1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1535
Chapter, Paragraph
501 II,27 | az idô hetes forgásában. A vasárnap mint a föltámadott
502 II,27 | forgásában. A vasárnap mint a föltámadott Krisztus gyôzelmétôl
503 II,27 | megvilágított nap megjelenik a Liturgia Horarumban 33 és
504 II,27 | és különös hangsúlyt kap a virrasztásban, ami a keleti
505 II,27 | kap a virrasztásban, ami a keleti liturgiákban elôkészíti
506 II,27 | liturgiákban elôkészíti és bevezeti a vasárnapot. E napon összegyűlve
507 II,27 | megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában"
508 II,27 | azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában" ülnek (
509 II,27 | aki eljött "világosságul a pogányok megvilágosítására"(
510 II,27(33) | Pl.: "A nyolcadik nap s korszak
511 II,27(33) | Hasonló kifejezések taláhatók a Liturgia Horarum többi himnuszaiban
512 II,28 | A Szentlélek ajándékának napja ~
513 II,28 | Szentlélek ajándékának napja ~28. A vasárnapot, a világosság
514 II,28 | napja ~28. A vasárnapot, a világosság napját, a Szentlélekre
515 II,28 | vasárnapot, a világosság napját, a Szentlélekre gondolva a "
516 II,28 | a Szentlélekre gondolva a "tűz" napjának is nevezhetjük.
517 II,28 | ugyanis szorosan összefügg a Szentlélek "tüzével", s
518 II,28 | tüzével", s mindkét kép a keresztény vasárnap tartalmát
519 II,28 | lehellt és mondta: " Vegyétek a Szentlelket. Akiknek bűnét
520 II,28 | tartva." (Jn 20,22--23.) A Szentlélek kiárasztása volt
521 II,28 | Szentlélek kiárasztása volt a Föltámadott nagy ajándéka
522 II,28 | volt, amikor ötven nappal a föltámadás után a Szentlélek
523 II,28 | nappal a föltámadás után a Szentlélek erôvel szállt
524 II,28 | mint "tűz" (ApCsel 2,23) a Máriával együtt lévô apostolokra.
525 II,28 | együtt lévô apostolokra. A Pünkösd nem csak egyedülálló
526 II,28 | évenkénti ünneplésben megvan a maga nagy liturgikus jelentôsége,
527 II,28 | jelentôsége, amellyel lezárul a "nagy vasárnap", 36 a husvéti
528 II,28 | lezárul a "nagy vasárnap", 36 a husvéti misztériummal való
529 II,28 | vasárnap tartalmában is. A "hét husvétja" így bizonyos
530 II,28 | husvétja" így bizonyos módon a "hét pünkösdje " is lesz,
531 II,28 | pünkösdje " is lesz, amelyben a keresztények átélik az apostolok
532 II,28 | apostolok örömteli találkozását a Föltámadottal és engedik,
533 II,29 | A hit napja ~29. Mindezen
534 II,29 | sajátságok következtében a vasárnap úgy jelenik meg
535 II,29 | meg mint kiemelkedô módon a hit napja. E napon a Szentlélek,
536 II,29 | módon a hit napja. E napon a Szentlélek, az Egyház élô "
537 II,29 | emlékezete" (vö. Jn 14,26) a Föltámadott elsô megjelenésébôl
538 II,29 | tanítványának "mai napján". Amikor a vasárnap összegyűltek ott
539 II,29 | vannak az Úr színe elôtt, a hívôk Tamáshoz hasonlóan
540 II,29 | Tamáshoz hasonlóan hallják a felszólítást: "Tedd ide
541 II,29 | Tedd ide az ujjadat és lásd a kezeimet; nyújtsd ki a kezedet
542 II,29 | lásd a kezeimet; nyújtsd ki a kezedet és tedd az oldalamba,
543 II,29 | hívô!" (Jn 20,27.) Igen, a vasárnap a hit napja. Ezt
544 II,29 | 20,27.) Igen, a vasárnap a hit napja. Ezt hangsúlyozza
545 II,29 | hangsúlyozza az is, hogy a vasárnapi eucharisztiának,
546 II,29 | vasárnapi eucharisztiának, mint a liturgikus ünnepléseknek
547 II,29 | ünnepléseknek általában, része a hitvallás. Az elmondott
548 II,29 | Krédó nyilvánvalóvá teszi a vasárnap keresztségi és
549 II,29 | olyan nappá avatja, melyen a megkeresztelt ember, fölelevenítve
550 II,29 | megkeresztelt ember, fölelevenítve a keresztségi igéreteket sajátos
551 II,29 | Krisztus Testét, szemléli a "szent jelekben" jelenlévô
552 II,30 | szerzô tudósít arról, hogy a hívôk már akkoriban mindenütt
553 II,30 | rendszeresen megszentelték a vasárnapot. 37 A spontán
554 II,30 | megszentelték a vasárnapot. 37 A spontán gyakorlatból késôbb
555 II,30 | Úr napja hetekre tagolta a Egyház kétezer éves történetét.
556 II,30 | történetét. Elgondolható-e, hogy a jövôjét továbbra is ne határozza
557 II,30 | melyek nehézzé tehetik a vasárnap kötelezettségének
558 II,30 | gyermeke se legyen megfosztva a kegyelem áradásától, amit
559 II,30 | hoz magával. Ugyanebben a szellemben a II. Vatikáni
560 II,30 | Ugyanebben a szellemben a II. Vatikáni Zsinat, amikor
561 II,30 | Zsinat, amikor állást foglalt a polgári naptár reformjával
562 II,30 | ellenzi, amelyek megtartják a hét napos hetet a vasárnappal
