 | sajįtosan szent jelleget ölt: a hķvōnek nemcsak śgy kell
287 I,16 | pihennie, azįltal, hogy a dicséretben, a hįlaadįsban,
288 I,16 | azįltal, hogy a dicséretben, a hįlaadįsban, a gyermeki
289 I,16 | dicséretben, a hįlaadįsban, a gyermeki közvetlenségben
290 I,16 | gyermeki közvetlenségben és a jegyesi barįtsįgban visszaviszi
291 I,17 | 17. A szombati nyugalommal kapcsolatban
292 I,17 | való "emlékezés" témįja a Mįsodik Törvénykönyvben
293 I,17 | fölmerül (5,12--15), abban a részben, ahol a parancsolat
294 I,17 | abban a részben, ahol a parancsolat alapja nem annyira
295 I,17 | parancsolat alapja nem annyira a teremtés mūve, hanem inkįbb
296 I,17 | Istentōl jött szabadķtįs a kivonulįsban: "Emlékezz
297 I,17 | rabszolga voltįl, de az Śr, a te Istened erōs kézzel és
298 I,17 | Azért parancsolta meg az Śr, a te Istened a szombat megtartįsįt." (
299 I,17 | meg az Śr, a te Istened a szombat megtartįsįt." (MTörv
300 I,17 | megtartįsįt." (MTörv 5,15) ~Ez a megfogalmazįs az elōzōnek
301 I,17 | az elōzōnek kiegészķtése: a kettō együtt nézve a teremtés
302 I,17 | kiegészķtése: a kettō együtt nézve a teremtés és az üdvösség
303 I,17 | Śr napjįnak" értelmét. A parancs tartalma tehįt elsōsorban
304 I,17 | tartalma tehįt elsōsorban nem a munka akįrmilyen megszakķtįsa,
305 I,17 | megķzlelje azt az örömöt, amit a Teremtō élt įt a teremtés
306 I,17 | örömöt, amit a Teremtō élt įt a teremtés utįn, lįtva, hogy
307 I,18 | A szombattól a vasįrnapig ~
308 I,18 | A szombattól a vasįrnapig ~18. Mivel a
309 I,18 | a vasįrnapig ~18. Mivel a harmadik parancsolat ennyire
310 I,18 | mūveinek emlékezetétōl, a keresztények, amikor fölfogtįk
311 I,18 | keresztények, amikor fölfogtįk a Krisztus įltal megkezdett
312 I,18 | végsō idō eredetiségét, a szombat utįni elsō napot
313 I,18 | misztériuma jelenti ugyanis a kezdetek misztériumįnak
314 I,18 | az üdvtörténet csścsįt és a vilįg eszkatologikus beteljesedésének
315 I,18 | elōvételezését. Amit Isten a teremtésben mūvelt s amit
316 I,18 | is, ha mindez véglegesen a parśziįban, Krisztus dicsōséges
317 I,18 | Ōbenne valósul meg teljesen a szombat "spirituįlis" értelme,
318 I,18 | Szįmunkra az igazi szombat a mi Megvįltónk, a mi Urunk,
319 I,18 | szombat a mi Megvįltónk, a mi Urunk, Jézus Krisztus". 14
320 I,18 | szombatjįn Isten szemléli a semmibōl teremtett vilįgot,
321 I,18 | fejezōdik ki, amellyel Krisztus a béke és a lélek ajįndékįt
322 I,18 | amellyel Krisztus a béke és a lélek ajįndékįt hozvįn megjelent
323 I,18 | vasįrnapjįn (vö. Jn 20,19--23). A hśsvéti misztériumban ugyanis
324 I,18 | kiegészül és teljesen föltįrul a föltįmadott Krisztus arcįn
325 I,18 | dicsōségben (vö. 2Kor 4,6). A "szombatról" įtlépünk "a
326 I,18 | A "szombatról" įtlépünk "a szombat utįni elsō napra",
327 I,18 | szombat utįni elsō napra", a hetedikrōl az elsō napra:
328 II | FEJEZET ~KRISZTUS NAPJA ~A FÖLTĮMADOTT ŚR ÉS A SZENTLÉLEK
329 II | NAPJA ~A FÖLTĮMADOTT ŚR ÉS A SZENTLÉLEK AJĮNDÉKĮNAK NAPJA ~
