II. BEAVATKOZÁSOK AZ EMBERI SZAPORODÁSBA

A "mesterséges szaporodás" vagy "mesterséges megtermékenyítés" alatt itt különbözõ technikai eljárásokat értünk, melyek azt célozzák, hogy egy emberi élet megfoganása más úton jöjjön létre, mint a férfi és a nõ szexuális egyesülése által. Az instrukcióban a petesejt kémcsõben (in vitro megtermékenyítés), és elõre kinyert ondóval a nõi nemi szervekben történõ megtermékenyítésérõl van szó.

Ezen technikák morális értékelésének elsõ szempontját az adja, hogy milyen körülményekkel és következményekkel járnak az emberi embriónak járó tisztelet szempontjából. Az in vitro megtermékenyítés gyakorlata számtalan emberi embrió létrehozását és elpusztítását követelte meg. A nõnél ma még általában szükséges a fokozott peteérést indukálni: több petét távolítanak el, termékenyítenek meg, és néhány napig ezeket in vitro tenyésztik. Általában nem mindegyiket juttatják be a nõ méhébe; néhány "szám feletti"-nek bizonyuló embriót elpusztítanak, vagy lefagyasztanak. Néha néhányat a beágyazott embriók közül különbözõ eugenetikus, gazdasági vagy pszichológiai okokból feláldoznak. Az emberi lényeknek ilyen szabadon elhatározott elpusztítása, vagy felhasználásuk különbözõ célokra, integritásuk és életük megkárosításával, ellene mond a már elõzõekben említett mûvi abortusszal kapcsolatos tanításnak.

A kapcsolat az in vitro megtermékenyítés és az emberi embrió szabadon akart elpusztítása között nagyon gyakran bizonyítható. Ez jellemzõ: Ezzel az eljárással, melynek céljai ennek látszólag ellentmondanak, az élet és halál az ember döntésének van alárendelve, aki magát tetszés szerint élet és halál urává teszi. Az uralkodásnak és erõnek ez a dinamikája pont azoknál maradhat észrevétlen, akik ezeket használni akarják és magukat ezeknek alávetik. Az említett tényeket és az ezeket összekapcsoló hideg logikát egyaránt figyelembe kell vennünk, amikor morális ítéletet alkotunk a FIVET-tel (in vitro megtermékenyítés és embrióbeültetés) kapcsolatban: Az abortuszmentalitás, mely ezt lehetõvé teszi, odavezet - akár akarjuk, akár nem -, hogy az egyik ember a másik ember élete és halála felett uralkodik, mely egy radikális öröklési kiválogatássá lehet.

Az ilyen visszaélések mégsem menthetnek fel a mély és messzemenõ etikus reflexiótól a mesterséges szaporítási technikákat önmagukban tekintve, amennyiben, ha ez egyáltalán lehetséges az in vitro megtermékenyített embrió elpusztításától eltekintünk.

Ez a tanítás ezért elsõ helyen a heterológ mesterséges megtermékenyítés (II,1-3) problémáját veti fel, majd

Az instrukció heterológ mesterséges megtermékenyítés vagy nemzés megjelölés alatt azokat a technikákat érti, melyek arra irányulnak, hogy mesterséges úton emberi foganás jöjjön létre, olyan hímivarsejtekbõl, melyek legalább egy, a házasságban levõ férjtõl különbözõ donortól származnak.

Ez a technika kétféle lehet:

a) heterológ FIVET: Az emberi megtermékenyítés in vitro technikája olyan spermiumokkal, melyek legalább egy, a házasságban levõ férjtõl különbözõ donortól származnak.

b) mesterséges heterológ ondóbevitel: Az emberi megtermékenyítés technikája, melynek során a nõ ivarszervébe olyan sperimiumokat juttatnak be, melyek egy, a férjtõl különbözõ donortól származnak. azokat, melyek a homológ mesterséges ondóbevitellel (II,4-6) kapcsolatosak.

Mielõtt bármelyiket etikailag értékelnénk, áttekintjük azokat az alapelveket és értékeket, melyek ezen eljárások mindegyikének morális megítélését meghatározzák.