V. AZ EGYHÁZI TANULMÁNYOK
FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL
(Alaptanulmányok)
13. Mielőtt a papnövendékek a szoros
értelemben vett egyházi tanulmányokhoz fognának,
meg kell szerezniük azt a humán és
természettudományos műveltséget, melynek birtokában
az ifjak saját országukban felsőbb tanulmányokba
kezdhetnek. Ezen felül a latin nyelvet is el kell
sajátítaniuk, azon a fokon, mely lehetővé teszi, hogy
a tudományos forrásokat és az Egyház
megnyilatkozásait érthessék és
fölhasználhassák.xxvii Tanítani kell minden
szertartás saját liturgikus nyelvét, és nagyon
támogatni kell a Szentírás és a
Szenthagyomány nyelveinek megfelelő ismeretét.
(Krisztus misztériuma a
tanulmányok központjában
és kezdetén)
14. Az egyházi tanulmányok
felülvizsgálatánál elsősorban arra kell
ügyelni, hogy a filozófiai és teológiai
tárgyakat jobban egyeztessék, és egységesen arra
irányítsák, hogy a növendékek lelkében
mind jobban föltáruljon Krisztus misztériuma, amely az
emberiség egész történelmét
átjárja, szüntelenül hat az Egyházban, és
főként a papi szolgálat által fejti ki
hatásait.xxviii
Hogy a növendéknek e
látásmódot mindjárt az oktatás
kezdetén meg lehessen tanítani, az egyházi
tanulmányokat megfelelő ideig tartó bevezető kurzussal
kell kezdeni; s úgy kell előadni az üdvösség
misztériumát, hogy a növendékek az egyházi
tanulmányok értelmét, rendjét és
lelkipásztori célját fölfogják, ugyanakkor
kapjanak segítséget, hogy egész életüket a
hitre tudják építeni és szellemével
át tudják hatni, s hivatásukat személyes
önátadással és örvendező lélekkel
tudják vállalni.
(A
filozófia)
15. A filozófiai tárgyakat úgy kell
tanítani, hogy azok a növendékeket elsősorban az ember,
a világ és Isten megalapozott és összefüggő
ismeretének megszerzésére vezessék. Az
oktatás támaszkodjék az
örökérvényű filozófiai
örökségre,xxix vegye figyelembe a kor filozófiai
kutatásait -- különösképpen azokat, amelyek az
adott országban nagyobb hatásúak --, és a
természettudományok újabb fejlődését
is, hogy fölkészítse a növendékeket koruk
sajátosságának megértésére és
a koruk embereivel való párbeszédre.xxx
A filozófia történetét úgy
kell előadni, hogy miközben a növendékek
meglátják a különféle rendszerek
végső alapelveit, magukévá tegyék azt, ami
azokban igaznak bizonyul, és legyenek képesek a
tévedések gyökereit föltárni és
megcáfolni.
Maga a tanítás módja ébresze
föl a növendékekben az igazság szigorú
keresésének, megfigyelésének és
bizonyításának szeretetét, ugyanakkor az emberi
megismerés határainak becsületes beismerését
is. Alaposan tárgyalják meg a filozófiának
és az élet valódi problémáinak összefüggéseit,
valamint azokat a kérdéseket, amelyek a növendékek
értelmét foglalkoztatják. Arra is rá kell vezetni
őket, hogy észrevegyék a kapcsolatokat a filozófiai
témák és az üdvösség misztériumai
között, melyeket a teológiában a hit magasabbrendű
fényénél fognak tanulmányozni.
(A
teológia)
16. A teológiai tárgyakat a hit
fényénél az Egyház
Tanítóhivatalának vezetése mellettxxxi úgy
kell előadni, hogy a növendékek a katolikus
tanítást szabatosan az isteni kinyilatkoztatásból
merítsék, komolyan mélyedjenek el benne, tegyék
lelki életük táplálékává,xxxii
és legyenek képesek azt papi szolgálatukban hirdetni,
magyarázni és megvédeni.