330 II,19 | A hetenkénti hśsvét ~ ~ ~
331 II,19 | hetenkénti hśsvét ~ ~ ~19. "A vasárnapot a mi Urunk Jézus
332 II,19 | 19. "A vasárnapot a mi Urunk Jézus Krisztus
333 II,19 | kezdete". 16 Szent Ágoston a vasárnapot így nevezi: "
334 II,19 | vasárnapot így nevezi: "a húsvét szakramentuma". 17
335 II,19 | húsvét szakramentuma". 17 A vasárnap és az Úr föltámadásának
336 II,19 | határozottan hangsúlyozta. A keleti egyházakban minden
337 II,19 | anasztaszimosz hémera, azaz a föltámadás napja, 18 s ezért
338 II,19 | hogy az Úr napja mennyire a teremtés művében, s egészen
339 II,19 | hivatkoznunk. Ez történik a keresztény vasárnapon, mely
340 II,19 | vasárnapon, mely hétrôl hétre a hívôk gondolatvilágába és
341 II,19 | gondolatvilágába és életébe helyezi a húsvéti eseményt, a világ
342 II,19 | helyezi a húsvéti eseményt, a világ üdvösségének forrását. ~
343 II,19(18) | A föltámadással való kapcsolat
344 II,19(18) | orosz nyelvben, melyben a vasárnapot egyenesen voszkreszénye-nek, '
345 II,20 | halálból való föltámadása a "szombat utáni elsô napon"
346 II,20 | Jn 20,1). 19 Ugyanezen a napon jelent meg a Föltámadott
347 II,20 | Ugyanezen a napon jelent meg a Föltámadott a két emmauszi
348 II,20 | jelent meg a Föltámadott a két emmauszi tanítványnak (
349 II,20 | János mondja (vö. 20,26) -- a tanítványok újra együtt
350 II,20 | Pünkösdkor is vasárnap volt, a zsidó húsvét utáni nyolcadik
351 II,20 | vö. ApCsel 2,1), amikor a Szentlélek kiárasztásával
352 II,20 | föltámadását, és "akik megfogadták a szavát, megkeresztelkedtek" (
353 II,20 | mely úgy jelent meg, mint a nép, amelyben Isten szétszórt
354 II,20(19) | A magyar fordításban: a hét
355 II,20(19) | A magyar fordításban: a hét elsô napján. ~
356 II,21 | A hét elsô napja ~21. A "szombat
357 II,21 | A hét elsô napja ~21. A "szombat utáni elsô nap,"
358 II,21 | szombat utáni elsô nap," a hét elsô napja az apostolok
359 II,21 | életritmusát (vö. 1Kor 16,2). A "szombat utáni elsô nap"
360 II,21 | nap" volt az is, amikor a troászi hívek összegyűltek "
361 II,21 | meghalt (vö. ApCsel 20,7--12). A Jelenések Könyve arról tanúskodik,
362 II,21 | Könyve arról tanúskodik, hogy a hét elsô napját így nevezték:
363 II,21 | 10). Ettôl kezdve ez lett a keresztények egyik megkülönböztetô
364 II,21 | egyik megkülönböztetô jegye a világban. A 2. sz. elején
365 II,21 | megkülönböztetô jegye a világban. A 2. sz. elején Büthinia helytartója,
366 II,21 | Plinius megjegyezte, hogy a keresztényeknek az a szokása,
367 II,21 | hogy a keresztényeknek az a szokása, hogy "egy meghatározott
368 II,21 | énekelnek." 20 S valóban, amikor a keresztények az Úr napja
369 II,21 | napja kifejezést használták, a húsvéti üzenetbôl fakadó
370 II,21 | Ezzel Krisztusnak ugyanazt a megszólítást adták, mellyel
371 II,21 | megszólítást adták, mellyel a Hetvenes fordítás az Ószövetségi
372 II,21 | szövegekben Isten nevét, a JHVH-t adta vissza, amit
373 II,22 | Egyház elsô évszázadaiban a napok hetes ritmusát nem
