Negyedik fejezet
AZ ÓSZÖVETSÉG
(Az üdvösség rendje az ószövetségi könyvekben)
14. A végtelenül szerető Isten, aki az
egész emberi nem üdvösségét gondosan elő
akarta készíteni, egyedülálló
határozatával kiválasztott magának egy
népet, melynek ígéreteket adott. Szövetséget
kötvén ugyanis Ábrahámmal (vö. Ter 15,18)
és Mózes által Izrael népével (vö.
Kiv 24,8), a tulajdonául lefoglalt népnek mint
egyedül igaz és élő Isten úgy nyilatkoztatta ki
magát szavakkal és cselekedetekkel, hogy Izrael megtapasztalja,
milyenek Isten útjai az emberekkel, s ezeket az utakat a
próféták szája által beszélő
Isten szavából napról napra mélyebben és
világosabban megértve a nemzetek között egyre
szélesebb körben terjessze (vö. Zsolt 21,28--29;
95,1--3; Iz 2,1--4; Jer 3,17). Az üdvösség rendje, amelyet
a szent szerzők előre hirdettek, elmondtak és kifejtettek,
mint Isten igaz igéje az Ószövetség könyveibe
van foglalva; ezért ezek az isteni sugalmazású
könyvek örök értékűek: "Mindazt, amit
valaha megírtak, okulásunkra írták, hogy az
Írásból türelmet és vigasztalást
merítsünk rcményünk
megőrzésére" (Róm 15,4).
(Az Ószövetség
jelentősége keresztény szempontból)
15. Az Ószövetség rendje
leginkább arra irányult, hogy a mindenség
megváltójának, Krisztusnak és a messiási
országnak eljövetelét előkészítse,
megjövendölje (vö. Lk 24,44; Jn 5,39; 1Pt 1,10)
és különböző előképekkel jelezze (1Kor
10,11). Az Ószövetség könyvei a Krisztus
által helyreállított üdvösséget
megelőző kor körülményei között
mutatják meg mindenkinek: ki az Isten és ki az ember, s hogyan
bánik az igazságos és irgalmas Isten az emberekkel.
Bár ezek a könyvek kevésbé tökéletes
és időhöz kötött mozzanatokat is tartalmaznak, igazi
isteni pedagógiát mutatnak be.xxviii
Következésképp a keresztény hívőknek
vallásos tisztelettel kell elfogadniok e könyveket, mert Isten iránti
eleven érzékről tanúskodnak, bennük az
Istenről szóló fenséges tanításoknak,
az üdvösségre vezető életbölcsességnek
és az imádságnak csodálatos kincsei
találhatók, s végül bennük rejlik
üdvösségünk misztériuma.
(A két szövetség
összhangja)
16. Isten tehát, aki mindkét
szövetség sugalmazója és szerzője, bölcsen
úgy rendezte, hogy az új el legyen rejtve az óban, az
ó viszont az új szövetségben táruljon
föl.xxix Jóllehet Krisztus a vérével új
szövetséget alapított (vö. Lk 22,20; 1Kor
11,25), az Ószövetség könyvei teljes
terjedelmükben fölvétettek az evangéliumba,xxx s teljes
értelmüket benne kapják és mutatják meg (vö.
Mt 5,17; Lk 24,27; Róm 16,25--26; 2Kor 3,14--16); s viszont
megvilágítják és magyarázzák az
új szövetséget.
|