|
Egy másik
súlyos bûnt is meg kell említenünk, Tisztelendõ
Testvérek, mellyel az anyja méhében lévõ
magzat ellen követnek el merényletet. Egyesek szerint ez
megengedett, s az anya és az apa akaratától függ.
Mások csak akkor tartják megengedethetõnek, ha igen
súlyos okok vannak, melyeket orvosi, társadalmi és
fajnemesítési javallatoknak mondanak. Az állami
törvényhozástól, amelynek büntetõ
törvényei a megfogamzott de még világra nem jött
gyermek megölését tiltják, azt követelik, hogy
ezeket a különféle javallatokat törvényesnek
ismerjék el és mentesítsék minden
büntetéstõl. Sõt olyanok is akadnak, akik a
hatóságoktól azt kívánják, hogy az
ilyen halálos beavatkozáshoz nyújtsanak segédkezet,
ami sajnos néhol gyakran meg is történik.
Ami pedig az orvosi és gyógyászati javallatot illeti,
már mondtuk, Tisztelendõ Testvérek, mennyire sajnáljuk
az édesanyát, kinek természetes kötelessége
teljesítése közben egészsége, sõt az
élete forog veszedelemben, de vajon mi lehetne kielégítõ
ok az ártatlan élet elpusztításához? Itt
pedig errõl van szó. Akár az édesanya, akár
a gyermek életére törnek, mindenképpen Isten
és a természet törvénye ellen vétenek, mely
azt mondja: "Ne ölj!" (Kiv 20,13). Egyformán szent, azaz
sérthetetlen mindkettõjük élete, s elpusztításukhoz
még a közhatalomnak sem lehet joga. Hiába hivatkoznak az
ártatlanokkal szemben az állam pallosjogára, mert az csak
a bûnösökkel szemben érvényes. Nem forog fenn az
igazságtalan támadóval szemben alkalmazható
véres önvédelem esete sem, mert ugyan ki
minõsíthetné az ártatlan magzatot jogtalan
támadónak? A "végsõ szükség
joga" sem áll fenn, melyre úgy hivatkoznak, hogy az kiterjed
az ártatlan megölésére is. A derék és
tapasztalt orvosok, akik mind az anya, mind a gyermek
megmentésére törekszenek, dicséretet érdemelnek,
de méltatlannak bizonyulnának az orvos névre azok, akik
gyógyítás látszatával vagy hamis
szánalomtól indítva valakinek a halálán
mesterkednének.
Mindez összhangban van Szent Ágoston nagyon szigorú
szavaival, melyekkel a gonosz házastársakat korholja, akik
óvakodni akarnak a gyermektõl, s ha ez sikertelen volt, nem
szégyenlik megölni a gyermeket: "Néha a buja
vadság vagy a kegyetlen bujaság odáig fajul, hogy
terméketlenséget okozó mérgekhez folyamodik, s ha
azok nem használnak, a megfogamzott magzatot az anya
méhében valahogy megöli és eltávolítja,
azt akarván, hogy gyermeke elpusztuljon mielõtt élt volna,
vagy ha az anyaméhben már élt, megölje,
mielõtt megszülethetett volna. Egyébként ha
mindkét fél ilyen, akkor nem hitvesek, s ha kezdettõl
fogva ilyenek voltak, akkor nem házasságra, hanem
ágyasságra keltek egybe. Ha nem mind a kettõ ilyen, merem
mondani: vagy az asszony urának ágyasa, vagy a férj
házasságtörõ a felesége mellett." (Szent
Ágoston: De nuptiis et concupiscentia. Cap.15.)
|