374 II,22 | evangélium elterjedt, s a görög és római kalendárium
375 II,22 | ünnepnapjai nem estek egybe a keresztény vasárnappal.
376 II,22 | nem kis nehézséget okozott a keresztényeknek az Úr hetenként
377 II,22 | megtartásában. Innen érthetô, hogy a hívôknek miért kellett napkelte
378 II,22 | írásaikban és prédikációikban. A húsvéti misztériumot azokkkal
379 II,22 | húsvéti misztériumot azokkkal a szentírási helyekkel világították
380 II,22 | szerint (vö. 24,27. 44--47) a föltámadott Krisztus magyarázta
381 II,22 | föltámadott Krisztus magyarázta a tanítványoknak. E szövegek
382 II,22 | tanítványoknak. E szövegek fényénél a föltámadás napjának ünneplése
383 II,22 | alkalmasnak bizonyult arra, hogy a keresztény misztérium egész
384 II,22(21) | Tertullianus is megemlíti a coetus antelucani-t, a '
385 II,22(21) | megemlíti a coetus antelucani-t, a 'hajnali összejövetelek'-
386 II,23 | Fokozatos elszakadás a szombattól ~23. Épp ez az
387 II,23 | elsô századok katekézisét a vasárnap pontos meghatározására
388 II,23 | vasárnap pontos meghatározására a zsidó szombattal szemben.
389 II,23 | szombattal szemben. Szombatonként a zsidóknak össze kellett
390 II,23 | zsidóknak össze kellett gyűlniük a zsinagógában, s megtartották
391 II,23 | zsinagógában, s megtartották a törvényben elôírt nyugalmat.
392 II,23 | kezdetben továbbra is eljártak a zsinagógába, hogy "a próféták
393 II,23 | eljártak a zsinagógába, hogy "a próféták minden szombaton
394 II,23 | közösségekben megfigyelhetô a szombat megtartása és a
395 II,23 | a szombat megtartása és a vasárnap ünneplése együtt.
396 II,23 | világosabban elkülönült egymástól a két nap, fôként a zsidóságból
397 II,23 | egymástól a két nap, fôként a zsidóságból megtért azon
398 II,23 | akik meg akarták tartatni a régi törvényt. Antiochiai
399 II,23 | írja: "Ha tehát azok, akik a régi életrendben nevelkedtek,
400 II,23 | nevelkedtek, eljutottak a remény újdonságára, ne a
401 II,23 | a remény újdonságára, ne a szombatot tartsák, hanem
402 II,23 | misztérium által nyertük el a hitet, és ezért tartunk
403 II,23 | élhetnénk nélküle, akinek a próféták is tanítványai
404 II,23 | próféták is tanítványai voltak a Lélekben, és mint tanítót
405 II,23 | is megjelölte pecsétjével a maga napját, mely a harmadik
406 II,23 | pecsétjével a maga napját, mely a harmadik a szenvedése után.
407 II,23 | napját, mely a harmadik a szenvedése után. E nap a
408 II,23 | a szenvedése után. E nap a hetes ciklusban a nyolcadik
409 II,23 | E nap a hetes ciklusban a nyolcadik a hetedik után,
410 II,23 | hetes ciklusban a nyolcadik a hetedik után, azaz a szombat
411 II,23 | nyolcadik a hetedik után, azaz a szombat után, és a hét elsô
412 II,23 | azaz a szombat után, és a hét elsô napja." 23 A vasárnap
413 II,23(22) | Levél a Magnésziabeliekhez 9,1--
414 II,23 | és a hét elsô napja." 23 A vasárnap és a zsidó szombat
415 II,23 | napja." 23 A vasárnap és a zsidó szombat különbsége
