Második fejezet
(Az apostolkodás
szolgálatában)
13. Az Egyház minden tagja egy
szívvel-lélekkel azon legyen, hogy a
tömegtájékoztató eszközöket
haladéktalanul és semmi fáradságot sem
kímélve eredményesen használják föl az
apostolkodás legkülönfélébb munkáiban,
amint az idők és a körülmények
megkívánják, megelőzvén az ártó
kezdeményezéseket, főleg azokon a területeken, ahol az
erkölcsi és a vallási fejlődés fokozott
erőfeszítéseket igényel.
A lelkipásztorok ezért siessenek e
területen is eleget tenni feladatuknak, mely általános
igehirdetői tisztüknek szerves része; a világi
hívek is, akiknek részük van ezen eszközök
használatában, törekedjenek tanúságot tenni
Krisztusról, főként úgy, hogy ki-ki szakmailag
felkészülten és apostoli lelkülettel áll helyt a
maga munkaterületén, sőt a maguk részéről
közvetlenül is nyújtsanak segítséget az
Egyház apostoli tevékenységéhez műszaki,
gazdasági, kulturális vagy művészi vonalon.
(Részletes irányelvek a
sajtó, a film, a rádió, a tévé és a
színház számára)
14. Elsősorban a jó sajtó érdemel
támogatást. Az olvasók igazi keresztény szellemben
való nevelésére szervezzék meg és
támogassák a valóban katolikus sajtót, melyet --
akár közvetlenül az egyházi
hatóságtól függ, akár a világi
katolikusok irányítás alatt áll --
nyilvánvalóan azzal a szándékkal adnak ki, hogy a
közvéleményt a természetjog, a katolikus
tanítás és erkölcsi törvény szerint
alakítsa, erősítse és fejlessze, s az Egyház
életét érintő eseményeket közölje
és helyesen értelmezze. Figyelmeztetni kell a híveket
arra, hogy önmaguk és minden esemény katolikus megítélése
szempontjából mennyire fontos a katolikus sajtó
olvasása és terjesztése.
Főleg az ifjúság számára
készített, tisztességes szellemi
felüdülést nyújtó, igazi kultúrát
és művészetet terjesztő filmek
gyártását és forgalmazását minden
eszközzel támogatni és védeni kell. Ez
elsősorban azt jelenti, hogy a lelkiismeretes filmgyártókat
és forgalmazókat pénzügyeikben és
vállalkozásaikban segítik, összefogják
őket, a jó filmeket elismerő kritikával és
díjakkal jutalmazzák, a katolikus jellegű vagy más
tisztességes filmszínházakat pártolják
és szervezetekbe fogják össze.
Ugyancsak hathatós támogatásban
részesüljenek a jó szellemű rádiós
és televíziós adások, különösen
azok, melyek a családok szempontjából
értékesek. Sürgessék, hogy legyenek katolikus
adások, hogy ezek bekapcsolják a hallgatókat és
nézőket az Egyház életébe, s lelküket
vallásos igazságokkal itassák át. Ahol
szükséges, jól megfontoltan létesítsenek
katolikus adóállomásokat, de gondoskodjanak arról,
hogy adásaik színvonalasak és hatásosak legyenek.
Emellett gondot kell fordítani arra, hogy a nemes
és ősi színművészet, mely a
tömegtájékoztatási eszközök
útján is széles körben terjed, növelje a nézők
emberi és erkölcsi műveltségét.
(Szakemberek képzése
egyháziakból és világi hívőkből)
15. A fentebb kifejezett kívánalmak
megvalósulásáért haladéktalanul ki kell
képezni papokat, szerzeteseket és világi
hívőket, hogy megfelelő szakértelemmel dolgozzanak ezen
eszközökkel az apostoli célokért.
Elsősorban világiakat kell művészi,
elméleti és erkölcsi képzésben
részesíteni. Ezért növelni kell az olyan
iskolák, egyetemi karok és intézmények
számát, ahol újságírók,
forgatókönyvírók, rádiós és
televíziós szakemberek és mások teljesértékű,
egyben keresztény szellemű kiképzést nyerhetnek,
különös tekintettel az Egyház szociális
tanítására. A színészeket is úgy kell
kiképezni és segíteni, hogy művészetükkel
a társadalom javát szolgálják. Végül
gondosan föl kell készíteni az irodalom-, film-,
rádió-, televízió- és más
kritikusokat, hogy mindegyikük magas fokon értse
szakmáját, és olyan ítéleteket tudjanak
alkotni, melyekben az erkölcsi meggondolás a maga
súlyával szerepel.
(A közösség
nevelése)
16. Mivel a különböző korú
és műveltségű befogadókhoz eljutó
tömegtájékoztatási eszközök helyes
használata a befogadók jó elméleti és
gyakorlati képzését teszi szükségessé,
az ilyen kezdeményezéseket -- főként, ha
fiatalabbaknak szólnak -- a katolikus iskolák minden
szintjén, a papnevelő intézetekben és a hívek
apostoli szervezeteiben karolják föl és
sokasítsák meg, érvényesítve bennük a
keresztény erkölcs alapelveit. Annak érdekében, hogy
mindez minél hamarabb megvalósulhasson, az ide vonatkozó
katolikus tanítás, fegyelem és értelmezés a
katekézisben is jelenjék meg.
(Értékes
vállalkozások támogatása)
17. Szégyenletes volna, ha az Egyház
gyermekei közönyösen néznék, miként
köti gúzsba és akadályozza az
üdvösség tanítását a sok gyakorlati nehézség
vagy az anyagiak hiánya, bár köztudott, hogy ezek az
eszközök valóban nagy összegeket igényelnek.
