Tisztelendõ
Testvérek!
Üdvöt és apostoli áldást!
A tiszta házasságnak nagy méltósága
leginkább abból ismerhetõ fel, hogy az Úr Krisztus,
az örök Atya Fia, miután az emberi természetet
magára öltötte, isteni szeretetének tervébe --
mely szerint a mi emberi fajunk megváltását
végrehajtotta -- a házasságot mint a család
és következõleg az emberi társadalom
létokát és létalapját különös
hangsúllyal belefoglalta, sõt azt az isteni
alapítás õseredeti tisztaságába
visszaállítván az Újszövetségben
valódi és nagy (Ef 5, 32) szentség rangjára emelte;
s éppen ezért annak szabályozását és
gondozását teljesen az õ Jegyesére, az
Egyházra bízta.
Hogy azonban a Krisztus által megújított
házasságnak üdvös gyümölcsei minden
idõben és a földkerekség minden
népénél tényleg jelentkezzenek is, az embereknek
elõször is világosan meg kell érteniük Krisztus
eredeti tanítását a házasságról,
azután a keresztény házasfeleknek az isteni kegyelem
által megerõsített akaratukkal minden gondolatukat
és cselekvésüket Kz'isztus hamisítatlan
törvényéhez kell alkalmazniuk, amelybõl
önmaguknak és családjuknak boldogságát
és békéjét meríthetik.
Márpedig Mi, az Apostoli Szék magaslatáról
széttekintve látjuk, s ti, Tisztelendõ Testvérek,
bizonyára szintén látjátok és keserûen
fölpanaszoljátok, hogy az emberiség tekintélyes
része a házasság megújításának
isteni mûvérõl megfeledkezve a keresztény
házasság nagy szentségét egyáltalán
nem ismeri vagy konokul tagadja, sõt új és
gyökerükben hamis erkölcstani elvekre támaszkodva
lábbal is tiporja.
Mivel a legveszedelmesebb tévedések és a romlott
erkölcsök már híveink közé is
beszivárognak, s napról napra észrevétlenül is
tovább terjednek, mint Krisztus földi helytartója, mint
legfõbb Pásztor és tanítómester,
kötelességünknek tartottuk fölemelni apostoli szavunkat,
hogy a gondjainkra bízott híveket a fertõzött
legelõkrõl eltereljük, s amennyire rajtunk áll,
épségben megõrizzük. Szólunk tehát
hozzátok, Tisztelendõ Testvérek -- s rajtatok
keresztül Krisztus egész Egyházához, sõt az
egész emberiséghez --, a keresztény házasság
lényegérõl, méltóságáról,
a családra és az emberi társadalomra kiáradó
elõnyeirõl és jótéteményeirõl,
az evangéliumi tanítás ezen nagyfontosságú tételével
ellenkezõ tévedésekrõl, a
házasélettel ellenséges bûnökrõl,
végül a gyógyítás legfõbb
módjairól. Elõdünknek, XIl1. Leó
pápának nyomdokain haladunk, akinek 50 évvel
ezelõtt a keresztény házasságról kiadott Arcanum divinae sapientiae kezdetû körlevelét
ezennel magunkévá tesszük és
megerõsítjük, s bár a mai korviszonyokat és
szükségleteket tekintve bizonyos dolgokat bõvebben is
kifejtünk, az a körlevél nem évül el, hanem
teljesen érvényben marad.
|