416 II,23 | beépült az egyházi tudatba, de a történelem bizonyos szakaszaiban
417 II,23 | történelem bizonyos szakaszaiban a munkaszünet kötelezettségének
418 II,23 | közösségek is, amelyekben a szombatot és a vasárnapot
419 II,23 | amelyekben a szombatot és a vasárnapot úgy tartották
420 II,23(23) | Paschalis, 4: PL 45, 841. A vasárnap "elsô nap" jellege
421 II,23(23) | nap" jellege jól látható a latin liturgikus naptárban,
422 II,23(23) | liturgikus naptárban, ahol a hétfô neve feria secunda ('
423 II,23(23) | secunda ('második nap') , a keddé feria tertia ('harmadik
424 II,23(23) | tertia ('harmadik nap') stb. A hét napjainak hasonló elnevezése
425 II,23(23) | napjainak hasonló elnevezése él a portugál nyelvben. ~
426 II,23(24) | castigatione: PG 46, 309. A "nagyszombat misztériuma"
427 II,23(24) | nagyszombat misztériuma" alapján a maronita liturgia is hangsúlyozza
428 II,23(24) | liturgia is hangsúlyozza a szombat és a vasárnap kapcsolatát (
429 II,23(24) | hangsúlyozza a szombat és a vasárnap kapcsolatát (vö.
430 II,24 | Az új teremtés napja ~24. A keresztény vasárnap szembesítése
431 II,24 | keresztény vasárnap szembesítése a sajátosan ószövetségi szombati
432 II,24 | Erôs megvilágításba került a föltámadás és a teremtés
433 II,24 | megvilágításba került a föltámadás és a teremtés kapcsolata. A keresztény
434 II,24 | és a teremtés kapcsolata. A keresztény gondolkodás számára
435 II,24 | ugyanis önkénytelenül adódott "a hét elsô napján" történt
436 II,24 | föltámadás összekapcsolása a kozmikus hét -- melyben
437 II,24 | kozmikus hét -- melyben a Teremtés Könyve elmondja
438 II,24 | Teremtés Könyve elmondja a teremtés elbeszélését --
439 II,24 | napjával (vö. Ter 1,1--2.4): a fény teremtésének napjával.
440 II,24 | az összefüggés késztetett a föltámadás olyan értelmezésére,
441 II,24 | teremtés kezdete, melynek a dicsôséges Krisztus a zsengéje,
442 II,24 | melynek a dicsôséges Krisztus a zsengéje, mivel Ô "minden
443 II,24 | 1,15) és "az elsôszülött a halottak közül" (1,18). ~
444 II,25 | 25. A vasárnap az a nap, melyen
445 II,25 | 25. A vasárnap az a nap, melyen a kereszténynek
446 II,25 | vasárnap az a nap, melyen a kereszténynek emlékeznie
447 II,25 | kell az üdvösségre, melyet a keresztségben kapott, s
448 II,25 | vált. "Vele eltemetkeztetek a keresztségben és benne föl
449 II,25 | vetett hit által, aki Ôt a halálból föltámasztotta" (
450 II,25 | Kol 2,12; vö. Róm 4,4--6). A liturgia hangsúlyozza a
451 II,25 | A liturgia hangsúlyozza a vasárnap e keresztségi jellegét,
452 II,25 | hogy szorgalmazza, hogy a húsvéti vigilián kívül ezen
453 II,25 | húsvéti vigilián kívül ezen a napon kereszteljünk, "amikor
454 II,25 | részben szorgalmazva a mise kezdetekor a szenteltvízzel
455 II,25 | szorgalmazva a mise kezdetekor a szenteltvízzel való meghintés
456 II,25 | mint bűnbánati aktust, mely a keresztségre, a keresztény
457 II,25 | aktust, mely a keresztségre, a keresztény élet születésére