563 II,30 | megtartják a hét napos hetet a vasárnappal együtt". 38
564 II,30 | vasárnappal együtt". 38 A harmadik évezred küszöbén
565 II,30 | harmadik évezred küszöbén a keresztény vasárnap megünneplése --
566 II,30 | tartalma és sajátosságai, s a hit alapjaival való kapcsolatának
567 II,30 | kapcsolatának következtében -- a keresztény mivolt jellegzetesége
568 II,30(38) | SC függeléke: Nyilatkozat a naptárreformról. ~
569 III | EUCHARISZTIKUS KÖZÖSSÉG A VASÁRNAP SZÍVE ~
570 III,31 | A Föltámadott jelenléte ~31. "
571 III,31 | veletek vagyok minden nap a világ végezetég" (Mt 28,
572 III,31 | és reményének forrását. A vasárnap mint a föltámadás
573 III,31 | forrását. A vasárnap mint a föltámadás napja nem csupán
574 III,31 | régmult esemény emlékezete: a Föltámadott övéi közötti
575 III,31 | magányosan imádkoznak és a szivük mélyén emlékeznek
576 III,31 | ugyanis, akik megkapták a keresztség kegyelmét nem
577 III,31 | Egyházat, az ekklésziát, azt a közösséget, melyet a föltámadott
578 III,31 | azt a közösséget, melyet a föltámadott Krisztus hív
579 III,31 | összegyűjtse" (Jn 11,52). A keresztények "egyek" lettek
580 III,31 | Krisztusban (vö. Gal 3,28) a Szentlélek ajándéka által.
581 III,31 | mutatkozik meg akkor, amikor a hívek összegyűlnek: tudatosodik
582 III,31 | bennük és tanuságot tesznek a világnak arról, hogy "minden
583 III,31 | tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban" (
584 III,32 | hanem bizonyos értelemben a "születési" helye is. 40
585 III,32 | fokozottan mutatkozik meg azon a napon, amikor az egész közösséget
586 III,32 | föltámadásának emlékezetére. A Katolikus Egyház Katekizmusa
587 III,33 | 33. Épp a vasárnapi szentmisén élik
588 III,33 | vasárnapi szentmisén élik át a keresztények újra különös
589 III,33 | húsvét esti élményét, amikor a Föltámadott megjelent közöttük (
590 III,33 | közöttük (vö. Jn 20,19). A tanítványok kis csoportjában,
591 III,33 | Tanuságtételük révén árad a hívôk minden nemzedékére
592 III,33 | nemzedékére Krisztusnak a béke messiási ajándékával
593 III,33 | bôvelkedô üdvössége. E békét Ô a vére árán szerezte és a
594 III,33 | a vére árán szerezte és a Szentlélekkel együtt ajándékozza: "
595 III,33 | gyökerében már látható a keresztény közösség szokása,
596 III,33 | mégis hisznek" (Jn 20,29). A Föltámadott megjelenései
597 III,33 | Föltámadott megjelenései és a Eucharisztia közötti szoros
598 III,33 | elbeszélésben ugyanaz, mint a utolsó vacsorán, s ez világosan
599 III,33 | vacsorán, s ez világosan utal a "kenyértörésre", ahogyan
600 III,34 | A vasárnapi Eucharisztia ~
601 III,34 | Eucharisztia ~34. Kétségtelen, hogy a vasárnapi Eucharisztiának
602 III,34 | Eucharisztiának nincsenek a más napokon ünnepelt szentmisétôl
603 III,34 | és nem is szakítható el a liturgikus és szentségi
604 III,34 | Pásztora körül: "Az Egyház a legkiválóbb módon akkor
605 III,34 | és tevékenyen részt vesz a közös liturgiában, mindenekelôtt
606 III,34 | egyetlen oltár körül, melynél a közösség élén ott áll a
607 III,34 | a közösség élén ott áll a papságától és segédkezôitôl
608 III,34 | segédkezôitôl körülvett püspök." 43 A püspökkel és az egész egyházi
609 III,34 | közösséggel való kapcsolat a hét minden egyes napján
610 III,34 | megmutatkozik, akkor is, ha nem a püspök vezeti a liturgiát.
611 III,34 | ha nem a püspök vezeti a liturgiát. Ezt fejezi ki
612 III,34 | liturgiát. Ezt fejezi ki a püspök nevének említése
613 III,34 | püspök nevének említése a szentmise kánonjában.A vasárnapi
614 III,34 | említése a szentmise kánonjában.A vasárnapi Eucharisztia azonban
615 III,34 | vasárnapi Eucharisztia azonban a közösség kötelezô részvételével
616 III,34 | mégis különbözik, mert "azon a napon történik, amelyen
617 III,34 | amelyen Krisztus legyôzte a halált és tulajdon halhatalan
618 III,34 | melynek tagjai összegyűlnek a "kenyértörésre", úgy tapasztalja
619 III,34 | kenyértörésre", úgy tapasztalja a szentmisét mit helyet, ahol
620 III,34 | Ugyanakkor az ünneplésben a közösség kitárul az egyetemes
621 III,34(44)| embolizmus szavai, melyek a vasárnap husvéti jellegét
622 III,34 | Egyházról" és növelje azt a hitben és a szeretetben
623 III,34 | növelje azt a hitben és a szeretetben a Pápa, az egyes
624 III,34 | hitben és a szeretetben a Pápa, az egyes egyházak
625 III,34 | összes hívôk egységében a szeretet tökéletességéig. 46
626 III,34(45)| Commmunionis notio c. levele a püspökökhöz a kommunióról (
