14. A nyugalom napja tehát elsôsorban azért a pihenésé, mert Istentôl "megáldott" és "megszentelt" nap, azaz el van különítve a többi naptól, azért, hogy az összes között "az Úr napja" legyen.

A szombat teremtéstörténetben mondott "megszentelésének" teljes megértéséhez az egész szöveget figyelembe kell vennünk, melybôl világosan látható, hogy kivétel nélkül minden Istentôl való. Az idô és a tér Ôhozzá tartozik. Isten nem egyetlen nap Istene, hanem az ember minden napjáé.

Ha tehát Isten különleges áldással "megszenteli a hetedik napot" és kiemelkedô módon a "saját napjává" teszi, ez a szövetségi dialógus, sôt a "jegyesi" dialógus természete szerint történik. A szeretet megszakításokat nem ismerô dialógusa ez, mely mégsem egyhangú: a szeretet különbözô regisztereit szólaltatja meg a közvetett és megszokott megnyilvánulásoktól a legintenzívebbekig, melyek érzékeltetésére a Szentírás s késôbb oly sok misztikus nem riad vissza a házastársi szeretet képeinek használatától.