458 II,25(25) | A gyermekkeresztelés szertartása
459 II,25(25) | gyermekkeresztelés szertartása 9. p.; vö. A felnôttkeresztelés szertartása
460 II,25(26) | Vö. Római Misekönyv: A vasárnapi aszperzió szertartása. ~
461 II,26 | A nyolcadik nap, az örökkévalóság
462 II,26 | elôképe ~26. Másrészt az a tény, hogy a szombat a hét
463 II,26 | Másrészt az a tény, hogy a szombat a hét hetedik napja,
464 II,26 | az a tény, hogy a szombat a hét hetedik napja, alapot
465 II,26 | szimbolikus értelmezéssel a "nyolcadik napnak" is lássuk.
466 II,26 | napnak" is lássuk. Azaz a hét folytatásaként olyan
467 II,26 | melyen az idônek nemcsak a kezdetére, hanem a végére,
468 II,26 | nemcsak a kezdetére, hanem a végére, az "eljövendô örökkévalóság"
469 II,26 | Baszileosz magyarázza, hogy a vasárnap azt a teljesen
470 II,26 | magyarázza, hogy a vasárnap azt a teljesen egyedülálló napot
471 II,26 | egyedülálló napot jelzi, mely a jelenlegi idôt fogja követni,
472 II,26 | jelenlegi idôt fogja követni, a határtalan napot, melynek
473 II,26 | mely nem tud öregedni; a vasárnap a végtelen élet
474 II,26 | tud öregedni; a vasárnap a végtelen élet állandó hirnöke,
475 II,26 | állandó hirnöke, mely élteti a keresztények reményét, és
476 II,26 | távlatában -- mely beteljesíti a szombat elôképi szimbolikáját --
477 II,26 | eszkatonról úgy beszél, hogy az "a nyugalom békéje, a szombat
478 II,26 | hogy az "a nyugalom békéje, a szombat békéje, az alkony
479 II,26 | alkony nélküli béke". 28 A vasárnapnak, az "elsô" s
480 II,26 | az "elsô" s ugyanakkor a "nyolcadik" napnak az ünneplése
481 II,26 | nyolcadik" napnak az ünneplése a keresztény embert az örök
482 II,27 | Krisztus, a világosság napja ~27. E
483 II,27 | amit az az Úr napjának a hívô gondolkodás és a lelkipásztori
484 II,27 | napjának a hívô gondolkodás és a lelkipásztori gyakorlat
485 II,27 | hogy tegye kereszténnyé a vasárnap számára a dies
486 II,27 | kereszténnyé a vasárnap számára a dies Solis, a "Nap napja"
487 II,27 | vasárnap számára a dies Solis, a "Nap napja" elnevezést,
488 II,27 | napja" elnevezést, amellyel a pogány rómaiak jelölték
489 II,27 | feltűnik. 30 Így vonták ki a hívôket azoknak a kultuszoknak
490 II,27 | vonták ki a hívôket azoknak a kultuszoknak csábító hatása
491 II,27 | csábító hatása alól, amelyek a Napot istenítették és e
492 II,27 | Szent Jusztinosz amikor a pogányoknak írt, a szokásos "
493 II,27 | amikor a pogányoknak írt, a szokásos "Nap napján" kifejezéssel
494 II,27 | élt annak jelölésére, hogy a keresztények mikor gyűlnek
495 II,27(30) | Pl. az angolban a Sunday, a németben a Sonntag ~
496 II,27(30) | Pl. az angolban a Sunday, a németben a Sonntag ~
497 II,27(30) | angolban a Sunday, a németben a Sonntag ~
498 II,27 | mikor gyűlnek össze, 31 de a kifejezésnek ekkor a hívôk
499 II,27 | de a kifejezésnek ekkor a hívôk számára már új, teljesen
500 II,27 | volt. 32 Krisztus ugyanis a világ világossága (vö. Jn
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1535 |