1012-egyut | ejten-folje | folla-jotet | joval-megko | megku-ritka | ritu-torek | torne-zullo
=
Part, Chapter, Paragraph =
1007 III | ösztönei fölött; aki pedig föllázad Isten ellen, fájdalmasan
1008 II,7,2 | a szigorú tilalom alóli fölmentést nem tagadja meg (mindig
1009 III,0,2 | törvény megtartása alól fölmentse magát. ~Éppen ezért, hogy
1010 III,4,2 | támogassák a rászorulókat, s fölösleges javaikat ne fényûzésre fordítsák
1011 II,3 | polgári hatalom nem áll fölötte. Minden házasságkötés vagy
1012 II,7,4 | melynek folytán a kötelék föloldása teljesen kivétetik a felek
1013 Intro | szintén látjátok és keserûen fölpanaszoljátok, hogy az emberiség tekintélyes
1014 III,0,1 | tisztelettel tölti el Isten fölsége iránt. ~Helyesen és teljesen
1015 III | gyógyszereket, melyekkel a fölsorolt visszaélések kiküszöbölhetõk
1016 II,3 | jellé történt fölemelését és fölszentelését jelenti. ~A házassági szövetség
1017 II,3,3 | erõsek, szentek, mintegy fölszenteltek lesznek. Szent Ágoston ugyanis
1018 II,7,5 | Az ilyen különélés okait, föltételeit és biztosítékait -- amelyek
1019 II,3 | örök kötelék; vagy csak föltételezik e kötelék nélkül, akkor
1020 II,1,1 | házasok joga és kiváltsága, s föltétlenül a házasság szent korlátai
1021 III,2 | állapotukra és emlékeznek a fölvett szentségre. Szüntelenül
1022 Bef | keresztény házasságokban újra fölvirágozzék és viruljon az Istennek
1023 III,5 | nincs --, hogy az állam és a fönnálló rend fölforgatásától várják
1024 II,7,5 | fölbonthatatlansága mellett, s amelyeket föntebb mi is említettünk, ugyanazzal
1025 III | engedelmeskedsz az Úrnak, gyötörni fog a szolga. (Enarratio in
1026 II,7,6 | biztosítva van a gyermekek fogadása, oltalmazása és nevelése;
1027 III,0,2 | vélelem vagy annak megrontott fogalma, hanem igaz és hiteles ismeret
1028 II,1,1 | a házasság elsõ javának fogalmát, hanem hozzá tartozik még
1029 II,5 | feleségével, aki a gyermek fogamzását megakadályozza. Ezt tette
1030 II,5,1 | jutalmazhatja és meg is fogja jutalmazni, nem csupán jó,
1031 III,2 | és napról napra jobban fogják tapasztalni a kegyelem hatását.
1032 III,2 | 1Tim 4,14), hanem serényen fogjanak fáradságos kötelességeik
1033 II,2,3 | közösségének és szövetségének fogjuk fel. ~
1034 II,1,1 | Ágoston szavainak ismétlésével foglaljuk össze: "A gyermek elvárja,
1035 II,2,3 | bármilyen állásúak vagy foglalkozásúak, s Isten segítségével a
1036 III,3 | keresztény ifjúság nevelésével foglalkoznak, igen nagy gondot fordítsanak
1037 II,1,1 | nevelésével másutt bõségesen foglalkoztunk (Divini illius Magistri
1038 II,6,2 | élhessen, és közügyekkel foglalkozzék vagy közhivatalt vállaljon. ~
1039 II,5,5 | csak valamely szempontból fogyatékos gyermeket hozhatnak világra;
1040 II,5,1 | okok, életkoruk vagy egyéb fogyatkozásuk miatt új élet nem születhet.
1041 II,2,3 | tökéletesség legnagyobb fokára is eljuthatnak, amint ezt
1042 II,2,4 | szembeni alárendeltsége fokát és módját tekintve személyek
1043 II,3,3 | indulatokat, kegyelmi csírákat ad; fokozza és tökéletesíti a természetes
1044 II,2,1 | õseredeti törvényt az idõk folyamán bizonyos idõre valamelyest
1045 II,6,2 | valósult, vagy megvalósítása folyamatban van. Hármas szabadságot
1046 II,5,3 | terméketlenséget okozó mérgekhez folyamodik, s ha azok nem használnak,
1047 II,7,7 | a partjai közül kilépett folyó." ~Ezért -- mint ugyanebben
1048 II,1 | kegyessége szerint az emberi élet folytatásában az emberek segítségét igénybe
1049 II,7,7 | Bõségesen igazolja õt a folyton növekvõ erkölcsi romlás,
1050 II,7,6 | ingatag vagy legalábbis folytonos aggodalommal és gyanakvással
1051 I | lelkek kapcsolódnak össze és fonódnak eggyé, mégpedig elõbb és
1052 III,3,1 | miatt -- a jegyesek alaposan fontolják meg, kit választanak, akivel
1053 II,4 | természetben gyökerezik, fontosabb és tágabbkörû, mint a házasság,
1054 II | hogy melyek és mily nagy fontosságúak az igazi házasság Istentõl
1055 III,4,2 | fölösleges javaikat ne fényûzésre fordítsák vagy eltékozolják, hanem
1056 III,3 | foglalkoznak, igen nagy gondot fordítsanak arra, hogy a jó házasságokat
1057 III,1 | engedelmeskedni, amelyeket ünnepélyes formában meghatározott, ellenben
1058 II,4 | ezeket mint a házasság új formáit ajánlják: egyesek az ideiglenes-,
1059 II,2,1 | egyidejûleg, akár egymásutáni formájában -, s a házassági hûség minden
1060 II,3,3 | nyer az élet keresztény formájához, illetve a papság viselésére,
1061 II,4 | mások a baráti házasságot. E formák a házasság minden szabadságát
1062 II,2,3 | hitveseknek kölcsönös lelki formálása, a kölcsönös tökéletesítésre
1063 II,7,6 | állandóan abban a veszélyben forognak, hogy "miután kiszolgálták
1064 III,5,1 | bûnei következtében elapad a forrás, amelybõl az állam születik:
1065 II,3,2 | tisztességes élet és a jó erkölcsök forrásai. Ahol e rendet õrzik, ott
1066 II,4 | Ef 5, 3). ~Ha e bajok forrásánál akarjuk kezdeni, meg kell
1067 II,3,3 | különös kegyelemnek jelévé és forrásává tette, amellyel "a természetes