627 III,34(45)| c. levele a püspökökhöz a kommunióról (1992. V. 28-
628 III,34(46)| A magyarban: "Erôsítsd meg
629 III,34(46)| pápánkat és N püspökünket, a püspökök testületét és egész
630 III,35 | érthetô, hogy miért kell a lelkipásztorkodásban annyira
631 III,35 | lelkipásztorkodásban annyira hangsúlyozni a vasárnapi szentmise közösségi
632 III,35 | módom emlékezteteni rá, a plébánia összes tevékenységei
633 III,35 | annyira hatásos és éltetô a közöség számára, mint az
634 III,35 | ünneplése". 47 Ezért sürgetett a II. Vatikáni Zsinat: "Fáradozni
635 III,35 | Fáradozni kell azért, hogy a plébániai közösségi érzés
636 III,35 | közösségi érzés különösen a vasárnapi mise együttes
637 III,35 | egyenes folytatását jelentik a késôbbi liturgikus eligazítások,
638 III,35 | miserendjét hangolják össze a plébániatemplom szentmiséivel,
639 III,35 | megnyilvánul és erôsödik a vasárnapi szentmisében akár
640 III,35 | vasárnapi szentmisében akár a püspök körül a székesegyházban
641 III,35 | szentmisében akár a püspök körül a székesegyházban akár a plébniatemplomban,
642 III,35 | körül a székesegyházban akár a plébniatemplomban, ahol
643 III,35 | plébniatemplomban, ahol a plébános a püspök helyettese. 49 ~
644 III,35 | plébniatemplomban, ahol a plébános a püspök helyettese. 49 ~
645 III,36 | 36. A vasárnapi szentmise közössége
646 III,36 | meghatározza az Egyházat, az Atya a Fiú és Szentlélek egységében
647 III,36 | összegyűlt népet. 50 Amikor a szülôk gyermekeikkel együtt
648 III,36 | együtt veszik körül az Ige és a Élet Kenyerének asztalát,
649 III,36 | Élet Kenyerének asztalát, a keresztény családok saját
650 III,36 | megnyilatkozását élik át. 51 Elsôsorban a szülôk feladata, hogy ráneveljék
651 III,36 | ráneveljék gyermekeiket a vasárnapi szentmisén való
652 III,36 | szentmisén való részvételre. A katekéták segítik ôket ebben
653 III,36 | azáltal, hogy növendékeiket a katekézissel bevezetik a
654 III,36 | a katekézissel bevezetik a szentmisébe és megmagyarázzák
655 III,36 | szentmisébe és megmagyarázzák a vasárnapi szzentmise kötelezô
656 III,36 | Hozzájárulhatnak ehhez, ha a körülmények javallják, a
657 III,36 | a körülmények javallják, a liturgikus elôírásokban
658 III,36 | különféle gyermekmisék is. 52 A plébániának mint "eucharisztikus
659 III,36 | szentmiséjén helyes ha jelen vannak a területen működô különféle
660 III,36(53)| Ecclesiae imago direktórium a püspökök lelkipásztori szolgálatáról (
661 III,36 | napján nem kell szorgalmazni a kis csoportok miséit: nem
662 III,36 | azért, hogy el ne vonják a papokat a plébániai közösségek
663 III,36 | hogy el ne vonják a papokat a plébániai közösségek számmára
664 III,36 | ôrizzék és elômozdítsák. 55 A részegyházak Püspökei bölcs
665 III,36 | hogy -- figyelembe véve a sajátos nevelési és lelkipásztori
666 III,36 | lelkipásztori szempontokat, a személyek és a csoportok
667 III,36 | szempontokat, a személyek és a csoportok javát, s fôként
668 III,36 | csoportok javát, s fôként a gyümölcsöket, amik az egész
669 III,37 | zarándokútja szempontjából a Krisztus feltámadására hivatkozás
670 III,37 | elôre az Úr utolsó napja, a vég nélküli vasárnap felé.
671 III,37 | szentmisében feltűnik. De a vasárnap, mivel különlegesen
672 III,37 | különlegesen emlékezik meg a föltámadott Krisztus dicsôségérôl,
673 III,37 | eljövendô dicsôségét is. Ettôl a vasárnap olyan nappá válik,
674 III,37 | bizonyos módon elôvételezi a mennyei Jeruzsálem eszkatologikus
675 III,37 | föld örömét, amikor majd a szent város, az új Jeruzsálem
676 III,37 | Istentôl "és oly szép, mint a vôlegényének felékesített
677 III,38 | A remény napja ~38. Ebbôl
678 III,38 | remény napja ~38. Ebbôl a szempontból ha a vasárnap
679 III,38 | Ebbôl a szempontból ha a vasárnap a hit napja, nem
680 III,38 | szempontból ha a vasárnap a hit napja, nem kevésbé a
681 III,38 | a hit napja, nem kevésbé a keresztény remény napja
682 III,38 | való részesedés ugyanis a Bárány eszkatologikus mennyegzôs
683 III,38 | 9) elôvételezése. Amikor a keresztény közösség ünnepli
684 III,38 | keresztény közösség ünnepli a föltámadott és mennybe fölment
685 III,38 | dicsôséges eljövetelét". 58 Ha a keresztény reményt a vasárnapi
686 III,38 | Ha a keresztény reményt a vasárnapi szentmise ritmusa
687 III,38 | könyörgésekbe" nem csak a keresztény közösség, hanem
688 III,38 | Egyház így tanuságot tesz a világnak arról, hogy "magáévá
689 III,38 | arról, hogy "magáévá teszi a mai ember, fôként a szegények
