V. AZ EGYHÁZI TANULMÁNYOK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

(Alaptanulmányok)

13. Mielőtt a papnövendékek a szoros értelemben vett egyházi tanulmányokhoz fognának, meg kell szerezniük azt a humán és természettudományos műveltséget, melynek birtokában az ifjak saját országukban felsőbb tanulmányokba kezdhetnek. Ezen felül a latin nyelvet is el kell sajátítaniuk, azon a fokon, mely lehetővé teszi, hogy a tudományos forrásokat és az Egyház megnyilatkozásait érthessék és fölhasználhassák.xxvii Tanítani kell minden szertartás saját liturgikus nyelvét, és nagyon támogatni kell a Szentírás és a Szenthagyomány nyelveinek megfelelő ismeretét.

(Krisztus misztériuma a tanulmányok központjában és kezdetén)

14. Az egyházi tanulmányok felülvizsgálatánál elsősorban arra kell ügyelni, hogy a filozófiai és teológiai tárgyakat jobban egyeztessék, és egységesen arra irányítsák, hogy a növendékek lelkében mind jobban föltáruljon Krisztus misztériuma, amely az emberiség egész történelmét átjárja, szüntelenül hat az Egyházban, és főként a papi szolgálat által fejti ki hatásait.xxviii

Hogy a növendéknek e látásmódot mindjárt az oktatás kezdetén meg lehessen tanítani, az egyházi tanulmányokat megfelelő ideig tartó bevezető kurzussal kell kezdeni; s úgy kell előadni az üdvösség misztériumát, hogy a növendékek az egyházi tanulmányok értelmét, rendjét és lelkipásztori célját fölfogják, ugyanakkor kapjanak segítséget, hogy egész életüket a hitre tudják építeni és szellemével át tudják hatni, s hivatásukat személyes önátadással és örvendező lélekkel tudják vállalni.

(A filozófia)

15. A filozófiai tárgyakat úgy kell tanítani, hogy azok a növendékeket elsősorban az ember, a világ és Isten megalapozott és összefüggő ismeretének megszerzésére vezessék. Az oktatás támaszkodjék az örökérvényű filozófiai örökségre,xxix vegye figyelembe a kor filozófiai kutatásait -- különösképpen azokat, amelyek az adott országban nagyobb hatásúak --, és a természettudományok újabb fejlődését is, hogy fölkészítse a növendékeket koruk sajátosságának megértésére és a koruk embereivel való párbeszédre.xxx

A filozófia történetét úgy kell előadni, hogy miközben a növendékek meglátják a különféle rendszerek végső alapelveit, magukévá tegyék azt, ami azokban igaznak bizonyul, és legyenek képesek a tévedések gyökereit föltárni és megcáfolni.

Maga a tanítás módja ébresze föl a növendékekben az igazság szigorú keresésének, megfigyelésének és bizonyításának szeretetét, ugyanakkor az emberi megismerés határainak becsületes beismerését is. Alaposan tárgyalják meg a filozófiának és az élet valódi problémáinak összefüggéseit, valamint azokat a kérdéseket, amelyek a növendékek értelmét foglalkoztatják. Arra is rá kell vezetni őket, hogy észrevegyék a kapcsolatokat a filozófiai témák és az üdvösség misztériumai között, melyeket a teológiában a hit magasabbrendű fényénél fognak tanulmányozni.

(A teológia)

16. A teológiai tárgyakat a hit fényénél az Egyház Tanítóhivatalának vezetése mellettxxxi úgy kell előadni, hogy a növendékek a katolikus tanítást szabatosan az isteni kinyilatkoztatásból merítsék, komolyan mélyedjenek el benne, tegyék lelki életük táplálékává,xxxii és legyenek képesek azt papi szolgálatukban hirdetni, magyarázni és megvédeni.