1068 III,3,1 | amely a házasságból mint forrásból ered. Buzgón kérjék Isten
1069 II,5,5 | házasságkötés jogától is meg akarják fosztatni azokat, akiktõl az õ tudományuk
1070 III,5,3 | mindkettõt szabadnak és függetlennek akarta a maga joghatósági
1071 II,1 | felülmúl, amit szem látott, fül hallott vagy az ember szívébe
1072 II,3,3 | amelyet az újjászületés fürdõjében vett föl." (De nuptiis et
1073 I | szerepet; valamint az emberek futólagos kapcsolatától, amelybõl
1074 II,7,7 | g) Társadalmi veszély ~Mivel
1075 III,1 | fiainak szabadságát (Jn 8,32; Gal 5,13), a válások bûnös könnyelmûségével
1076 II,5,1 | teljesítse, azt csak a végtelenül gazdag és irgalmas Isten jutalmazhatja
1077 II,4 | beadják mindenfajta embernek: gazdagnak és szegénynek, munkásnak
1078 II,4 | hogy a jó magot ártalmas gazok el ne nyomják, úgy gondoljuk,
1079 II,6,2 | emancipáció, hanem gonosz gaztett, mint ezt már eléggé kimutattuk);
1080 II,5,5 | megtorlása, vagy elõre látható gaztettek megelõzése céljából sem,
1081 II,2,2 | próbaköve a tett (Nagy Szent Gergely: Homilia 30. in Evangelium,
1082 II,3,3 | ugyanis mindazokban, akik nem gördítenek akadályokat mûködése elé,
1083 III | akarja büntetni a halandók gõgjét és vakmerõségét." (Arcanum
1084 Bef | együtt aggódó lelkipásztori gonddal figyelmesen taglaltunk,
1085 II,1 | tisztének minden fájdalmát, gondját és terhét erõs lélekkel
1086 II,2,1 | egységgel ellenkezõ szándékos gondolatokat és kívánságokat is megtiltotta: "
1087 Intro | megerõsített akaratukkal minden gondolatukat és cselekvésüket Kz'isztus
1088 III,2 | nyom a lélekbe -- állandó. Gondolják meg ezért Bellarmin Szent
1089 II,4 | gazok el ne nyomják, úgy gondoljuk, a Szentlélek egyenesen
1090 III,1 | igaznak, amit átlátott; s az a gondolkodás, hogy a minden népek tanítására
1091 II,3,2 | el, aki csak felületesen gondolkodik a házastársak és a gyermekek,
1092 III,3,1 | elõkészítéséhez leginkább a házastárs gondos kiválasztása tartozik, mert
1093 III,4 | 4.TÁRSADALMI GONDOSKODÁS ~Mivel Isten parancsainak
1094 III | Rendjénvaló tehát, hogy atyai gondoskodással keressük az alkalmas gyógyszereket,
1095 III,5 | támogatásáról, mint akik az ilyen gondoskodást legelsõ kötelességeik közé
1096 III,5,3 | házasság ügyében is közösen gondoskodhatnak, hogy a keresztény házasságokat
1097 II,3,2 | nevelésükrõl is a legjobban gondoskodik, mert e nehéz és sokáig
1098 II,3,3 | szövetségében ilyen bõkezûen gondoskodott. ~
1099 III,3 | foglalkoznak, igen nagy gondot fordítsanak arra, hogy a
1100 Intro | ezért annak szabályozását és gondozását teljesen az õ Jegyesére,
1101 II,3,3 | kegyelem kapott magvait nem gondozzák és nem fejlesztik. Ha azonban
1102 II,3,3 | természetfölötti világrendben az isteni gondviselés törvénye az, hogy akik egy
1103 III | az emberi vakmerõség vagy gonoszság megváltoztatja és fölforgatja
1104 II,7,3 | szülei veszekedésein, s egyéb gonoszságain, s így letér az erény útjáról.
1105 II,1 | mint a római matróna, a Gracchusok anyja. Sõt mindkét házastárs
1106 II,5 | természetellenes. A házastársi jog gyakorlása ugyanis természeténél fogva
1107 II,7,2 | vagy legalábbis a vallás gyakorlásának elhanyagolása, vagy a hitetlenséghez
1108 III,0,1 | jámborságra és a vallásosság gyakorlására buzdítják, tehát arra, hogy
1109 II,2,1 | Egyház állandó tanítása és gyakorlata világosan bizonyítják. Joggal
1110 II,5,5 | utasítanunk azt a veszedelmes gyakorlatot, mely közvetlenül az ember
1111 II,2,4 | híján saját jogaikat nem gyakorolhatják. Tiltja azonban a mértéktelen,
1112 II,3,3 | természetfölötti erényeket nem gyakorolják, a kegyelem kapott magvait
1113 II,5 | különös szigorral üldözi ezt a gyalázatos bûnt, s néha halállal is
1114 II,7,6 | folytonos aggodalommal és gyanakvással jár. A fölbonthatatlanságban
1115 II,4 | legyenek, s nagyon hasznos a gyanútlanokat a csalárdságokra figyelmeztetni,
1116 III,0,2 | a tapasztalat szerint a gyarló ember mint megannyi érvet
1117 III,5,2 | akaratot irányítja, az emberi gyarlóságot pedig erõsíti az isteni
1118 Bef | 3,15), aki megerõsíti a gyengéket és bátorítja a kishitûeket;
1119 II,7,3 | melyeket részben az emberi gyengeségekbõl és bûnökbõl, részben tárgyi
1120 II,7,4 | törvényhozói akarat meg nem gyengíthet: ~"Amit Isten egybekötött,
1121 II,4 | biztosítani a szülõk méltóságát, a gyermekáldást, a gyermekek nevelését,
1122 II,5,3 | eltávolítja, azt akarván, hogy gyermeke elpusztuljon mielõtt élt
1123 III,3 | aztán könnyebben nevelhetik gyermekeiket igazán emberré és jó kereszténnyé.
1124 Bef | Rátok bízott szeretett gyermekeitek körében széles körben terjesszétek
1125 I | Szent Tamás a hûségrõl és a gyermekekrõl így ír: "Ezek a házasságban
1126 III,5 | törvénytelen anyának és gyermekének (akit egyébként a nagyobb
1127 III,3 | körlevelünkben intettünk: "A korai gyermekkortól kezdve kell a rossz hajlamokat
1128 II,1,1 | jogot és kötelességet a gyermeknevelésre. Köztudott, hogy a gyermek
1129 III,3 | romjainak alapjait már a gyermekség és az ifjúság éveiben lerakják
