4. AZ ERKÖLCSI ÍTÉLET ALAPVETÕ KRITÉRIUMAI

A mesterséges megtermékenyítés technikájával kapcsolatos két alapvetõ érték: Az emberi lény élete, melyet a létbe hívnak, és továbbadásának egyedülisége a házasságban. Ebbõl fakadóan a mesterséges megtermékenyítõ technikák erkölcsi ítéletét ezen értékekre vonatkoztatva kell megfogalmazni.

A fizikai lét, amellyel az emberi életút a világban elindul, nem meríti ki önmagában személy teljességét, és nem mutatja meg az örökkévalóságra hivatott ember legnagyobb értékét sem. Ennek ellenére bizonyos módon ez az "alapvetõ" érték, miután az emberi személy minden más értéke a fizikai életen alapul, és ebbõl bontakozik ki. ¹³

Az ártatlan emberi lény élethez való jogának sérthetetlensége "a fogantatás pillanatától egészen a halálig" ¹⁴ jele és elõfeltétele a személy sérthetetlenségének, amit a Teremtõ az élet ajándékául adott.

A különbözõ élõlények szaporodásával történõ összehasonlításban az emberi élet továbbadásának megvannak a sajátságai, mely a személy egyedülállóságából következik. "Az emberi élet továbbadását a természet egy személyes és tudatos cselekvésre bízta, és mint ilyet az Isten legszentebb törvényének rendelte alá. Ezek a törvények megváltoztathatatlanok és sérthetetlenek; ezeket senkinek sem szabad semmibe venni és áthágni. Ezért nem szabad semmilyen olyan anyagot használni és olyan eljárásokat követni, melyek a növények és állatok szaporításában megengedhetõk." ¹⁵

A technika elõrehaladása lehetõvé tette a szexuális kapcsolat nélküli nemzést is, mégpedig a férfitõl és a nõtõl vett ivarsejtek in vitro történõ egyesítése által. De az, ami technikailag lehetséges, az azért még morálisan nem megengedett. Ebbõl következik, hogy nélkülözhetetlen a ráeszmélés az élet és az emberi szaporodás alapvetõ értékeire, hogy morális értékelést adjunk az emberi lényen már fejlõdésének elsõ stádiumától kezdve végzett ilyen jellegû technikai beavatkozásoknak.