690 III,38 | teszi a mai ember, fôként a szegények és a szenvedôk
691 III,38 | ember, fôként a szegények és a szenvedôk örömét és reményét,
692 III,38(58)| A Miatyánk utáni Embolizmus. ~
693 III,38 | szomorúságát és félelmét". 59 Végül a vasárnapi eucharisztikus
694 III,38 | felajánlással megkoronázva a tanuságtételt, melyet gyermekei
695 III,38 | tanuságtételt, melyet gyermekei a hét minden napján munkájukban
696 III,38 | Evangélium hirdetésével és a szeretet gyakorlásával,
697 III,38 | gyakorlásával, az Egyház a legkifejzedôbb módon mutatja
698 III,39 | Az Ige asztala ~39. A vasárnapi szentmisén, mint
699 III,39 | minden egyéb szentmisén is, a Föltámadottal való találkozás
700 III,39 | üdvösség történetének, fôként a husvéti misztériumnak azt
701 III,39 | husvéti misztériumnak azt a megértését, amit maga a
702 III,39 | a megértését, amit maga a feltámadott Jézus adott
703 III,39 | amikor az Egyházban olvassuk a Szentírást". 61 Az Élet
704 III,39 | Élet Kenyerének asztalán a haláláról és feltámadásáról
705 III,39 | megemlékezés által válik valóra a feltámadott Úr valóságos,
706 III,39 | az örök dicsôség záloga. A II. Vatikáni Zsinat emlékeztet
707 III,39 | aktust alkotnak". 62 Ugyanez a zsinat azt is megszabta,
708 III,39 | gazdagabban legyen megterítve a hívôk számára, ezért a Biblia
709 III,39 | megterítve a hívôk számára, ezért a Biblia kincseit jobban föl
710 III,39 | Továbbá elrendelte, hogy a vasárnap és parancsolt ünnepeken
711 III,39 | és parancsolt ünnepeken a homília csak súlyos ok miatt
712 III,39 | Ezen intézkedéseket a a liturgikus reform hűségesen
713 III,39 | Ezen intézkedéseket a a liturgikus reform hűségesen
714 III,39 | végrehajtotta, amirôl VI. Pál pápa a vasárnapi és ünnepi bôségesebb
715 III,39 | történt, hogy egyre fokozódjék a hivekben " az éhség az Úr
716 III,39 | hallgatására" (Ám 8,11), ami a Szentlélek vezetésével az
717 III,40 | Miközben több mint 30 évvel a Zsinat után gondolkodunk
718 III,40 | Zsinat után gondolkodunk a vasárnapi Eucharisztiáról,
719 III,40 | népében valóban növekszik-e a Szentírás ismerete és szeretete. 66
720 III,40 | áll egymással. Egyrészt a Zsinat által felkínált lehetôségnek,
721 III,40 | felkínált lehetôségnek, hogy a közösség anyanyelvén hirdessük
722 III,40 | és az éneklés módjában is a szent szöveg sajátos jellegét". 67
723 III,40(66)| A Zsinat a Szentírás bensôséges
724 III,40(66)| A Zsinat a Szentírás bensôséges és
725 III,40 | sajátos jellegét". 67 Másrészt a hirdetett Ige hallgatását
726 III,40 | hallgatását jól elô kell készíteni a hívôk lelkében a Szentírás
727 III,40 | készíteni a hívôk lelkében a Szentírás megfelelô megismertetésével,
728 III,40 | lelkipásztorilag lehetséges, a szentírási részek, fôként
729 III,40 | nem táplálja az egyesek és a családok lelki életét, Isten
730 III,40 | nehezen fogja megteremni a remélt gyümölcsöket. Nagyon
731 III,40 | dícséretesek tehát azok a kezdeményezések, melyekkel
732 III,40 | kezdeményezések, melyekkel a plébániai közösség mindazon
733 III,40 | tagjai, akik részt vesznek a szentmisén -- papok, assszisztensek,
734 III,40 | assszisztensek, hívek 69 -- már a hét folyamán elôkészítik
735 III,40 | hét folyamán elôkészítik a vasárnapi liturgiát azzal
736 III,40 | elhangzó szentírási szövegeken. A cél az, hogy az egész ünneplés --
737 III,40 | fejezze ki valamiképpen a vasárnapi liturgia üzenetét,
738 III,40 | liturgia üzenetét, hogy a lehetô legnagyobb hatással
739 III,40 | feladatuk, hogy imádsággal és a szent szöveg tanulmányozásával
740 III,41 | liturgikus hirdetése, fôleg a szentmise keretében nem
741 III,41 | csupán az elmélkedés és a katekézis alkalma, hanem
742 III,41 | üdvösség csodatettei és a Szövetség követelményei.
743 III,41 | követelményei. Isten népe érzi, hogy a szeretet e dialógusában
744 III,41 | törekedve kell bizonyítani. A vasárnapi együttlét így
745 III,41 | vasárnapi együttlét így a keresztségi ígéretek belsô
746 III,41 | elmondott Hiszekegyben, a husvéti vigiliában vagy
747 III,41 | husvéti vigiliában vagy a szentmisében történô kereszteléskor
748 III,41 | kifejezetten is elhangzanak. Így a vasárnapi szentmisében történô
749 III,41 | Ószövetségben is megvolt a Szövetség megújításának
750 III,41 | pillanataiban, amikor felolvasták a Törvényt Izrael közösségét
751 III,41 | pedig felszólították -- mint a pusztában a Sínai-hegy lábánál (