1130 II,1 | paradicsomi házasságnak, mivel gyermeküket fölajánlják az Egyháznak,
1131 II,5,2 | nehézségek közepette tudják csak gyerrnekeiket táplálni. ~Mindazonáltal
1132 II,4 | mely magában a természetben gyökerezik, fontosabb és tágabbkörû,
1133 II,7,1 | ráaggatott, hanem a természetben gyökerezõ" elem, mert "az Isten az
1134 II,4 | kell állapítanunk, hogy gyökerük annak tagadása, hogy a házasságot
1135 Intro | konokul tagadja, sõt új és gyökerükben hamis erkölcstani elvekre
1136 II | hogy szeretettel fogadják, gyöngéden táplálják és vallásosan
1137 III | engedelmeskedsz az Úrnak, gyötörni fog a szolga. (Enarratio
1138 II,3,2 | ellenségekkel szemben. A gyötrõ aggodalom helyébe, hogy
1139 II,5,3 | Ami pedig az orvosi és gyógyászati javallatot illeti, már mondtuk,
1140 III,5 | idején megfelelõ élelem gyógyszer, orvosi és más segítség
1141 III | gondoskodással keressük az alkalmas gyógyszereket, melyekkel a fölsorolt visszaélések
1142 II,2,2 | amely csak az érzékiség gyorsan múló kívánságain alapszik,
1143 III | s mivel az ember nem gyõzheti le érzéki vágyait, ha elõbb
1144 Intro | megújított házasságnak üdvös gyümölcsei minden idõben és a földkerekség
1145 II,3,3 | vesznek föl, annak teljes gyümölcseit csak akkor nyerik el, ha
1146 II,3,3 | nagyrészt földbe ásott, gyümölcstelen talentum marad, ha a hitvesek
1147 III | erõszakos, érzéki vágyainak háborgását. Szent Ágoston kifejti,
1148 II,4 | fölbonthatatlanságot és a gyermeket, hacsak a felek késõbb az életközösséget
1149 I | Egyház állandó és általános hagyománya, ez a Trienti szent Zsinat
1150 III,5,3 | múltjához és régi, szent hagyományaihoz illik. A lateráni szerzõdésben
1151 III,5,3 | méltóságot, mely megfelel a népi hagyományoknak, a kánoni jog által szabályozott
1152 II,4 | de a házasságra vonatkozó hagyományos keresztény tanítást az elavult
1153 II,5,1 | mentegetik -- figyelmen kívül hagyva az ocsmány indokokat --,
1154 II,6,2 | azokkal mitsem törõdve saját hajlamának szabadon élhessen, és közügyekkel
1155 II,6,3 | bensõséges édesség alapjául a hajlamok vak összhangját és az együttérzést
1156 III,3 | gyermekkortól kezdve kell a rossz hajlamokat fékezni, a jókat kifejleszteni.
1157 I | érzékek és érzelmek múló hajlandósága, hanem az akaratok megfontolt
1158 III,3 | amelyre a jámborság és a hála kötelez. ~Így tehát mind
1159 II,6,1 | rossz példa vagy emberi haladás le nem ronthatja az isteni
1160 Intro | Leó pápának nyomdokain haladunk, akinek 50 évvel ezelõtt
1161 II,5,3 | szánalomtól indítva valakinek a halálán mesterkednének. ~Mindez
1162 II | Szent Ágoston szavai, akit halálának 1500 éves évfordulója alkalmából
1163 III,1 | hitvesi szeretetet és a halálig tartó hûség szentségét. ~
1164 II,5 | gyalázatos bûnt, s néha halállal is büntette, amint Szent
1165 II,5,3 | kívánják, hogy az ilyen halálos beavatkozáshoz nyújtsanak
1166 III | Isten maga akarja büntetni a halandók gõgjét és vakmerõségét." (
1167 II,1 | mindkét házastárs készséges és hálás lélekkel fogadja majd Isten
1168 III,1 | keresztény hívek szívük mélyébõl hálát adnak Istennek, hogy az
1169 II,7,7 | erkölcsi romlás, a családok hallatlan pusztulása azokban az országokban,
1170 II,5 | illetve helyesléssel vagy hallgatással megerõsíti õket tévedésükben,
1171 II,1 | felülmúl, amit szem látott, fül hallott vagy az ember szívébe fölhatolt (
1172 II,3 | érvényesen kötött, de el nem hált házasságoknál --, az a kivétel
1173 II,7,3 | szemtelenül hazudnak s hamisan esküsznek, hogy ilyen bûnöket
1174 Intro | cselekvésüket Kz'isztus hamisítatlan törvényéhez kell alkalmazniuk,
1175 II,2,4 | férjének, de nem mint szolgáló, hanern mint feleség. Azaz engedelmességében
1176 II,5 | hivatkozva általunk fölemeli hangos szavát és ismét kinyilvánítja:
1177 II,7,3 | is, de fõként együttesen hangosan tanúskodnak amellett, hogy
1178 II,7,1 | támadják. Elsõsorban azt hangoztatják, hogy a házasság tisztán
1179 Intro | létokát és létalapját különös hangsúllyal belefoglalta, sõt azt az
1180 II,3 | szilárdságát maga Krisztus hangsúlyozza, mondván: "Amit Isten egybekötött,
1181 III,5 | családok megsegítését nem hanyagolhatják el anélkül, hogy súlyosan
1182 III,2 | munkáját és fáradozását. Ne hanyagolják el tehát a házastársak azt
1183 II,7,1 | Mivel pedig a házasság harmadik java, a szentség messze
1184 II,6,2 | megvalósítása folyamatban van. Hármas szabadságot emlegetnek:
1185 II,2,4 | feleségének, amivel tartozik, hasonlóképpen pedig a feleség is férjének" (
1186 III,0,1 | az átörökléstantól és más hasonlótól) várják a hatást, hogy az
1187 III,1,1 | ismét az isteni törvényhez hasonlóvá váljék. Mert jóllehet a
1188 III,2 | és ha elhanyagolja, semmi haszna a természetbõl; úgy a kegyelem
1189 III,0,1 | javait az ember javára és használatára szánta. Segíteni lehet tehát
1190 II,5,3 | folyamodik, s ha azok nem használnak, a megfogamzott magzatot
1191 III,5,3 | hatalom okvetlenül igen nagy hasznát látja. Az állam tekintélye
1192 II,4 | kikerülhetõk legyenek, s nagyon hasznos a gyanútlanokat a csalárdságokra
