|
A szeretettel összhangba kell hozni a
házasság összes egyéb jogait és
kötelességeit. Nemcsak az igazságosság
törvényeként tehát, hanem a szeretet szabályaként
is kell vennünk az Apostol mondását: "A férj
adja meg feleségének, amivel tartozik,
hasonlóképpen pedig a feleség is
férjének" (1Kor 7,3. ).
A szeretet kötelékével
megszilárdított családi életben uralkodnia kell
annak, amit Szent Ágoston a szeretet rendjének nevez. Ez a rend
magával hozza a férj elsõbbségét az asszony és
a gyermekek elõtt, és az asszony készséges és
önkéntes meghajlását és engedelmességét,
amelyet az Apostol ajánl: "Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek,
akárcsak az Úrnak, mert a férfi éppúgy feje
az asszonuynak mint Krisztus feje az Egyháznak." (Ef 5,22-23.)
Ez az engedelmesség nem
tagadja és nem veszi el a nõtõl azt a szabadságot,
mely õt emberi személyiségének kiváló
méltóságánál, feleségi, anyai és
élettársi hivatásánál fogva teljes joggal
megilleti. Nem is követeli tõle, hogy férje akármilyen
- talán esztelen, vagy a nõi méltósággal össze
nem egyeztethetõ - kívánságának eleget
tegyen. Nem is kívánja, hogy a nõ a kiskorúak sorsára
jusson, akik kellõen érett ítélõképesség
vagy élettapasztalat híján saját jogaikat nem
gyakorolhatják. Tiltja azonban a mértéktelen, s a család
javával nem törõdõ szabadosságot. Tiltja a
család testében a szív elszakítását a
fejtõl, ami az egész szervezet kárával vagy pusztulásának
veszélyével járna. Ha ugyanis a férj a fej, akkor a
feleség a szív. S miként a férj elsõ a kormányzásban,
úgy elsõ az asszony a szeretésben. Ezt az elsõbbséget
igényelheti és kötelessége is igényelni.
Az asszonynak a férjével
szembeni alárendeltsége fokát és módját
tekintve személyek és korok szerint különbözõ
lehet; sõt, ha a férj elmulasztaná kötelességét,
az asszonynak kell átvennie a család kormányzását.
De a család szervezetét és Istentõl alkotott és
megerõsített alaptörvényét felforgatni vagy
megsérteni sehol és soha nem szabad.
Nagyon bölcsen ír XIII.
Leó pápa a férj és a feleség közötti
rendrõl a már említett Arcanum kezdetû enciklikájában:
"A férfi a család fejedelme és az asszony feje; az
asszony pedig, mivel hús a férje húsából és
csont az õ csontjából, rendelje alá magát és
engedelmeskedjék a férjének, de nem mint szolgáló,
hanern mint feleség. Azaz engedelmességében legyen meg a
tisztesség és a méltóság. Abban, aki kormányoz
és abban, aki engedelmeskedik -- mivel egyikük Krisztus, másikuk
az Egyház képét tükrözi --, az isteni szeretet
legyen a kötelességek állandó irányítója".
A hûség velejárói
tehát: az egység, a tisztaság, a szeretet, a tisztességes
és nemes engedelmesség. Ahány erény, annyi áldás
a hitvesek és a házasság számára, melyek a békét,
a méltóságot és a boldogságot biztosítják
és elõmozdítják. Ezért nem csoda, hogy a hûséget
mindig a házasság legkiválóbb javai közé
sorolták.
|