752 III,41 | felszólították -- mint a pusztában a Sínai-hegy lábánál (vö.
753 III,41 | hogy adja válasszul a maga "igen-jét", megújítván,
754 III,41 | amikor szól hozzánk, várja a válaszunkat: a választ,
755 III,41 | hozzánk, várja a válaszunkat: a választ, amit Krisztus a
756 III,41 | a választ, amit Krisztus a maga "Amen"-jével helyettünk
757 III,41 | 2Kor 1,20--22), s melyet a Szentlélek megszólaltat
758 III,42 | asztalához és felkészíti a közösséget, hogy tapasztalja
759 III,42 | tapasztalja meg gazdagságát, mely a vasárnapi Eucharisztiában
760 III,42 | jobban láthatóvá teszi mint a többi napokon, hogy a Szentlélek
761 III,42 | mint a többi napokon, hogy a Szentlélek segítségével
762 III,42 | hangjaként -- hogy fordul a "nagy hálaadással" az Atyához.
763 III,42 | hálaadással" az Atyához. A heti ritmus arra késztet,
764 III,42 | át azokat és adjunk hálát a számtalan ajándékért "Krisztus
765 III,42 | Krisztussal és Krisztusban a Szentlélekkel egységben"
766 III,42 | egységben" dicsôítvén az Atyát. A keresztény közösségben így
767 III,42 | vö. Kol 1,16; Jn 1,3). Ô a szolga alakjában jött el,
768 III,42 | Amikor pedig Isten népe a maga Amenjével csatlakozik
769 III,43 | de különös hangsúlyt kap a vasárnapi szentmisében a
770 III,43 | a vasárnapi szentmisében a feltámadásról való megemlékezés
771 III,43 | fölemeli szívünket" annak a "lefelé irányuló" mozgásnak
772 III,43 | lefelé irányuló" mozgásnak a gyümölcse, mellyel Isten
773 III,43 | Isten fordult felénk. Ez a leszállás marandóan meghatározza
774 III,43 | eucharisztikus áldozatot, a kenószisz misztériumának
775 III,43 | megnyilvánulását és ünneplését; a megalázkodásét, amellyel
776 III,43 | engedelmesen mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig." (Fil 2,
777 III,43 | kereszthalálig." (Fil 2,8.) ~A szentmis ugyanis a keresztáldozat
778 III,43 | 8.) ~A szentmis ugyanis a keresztáldozat eleven megjelenítése.
779 III,43 | keresztáldozat eleven megjelenítése. A kenyér és a bor színe alatt --
780 III,43 | megjelenítése. A kenyér és a bor színe alatt -- melyekre
781 III,43 | alatt -- melyekre lehívtuk a Szentlélek kiáradását, aki
782 III,43 | Szentlélek kiáradását, aki a konszekráló szavakban páratlan
783 III,43 | magát az Atyának, mint ahogy a kereszten tette. "A misében
784 III,43 | ahogy a kereszten tette. "A misében végbemenô isteni
785 III,43 | isteni áldozatban ugyanaz a Krisztus áldoztatik föl
786 III,43 | föl vérontás nélkül, aki a kereszt oltárán vérét ontva
787 III,43 | ajánlotta föl magát" 71 Krisztus a maga áldozatához kapcsolja
788 III,43 | tagjainak áldozata is lesz. A hívôk élete, istendicsérete,
789 III,43 | különösen láthatóvá válik a vasárnapi összejövetelen,
790 III,44 | különlegesen fejezôdik ki a husvéti lakomában, ami sajátos
791 III,44 | Egyházára ezt az áldozatot, hogy a hívek részesedjenek belôle,
792 III,44 | szeretettel lelkileg, akár a szentáldozásban szentségileg.
793 III,44 | kérjék Isten bocsánatát a bűnbánat szentségében, 74
794 III,44 | amire Szent Pál emlékeztette a koritusi híveket (vö. 1Kor
795 III,44 | nyilvánvalóan fokozottan érvényes a vasárnapi és ünnepnapi szentmisék
796 III,44 | fontos tudatosítanunk, hogy a Krisztussal való közösség
797 III,44 | milyen szorosan összefügg a testvérekkel való közösséggel.
798 III,44 | testvérekkel való közösséggel. A vasárnapi eucharisztikus
799 III,44 | eucharisztikus közösség a testvériség megnyilvánulása,
800 III,44 | testvériség megnyilvánulása, amit a szentmisének világosan ki
801 III,44 | természetesen tiszteletben tartva a liturgikus cselekmény sajátos
802 III,44 | figyelembe vevô imádság. A békecsók, mely a latin szertarttásban
803 III,44 | imádság. A békecsók, mely a latin szertarttásban nagyon
804 III,44 | szertarttásban nagyon kifejezôen a szentáldozás elôtt van,
805 III,44 | gesztus, mely felszólítja a híveket, hogy fejezzék ki
806 III,44(74)| Hittani Kongregáció levele a püspökökhöz az elvált és
807 III,44 | áldozatban történtekkel 75 s a készséget az egymás iránti
808 III,45 | A misétôl a misszióig ~45.
809 III,45 | A misétôl a misszióig ~45. Az Élet kenyerét
810 III,45 | Krisztus tanítványai arra, hogy a Föltámadott és Szentlélek
811 III,45 | mindennapi életük feladataival. A hívô lélek számára ugyanis,
812 III,45 | számára ugyanis, aki felfogta a történteket, a szentmise
813 III,45 | felfogta a történteket, a szentmise nem csak annyi,
814 III,45 | szentmise nem csak annyi, ami a templomba tartozik. A föltámadás
