|
Ugyanazok a
tévtanítók, akik a házastársi
hûség és tisztaság fényét
írásaikkal és beszédeikkel
elhomályosítják, a feleségnek férje
iránti bizalomteljes és tisztességes
engedelmességét is könnyen megingatják. Vakmerõ
állításuk szerint ez az alárendeltség az
egyik házastárs méltatlan rabszolgasága a
másik féllel szemben, holott szerintük a
házastársak mindenben egyenjogúak. Mivel pedig az egyik
fél szolgasága sérti az egyenjogúságot, a
nõ felszabadítására szükség van,
sõt -- mint büszkén dicsekszenek -- ez az
emancipáció már meg is valósult, vagy
megvalósítása folyamatban van. Hármas
szabadságot emlegetnek: szabadság a család
kormányzásában, a családi vagyon
kezelésében, s a gyermekáldás ellen való
védekezésben, vagy annak erõszakos
megakadályozásában, és ezeket társadalmi,
gazdasági és élettani szabadságnak
hívják. E felfogás szerint az élettani
szabadság azt jelenti, hogy a nõ a feleségi, hitvesi
és anyai terhektõl tetszése szerint szabadnak
érezheti vagy szabaddá teheti magát (ez azonban nem
emancipáció, hanem gonosz gaztett, mint ezt már
eléggé kimutattuk); gazdasági szabadság az, hogy a
nõ férje tudta nélkül s annak akarata ellenére
is szabadon birtokolhatja, intézheti és kezelheti a maga
vagyonát, elhanyagolva gyermekei, férje és a család
érdekeit; a társadalmi szabadság a nõt elvonja a
háztartástól, a gyermekek és a család
ápolásától, hogy azokkal mitsem törõdve
saját hajlamának szabadon élhessen, és
közügyekkel foglalkozzék vagy közhivatalt
vállaljon.
Ámde ez a nõnek nem igazi felszabadítása és
nem is az az észszerû és méltóságteljes
szabadsága, mely a keresztény nõ és feleség
magasztos állásának kijár. Inkább a nõiesség
és az anyai méltóság megrontása, s az egész
család felforgatása, mellyel a férj a feleségét,
a gyermek anyját, a ház és a család állandó
éber õrét veszíti el. Sõt éppen a nõnek
magának veszedelmes ez a hamis szabadság és a férjjel
való nem természetes egyenlõség, mert ha a nõ
leszáll arról a királyi székrõl, ahová
õt az evangélium a családi otthon falai között
emelte, rövidesen visszasüllyed (nem annyira külsõ látszatra,
mint valójában) a régi rabszolgaságba, s mint a pogány
népeknél, a férj merõ eszköze lesz.
|