Megkülönböztetett gonddal kell bevezetni a növendékeket a szentírástudományba, melynek az egész teológia lelkének kell lennie. A megfelelő introdukció után gondosan be kell őket avatni a szentírásmagyarázat módszerébe;xxxiii tekintsék át az isteni kinyilatkoztatás legfőbb témáit, és találjanak a Szentírás mindennapi olvasásában és elmélkedésében késztetést és táplálékot.xxxiv

A dogmatikát úgy kell elrendezni, hogy először a biblikus témákat adja elő; majd mutassa be, hogy a keleti és nyugati egyházatyák mivel járultak hozzá a kinyilatkoztatás egyes igazságainak hűséges áthagyományozásához és kifejtéséhez, s tárja föl az Egyház általános történelmével összefüggésben a dogma további történetét;xxxv az üdvösség misztériumainak minél teljesebb megvilágítása végett tanítsa meg a növendékeket arra, hogy Szent Tamást követve spekulatív módon mélyedjenek el bennük és lássák meg összefüggéseiket;xxxvi vezesse rá őket annak a fölismerésére, hogy ezek a misztériumok a liturgikus cselekményekbenxxxvii és az Egyház egész életében mindig jelen vannak és kifejtik hatásukat; és tanítsa meg őket arra, hogy az emberi problémák megoldását a kinyilatkoztatás fényénél keressék, a kinyilatkoztatott örök igazságokat az emberi dolgok változó világára alkalmazzák; s végül tudják az igazságokat korszerűen közölni embertársaikkal.xxxviii

A többi teológiai tárgyat is így, Krisztus misztériumával és az üdvösség történetével eleven kapcsolatban kell megújítani. Különös gondot kell fordítani az erkölcstan tökéletesítésére, melynek tudományos kifejtése jobban táplálkozzék a Szentírás tanításából, világítsa meg a hivők hivatásának nagyszerűségét Krisztusban, és mutassa be azt a kötelezettségüket, hogy szeretetből sokat tegyenek a világ életéért. Hasonlóképpen a kánonjog előadásában és az egyháztörténelem tanításában is tekintettel kell lenni az Egyház misztériumára, a Szent Zsinat Egyházról szóló konstitúciójának tanítása alapján. A liturgiát, amelyet az igazi keresztény lelkiség első és nélkülözhetetlen forrásának kell tartani, a szent liturgiáról szóló konstitúció 15--16. pontjának szellemében kell tanítani.xxxix

Figyelembe véve a különböző vidékek körülményeit, be kell vezetni a növendékeket a Római Apostoli Széktől elkülönült egyházak és egyházi közösségek alaposabb ismeretébe, hogy e Szent Zsinat előírásai szerint részt vehessenek a keresztények egységének helyreállításában.xl

Meg kell őket ismertetni a vídékükön jobban elterjedt vallásokkal, hogy fölismerjék azt, ami Isten akaratából jó és igaz van bennük; vissza tudják utasítani a tévedéseket, s képesek legyenek az igazság teljes fényét nyújtani azoknak, akik még nélkülözik.

(Az oktatás módszere)

17. Mivel az elméleti képzésnek nem a puszta ismeretközlésre, hanem a növendékek igaz és elmélyült formálására kell törekednie, fölül kell vizsgálni az oktatási módszereket az előadások, a vizsgák és gyakorlatok tekintetében, s abból a szempontból is, miképpen lehet serkenteni a növendékek egyéni vagy csoportos tanulását. Az oktatásnak egységesnek és alaposnak kell lennie, kerülni kell a tárgyak és az előadások szaporítását, s el kell hagyni azokat a kérdéseket, melyeknek már alig van jelentőségük, vagy magasabb fokú egyetemi tanulmányokra kell hagyni.

(Magasabb fokú tanulmányok)

18. A püspökök gondoskodjanak arról, hogy a jellemük, erényeik és tehetségük alapján alkalmas ifjakat magasabb szintű intézetekbe, fakultásokra vagy egyetemekre küldjék, ahol teológiai vagy más, célszerűnek mutatkozó szaktárgyakban mélyebb tudományos képzést kapjanak, és olyan papokká formálódjanak, akik az apostolkodás különlegesebb feladataiban is helyt tudnak állni. Lelki nevelésüket és lelkipásztori kiképzésüket azonban, főként ha még nem fölszentelt papok, semmiképpen sem szabad elhanyagolni.