Chapter,  Paragraph

 1 Intro,1|                          1. AZ ÚR NAPJA -- ahogy a vasárnapot az
 2 Intro,2|   homíliáját követve, hogy az "Úr napja" a "napok ura". 2 Akiknek
 3 Intro,2|           a vasárnap a föltámadás napja, a keresztények napja, a
 4 Intro,2|  föltámadás napja, a keresztények napja, a mi napunk" 3 kijelentésre
 5 Intro,4|       ünneplését -- melynek az Úr napja valóságos ünneplésének kell
 6  I     |               ELSÔ FEJEZET ~AZ ÚR NAPJA ~A TEREMTÔ MŰVÉNEK ÜNNEPLÉSE ~
 7  I,14  |                    14. A nyugalom napja tehát elsôsorban azért a
 8  I,14  |           az összes között "az Úr napja" legyen. ~A szombat teremtéstörténetben
 9  I,15  |          dialógussá válik. Az "Úr napja" kiemelkedôen e kapcsolat
10  I,15  |          kiemelkedôen e kapcsolat napja, amikor az ember az egész
11  I,15  |          ezért ez a nap a pihenés napja is: a teendôk gyakran nyomasztó
12  I,15  | elismerését. Minden Istené! Az Úr napja azért tér vissza újra meg
13  I,18  |   hetedikrōl az elsō napra: az Śr napja Krisztus napja lesz! ~
14  I,18  |       napra: az Śr napja Krisztus napja lesz! ~
15 II     |         MĮSODIK FEJEZET ~KRISZTUS NAPJA ~A FÖLTĮMADOTT ŚR ÉS A SZENTLÉLEK
16 II     |          A SZENTLÉLEK AJĮNDÉKĮNAK NAPJA ~
17 II,19  |         hémera, azaz a föltámadás napja, 18 s ezért az egész keresztény
18 II,19  |     világosan látható, hogy az Úr napja mennyire a teremtés művében,
19 II,20  |          utáni nyolcadik hét elsô napja (vö. ApCsel 2,1), amikor
20 II,20  |          és az elsô keresztelések napja: Péter meghirdette az összegyűlt
21 II,21  |                        A hét elsô napja ~21. A "szombat utáni elsô
22 II,21  |       utáni elsô nap," a hét elsô napja az apostolok idejétôl ezen
23 II,21  |       napját így nevezték: az "Úr napja" (1,10). Ettôl kezdve ez
24 II,21  |       amikor a keresztények az Úr napja kifejezést használták, a
25 II,23  |      tartsák, hanem éljenek az Úr napja szerint, mely napon fölkelt
26 II,23  |       szombat után, és a hét elsô napja." 23 A vasárnap és a zsidó
27 II,24  |                    Az új teremtés napja ~24. A keresztény vasárnap
28 II,26  |           a szombat a hét hetedik napja, alapot adott arra, hogy
29 II,27  |            Krisztus, a világosság napja ~27. E krisztusközpontú
30 II,27  |      számára a dies Solis, a "Nap napja" elnevezést, amellyel a
31 II,28  |          A Szentlélek ajándékának napja ~28. A vasárnapot, a világosság
32 II,29  |                             A hit napja ~29. Mindezen sajátságok
33 II,29  |       mint kiemelkedô módon a hit napja. E napon a Szentlélek, az
34 II,29  |            Igen, a vasárnap a hit napja. Ezt hangsúlyozza az is,
35 II,30  |  szentesített törvény lett: az Úr napja hetekre tagolta a Egyház
36 III    |       HARMADIK FEJEZET ~AZ EGYHÁZ NAPJA ~AZ EUCHARISZTIKUS KÖZÖSSÉG
37 III,31 |        vasárnap mint a föltámadás napja nem csupán egy régmult esemény
38 III,34 |     tökéletességéig. 46 Az Egyház napja ~
39 III,35 |                         35. Az Úr napja így az Egyház napja is.
40 III,35 |         Az Úr napja így az Egyház napja is. Ebbôl érthetô, hogy
41 III,37 |          halad elôre az Úr utolsó napja, a vég nélküli vasárnap
42 III,38 |                          A remény napja ~38. Ebbôl a szempontból
43 III,38 |   szempontból ha a vasárnap a hit napja, nem kevésbé a keresztény
44 III,38 |       kevésbé a keresztény remény napja is. "Az Úr vacsorájában"
45 IV     |        NEGYEDIK FEJEZET ~AZ EMBER NAPJA ~A VASÁRNAP AZ ÖRÖM, A PIHENÉS
46 IV     |         PIHENÉS ÉS A SZOLIDARITÁS NAPJA ~
47 IV,57  |            mivel a föltámadott Úr napja, amikor a teremtés és az "
48 IV,57  |       sajátos jogcímen is az öröm napja, sôt alkalmas nap arra,
49 IV,61  |           az embert. Ez az "Isten napja" és az "ember napja" közötti
50 IV,61  |         Isten napja" és az "ember napja" közötti közvetlen kapcsolat
51 IV,61  |   megtalįlja önmagįt, s ķgy az Śr napja śgy mutatkozik, mint az
52 IV,62  |            felülmślja azt, az "Śr napja" megszentelésére kötelezō,
53 IV,62  |    hetedik nap azonban a nyugalom napja, az Śré, a te Istenedé.
54 IV,64  |                         A pihenés napja ~64. A három elsô században
55 IV,64  |  vasárnapot, ez a nap azért az Úr napja maradt, melyen a hívek összejöttek
56 IV,64  |     vasárnap, az öröm és az ünnep napja egyidejűleg nem pihenônap
57 IV,65  |                65. Másrészt az Úr napja és a pihenônap kapcsolatának
58 IV,67  |          az önmagunkkal való béke napja -- így olyan alkalommá válik,
59 IV,67  |  szentmisén, tartózkodjanak az Úr napja megszentelését a maga sajátos
60 IV,68  |       Röviden összefoglalva az Úr napja így a lehetô leghitelesebb
61 IV,69  |                    A szolidaritás napja ~69. A vasárnapnak alkalmat
62 IV,72  |     részét. Ha a vasárnap az öröm napja, a kereszténynek konkrét
63  V,76  | esztendôben ~76. Amennyiben az Úr napja a maga heti ritmusával az
64  V,76  |          beavatásának kiváltságos napja lett. A keresztség által
65  V,78  |           s épp a vasárnap, az Úr napja alapvetô jellegében találja
66 Bef,82 |      vasįrnap az öröm és nyugalom napja, mert az "Śr napja", a föltįmadott
67 Bef,82 |       nyugalom napja, mert az "Śr napja", a föltįmadott Śr napja. ~
68 Bef,82 |          napja", a föltįmadott Śr napja. ~
69 Bef,84 |     imádság, az öröm és a közöség napja kihat a társadalomra is,
70 Bef,86 |       napon, mely egyszerre az Úr napja és a Egyház napja. ~Szűz
71 Bef,86 |           az Úr napja és a Egyház napja. ~Szűz Máriára tekintenek