1193 III | természet alkotott, annál hasznosabban és üdvösebben mûködik, minél
1194 III,3,1 | zabolátlan testi vágy, ne is a haszonlesés vagy más alantas indíték
1195 III | is ártani kezdenek vagy haszontalanná válnak; vagy azért, mert
1196 I | ténybõl következik a törvényes hatalmaknak az a joga és kötelessége,
1197 II,3 | az Õ legfõbb törvényhozói hatalmánál fogva ezt a nagyobb szabadságot
1198 II,1,1 | fajról, ha azoknak, akiknek hatalmat és jogot adott a gyermeknemzésre,
1199 II,3 | bármiféle pusztán emberi hatalomtól, hanem az isteni jogtól
1200 II,6,1 | törvényeket túlhaladottnak és hatályon kívül helyezendõnek ítélik. ~
1201 II,2,1 | házastárs beleegyezése sem hatálytalaníthatja, mert isteni és természeti
1202 II,5,2 | olyan nehézségek, amelyek hatálytalaníthatnák Isten belsõ természetük
1203 II,5,4 | tisztességes módon, kellõ határok között tekintetbe lehet
1204 II,7,5 | együttlakástól való válás ügyében határoz. (CIC 1128. k.) Az ilyen
1205 III,1 | egyes kisebb jelentõségû határozatai tévesek vagy nem eléggé
1206 III,0,2 | azoknak a rendeleteknek és határozatoknak is, melyekkel az Egyház
1207 II,3 | e fölbonthatatlanságban határozza meg azt, amit a szentség
1208 II,2,2 | Egyházat.» Krisztus pedig határtalan szeretettel ölelte magához
1209 III,2 | szentelte fel õket, melynek hatása -- jóllehet e szentség eltörölhetetlen
1210 II,3,3 | kötelességeit, s e nagy szentség hatására erõsek, szentek, mintegy
1211 II,5 | gyermeknemzés természetes hatásától szándékosan megfosztja,
1212 III,0,2 | törvényekkel, ami nélkül a házasság hatásos megújítása lehetetlen, megkívánja,
1213 III,0,1 | más hasonlótól) várják a hatást, hogy az emberek meg tudják
1214 II,3 | szerzõdésnek Krisztus által hatékony kegyelemközvetítõ jellé
1215 III,3 | szentségekkel, hogy minden ember hathatós nevelõje legyen." (Divini
1216 II,7,1 | a vallásra és az egyházi hatóság engedélyére. Sürgetik a
1217 II,7,4 | felek tetszése és a világi hatóságok joghatósága alól. ~Ugyancsak
1218 II,5,3 | olyanok is akadnak, akik a hatóságoktól azt kívánják, hogy az ilyen
1219 II,1 | nemcsak a saját és a földi haza javára kell kamatoztatni,
1220 Intro | ellenkezõ tévedésekrõl, a házasélettel ellenséges bûnökrõl, végül
1221 Intro | házasságról, azután a keresztény házasfeleknek az isteni kegyelem által
1222 II,4 | tanulatlannak, nõtlennek és házasnak, vallásos és vallástalannak,
1223 II,6,1 | kielégíteni. Ezért a tisztességes házasoknak azt a tartózkodó magaviseletét,
1224 II,3 | elválasztható, mint pl. a pogányok házasságánál, mégis az ilyen házasságban
1225 II,3 | ne válassza" az õsszülõk házasságáról, minden jövendõ házasság
1226 III,3,1 | emberiség javára, amely a házasságból mint forrásból ered. Buzgón
1227 II,2 | törvénnyel szabályozott házasságkötésbõl kifolyólag egyedül a hitvestárs
1228 II,5,5 | mely közvetlenül az ember házasságkötési jogát érinti ugyan, de közvetve
1229 II,7,2 | teljes szigorúsággal tiltja a házasságkötést két olyan megkeresztelt
1230 II,7,2 | ne szenvedjen. ~A vegyes házasságokból származik gyakran az utódoknak
1231 III,3 | 3. ELÕKÉSZÜLET A HAZASSÁGRA ~Az eddig mondottak, Tisztelendõ
1232 II,7,4 | a házassági kötelék még házasságtörés miatt sem bontható fel,
1233 II,7,4 | házassági kötelék egyik házasfél házasságtörése miatt föl nem bontható,
1234 II,7,4 | tehát az ártatlan sem, aki házasságtörésre okot nem adott -- házastársa
1235 II,3 | jóllehet a szentségi jelleg a házasságtól elválasztható, mint pl.
1236 II,7,4 | házasságtörésre okot nem adott -- házastársa életében más házasságot;
1237 III,0,2 | isteni törvény megtartása a házastársaktól olykor kemény és sokáig
1238 II,5,1 | törvényérõl és ne mulassza el házastársát a bûntõl eltéríteni és elvonni.
1239 III,3,1 | azután gondoljanak önmaguk, házastársuk, jövendõ gyermekeik, az
1240 III,3 | Tisztelendõ Testvérek, nagyrészt a házasulandók távolabbi és közelebbi elõkészületétõl
1241 III,3 | egyházi érzést és azt az igazi hazaszeretetet, amelyre a jámborság és
1242 II,6,3 | mint homokra építeni a házat, amely Krisztus szava szerint
1243 II,1 | polgártársakat, az Istennek háznépet szüljenek (Ef 2,19.), hogy
1244 II,6,3 | szelek, rárontottak arra a házra, és összedõlt és nagy lett
1245 II,6,2 | szabadság a nõt elvonja a háztartástól, a gyermekek és a család
1246 II,7,3 | tényállást, szemtelenül hazudnak s hamisan esküsznek, hogy
1247 II,6,1 | A természet szavát pedig helyben hagyja és megerõsíti mind
1248 II,3,2 | szemben. A gyötrõ aggodalom helyébe, hogy a csapások és az öregkor
1249 II,1 | házasság javai között elsõ helyen áll a gyermek. Így tanította
1250 II,7,3 | alkotását a régi elavultak helyére. ~A válások igazolására
1251 III,0,1 | el Isten fölsége iránt. ~Helyesen és teljesen a keresztény
1252 II,5 | rábízott híveket, illetve helyesléssel vagy hallgatással megerõsíti
1253 II,3,1 | terméketlen asszonyt és elvenni helyette termékeny nõt. Aki ezt mégis
1254 II,6,1 | túlhaladottnak és hatályon kívül helyezendõnek ítélik. ~A tiszta hitvesek
