25. A vasárnap az a nap, melyen a kereszténynek emlékeznie kell az üdvösségre, melyet a keresztségben kapott, s mely által Krisztusban új emberré vált. "Vele eltemetkeztetek a keresztségben és benne föl is támadtatok annak az Istennek az erejében vetett hit által, aki Ôt a halálból föltámasztotta" (Kol 2,12; vö. Róm 4,4--6). A liturgia hangsúlyozza a vasárnap e keresztségi jellegét, részben azáltal, hogy szorgalmazza, hogy a húsvéti vigilián kívül ezen a napon kereszteljünk, "amikor az Egyház megemlékezik az Úr föltámadásáról"; ²⁵ részben szorgalmazva a mise kezdetekor a szenteltvízzel való meghintés szertartását mint bűnbánati aktust, mely a keresztségre, a keresztény élet születésére emlékeztet. ²⁶