ELÕSZÓ

Különbözõ Püspöki konferenciák, egyes püspökök, teológusok, orvosok, a tudomány képviselõi a Hittani kongregációtól kértek választ, mik a katolikus teológia morális alapelvei azokról az orvosbiológiai eljárásokról, melyek lehetõvé teszik a beavatkozást az emberi élet kezdeti szakaszába és magába az utódnemzés folyamatába. Ez az instrukció átfogó konzultációk, különösen püspöki megnyilatkozások gondos értékelésének gyümölcse. Nem akarja az egyáz átfogó tanítását a megkezdõdött emberi élet méltóságáról és továbbadásáról újra elõadni, hanem a tanítóhivatal eddigi kijelentéseinek fényében specifikus válaszokat kíván adni az ebben az összefüggésben felmerülõ jelentõs kérdésekre. A dokumentum a következõ részekbõl áll: a bevezetés emlékeztet azokra az antropológiai és morális elvekre, melyek a problémák értékeléséhez és a felmerült kérdésekre adandó válaszok kidolgozásához elengedhetetlenül szükségesek; az elsõ rész témája az emberi élet tisztelete, létének elsõ pillanatától fogva; a második rész szembesít azokkal a morális kérdésekkel, melyeket az emberi nemzésbe való technikai beavatkozás vetett fel; a harmadik rész tájékoztatást ad az emberi embriónak és fötusznak járó tiszteletrõl, a mesterséges megtermékenyítés megengedett módszereire vonatkozó erkölcsi törvény és állami törvénykezés közötti kapcsolatról. A "zigóta", "pre-embrió", "embrió" és "fõtusz" kifejezések a biológia felfogása szerint az ember egymás után következõ fejlõdési stádiumait jelentik. Az itt következõ instrukció ezeket a fogalmakat bátran használja, amennyiben is ezek mindegyike azonos etikai tartalmat jelent, mégpedig az emberi nemzés gyümölcsét, legyen az akár látható, akár nem, létének elsõ pillanatától megszületéséig. Ennek a szóhasználatnak az alapját a szövegben magyarázzuk meg. (v.ö. I.1.)