Ezért e Szent Zsinat emlékezteti a híveket, hogy
kötelességük fönntartani és támogatni a
katolikus újságokat, folyóiratokat,
filmvállalkozásokat, rádió- és
televízió-állomásokat és
közvetítéseket, hiszen ezeknek az a célja, hogy
terjesszék és megvédjék az igazságot
és a társadalom keresztény szellemű
neveléséhez hozzájáruljanak. A Zsinat
továbbá nagy nyomatékkal fölkéri a
gazdasági életben és a technika világában
nagy tekintélynek örvendő szerveket és
személyeket, hogy anyagi támogatással és
tapasztalataikkal szívesen és nagylelkűen
segítsék a valódi műveltséget és az
apostoli célkitűzést szolgáló
tömegtájékoztatási eszközöket.
(A
tömegtájékoztatási világnap)
18. Annak érdekében, hogy az Egyház
sokféle apostolkodása a
tömegtájékoztató eszközökkel kapcsolatban
hatásosabb lehessen, a földkerekség minden egyházmegyéjében
határozzanak meg a püspökök belátása
szerint évenként egy napot, melyen fölhívják a
hívek figyelmét az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos
kötelezettségeikre; kérjék őket, hogy
ezért az ügyért imádkozzanak és adakozzanak, a
gyűjtött összegeket pedig fordítsák
lelkiismeretesen az ilyen irányú egyházi
intézmények és vállalkozások
fönntartására és fejlesztésére, a
világkatolicizmus szükségleteit szem előtt tartva.
(Szentszéki bizottság)
19. A pápának mint legfőbb
pásztornak külön szentszéki hivatal álljon
rendelkezésére a tömegtájékoztatási
eszközökkel kapcsolatos teendőiben.1
(A megyéspüspökök
feladatai)
20. Saját egyházmegyéjében a
püspök feladata, hogy figyelemmel kísérje és
támogassa az ilyen műveket és vállalkozásokat.
Ha pedig ezek a szervezett apostolkodás keretébe tartoznak,
még ha exempt szerzetesek vezetése alatt állnának
is, neki kell irányítani azokat.
(Országos bizottságok)
21. Mivel pedig egy egész országot
magába foglaló apostolkodáshoz a tervek és az
erők egysége kívánatos, ez a Szent Zsinat
elhatározza és elrendeli, hogy országonként
létesítsenek hivatalt a sajtó, a film, a
rádió és televízió ügyeinek
intézésére, és ezt minden módon
támogassák. Az országos hivatalok legfőbb feladata a
hívek lelkiismeretének helyes irányítása
ezen eszközök használatában, s a katolikus
kezdeményezések bátorítása és
összehangolása.
Országonként egy püspöki
bizottság vagy egy megbízott püspök
irányítsa e hivatalokat; s bennük világi
hívők is kapjanak helyet, olyanok, akik jól ismerik a katolikus
tanítást és ugyanakkor szakemberek.
(Nemzetközi katolikus
bizottság)
22. Mivel a tömegtájékoztatási
eszközök hatása túlterjed a nemzeti határokon,
és az egyéneket mintegy az egész emberiség
polgáraivá teszi, az országokon belüli
kezdeményezéseket nemzetközi szinten is össze kell
hangolni. A 21. pontban említett országos hivatalok tehát
elevenen működjenek együtt a maguk megfelelő
nemzetközi katolikus szervezetével. Ezeket a nemzetközi
katolikus szervezeteket egyedül a Szentszék hagyhatja
jóvá és tőle függnek.
(Lelkipásztori
eligazítás)
23. E Szent Zsinat
tömegtájékoztatási eszközökre
vonatkozó elveinek és szabályainak
megvalósítása érdekében a Zsinat kifejezett
megbízására a Szentszék a 19. pontban
említett hivatala különböző nemzetekből
való szakértők segítségével adjon ki Lelkipásztori
utasítást.
(A Zsinat szava minden
jó szándékú emberhez)
24. Végül a Szent Zsinat bízik abban,
hogy ennek a határozatnak elveit és utasításait
szívesen fogadja és valóra is váltja az
Egyház minden tagja, akik így ezen eszközök használatával
is nemcsak kárt nem szenvednek, hanem mint a föld sója
ízt adnak a földnek, s mint a világ
világossága, megvilágítják a világot.
Ezen túlmenően a Szent Zsinat meghív minden jó
szándékú embert, főként a
tömegtájékoztatási eszközök
irányítóit, hogy ezen eszközöket egyedül az
emberiség javára fordítsák, mert az egész
világ jövője egyre inkább a helyes
használatuktól függ. Így tehát miként a
művészetek régi emlékei, úgy ezek az új
találmányok is az Úr nevét
dicsőítsék az Apostol szavai szerint "Jézus Krisztus
ugyanaz tegnap, ma és mindörökké" (Zsid 13,8).
Mindazt, amit e dekrétum egészében
és részleteiben tartalmaz, helyeselték az Atyák. Mi
pedig mindezt a Krisztustól kapott apostoli hatalmunkkal a
tisztelendő atyákkal együtt a Szentlélekben
jóváhagyjuk, kötelezőként kimondjuk,
tekintélyünkkel megerősítjük, és amit a
Zsinat alkotott, Isten dicsőségére közzétenni
elrendeljük.
Rómában, Szent Péternél, 1963.
december 4-én.
Én PÁL, a katolikus Egyház
püspöke
Következnek a zsinati atyák
aláírásai
|