Chapter,  Paragraph

 1 Intro,2   |         napjáról, minden nemzedéknek meg akarja mutatni a történelem
 2 Intro,3   |       látogatásaim közben érlelôdött meg bennem. Úgy vélem, e levélben
 3 Intro,7   |         nemcsak azért, hogy teljesen meg tudjunk felelni a hit követelményeinek,
 4  I,10     |    csodįlatraméltó és örvendetes, de meg kell mūvelni és ki kell
 5  I,10     |       mūvének "beteljesķtése" nyitja meg a vilįgot az emberi munka
 6  I,11     |            Ezt fokozatosan valósķtja meg az egész emberiségnek fölajįnlott
 7  I,12     |            hogy Isten úgy mutatkozik meg, mint vôlegény a menyasszonyának (
 8  I,12(12) |            jegyesi" lelkülettel élik meg, miként ez a Genesis Rabbah
 9  I,14     |             regisztereit szólaltatja meg a közvetett és megszokott
10  I,15     |          napja azért tér vissza újra meg újra, hogy ezt az elvet
11  I,17     |        kivezetett. Azért parancsolta meg az Śr, a te Istened a szombat
12  I,17     |         napjįn olyan mértékben kapja meg teljes értelmét, amilyen
13  I,18     |             kivonulįsįban valósķtott meg, az Krisztus halįlįban és
14  I,18     |        megmutatkozni. Ōbenne valósul meg teljesen a szombat "spirituįlis"
15  I,18     |           egy śj "kivonulįst" ismert meg Isten fiainak szabadsįgįra,
16 II,20     |             Ugyanezen a napon jelent meg a Föltámadott a két emmauszi
17 II,20     |          volt e nap, mely úgy jelent meg, mint a nép, amelyben Isten
18 II,22     |    szentírási helyekkel világították meg, melyekkel Szent Lukács
19 II,23     |  követelésének ellenhatásaként, akik meg akarták tartatni a régi
20 II,23     |             vasárnapot úgy tartották meg, mint "testvér napokat". 24 ~
21 II,27     | krisztusközpontú szempontból érthetô meg egy másik szimbolikus jelentés,
22 II,27(33) |             fényesebb:/ te szenteled meg, Jézusunk,/ az elsôként
23 II,28     |        nyernek, akikét megtartjátok, meg vannak tartva." (Jn 20,22--
24 II,29     | következtében a vasárnap úgy jelenik meg mint kiemelkedô módon a
25 II,30     |             továbbra is ne határozza meg? Korunk problémái, melyek
26 III,31    |            egyéni jogcímen igazultak meg, hanem mint Krisztus titkozatos
27 III,31    |          kiemelkedô módon mutatkozik meg akkor, amikor a hívek összegyűlnek:
28 III,32    |             De fokozottan mutatkozik meg azon a napon, amikor az
29 III,34    |       különös hangsúllyal mutatkozik meg egyházi jellege és válik
30 III,34    |              hogy az Atya emlékezzék meg "az egész földön elterjedt
31 III,34(46)|               A magyarban: "Erôsítsd meg hitben és szeretetben földi
32 III,35    |          megünneplésében mutatkozzék meg." 48 Ennek egyenes folytatását
33 III,37    |         mivel különlegesen emlékezik meg a föltámadott Krisztus dicsôségérôl,
34 III,38    |         legkifejzedôbb módon mutatja meg, hogy "az Istennel való
35 III,40    |           vasárnapi Eucharisztiáról, meg kell vizsgálnunk, hogy miként
36 III,42    |         közösséget, hogy tapasztalja meg gazdagságát, mely a vasárnapi
37 III,45    |             térniük testvéreikhez és meg kell osztaniuk velük az
38 III,46    |    teljesķtésére, nem feledkezhetünk meg a hōsiességrōl, amellyel
39 III,48    |              hķvō ismerje, szentelje meg és śgy ünneplje mint az
40 III,49    |           turista és zarįndok fordul meg, akikrōl a lelkipįsztoroknak
41 III,51    |              51. Minden erôfeszítést meg kell tenni, hogy az összes
42 III,52    |             Az Úr napját akkor éljük meg jól, ha teljesen áthatja
43 III,52    |          korábban, hogy nem elégszik meg a hit terén minimális, vagy
44 III,53    |            Úr húsvétját, s valósítja meg a teljes eucharisztikus
45 III,54    |           fizikai jelenlétet kívánja meg a testvérek közösségében
46 III,54    |             hoz, s ôk is úgy élhetik meg a vasárnapot, mint az az "
47 IV,59     |        teremtés ünneplése nem szűnik meg, hanem elmélyül a krisztocentrikus
48 IV,60     |             jellegének. Ugyanis śjra meg śjra és nem halvįnyuló csodįlatot
49 IV,61     |              azt mondja: "Emlékezzél meg a szombati napról, hogy
50 IV,61     |      fölszabadķtó függését, s hallja meg a meghķvįst az együttmūködésre
51 IV,62     |           keresztény nem feledkezhet meg arról, hogy a zsidó szombat
52 IV,62     |           śjra kell olvasni: "Tartsd meg a szombatot, szenteld meg,
53 IV,62     |            meg a szombatot, szenteld meg, ahogy az Śr, a te Istened
54 IV,62     |        kivezetett. Azért parancsolta meg az Śr, a te Istened a szombat
55 IV,62     |          szoros kapcsolatban jelenik meg a szabadķtįs mūvével, melyet
56 IV,63     |               kivonulįst" valósķtson meg és szabadsįgot adjon az
57 IV,64     |       istentiszteleti napot ülhették meg, anélkül, hogy a szombati
58 IV,66     |     gondolkodunk, nem feledkezhetünk meg annak a sok férfinak és
59 IV,67     |           megszentelésében nyilvánul meg. ~Ezért a keresztényeknek
60 IV,67     |     kötelezettségükkel, mely szerint meg kell szentelniük a vasárnapot.
61 IV,70     |            Nekünk a régieknél jobban meg kell hallanunk komoly dorgálását,
62 IV,70     |    kényelmesen helyet.« A szegénynek meg azt mondjátok: »Állj oda
63 IV,71     |          hogy javaikat nem osztották meg a szegényekkel, sôt elnyomták
64 IV,71     |             Aranyszájú Szent János: "Meg akarod becsülni Krisztus
65 IV,71     |             Krisztus testét? Ne vesd meg, amikor ruhátlan: és ne
66 IV,71     |              és ne itt benn tiszteld meg selyem öltözékkel, odakint
67 IV,71     |        edényektôl roskadozik, Ô maga meg éhen hal? Elôször etesd
68 IV,71     |              éhen hal? Elôször etesd meg az éhezôt, azután díszítsd
69  V,74     |              át teljesen és dicsôült meg, így nyilatkoztatta ki teljesen
70  V,77     |              hasonló logikája elôzte meg az egész liturgikus esztendô
71  V,78     |          alapvetô jellegében találja meg legjobb kifejezését. A liturgikus
72 Bef,85    |            módon és gazdagsággal lep meg ajándékaival, de a heti