Part, Chapter, Paragraph
1 I | isteni mû. Nem emberek, hanem Isten, a természet alkotója és
2 I | egybekelésébõl származik Isten rendelése folytán a szent
3 I | céljai, törvényei, javai; Isten együttmûködõ segítségével
4 II,1 | 1Tim 5,14.) ~Hogy a gyermek Isten mekkora jótéteménye és a
5 II,1 | emeli a méltóságot, hogy Isten nem csupán azért akarja
6 II,1 | égben. E végcél az embernek Isten kegyelmébõl a természetfölötti
7 II,1 | 1Kor 2,9.). A mindenható Isten erejébõl a szülõk közremûködésével
8 II,1 | szüljenek (Ef 2,19.), hogy az Isten és az Üdvözítõ igaz tiszteletének
9 II,1 | Egyháznak, hogy az mint az Isten gyermekeinek termékeny anyja,
10 II,1 | hálás lélekkel fogadja majd Isten kezébõl a gyermekeket, s
11 II,1,1 | volna a végtelenül bölcs Isten gondoskodása a világrajött
12 II,1,1 | természetes, mert így követeli Isten és a természet, hogy a gyermeknevelés
13 II,2,1 | között kötötte. S bár az Isten mint legfõbb törvényhozó,
14 II,2,1 | a hitvesek mindenben az Isten és a természet törvényéhez
15 II,2,1 | törvényéhez alkalmazkodnak, s az Isten mûve iránti mindig nagy
16 II,2,3 | életszentségnek ugyanis az Isten által az emberek elé állított
17 II,2,3 | állásúak vagy foglalkozásúak, s Isten segítségével a lelki tökéletesség
18 II,3 | hangsúlyozza, mondván: "Amit Isten egybekötött, ember szét
19 II,3 | Mert az Úr szava: "Amit Isten egybekötött, ember szét
20 II,3 | annyira enyhült, hogy Mózes Isten választott népe polgárainak
21 II,3 | felejthetõ szavaival: "Amit Isten egybekötött, ember szét
22 II,3 | nincs házasság, hanem az Isten törvényével merõben ellenkezõ
23 II,3 | teljesen létrejött, s így Isten akaratából benne a tökéletes,
24 II,3,1 | fölbonthatatlanság belsõ oka ~Ha Isten eme akaratának belsõ okát
25 II,5 | tette Onán, Júda fia, és Isten megölte miatta." (De conjugiis
26 II,5 | Katolikus Egyház, amelyre maga Isten bízta az erkölcs épségének
27 II,5 | szándékosan megfosztja, Isten és a természet törvényének
28 II,5 | értsenek. Ha pedig -- amitõl Isten óvjon -- egy gyóntató vagy
29 II,5,1 | végtelenül gazdag és irgalmas Isten jutalmazhatja és meg is
30 II,5,2 | amelyek hatálytalaníthatnák Isten belsõ természetük szerint
31 II,5,2 | tetteket tiltó törvényeit. Isten erõsítõ kegyelmébõl a hitvesek
32 II,5,2 | a megigazult embernek az Isten parancsainak megtartása
33 II,5,2 | parancsainak megtartása lehetetlen. Isten ugyanis lehetetlent nem
34 II,5,2 | amely így merte káromolni Isten jóságát: "Isten egyes parancsai
35 II,5,2 | káromolni Isten jóságát: "Isten egyes parancsai a megigazult
36 II,5,3 | életére törnek, mindenképpen Isten és a természet törvénye
37 II,5,4 | égbekiáltó ártatlan vérnek Isten a bosszúálló bírája (Ter
38 II,6,1 | hagyja és megerõsíti mind Isten parancsa: "Ne paráználkodjál!" (
39 II,7,1 | gyökerezõ" elem, mert "az Isten az alkotója, s mert kezdettõl
40 II,7,1 | s mert kezdettõl fogva Isten Fia Megtestesülésének volt
41 II,7,1 | a természetes, a Teremtõ Isten végtelen bölcsességébõl
42 II,7,4 | d) Isten törvénye ~Mindez esztelenséggel
43 II,7,4 | szilárd bizonyossággal áll Isten egyetlen törvénye, amelyet
44 II,7,4 | meg nem gyengíthet: ~"Amit Isten egybekötött, ember szét
45 III | Isteni törvény, hogy amit Isten és a természet alkotott,
46 III | eredeti állapotában, mert Isten, mindenek alkotója jól tudta,
47 III | segítõ erejüket, vagy mert Isten maga akarja büntetni a halandók
48 III | hogy mindenki meglássa Isten elgondolását a házasságról,
49 III | ha elõbb meg nem hódol Isten elõtt, mindenekelõtt erre
50 III | fölött; aki pedig föllázad Isten ellen, fájdalmasan tapasztalja
51 III | tisztelni, azt mondja: "Azért Isten átadta õket szívük vágya
52 III | testüket"; és ismét: "ezért az Isten átadta õket meggyalázó szenvedélyeiknek" (
53 III | szenvedélyeiknek" (Róm 1,24--26). "Isten (ugyanis) a kevélyeknek
54 III,0,1| készülnek, egészen áthassa az Isten iránti jámborság, mely egész
55 III,0,1| akaratukat tisztelettel tölti el Isten fölsége iránt. ~Helyesen
56 III,0,1| házastársakat, hogy a házasságban Isten törvényétõl el ne pártoljanak,
57 III,0,1| és mindenben megõrizzék Isten iránt jámbor és áhítatos
58 III,0,1| venni; hiszen ugyanaz az Isten a természet és a kegyelem
59 III,0,2| irányítsa az erkölcsi életet, az Isten iránti jámborság és vallásosság
60 III,0,2| mindent jól megismerhet. Isten ugyanis, aki a természetes
61 III,0,2| rendelniük neki. S hogy Isten e bõkezû jósággal nyújtott
62 III,1 | az erkölcsre vonatkozik, Isten szent Egyházától, annak
63 III,1 | irányít. ~Mivel mindent az Isten törvényéhez és elgondolásához
64 III,1 | szentnek és jónak mutatkozott Isten az emberiség iránt, amikor
65 III,1 | püspökké, hogy kormányozzátok Isten Egyházát, amelyet tulajdon
66 III,1 | vágyak rabszolgaságával Isten fiainak szabadságát (Jn
67 III,1,1| szükséges a szilárd akarat, hogy Isten és a természet házasságra
68 III,2 | hogy szítsd föl magadban az Isten kegyelmét, mely kézföltételem
69 III,2 | kézföltételem által benned van. Isten ugyanis nem a félelem, hanem
70 III,3 | mutatkozzanak, amilyennek Isten akarja a szülõket a gyermekek
71 III,3,1| forrásból ered. Buzgón kérjék Isten segítségét, hogy a keresztény
72 III,3,1| célokat keressék, melyek miatt Isten a házasságot alkotta. Végül
73 III,4 | TÁRSADALMI GONDOSKODÁS ~Mivel Isten parancsainak és a házasság
74 III,4,2| hogyan marad meg abban Isten szeretete?" (1Jn 3,17.) ~
75 III,5 | találják a családi élet és Isten törvényeinek megtartását.
76 Bef | boldog reményt, s a nagy Isten és Üdvözítõnk, Jézus Krisztus
77 Bef | készséges akarattal fogadja, és Isten kegyelmének segítségével
78 Bef | kegyelem trónusa elõtt, hogy Isten, minden kegyelem szerzõje, "
|