1255 II,5,5 | más magasabbrendû cél fölé helyezik, s az államhatalommal a
1256 III | házasság kérdésében tehát helyre kell állítani a helyes rendet,
1257 III | kiküszöbölhetõk és mindenütt helyreállítható a házasságot megilletõ tisztelet. ~
1258 II,7,6 | magvait. Amott tökéletesen helyreállítják és biztosítják mind a családban,
1259 II,3 | szabadságot visszavonta és helyreállította az eredeti törvényt soha
1260 Intro | terjednek, mint Krisztus földi helytartója, mint legfõbb Pásztor és
1261 III,0,2 | az emberi nem jelenlegi helyzetében is mindenki könnyen, biztosan
1262 II,4 | emberiség és korunk mai helyzetének megfelelnek, s ezeket mint
1263 III,5 | rend fölforgatásától várják helyzetük javulását. ~Ezért az állami
1264 II,4 | mindenképpen kielégíteni akaró heves ösztönt észlelték. Mások
1265 III,4,2 | legszükségesebb javaik is hiányoznak. Akik alamizsnát adnak Krisztusnak
1266 II,2,4 | ítélõképesség vagy élettapasztalat híján saját jogaikat nem gyakorolhatják.
1267 III,1 | a kérdésekben kell neki hinni és engedelmeskedni, amelyeket
1268 II,7,6 | félreértéseket, itt bõségesen hintik szerte azok magvait. Amott
1269 II,4 | törekszik, hogy konkolyt hintsen a búza közé. (Mt 13,25).
1270 II,4 | töltsd be szolgálatodat... Hirdesd az igét, állj elõ vele,
1271 III,1,1 | Azért bármit állítsanak és hirdessenek mások szóban vagy írásban,
1272 Bef | okosság szabálya szerint hirdessétek és magyarázzátok meg Krisztus
1273 II,5,4 | paranccsal, amelyet az Apostol is hirdet: Nem szabad rosszat tenni,
1274 II,5 | egyesek a kezdettõl fogva hirdetett és soha el nem ejtett keresztény
1275 I | amely a Szentírás szavaival hirdeti és megállapítja, hogy a
1276 III,5,3 | elválasztását oly gyakran hirdetik) megegyezhet és szövetkezhet
1277 II,5 | eltérve újabban nyíltan mást hirdetnek e tárgyban, a Katolikus
1278 II,3,3 | büntetésére, "minként a hitehagyott lélek, aki Krisztus házasságát
1279 III,0,2 | megrontott fogalma, hanem igaz és hiteles ismeret világosítsa meg
1280 II,4 | jogokat élvezné, mint egy hites feleség tiszta anyasága. ~
1281 II,3,3 | Krisztus házasságát elhagyva a hitet ugyan elveszíti, a hit szentségét
1282 II,7,2 | gyakorlásának elhanyagolása, vagy a hitetlenséghez és vallástalansághoz nagyon
1283 III,1 | sajátossága, hogy mindenben, ami a hitre és az erkölcsre vonatkozik,
1284 III,2 | teli szavait, aki más neves hittudósokkal együtt így érzett és írt: "
1285 II,2 | hitvestárs joga, azt a másik hitves tõle meg ne tagadja, másnak
1286 II,7,5 | eléggé biztosítják, s a hitveseket, a gyermekeket és a közjót
1287 II,6,3 | házassághoz. Ezekben mindkét hitvest egyenlõ jogok és egyenlõ
1288 II,2 | ne engedje, sõt magának a hitvestársnak se engedjen meg olyasmit,
1289 II,7,1 | végtelen bölcsességébõl nyert hivatása, hogy az élet továbbszármaztatásának
1290 II,5 | tartozik szigorú számadással hivatásának elárulása miatt, s vonatkoztassa
1291 II,2,4 | feleségi, anyai és élettársi hivatásánál fogva teljes joggal megilleti.
1292 II,7,6 | társadalomban a nõi méltóságot és hivatást itt a nõk állandóan abban
1293 II,5 | céljából, isteni küldetésére hivatkozva általunk fölemeli hangos
1294 II,5 | lelkipásztorkodó papokat, hogy híveiket Istennek e súlyos törvénye
1295 Intro | a romlott erkölcsök már híveink közé is beszivárognak, s
1296 Bef | éber gondjaitokra bízott híveiteknek szeretettel adjuk Apostoli
1297 III,1 | Actio Catholica tagjaiból hívhatók az apostoli munkára -- arra
1298 II,3,3 | szentségi jegy által) a hívõket, akik egyszer házasságot
1299 III,0,2 | tanítójául rendelte. Ezért a hívõknek -- hogy értelmük a tévedéstõl
1300 III | vágyait, ha elõbb meg nem hódol Isten elõtt, mindenekelõtt
1301 III,4,2 | elzárja elõle a szívét, hogyan marad meg abban Isten szeretete?" (
1302 II,6,2 | a másik féllel szemben, holott szerintük a házastársak
1303 II,2,2 | tett (Nagy Szent Gergely: Homilia 30. in Evangelium,1.) --
1304 II,6,3 | össze. Vajon mi más ez, mint homokra építeni a házat, amely Krisztus
1305 II,2,1 | tisztaság jegyét kell magán hordania, oly módon, hogy a hitvesek
1306 II,5,1 | biztos halál veszedelmében hõsiesen föláldozza magát, hogy magzata
1307 III,3,1 | anyádat, hogy boldog és hosszúéletû lehess a földön." (Ef 6,
1308 II,5,5 | szempontból fogyatékos gyermeket hozhatnak világra; mindazonáltal gyakran
1309 II,7,3 | megváltó Krisztus által hozott megújulását leginkább a
1310 II,7,1 | szent és vallásos elem, "nem hozzáadott, hanem veleszületett; nem
1311 III,0,2 | világosságához a kinyilatkoztatást is hozzáadta, hogy mindazt, ami helyes
1312 II,3,3 | mint ismét Szent Ágoston hozzáfûzi, ezt a szent köteléket akkor
1313 II,4 | a Szentlélek egyenesen hozzánk intézi azokat a súlyos szavakat,
1314 II,3 | házassághoz isteni jogon hozzátartozó örök kötelék; vagy csak
1315 II,7,1 | polgári társadalomra tartozik. Hozzáteszik, hogy a házassági szerzõdést
1316 Intro | megõrizzük. Szólunk tehát hozzátok, Tisztelendõ Testvérek --
1317 II,2,4 | az asszony pedig, mivel hús a férje húsából és csont
