III. Egyházmegyék feletti hivatalt viselő püspökök

(Tevékenységek egységes irányítása)

42. Mivel a lelkipásztori igények egyre inkább megkívánják, hogy bizonyos lelkipásztori feladatokat egységesen irányítsanak és támogassanak, ajánlatos, hogy egy meghatározott vidék vagy nemzet összes vagy több egyházmegyéje szolgálatára hivatalokat szervezzenek, melyeket püspökökre is lehet bízni.

A Szent Zsinat ajánlja, hogy az ilyen hivatalt viselő Prelátusok vagy püspökök kapcsolatát a megyéspüspökökkel, illetve a püspöki konferenciával mindig a testvéri közösség és az össszhang határozza meg a lelkipásztori felelősség hordozásában; az erre vonatkozó irányelveket az általános jognak is meg kell határoznia.

(Tábori helynökség)

43. A katonák lelki gondozása sajátos életkörülményeik miatt rendkívüli gondot igényel, ezért az erőkhöz mérten minden nemzeten belül állítsanak föl tábori helynökséget. Mind a helynök, mind a tábori lelkészek a megyéspüspökkel egyetértő munkálkodásban nagy odaadással szenteljék magukat ennek a nehéz feladatnak.xxxvi

Ezért a megyéspüspökök engedjenek át a tábori helynöknek elegendő számú, erre a felelős megbízatásra alkalmas papot, és támogassák a katonák lelki gondozására irányuló kezdeményezéseket.xxxvii