|
Mindannyian tudjuk, Tisztelendő Testvérek,
honnan ered igazában a házasság. Igaz, a keresztény
vallás ellenségei nem akarják elismerni az Egyház
állandó tanítását a
házasságról, és megpróbálják
kitörölni ennek emlékezetét a népekből, az
igazság világosságát azonban sem kioltani, sem
elhomályosítani nem tudják. Emlékeztetünk a
mindenki által ismert és kétségbe nem vont
igazságra: Miután a teremtés hatodik napján Isten a
föld porából megformálta az embert és
arcába lehelte az élet leheletét, társnőt
akart neki adni, akit az alvó férfi oldalából
csodálatosan alkotott meg. Ezzel a gondviselő Isten azt akarta,
hogy ez az emberpár legyen minden ember természetes eredete, s
tőlük terjedjen el az emberi nem, melynek további
nemzedékei szüntelen leszármazás által
őrizzék és adják tovább az életet. S
hogy a férfi és a nő kapcsolata még jobban
megfeleljen Isten végtelen és bölcs tervének,
már e kezdeti időben felruházta két kiemelkedően
nemes vonással: az egységgel és az
állandósággal.
Az evangéliumban
látjuk, hogy Jézus Krisztus isteni tekintélyével
ugyanezt nyíltan hirdette és megerősítette. A
zsidók és a tanítványok előtt
tanúskodott arról, hogy a házasság
alapításától kezdve egy férfi és egy
nő kapcsolata, s a kettőből szinte egy test lesz; a
házassági kötelék pedig Isten
akaratából oly bensőséges és oly erős,
hogy emberek közül azt senki föl nem oldhatja vagy el nem
szakíthatja. "Az ember feleségéhez ragaszkodik
és ketten egy test lesznek. Így tehát már nem
ketten vannak, hanem egy test. Amit tehát Isten egybekötött,
ember szét ne válassza." (Mt 19, 5--6)
|