1318 II,2,4 | pedig, mivel hús a férje húsából és csont az õ csontjából,
1319 II,3,3 | kötelességeik és feladataik hûséges, szent és mindhalálig állhatatos
1320 II,2 | törvényekkel ellenkezõ és a hitvesi hûséggel összeférhetetlen. ~
1321 II,6 | csoportjára, amelyek a házastársi hûségre vonatkoznak. Minden gyermek
1322 I | rendelve. Aquinói Szent Tamás a hûségrõl és a gyermekekrõl így ír: "
1323 II,7,4 | terhes együttélés, vagy hûtlen elhagyás címén a házassági
1324 II,7,6 | erõs bástyák védik; itt a hûtlenség gonosz csábításainak tág
1325 II,3,2 | a maga erõs bástyáját a hûtlenségre csábító belsõ és külsõ ellenségekkel
1326 III | Szent Tamás tanítja: STh I-II. 91,1-2), amely minden igazság
1327 III,1 | rabszolgaságát; undorodnak és idegenkednek azoktól a gonosz elméletektõl,
1328 II,4 | formáit ajánlják: egyesek az ideiglenes-, mások a próba-, ismét mások
1329 III,1,1 | különösen a házasság elsõ idejében, hogy ha aztán a késõbbi
1330 II,7,1 | bizonyít XIII. Leó pápa gyakran idézett körlevele, melyet kifejezetten
1331 II,7,4 | Ugyancsak emlékezetünkbe kell idézni azt az ünnepélyes határozatot,
1332 III,3 | rosszakat megakadályozzák. Idézzék emlékezetükbe azt, amire
1333 II,2,1 | az õseredeti törvényt az idõk folyamán bizonyos idõre
1334 III,1 | házasság teljesen és minden idõkre megújuljon, nagyon fontos,
1335 II,2,1 | az idõk folyamán bizonyos idõre valamelyest enyhítette,
1336 II,4 | felnõttnek és ifjúnak. Fõleg az ifjaknak, mint könnyebb zsákmánynak,
1337 II,4 | vallástalannak, felnõttnek és ifjúnak. Fõleg az ifjaknak, mint
1338 III,1 | hogy csak azt fogadja el igaznak, amit átlátott; s az a gondolkodás,
1339 II,7,7 | megjövendölte a pápa! Bõségesen igazolja õt a folyton növekvõ erkölcsi
1340 II,5,2 | Mert áll a keresztény hit igazsága, melyet a Trienti Zsinat
1341 III,0,2 | egész vallás és erkölcs igazságának õréül és tanítójául rendelte.
1342 III,0,2 | erkölcsi rend sok egyéb igazságánál, akkor sokkal inkább így
1343 III,0,2 | megkeresnie a kinyilatkoztatott igazságban. ~Ha pedig ez így van, az
1344 III,5,2 | értelmet megvilágosítja az igazsággal, az akaratot irányítja,
1345 III,0,2 | mennyi tévedés keveredik az igazsághoz, ha azt mindenkinek pusztán
1346 II,7,1 | természetes ész is nyilvánvaló igazságnak találja, hogy már a természetes
1347 II,7,2 | szemében, azaz a vallásos igazságokban és érzésekben különbözõ
1348 III | Istennek; neked a test. Van-e igazságosabb és szebb ennél? Te a nagyobbnak,
1349 II,2,4 | kötelességeit. Nemcsak az igazságosság törvényeként tehát, hanem
1350 III,4,1 | méltányosnál kevesebbet adni súlyos igazságtalanság és a Szentírás szerint a
1351 II,1 | folytatásában az emberek segítségét igénybe akarta venni, midõn a paradicsomban
1352 II,4 | tudomány minden találmányának igénybevételével megtiporják és gúnyolják
1353 II,5,5 | jogot az államhatalom nem igényelhet magának, még elkövetett
1354 II,2,4 | szeretésben. Ezt az elsõbbséget igényelheti és kötelessége is igényelni. ~
1355 II,2,4 | igényelheti és kötelessége is igényelni. ~Az asszonynak a férjével
1356 II,4 | szolgálatodat... Hirdesd az igét, állj elõ vele, akár alkalmas,
1357 II,5,5 | házasságkötésre alkalmasak -- minden igyekezetük és törõdésük ellenére is
1358 II,5,5 | megcsonkítani vagy megbotozni." (STh II-II.108,4,2.) ~Egyébként a kereszténység
1359 II,7,7 | ahol a válást törvénybe iktatták. ~
1360 II,5,5 | e) Illetéktelen tilalmak ~Vissza kell utasítanunk
1361 II,5,5 | joga és törvényesen nem is illetheti meg ez a jog. ~Mindazok,
1362 II,5,5 | intézkedést követelnek, hogy az ilyeneket még akaratuk ellenére is
1363 III,5 | közbiztonság, az állami élet, mert ilyenkor az emberek úgy kétségbe
1364 II,5 | megsértése, s mindazok, akik ilyesmit tesznek, súlyos bûnt követnek
1365 II,3 | ellenkezõ tilos kapcsolat. Ilyet pedig sem kötni, sem fenntartani
1366 Bef | Alázattal leborulva buzgón imádkozunk a kegyelem trónusa elõtt,
1367 III | kutatott Teremtõt nem akarták imádni és tisztelni, azt mondja: "
1368 II | mással házasságot kössön. Íme, a házasság egész törvénye,
1369 III,3,1 | haszonlesés vagy más alantas indíték vezesse õket, hanem az igaz
1370 II,5,3 | látszatával vagy hamis szánalomtól indítva valakinek a halálán mesterkednének. ~
1371 II,5,1 | kívül hagyva az ocsmány indokokat --, gyakran képzeltek vagy
1372 II,3,3 | különleges ajándékokat, jó indulatokat, kegyelmi csírákat ad; fokozza
1373 I | A Leó-féle körlevélbõl indulunk ki, melynek majdnem egész
1374 II,7,6 | közepette a családi szövetség ingatag vagy legalábbis folytonos
1375 II,6,3 | semmiféle viharra meg nem inog és össze nem dõl. ~
1376 II,5,2 | hanem parancsával arra int, hogy tedd meg, amit bírsz,
1377 III,3 | nevelésrõl szóló körlevelünkben intettünk: "A korai gyermekkortól
1378 III,1,1 | földkerekség püspökeihez intézett szavát: "Amennyire erõtök
1379 II,6,2 | szabadon birtokolhatja, intézheti és kezelheti a maga vagyonát,
1380 II,4 | Szentlélek egyenesen hozzánk intézi azokat a súlyos szavakat,
