Part, Chapter, Paragraph
1 I | törvény nem veheti el az ember természetes és veleszületett
2 II,1 | nagy áldása, az kitûnik az ember méltóságából és magasztos
3 II,1 | és magasztos céljából. Az ember már eszes természetének
4 II,1 | látott, fül hallott vagy az ember szívébe fölhatolt (vö. 1Kor
5 II,1 | szorongatásáról örömében, hogy ember született a világra" (Jn
6 II,3 | Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza"; (Mt 19,
7 II,3 | Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza" az õsszülõk
8 II,3 | Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza". Azért
9 II,3,3 | keresztség és a papság által az ember kiválasztatik és segítséget
10 II,5,5 | gyakorlatot, mely közvetlenül az ember házasságkötési jogát érinti
11 II,5,5 | ész is belátja, hogy az ember önmaga sem rendelkezhet
12 II,7,2 | dolgokban, melyek szentek az ember szemében, azaz a vallásos
13 II,7,4 | Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza" (Mt 19,
14 II,7,4 | Mt 19,6). Ha pedig az ember jogtalanul el is választ,
15 III | legfõbb oka --, s mivel az ember nem gyõzheti le érzéki vágyait,
16 III | följebbvalónak. Azért az ember, aki önmagának alávetni
17 III | Szent Pál figyelmeztet -- az ember nem tudja megfékezni lázadozó
18 III,0,1| s mindkét rend javait az ember javára és használatára szánta.
19 III,0,2| tapasztalat szerint a gyarló ember mint megannyi érvet szokott
20 III,2 | akkor érvényesülhet, ha az ember a saját munkájával és szorgalmával
21 III,2 | maradnak, megkívánják az ember munkáját és fáradozását.
22 III,3 | szentségekkel, hogy minden ember hathatós nevelõje legyen." (
|