815 III,45 | ami a templomba tartozik. A föltámadás elsô tanúihoz
816 III,45 | elsô tanúihoz hasonlóan a keresztények, akik vasárnapoként
817 III,45 | hogy átéljék és megvallják a Föltámadott jelenlétét,
818 III,45 | áldozás utáni könyörgés és a befejezô szertartás -- az
819 III,45 | szertartás -- az áldás és a elbocsátás -- különös jelentôséget
820 III,45 | Eucharisztiában jobban érezhetik a rájuk bizott felelôsség
821 III,45 | bizott felelôsség súlyát. A szentmise végeztével Krisztus
822 III,45 | Krisztus tanítványa azzal a feladattal télr vissza mindennapos
823 III,45 | testvérei felé mindazért, amit a szentmisében kapott, éppen
824 III,45 | akik, miután felismerték a föltámadott Krisztust a "
825 III,45 | a föltámadott Krisztust a "kenyértörésben", érezték,
826 III,46 | A vasįrnap parancsolata ~46.
827 III,46 | 46. Mivel az Eucharisztia a vasįrnap szķve, érthetō,
828 III,46 | vasįrnap szķve, érthetō, hogy a Pįsztorok az elsō szįzadoktól
829 III,46 | hogy részt kell venniük a liturgikus összejövetelen. "
830 III,46 | mindent -- mondja példįul a Didaszkįlia Apostolorum
831 III,46 | Didaszkįlia Apostolorum a 3. szįzad elején -- és serényen
832 III,46 | közösségetekbe, mert ez a ti dķcséretetek Isten elōtt.
833 III,46 | megmaradó isteni eledellel?" 76 A Pįsztorok felszólķtįsa įltalįban
834 III,46 | meggyōzōdéses elfogadįst talįlt a hķvōk lelkében, s jóllehet
835 III,46 | nem feledkezhetünk meg a hōsiességrōl, amellyel papok
836 III,46 | üldöztetések közepette és a vallįsszabadsįg megszorķtįsa
837 III,46 | napjainkig -- eleget tettek a parancsolatnak. Szent Jusztinosz
838 III,46 | Antoninus csįszįrnak és a Szenįtusnak cķmzett elsō
839 III,46 | eleven leķrįst tudott adni a vasįrnapi öszzejövetelekrōl,
840 III,46 | öszzejövetelekrōl, ahovį a keresztények vįroson és
841 III,46 | Késōbb, amikor Diocletianus a lehetō legszigorśbban betiltotta
842 III,46 | oly bįtrak, hogy dacolva a rendelettel inkįbb meghaltak,
843 III,46 | mint hogy hiįnyozzanak a vasįrnapi Eucharisztiįról.
844 III,46 | mi nem hagyhatjuk el; ez a mi törvényünk. ... Mi nem
845 III,47 | kifejezetten megfogalmaznia a kötelezettséget, hogy a
846 III,47 | a kötelezettséget, hogy a hķvōknek részt kell venniük
847 III,47 | hķvōknek részt kell venniük a vasįrnapi szentmisén. Legtöbbször
848 III,47 | folyamodnia. Ez történt a különbözō zsinatokon a 4.
849 III,47 | történt a különbözō zsinatokon a 4. szįzadtól kezdve (pl.
850 III,47 | ban az elvirai zsinat nem a vasįrnapi kötelezettségrōl,
851 III,47 | következményeirōl szól), 79 fōleg a 6. szįzadban és késōbb (
852 III,47 | egyetemes szokįsba. 81 A Kįnonjogi Kódex 1917-ben
853 III,47 | fogalmazta egyetemes törvénybe a hagyomįnyt. 82 A hatįlyos
854 III,47 | törvénybe a hagyomįnyt. 82 A hatįlyos Törvénykönyv megismétli,
855 III,47 | ezt mondja: "Vasįrnap és a többi parancsolt ünnepen
856 III,47 | többi parancsolt ünnepen a hķvōk kötelesek résztvenni
857 III,47 | hķvōk kötelesek résztvenni a szentmisén" 83 Egy ilyen
858 III,47(82)| Parancsolt ünnepeken a sznetmisén való részvétel
859 III,47 | alatt kötelez. Ezt tanķtja a Katolikus Egyhįz Katekizmusa 84
860 III,47(83)| k; Keleti Kódex 881,1: "a hķvōknek vasįrnapokon és
861 III,47(83)| Isteni Liturgiįban, illetve a sajįt jogś egyhįzak elōķrįsai
862 III,47(83)| törvényes szokįssa szertint a reggeli zsolozsmįn." ~
863 III,47 | hogy milyen jelentōsége van a vasįrnapnak a keresztények
864 III,47 | jelentōsége van a vasįrnapnak a keresztények életében. ~
865 III,48 | 48. A kezdetek hōsi korszakįhoz
866 III,48 | nehézségek vįrnak azokra, akik a hitük szerint akarnak élni.
867 III,48 | hitük szerint akarnak élni. A környezet olykor kifejezetten
868 III,48 | evangéliumi üzenettel szemben. A hķvōnek, ha nem akar alulmaradni,
869 III,48 | kell hogy szįmķthasson a keresztények közösség tįmogatįsįra.
870 III,48 | hogy legyen meggyōzōdve a vasįrnapi szentmise döntō
871 III,48 | szövetség szentségében. Fōként a Püspökök kötelesssége arról
872 III,48 | arról gondoskodni, hogy "a vasįrnapot minden hķvō ismerje,
873 III,48 | įldozatįt, megszentelve a napot imįdsįggal, a szeretet
874 III,48 | megszentelve a napot imįdsįggal, a szeretet cselekedeteivel
875 III,48 | cselekedeteivel és tartózkodva a munkįtól." 85 ~
876 III,48(85)| Ecclesiae imago direktórium a püspökök lelkipįsztori szolgįlatįról (
877 III,49 | 49. A hķvōk kötelezettségébōl,
