|
Ha Isten eme akaratának belsõ okát
kellõ tisztelettel kutatjuk, Tisztelendõ Testvérek,
könnyen megtaláljuk a keresztény házasságnak
abban a misztikus jelentésében, mely a hívõk
bevégzett házasságában teljesen és
tökéletesen fölismerhetõ. Mint az Apostol az
Efezusiakhoz írt levelében tanúsítja (Ef 5,32) , a
keresztények házassága azt a legtökéletesebb
egyesülést jelképezi, amely Krisztus és az
Egyház között van: "Nagy titok ez, mondom én,
Krisztusra és az Egyházra értem". E
közösség pedig, amíg Krisztus és általa
az Egyház él, soha semmiféle
szétválasztással Föl nem bontható. Amit
különben Szent Ágoston is nyiltan tanít a
következõ szavakkal: "Krisztus és az Fgyház
kapcsolata olyan, hogy az élõt az élõtõl
semmiféle válás nem szakfthatja el. E titkot oly
féltékenyen õrzik a mi Istenünk
országában, ... azaz Krisztus egyházában..., hogy
amikor csak a gyermekáldás kedvéért mennek
férjhez nõk vagy nõsülnek férfiak, akkor sem
szabad elhagyni a terméketlen asszonyt és elvenni helyette
termékeny nõt. Aki ezt mégis megteszi,
házasságot tör, miként az asszony is, ha
máshoz megy férjhez; de nem e világ törvénye
szerint házasságtörõ (hiszen a világban a válólevéllel
büntetlenül köthetnek újabb házasságokat,
amit az Úr szava szerint még a szent Mózes is megengedett
az izraelitáknak szívük keménysége miatt),
hanem az evangéliumi törvény szerint."(De nuptiis et
concupiscentia. 1,10.)
|