Megkülönböztetett gonddal kell bevezetni a
növendékeket a szentírástudományba,
melynek az egész teológia lelkének kell lennie. A
megfelelő introdukció után gondosan be kell őket avatni
a szentírásmagyarázat módszerébe;xxxiii
tekintsék át az isteni kinyilatkoztatás legfőbb
témáit, és találjanak a Szentírás
mindennapi olvasásában és
elmélkedésében késztetést és
táplálékot.xxxiv
A dogmatikát úgy kell elrendezni, hogy
először a biblikus témákat adja elő; majd mutassa
be, hogy a keleti és nyugati egyházatyák mivel
járultak hozzá a kinyilatkoztatás egyes
igazságainak hűséges
áthagyományozásához és kifejtéséhez,
s tárja föl az Egyház általános
történelmével összefüggésben a dogma
további történetét;xxxv az üdvösség
misztériumainak minél teljesebb
megvilágítása végett tanítsa meg a
növendékeket arra, hogy Szent Tamást követve
spekulatív módon mélyedjenek el bennük és
lássák meg összefüggéseiket;xxxvi vezesse
rá őket annak a fölismerésére, hogy ezek a misztériumok
a liturgikus cselekményekbenxxxvii és az Egyház
egész életében mindig jelen vannak és kifejtik
hatásukat; és tanítsa meg őket arra, hogy az emberi
problémák megoldását a kinyilatkoztatás
fényénél keressék, a kinyilatkoztatott
örök igazságokat az emberi dolgok változó
világára alkalmazzák; s végül tudják az
igazságokat korszerűen közölni
embertársaikkal.xxxviii
A többi teológiai tárgyat is így,
Krisztus misztériumával és az üdvösség
történetével eleven kapcsolatban kell
megújítani. Különös gondot kell fordítani
az erkölcstan tökéletesítésére,
melynek tudományos kifejtése jobban
táplálkozzék a Szentírás
tanításából, világítsa meg a
hivők hivatásának nagyszerűségét
Krisztusban, és mutassa be azt a kötelezettségüket,
hogy szeretetből sokat tegyenek a világ
életéért. Hasonlóképpen a kánonjog
előadásában és az egyháztörténelem
tanításában is tekintettel kell lenni az Egyház
misztériumára, a Szent Zsinat Egyházról
szóló konstitúciójának
tanítása alapján. A liturgiát, amelyet az
igazi keresztény lelkiség első és
nélkülözhetetlen forrásának kell tartani, a
szent liturgiáról szóló konstitúció
15--16. pontjának szellemében kell tanítani.xxxix
Figyelembe véve a különböző
vidékek körülményeit, be kell vezetni a
növendékeket a Római Apostoli Széktől elkülönült
egyházak és egyházi közösségek alaposabb
ismeretébe, hogy e Szent Zsinat előírásai szerint
részt vehessenek a keresztények egységének
helyreállításában.xl
Meg kell őket ismertetni a
vídékükön jobban elterjedt vallásokkal,
hogy fölismerjék azt, ami Isten akaratából jó
és igaz van bennük; vissza tudják utasítani a
tévedéseket, s képesek legyenek az igazság teljes
fényét nyújtani azoknak, akik még nélkülözik.
(Az oktatás módszere)
17. Mivel az elméleti képzésnek nem a
puszta ismeretközlésre, hanem a növendékek igaz
és elmélyült formálására kell
törekednie, fölül kell vizsgálni az oktatási
módszereket az előadások, a vizsgák és
gyakorlatok tekintetében, s abból a szempontból is,
miképpen lehet serkenteni a növendékek egyéni vagy
csoportos tanulását. Az oktatásnak egységesnek
és alaposnak kell lennie, kerülni kell a tárgyak és
az előadások szaporítását, s el kell hagyni
azokat a kérdéseket, melyeknek már alig van
jelentőségük, vagy magasabb fokú egyetemi
tanulmányokra kell hagyni.
(Magasabb fokú tanulmányok)
18. A püspökök gondoskodjanak arról,
hogy a jellemük, erényeik és tehetségük
alapján alkalmas ifjakat magasabb szintű intézetekbe,
fakultásokra vagy egyetemekre küldjék, ahol teológiai
vagy más, célszerűnek mutatkozó szaktárgyakban
mélyebb tudományos képzést kapjanak, és
olyan papokká formálódjanak, akik az apostolkodás
különlegesebb feladataiban is helyt tudnak állni. Lelki
nevelésüket és lelkipásztori kiképzésüket
azonban, főként ha még nem fölszentelt papok,
semmiképpen sem szabad elhanyagolni.
|