878 III,49 | közbe -- részt kell venniük a szentmisén fakad a Pįstorok
879 III,49 | venniük a szentmisén fakad a Pįstorok kötelezettsége,
880 III,49 | szįmįra tegyék lehetōvé a parancs teljesķtését. Ide
881 III,49 | rendelkezései, , melyek példįul a megyéspüspök elōzetes engedélyével
882 III,49(86)| a: Ench. Vat. 4, 2069. 86VÖ
883 III,49 | az esti misék, 87 s végül a lehetōség, hogy a parancs
884 III,49 | végül a lehetōség, hogy a parancs végrehajtįsįnak
885 III,49(87)| Szent Officiu instrukciója a szentségi böjtrōl (1953.
886 III,49 | szentmise, amivel vele jįr, hogy a misézōnek homķliįt kell
887 III,49 | homķliįt kell mondania és a közös könyörgést is végezni
888 III,49 | végezni kell.Ezen felül a lelkipįsztoroknak figyelmeztetniük
889 III,49 | lelkipįsztoroknak figyelmeztetniük kell a hķveket, hogy ha elutaznak
890 III,49 | ott is részt kel venniük a szentmisén, személyes tanusįgtételükkel
891 III,49 | tanusįgtételükkel gazdagķtvįn a helyi közösséget. Ugyanakkor
892 III,49 | szivesen kell fogadniuk a jövevényeket, fōként olyan
893 III,49 | zarįndok fordul meg, akikrōl a lelkipįsztoroknak külön
894 III,49(90)| Ecclesiae imago direktórium a püspökök lelkipįsztori szolgįlatįról (
895 III,50 | énektôl zengô ünneplés ~50. A vasárnapi szentmisét sajátos
896 III,50 | szentmisét sajátos jellege és a hívôk életében betöltött
897 III,50 | gondal kell elôkészíteni. A lelkipásztori bölcsesség
898 III,50 | lelkipásztori bölcsesség és a helyi szokások által javallott
899 III,50 | javallott formában, összhangban a liturgikus elôírásokkal
900 III,50 | elôírásokkal kell biztosítani a szentmisének azt az ünnepélyességet,
901 III,50 | figyelmet kell fordítani a közösség énekére, mert az
902 III,50 | mert az különösen alkalmas a szív örömének kifejezésére,
903 III,50 | ünnepet és segít megosztani a hitet és a szeretetet. Gondot
904 III,50 | segít megosztani a hitet és a szeretetet. Gondot kell
905 III,50 | Gondot kell fordítani mind a szövegekre, mind a dallamokra,
906 III,50 | mind a szövegekre, mind a dallamokra, hogy az új kezdeményezések
907 III,50 | kezdeményezések megfeleljenek a liturgikus rendelkezéseknek
908 III,50 | egyházi hagyományhoz, mely a szent zene területén felbecsülhetetlen
909 III,51 | azaz részesíteni kell ôket a liturgia által felkínált
910 III,51 | áldozat felajánlása Istennek a nép nevében kétségtelenül
911 III,51 | testvéreik szolgálatában a papi szolgálatot végzik. 92
912 III,51 | szolgálatot végzik. 92 Itt van a nem csupán egyházfegyelmi
913 III,51 | egyházfegyelmi különbségtétel alapja a celebráns sajátos feladata
914 III,51 | sajátos feladata illetve a diákonus és nem fölszentelt
915 III,51 | hívek feladatai között. 93 A híveknek azonban tudniuk
916 III,51 | azonban tudniuk kell, hogy a keresztségben kapott általános
917 III,51(93)| de mysterio c. instrukció a laikus hívôk és a papok
918 III,51(93)| instrukció a laikus hívôk és a papok együttműködésérôl (
919 III,51 | vele együtt önmagukat; mind a fölajánlással, mind a szentáldozással
920 III,51 | mind a fölajánlással, mind a szentáldozással mindenki
921 III,51 | szentáldozással mindenki részt vesz a liturgikus cselekményben", 95
922 III,52 | A keresztény vasárnap egyéb
923 III,52 | mozzanatai ~52. Jóllehet a vasárnap szíve az Eucharisztiában
924 III,52 | részesedés, mégis leszükítenénk a szó értelmét, ha csak erre
925 III,52 | ha csak erre korlátoznánk a vasárnap "megszentelését".
926 III,52 | tanítványának kötelessége a nap liturgián kívüli egyéb
927 III,52 | kívüli egyéb részeit -- a családi életet, a társas
928 III,52 | részeit -- a családi életet, a társas kapcsolatokat, a
929 III,52 | a társas kapcsolatokat, a szórakozást -- olyan formában
930 III,52 | az segítse érvényesülni a Föltámadott örömét és békéjét
931 III,52 | Föltámadott örömét és békéjét a élet rendes eseményeiben
932 III,52 | rendes eseményeiben is. A szülôk és gyermekek nyugodt
933 III,52 | együttléte például nem csak a kölcsönös meghallgatásra
934 III,52 | elmélyüljenek. Miért ne lehetne a hívôk körében is megszervezni
935 III,52 | imádságos alkalmakat -- például a vesperás ünnepélyes végzését --
936 III,52 | elôkészítik illetve elmélyítik a keresztény lélekben az Eucharisztia
937 III,52 | Eucharisztia ajándékát? ~A "vasárnap megszentelésének"
938 III,52 | nehézségekbe ütközik; de az Egyház a Föltámadott és a Szentlélek
939 III,52 | Egyház a Föltámadott és a Szentlélek erejébe vetett