1381 II,5,5 | házasságra. Sõt törvényes intézkedést követelnek, hogy az ilyeneket
1382 II,7,1 | tanulmányozzuk az összes nemzetek intézményeit és szokásait, maga a természetes
1383 II,4 | házasságot szabályozó törvények, intézmények és szokások csakis emberi
1384 II,2,3 | gyermeknemzés és gyermeknevelés intézményének, hanem tágabb értelemben
1385 II,4 | gúnyolják a házasság szent intézményét. A válásokat, a házasságtörést
1386 II,4 | fájlalnunk, hogy ezt az isteni intézményt, különösen a mi korunkban,
1387 II,5 | melyeket a házasság java ellen intéznek, elõször a gyermekrõl szólunk.
1388 III,5,2 | Egyházé. Azért szeretettel intjük az Úrban az államok vezetõit
1389 II,4 | alkalmas, akár alkalmatlan, ints, kérj, buzdíts minden türelemmel
1390 III,1 | mi Urunk Jézus Krisztus irányít. ~Mivel mindent az Isten
1391 III,5,2 | igazsággal, az akaratot irányítja, az emberi gyarlóságot pedig
1392 II,2,4 | legyen a kötelességek állandó irányítója". A hûség velejárói tehát:
1393 III,0,2 | világosítsa meg az emberi elmét és irányítsa az erkölcsi életet, az Isten
1394 II,2,3 | sõt elsõsorban arra kell irányulnia, hogy a házasok a belsõ,
1395 II,6,2 | hûség és tisztaság fényét írásaikkal és beszédeikkel elhomályosítják,
1396 II,7,6 | aratás ~Hogy ismét Elõdünk írását idézzük, nem is érdemes
1397 II,5,1 | csak a végtelenül gazdag és irgalmas Isten jutalmazhatja és meg
1398 II | szent doktor, amikor ezt írja: "A hûség kizárja a házasságon
1399 II,2,2 | szabályt ugyanis az Apostol írta elõ: «Ti férjek, szeressétek
1400 II,5 | kedvezményt azért igénylik, mert irtóznak a gyermektõl, és érzéki
1401 III | aki nála följebb való. Ismerd el a rendet, keresd a békét!
1402 III,0,2 | fogalma, hanem igaz és hiteles ismeret világosítsa meg az emberi
1403 Intro | méltósága leginkább abból ismerhetõ fel, hogy az Úr Krisztus,
1404 II,5,3 | javallatokat törvényesnek ismerjék el és mentesítsék minden
1405 II,6,3 | jogegyenlõséget el kell ismernünk mindabban, ami az emberi
1406 II,7,2 | Krisztus egyházának jele és ismertetõjegye, úgy a keresztény házasságnak
1407 III | Mert ezt a rendet nem úgy ismertük meg és nem is úgy ajánljuk:
1408 II,1,1 | Szent Ágoston szavainak ismétlésével foglaljuk össze: "A gyermek
1409 Bef | a Szentlélek, a Szeretet Istene, a szivek világossága és
1410 III,3,1 | E megfontolásban elõször Istenre és Krisztus igaz vallására
1411 III,5,3 | nem kell tartaniuk, mert Istent nem félik, és így önmaguknak
1412 Bef | elkerüljék; hogy "megtagadván az istentelenséget és evilági vágyakat, józanul,
1413 II,3,1 | oly féltékenyen õrzik a mi Istenünk országában, ... azaz Krisztus
1414 Intro | gondolatukat és cselekvésüket Kz'isztus hamisítatlan törvényéhez
1415 III,1 | bízzanak túlságosan a saját ítéletükben és ne csábítsa õket az emberi
1416 II,6,1 | hatályon kívül helyezendõnek ítélik. ~A tiszta hitvesek nemes
1417 II,2,4 | jusson, akik kellõen érett ítélõképesség vagy élettapasztalat híján
1418 III,3,1 | nagyra tartsák, hogy érettebb ítélõképességük és tapasztalatuk segítségével
1419 II,2,1 | minden külsõ megsértését ítélte el, hanem hogy a házasság
1420 II,5,5 | miatt csak satnya és beteges ivadék születhet, jóllehet egyébként
1421 II,3,3 | értsék, hanem bensõségesen ízleljék, szilárdan õrizzék, hatékonyan
1422 II,3,1 | Mózes is megengedett az izraelitáknak szívük keménysége miatt),
1423 III | alázatosaknak pedig kegyelmet ad" (Jak 4,6), amely nélkül -- erre
1424 III,0,1 | mindenben megõrizzék Isten iránt jámbor és áhítatos akaratukat. ~
1425 III,0,1 | pártoljanak, elsõsorban jámborságra és a vallásosság gyakorlására
1426 Bef | vágyakat, józanul, igazán és jámborul éljenek e világban, várva
1427 II,5,2 | megerõsítette, amikor elítélte a janzenista eretnekséget, amely így
1428 II,2,4 | pusztulásának veszélyével járna. Ha ugyanis a férj a fej,
1429 III,0,1 | érzület szabálya szerint járnak el tehát azok a lelkipásztorok,
1430 II,7,1 | munkatársai lesznek. Ezekhez járul még a szent méltóságnak
1431 III,0,1 | az Õ segítségét, gyakran járuljanak a szentségekhez, mindig
1432 II,2,2 | a legelõkelõbb szerepet játssza: "Ezenkívül a házassági
1433 I | egyesülésben értelem és akarat nem játszik szerepet; valamint az emberek
1434 III,4,2 | akiknek legszükségesebb javaik is hiányoznak. Akik alamizsnát
1435 III,4,2 | rászorulókat, s fölösleges javaikat ne fényûzésre fordítsák
1436 III,5,1 | hanem az is, hogy lelki javaikról gondoskodjanak. Igazságos
1437 II,4 | természetérõl, lényeges céljáról és javairól jelen körlevelünkben kifejtettünk.
1438 III,5,1 | házasságok és a családok anyagi javakban legyenek jól megalapozva,
1439 II,3,2 | emlékezteti õket, hogy nem múló javakért és nem az érzékiség szolgálatáért
1440 II,5,4 | társadalmi vagy fajnevelési javallatként szoktak felhozni, azt megengedett
1441 II,5,3 | hogy ezeket a különféle javallatokat törvényesnek ismerjék el
1442 II,5,3 | társadalmi és fajnemesítési javallatoknak mondanak. Az állami törvényhozástól,
1443 II,5,3 | az orvosi és gyógyászati javallatot illeti, már mondtuk, Tisztelendõ
1444 II,3,2 | illetve az emberi társadalom javáról. Elõször a hitvesek megtalálják
1445 II,7,1 | keresztény házasság elsõ két javát vettük védelmünkbe, Tisztelendõ
1446 II,2,4 | mértéktelen, s a család javával nem törõdõ szabadosságot.
1447 III,5 | fölforgatásától várják helyzetük javulását. ~Ezért az állami élet és
1448 II,3,3 | eltörölhetetlen szentségi jegy által) a hívõket, akik egyszer
1449 I | létesülhet másként, csak mindkét jegyes szabad beleegyezésébõl.
1450 II,7,1 | jelének magasztos jelentése a jegyesektõl szent tiszteletet kíván
1451 Intro | gondozását teljesen az õ Jegyesére, az Egyházra bízta. ~Hogy
1452 II,2,1 | a családban a tisztaság jegyét kell magán hordania, oly
1453 II,7,2 | miként Krisztus egyházának jele és ismertetõjegye, úgy a
1454 II,4 | lényeges céljáról és javairól jelen körlevelünkben kifejtettünk.
1455 II,6,1 | engedményeket kell tenni a jelenkor véleménye és szokásai szerint
1456 II,7,1 | kapcsolat jelének magasztos jelentése a jegyesektõl szent tiszteletet
1457 II,3,1 | házasságnak abban a misztikus jelentésében, mely a hívõk bevégzett
1458 II,7,6 | ugyanannyi rossz aratását jelentik a válások. A fölbonthatatlan
1459 Intro | földkerekség minden népénél tényleg jelentkezzenek is, az embereknek elõször
1460 III,1 | tartani azt, hogy egyes kisebb jelentõségû határozatai tévesek vagy
1461 III,2 | szentség eltörölhetetlen jelet nem nyom a lélekbe -- állandó.
1462 II,3,3 | már maga a szentség név is jelez. A szentség szó ugyanis
1463 II,3,1 | legtökéletesebb egyesülést jelképezi, amely Krisztus és az Egyház
1464 II,3 | hatékony kegyelemközvetítõ jellé történt fölemelését és fölszentelését
1465 II,7,1 | 4). ~A házasság vallásos jellege, s annak mint a kegyelem
1466 II,7,1 | XIII. Leó: A házasság szent jellegének -- mely szoros kapcsolatban
1467 II,7,1 | alaptermészetérõl, s az utóbbi szentségi jellegérõl minden tudnivalót alaposan
1468 II,7,1 | a házasság minden szent jellegétõl megfosztva a tisztán világi
1469 III,1 | írásban a "tökéletes házasság" jelszava alatt terjednek, pedig a
1470 II,3,3 | között igazi házasság nem jöhet létre anélkül, hogy "egyúttal
1471 II,7,2 | házasságokban sokkal nehezebben jön létre a lelkek élõ közössége,
1472 II,5,3 | megfogamzott de még világra nem jött gyermek megölését tiltják,
1473 III,5,3 | legfõbb hatalom a másikkal, jogaik és fenségük minden sérelme
1474 II,2,4 | élettapasztalat híján saját jogaikat nem gyakorolhatják. Tiltja
1475 III,1,1 | sértik, a házassággal nyert jogaikkal mindig csak keresztény mérséklettel
1476 II,5,5 | államhatalommal a házasságkötés jogától is meg akarják fosztatni
1477 II,6,3 | c) Az igazi jogegyenlõség ~Az annyira túlzott és követelt
1478 II,6,3 | annyira túlzott és követelt jogegyenlõséget el kell ismernünk mindabban,
1479 II,7,4 | tetszése és a világi hatóságok joghatósága alól. ~Ugyancsak emlékezetünkbe
1480 III,5,3 | függetlennek akarta a maga joghatósági területén. De mégis úgy,
1481 III,5,3 | házasság szentségének polgári jogkövetkezményeket biztosít." Ezt az alapvetõ
1482 II,7,5 | azonban polgári jogokról és jogkövetkezményekrõl van szó, a világi törvények
1483 II,5 | kinyilvánítja: A házassági jognak olyan használata, amely
1484 II,6,3 | mindkét hitvest egyenlõ jogok és egyenlõ kötelességek
1485 II,4 | kicsapongása ugyanazokat a jogokat élvezné, mint egy hites
1486 II,7,5 | Amennyiben azonban polgári jogokról és jogkövetkezményekrõl
1487 II,5,1 | természet rendje ellen, akik jogos és természetes módon élnek,
1488 II,5,5 | alkalmazását ebben az esetben jogosnak ismeri el, de a testi fenyítés
1489 II,5,5 | el, de a testi fenyítés jogosságát tagadja: "Büntelen embert
1490 II,5,3 | minõsíthetné az ártatlan magzatot jogtalan támadónak? A "végsõ szükség
1491 II,7,4 | 19,6). Ha pedig az ember jogtalanul el is választ, a válás érvénytelen,
1492 II,3 | hatalomtól, hanem az isteni jogtól függ, amelynek õrzõje és
1493 II,4 | az életközösséget teljes jogú házassággá nem változtatják.
1494 II,7,6 | fölbonthatatlanságban a kölcsönös jóindulat és a javak közössége csodálatosan
1495 III,3 | rossz hajlamokat fékezni, a jókat kifejleszteni. Ezért fõleg
1496 III,5,1 | tanúsága szerint az állam jóléte és a polgárok földi boldogsága
1497 III,1 | mennyire bölcsnek, szentnek és jónak mutatkozott Isten az emberiség
1498 Bef | származik" (Fil 2,13), végtelen jóságának mértéke szerint adja meg
1499 II,5,2 | így merte káromolni Isten jóságát: "Isten egyes parancsai
1500 III,0,2 | neki. S hogy Isten e bõkezû jósággal nyújtott segítségétõl önmagukat
1501 II,5,1 | Mindazonáltal az Egyház mint jóságos anya nagyon is érti és átérzi
1502 II,3,3 | bölcsességet, szentséget és jóságot, amely a hitvesek méltóságáról
1503 II,7,6 | igazolására, hogy amennyi jót foglal magában a fölbonthatatlan
1504 II,3,2 | a hitvesek méltóságát és jótáll a kölcsönös támogatásért,
1505 II,1 | a gyermek Isten mekkora jótéteménye és a házasságnak milyen
1506 Intro | társadalomra kiáradó elõnyeirõl és jótéteményeirõl, az evangéliumi tanítás
|