940 III,52 | korábban, hogy nem elégszik meg a hit terén minimális, vagy
941 III,52 | híveit, hogy azt tegyék, ami a lehetô legtökéletesebb és
942 III,52 | legtökéletesebb és kedves az Úr elôtt. A nehézségek mellett azonban
943 III,52 | bátorító jelenségek is. Hála a Szentlélek ajándékának,
944 III,52 | növekedése. Újra felfedezik a vallásosság hagyományos
945 III,52 | megnyilvánulásait is, például a zarándoklatot, és a vasárnap
946 III,52 | például a zarándoklatot, és a vasárnap adta lehetôséggel
947 III,52 | lehetôséggel élve felkeresik a zarándokhelyeket, lehetôleg
948 III,52 | eltöltenek néhány elmélyült órát. A kegyelem pillanatai ezek,
949 III,53 | 53. Hátra van még azoknak a plébániáknak a problémája,
950 III,53 | még azoknak a plébániáknak a problémája, melyeknek nincs
951 III,53 | nincs papja, aki bemutassa a vasárnapi szentmisét. Ez
952 III,53 | szentmisét. Ez gyakran elôfordul a fiatal egyházakban, ahol
953 III,53 | lelkipásztora. Szükséghelyzetek a régi keresztény hagyománnyal
954 III,53 | elôfordulhatnak, amikor a paphiány miatt nincs minden
955 III,53 | plébániának papja. Amikor a szentmisére nincs mód, az
956 III,53 | nincs mód, az Egyház ajánlja a pap nélküli vasárnapi összejövetelt 96
957 III,53 | vasárnapi összejövetelt 96 a Szentszék által kiadott
958 III,53 | Szentszék által kiadott és a püspöki karok által alkalmazandó
959 III,53 | alkalmazandó szabályok szerint. 97 A cél azonban változatlanul
960 III,53 | cél azonban változatlanul a szentmise áldozatának bemutatása
961 III,53 | húsvétját, s valósítja meg a teljes eucharisztikus összejövetelt,
962 III,53 | Krisztus személyében vezet. A lelkipásztorkodás szintjén
963 III,53 | ki kell használni, hogy a szentmisét rendszeresen
964 III,53 | rendszeresen nélkülözô hívek a lehetô leggyakrabban jussanak
965 III,53 | megközelíthetô helyre gyűjtik össze a híveket. ~ ~ ~
966 III,53(97)| Christi Ecclesia. Direktórium a pap nélküli vasárnapi ünneplésrôl. (
967 III,53(97)| de mysterio c. instrukció a laikus hívôk és a papok
968 III,53(97)| instrukció a laikus hívôk és a papok együttműködésérôl (
969 III,54 | közvetítések 54. Végül azok a hívek, akiket betegség,
970 III,54 | más sólyos ok akadályoz a szentmisén való részvételben,
971 III,54 | ébresszék föl szívükben a vágyat, hogy a távolból
972 III,54 | szívükben a vágyat, hogy a távolból a lehetô legjobban
973 III,54 | vágyat, hogy a távolból a lehetô legjobban bekapcsolódjanak
974 III,54 | legjobban bekapcsolódjanak a vasárnapi szentmisébe. Ennek
975 III,54 | Ennek nagyon jó formája, ha a misszáléból elolvassák a
976 III,54 | a misszáléból elolvassák a napi olvasmányokat és könyörgéseket,
977 III,54 | országban ad lehetôséget a televízió és a rádió a szentmisébe
978 III,54 | lehetôséget a televízió és a rádió a szentmisébe való
979 III,54 | lehetôséget a televízió és a rádió a szentmisébe való bekapcsolódásba
980 III,54 | nézésével nem lehet eleget tenni a misehallgatási kötelezettségnek,
981 III,54 | misehallgatási kötelezettségnek, mely a fizikai jelenlétet kívánja
982 III,54 | fizikai jelenlétet kívánja meg a testvérek közösségében ugyanazon
983 III,54 | testvérek közösségében ugyanazon a helyen, a szentáldozás lehetôségével
984 III,54 | közösségében ugyanazon a helyen, a szentáldozás lehetôségével
985 III,54 | azonban akadályozva vannak a szentmisén való részvételben,
986 III,54 | ezért föl vannak mentve a parancs teljesítése alól,
987 III,54 | teljesítése alól, azoknak a rádiós vagy televíziós közvetítés
988 III,54 | elviszi nekik. Ily módon a vasárnapi szentmise e keresztényeknek
989 III,54 | s ôk is úgy élhetik meg a vasárnapot, mint az az "
990 IV | FEJEZET ~AZ EMBER NAPJA ~A VASÁRNAP AZ ÖRÖM, A PIHENÉS
991 IV | NAPJA ~A VASÁRNAP AZ ÖRÖM, A PIHENÉS ÉS A SZOLIDARITÁS
992 IV | VASÁRNAP AZ ÖRÖM, A PIHENÉS ÉS A SZOLIDARITÁS NAPJA ~
993 IV,55 | 55. "Legyen áldott Ô, aki a vasárnap nagy napját a többi
994 IV,55 | aki a vasárnap nagy napját a többi nap fölé emelte. Az
995 IV,55 | fölé emelte. Az eget és a földet, az angyalokat és
996 IV,55 | nagy öröm tölti el." 100 A maronita liturgia e szavai
997 IV,55 | örömnek erôs hangját, mely a vasárnapot mind a nyugati,
998 IV,55 | mely a vasárnapot mind a nyugati, mind a keleti liturgiában
999 IV,55 | vasárnapot mind a nyugati, mind a keleti liturgiában kezdettôl
1000 IV,55 | Történetileg úgy látszik, hogy a keresztények a föltámadott
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1535 |